Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-28 / 4. szám
1990. április 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Egy a lehetőségek közül Munkavállalói részvényvásárlási program % A XX. megyei műszaki és közgazdasági hetek egyik nagy érdeklődéssel kísért rendezvényét az MTESZ megyei szervezete a Dél-dunántúli Regionális Kamarával közösen szervezte meg Kaposváron. Napjainkban az érdeklődés homlokterében álló témáról, a tulajdonreformról, a privatizációról, a munkavállalói részvényvásárlási programról, Lukács János, az MTA szociológiai kutatóintézetének munkatársa tartott előadást, illetve folytatott eszmecserét a jelenlevőkkel. SZEZONKEZDÉS ELŐTTI SZAKMAI VERSENY Termékbemutató az üdültetőknek Az egészség és a korszerűség jegyében — Jóllehet a rendezvény összetett címet viselt, ennek a sok értékeset nyújtó eszmecserének a középpontjában mégis elsősorban a munkavállalói részvényvásárlási program állt. — A gazdaság átalakulása a demokratizálódás során sokat használt, jól csengő szó a privatizáció, de én ehelyett inkább az állami tulajdon lebontását használom. Ez valamivel többet jelent. Ennek során ugyanis az állami vagyon nemcsak egyének, hanem közösségek kezébe is juthat. Ők aztán az állami szabályozás keretei között gazdálkodhatnak ezzel a vagyonnal. Aszámítások, afelmérések szerint az állami vagyonnak csaknem a felét kellene lebontani. A könyv szerinti értéken nyilvántartott 2500 milliárdból, mintegy 1200 milliárd értéket kellene privatizálni. Nehezíti a helyzetet, hogy senki sem tudja, mennyi ennek a piaci értéke. Nem szerepel ebben az ingatlanok értéke, hiányzik belőle a vállalat goodwill-ja (a termék bevezetettsége, az ott levő szellemi érték) és előfordulhat, hogy ez sokkal nagyobb kincs, mint az adott vállalat könyv szerinti értéke. — Előadásában külföldi, elsősorban USA-beli példákra hivatkozott, ahol személyes tapasztalatokat is szerzett a munkavállalói részvényvásárláslehetőségéről, módszeréről, elveiről. — A hazai gyakorlat, az állami elvonás szabályai miatt nálunk eddig a munkavállaló nem volt érdekelt a vállalat jövedelmezőségében. A változások során meg kell teremtődnie azoknak a feltételeknek, hogy maga a munkavállaló is profitérdekelt legyen. A fejlett nyugati országokban, az USA-ban már 1974- előtt próbálkoztak a va- gyonérdekeltség megteremtésével, azzal, hogy a munkavállalót valami módon részvényessé tegyék. Ez a folyamat az utóbbi évtizedben, de kivált az utóbbi években, felgyorsult. A piacgazdaság ugyanis akkor működik jól, ha egy kézben nem összpontosul túlságosan nagy gazdasági hatalom, s ezzel együtt gazdasági döntéshozatal. Ahhoz, hogy a tőke nélküli mukavállaló részvényes lehessen, különböző ösztönzőket alkalmaztak. A bankokat ösztönözték arra, hogy ilyen célokra hiteleket nyújtsanak," másrészt adókedvezményt adtak a munkavállalóknak ázokra a törlesztésekre, amelyek a munkavállalói részvényekhez kapcsolódnak. A tények azt bizonyítják, hogy a teljes egészében vagy részlegesen a munkavállalói részvényekkel működő vállalatok sikeresek. — Előadásában többek között utalt egy acélipari vállalat példájára, mely teljes egészében munkavállalói tulajdonba került és a hiteleket a tulajdonosok öt év alatt ki is fizették. Ennek kapcsán került szóba az is, hogy ennek a módszernek nem csupán anyagi vonzatai, illetve feltételei vannak. — Nélkülözhetetlen egy belső vállalati szervezeti átalakulás. Diktatórikus, az ,,én vagyok a legokosabb” — vezetői stílus mellett szinte törvényszerűen bukás következik. Profi vezetők kellenek, akik megkülönböztetetten ügyelnek arra, hogy a vállalat életével, helyzetével, lehetőségeivel, jövőjével kapcsolatban minden információt tudjanak a munkavállaló részvényesek. Akiknek viszont a maguk munkahelyén, munkaterületén az a legfőbb érdekük, hogy a költségek csökkenjenek, az eredményesség fokozódjon. Ennek érdekében — maradva az acélipari példánál — hajlandók áldozatot hozni például a profitrészesedés egy hányadáról lemondani egy olyan fejlesztés érdekében, amely majd holnap növeli a profitot. — Mi a helyzet nálunk? — Meggyőződésem, hogy mindenképpen indokolt bevonni a munkavállalókat. Technikailag, pénzügyileg kivitelezhető, hogy ne csak egy, tőkével is rendelkező szűk réteg kapcsolódhasson ebbe. Politikai akarat kérdése a megvalósítás. Hozzáteszem azt is, hogy természetesen nem minden vállalatnál, és nem minden esetben lehet ez célravezető. A privatizáció önmagában nem teszi rendbe a gazdaságot. Az értékrendek felborultak, valósan el kell dönteni, hogy melyik vállalat életképes, jó, és melyik nem. Véleményem szerint a két folyamatnak együtt kell mennie. Jelenleg kidolgozás alatt van egy törvényjavaslat, mely a munkavállalói részvényvásárlási program gyakorlati megvalósítását kívánja elősegíteni. (Az előadást követő beszélgetésen számos kétely hangzott el, amolyan igazi vita alakult ki, melyet lehet, hogy későbbi időpontban tovább folytatnak a rendezvény előadójával. A nagyszámú érdeklődő azonban mindenképpen új ismeretekkel gazdagodott.) V.M. Egynapos szakmai versenynyel adtak számot felkészülésükről tegnap a SZOT Dél-balatoni Üdültetési Izgazgatóságá- nak dolgozói Boglárlellén, a Postás üdülőben. Unger Károly, a szakácsok és cukrászok szövetségének elnöke értékelő beszédében kiemelte: az üdültetés színvonalát sürgősen emelni kell. A már már üzletté vált szolgáltatásban ugyanolyan szemléletváltásra van szükség, mint a politikai és gazdasági élet területén. Fontosnak tartotta a szakmai zsűri nevében, hogy az üdülők személyzete vállalja a turizmus új kihívásait. A melegkonyhai, hidegkonyhai szakácsok, a cukrászok, valamint a felszolgálók versenyének helyezettjei értékes jutalmakat vehettek át. A versenyértékelés után, a Postás üdülő éttermében termékbemutatót tekinthettek meg az üdülők vezető szakemberei. A bemutatkozók sorát az' Albahús Kft. nyitotta meg. Alacsony árfekvésű, házias jellegű készítményeik az igényesebb szolgáltatásokba is szervesen illeszthetők. Bakonyi disznósajtjuk kiválóságáról a kóstoló során meg is győződhettünk. Törökszentmiklósról hozták el a Baromfifeldolgozó Vállalat legújabb termékeit, melyekkel már az üzletek hűtőpultjain is találkozhatunk. A Ripp-Ropp baromfivagdaltak elősütött, gyorsfagyasztott készítmények, melyek különböző ízesítéssel és natúr formában egyaránt gyorsan elkészíthető, olcsó ételféleségek. A gyorsfagyasztott, panírozott csikeszárny- és csirkecomb-készítményükkel szintén a percek alatt elkészíthető főétel gondolatát valósították meg. ínyencek számára készült a csirkepörkölttel töltött palancsita, melyet natúr és panírozott változatban is bemutattak, vegyes zöldségkörettel, rizzsel pompás meleg étel. Profiljukba ugyan szervesen nem illik, de már a busából is készítettek elősütött, gyorsfagyasztott halfasírozottat, melyet a szálkától irtózok különösen kedvelhetnek. A könnyed ételek után jól esett a BB kombinát'gyümölcs- leveiből a kínálat. A Totál Kft. valódi gyümölcsökből, tartósítószer nélküli, rostos ivóleveket szervírozott. Akiket nem kényszerített absztinenciára a gépjárművezetés, kóstolhattak a Pannonvin boraiból ugyanúgy, mint a BB pezsgő- és borcsaládokból. • Kellemes aromájú kávét szolgáltak fel a Zamat Kávé- és Kekszgyár ajándékaként, míg kortyolgattuk, megismerhettük főbb termékeiket is, hiszen majd 10 ezer tonna feldolgozott kávé mellett évente tetemes mennyiségű kekszet és instant kakaót is forgalmaznak. A bemutató utáni szakmai eszmecserék közben jól esett roppgtatni a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat készítményeiből. A 10 féle ízesítésű Hírős csók mellett megkóstolhattuk a lisztérzékenyeknek gyártotttallérokat is. A Fejér Megyei GMV Álba Regia néven forgalmazott száraztésztái is a gyors, vesződ- ségmentes konyhavezetés elengedhetetlen tartozékai. A Süsü pehelycsalád nemcsak a gyerekek kedvence. Érrendszeri betegségben szenvedők, de a korszerűbb táplálkozás iránt igényesebbek is örömmel fogadhatják a durumbúzából készített Durica tésztákat. A Balaton Fűszért teljes termékskálájának kínálatát hozta el a boglárlellei bemutatóra. A legnagyobb partner szerényen, de változatlan árubőséggel kívánja segíteni a következő üdültetési szezon biztonságát. Pencz András üdültetési főigazgató és Légman Imre, a VISZ elnöke nyugodt kézfogással búcsúzhatott. Kezdődhet az idei szezon. M. T. Fotó: Jakab Judit HATÓSÁG ÉS VÁLLALKOZÁS EGYMÁSRA TALÁLT Műszaki vizsgáztatás Marcaliban Újabb állomással bővült a hatósági műszaki vizsgáztatások megyei lehetősége. Siófok után a kaposvári Volán marcali leányvállalatának telepén hetente egy alkalommal vizsgázhatnak a környék haszonjárművei. A közös vállalkozásról Kalmár Lászlót, a közlekedési felügyelet igazgatóját kérdeztük. . — Kaposváron a műszaki állomás normális feltételek mellett évente mintegy 20 ezer gépjármű vizsgáztatását lenne képes elvégezni, de kénytelen 40 ezret fogadni. Itt, Marcaliban rendelkezésre állt egy viszonylag kihasználatlan kapacitás. Két hónap alatt sikerült megállapodni és az első vizsganapon már 27 jelentkező járművet vizsgáztatunk. Waltner Gyula hatósági vizsgabiztos, a közlekedésfelügyelet dolgozója egy IFA tehergépkocsit vizsgáztat. Az ellenőrző műszerek kezelésében a Volán leányvállalat dolgozói segítik: — Jelenleg csak a haszongépjárműveket tudjuk vizsgáztatni, mert a fékpadunk széles nyomtávú. 1,5 millió forintból megoldható lenne a személy- gépkocsik műszakiztatása is, ezt itt Marcaliban az autójavító kisvállalat végzi. Ez a vállalkozás külön ráfordítást nem igényelt, felesleges kapacitásunkat bocsátottuk áruba. Szerencsésen találkozott a hatóság és a vállalkozás igénye, ennek köszönhető a gyors megvalósulás — mondta Márton István, a leányvállalat igazgatója. Marcali vonzáskörzetében mintegy 1500 tehergépjármű üzemel. Ezekenkívül a tegnap üzembe helyezett műszaki állomáson vizsgalehetőséget kapnak a környékbeli mezőgazda- sági üzemek forgalmi rendszámmal ellátott járművei is. Nem kell tehát Kaposvárra jönni. — Elsődleges az ügyfél érdeke — mondta Kalmár László. — • Bevezettük a számítógépes vizsgavezénylést, elegendő egy telefon, vagy telex. Munkaidőben azonnal tudunk időpontot közölni, ha a hívás munkaidő után történik, üzenetrögzítő tárolja. így is két napon belül kiértesítjük a jelentkezőt. — Csak 100 forinttal kerül többe egy vizsgáztatás, de ha csak az üzemanyagköltséget nézzük, már bőven megérte. — Amióta elterjedt a köztudatban a lehetőség a helyi vizsgáztatásra, a telep javíttatási forgalma majd megtízszereződött — fejezte be bemutatkozásukat Márton István. Mészáros Tamás Fotó: Jakab Judit Az ország szószékén a bogiári plébános (Folytatás az 1. oldalról) Az 1944-es német megszállás után Varga Bélának és társainak menekülniük kellett, életük forgott kockán, hiszen a németek pontosan ismerték nézeteit és tevékenységét. Ám nemcsak ők: a Vörös Hadsereg első egységeivel érkező különleges alakulatok is. Ők természetesen nem németellenes magatartásáért keresték a bogiári plébánost, hanem azért, mert az elsők között tudta meg, hogy a katyni erdőkben nem a nácik, hanem a szovjet állambiztonsági alakulatok végeztek sok ezer fogoly lengyel tiszttel... „Kevés dologra' vagyok büszke, de arra igen, hogy Hitler és Sztálin személyesen gyűlölt és életemre tört” — emlékezik Varga Béla. A háború alatt összeköttetésben álltunk a lengyel föld alatti mozgalommal, tőlük azonnal megtudtuk, mi történt Katynban. A dolog egyszerűen bizonyítható volt: a lengyel tiszteknek naplót kellett vezetniük; a fellelt naplók egy napon értek véget. S azon a napon Katyn térsége nem a németek, hanem a szovjetek kezén volt... Sztálin azonban utasítást adott, hogy mindenkit, aki az ügyről tudhatott, végezzenek ki. A budapesti Hitelbank széfjében elhelyezett iratainkból a szovjetek pontosan ismerték, mit tudunk Katynról. így Kispesten 1945 elején elfogtak —történetesen egy napon Wal- lenberggel, aki igen derék ember volt, de egyébként nem egyedül, hanem magyar segítséggel dolgozott. Jómagámat egy éjjelente ülésező különleges katonai bíróság halálra ítélt. Égy magyar származású szovjet ezredes, akit védelmemre rendeltek kt, nevemben fellebbezett, majd személyem, szerepem tisztázódván — többek között oroszok megmentésében is — szabadlábra helyeztek. Az ezredest mindenesetre, aki talán megmentett — kivégezték, ő is Katyn áldozata lett... — emlékezett Varga Béla a 45 évvel ezelőtti napokra, hogy aztán ismét a mára váltson: — óriási benyomások várnak rám, ennyi év után újra látni a földet, ahol születtem, a magyar népet. Félek is kicsit... Varga Béla talán ezért is már előre megírta beszédét, amelyet az Oszággyűlés május 2-i ülésén mond el. Gondosan megfogalmazta, mert nem akarja, hogy friss benyomásai befolyásolják, amikor 43 év után ismét a parlament szószékére lép. Heltai András
