Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-25 / 1. szám

SOMOGYI HÍRLAP >• * I. évfolyam, 1. szám Ara: 4,30 Ft ZZ KÖZÉLETI NAPILAP 1990. április 25., szerda Tisztelt Olvasónk! Új lapot kézbesített Önnek ma reggel a posta: Somogyi Hírlap néven nem jelent még. meg megyei napilap. Ha végiglapozza az ol­dalakat, mégis ismerős nevekkel találkozik. Ebben nincs semmi meglepő: a tegnap meg­szűnt Somogyi Néplap volt munkatársai — ál­lást változtatva — készítették a Somogyi Hír­lapot, s vállalkoztak arra, hogy naponta friss hírekkel, szakmai meggyőződésből fakadó, megalapozott véleményekkel szolgáljanak rá a régi bizalomra. A ma első számával jelentkező Somogyi Hírlap a pártoktól való függetlenségét dekla­rálva a közélet igazi és számon tartott szerep­lője kíván lenni: úgy gondoljuk, hogy szabad és demokratikus berendezkedésű országban ez másként nem is képzelhető el. A demokrá­ciák története bizonyítja, hogy az az újság, amely a pártoktól—vagy akár a kormánytól — függ, egyúttal a befolyásuk alatt is áll, nem képes megnyerni vagy megtartani a legfonto­sabbat: a legszélesebb olvasóközönség bizal­mát. Enélkül a bizalom nélkül pedig — számos példa tanúsítja — nem élhet meg az újság. Pártatlanok vagyunk, és ez azt is jelenti, hogy senki sem tekinthet bennünket a saját szócsövének. Meggyőződésünk, a Somogyi Hírlap így lehet azoké, akiknek szól: az olvasó­ké. A polémiától, a kulturált vitától természete­sen nem zárkózunk el, de vitatkozni csak ér­vekkel és nem indulatokkal szabad. Elvünk szerint a hírnek igaznak, a véle­ménynek pedig szabadnak kell lennie. Előíté­letektől mentesen akarunk az igazságnak megfelelő információval szolgálni és bonyolult világunk eseményeinek hátterét is megvilágí­tani úgy, hogy feltárjuk az összefüggéseket, bemutatjuk az eseményekhez vezető folya­matot, s ha lehet, szólunk a jövő kilátásairól is. Mindezt azért tesszük, hogy olvasóink számá­ra megkönnyítsük a tájékozódást és segítsük a véleményalkotást. Ez az álláspont egyúttal kifejezi azt is, hogy: az alkotmány előírásainak megfelelően élünk és dolgozunk. Közéleti napilapot készíteni nemcsak szép feladat, hanem költséges vállalkozás is. Anya­gi biztonság nélkül nem lehet tartós a függet­lenség sem. Új lapunk kiadója az Axel Sprin­ger Budapest Kft. magyar vállalat, amelyben a német Axel Springer Verlag, Berlin vegyes­vállalati partnerként a részvények nagyobb részének tulajdonosa. Kiadónk élén azonban magyar ügyvezető igazgató áll. A Springer konszern egyike Európa legje­lentősebb médiaházainak: regionális és hatá­rokat átlépő újságjainak, folyóiratainak, vala­mint rádió- és tv-műsorújságjainak szerkesz­tőségében 1600-nál több_ újságíró dolgozik, eyetlen mottó jegyében: „Árunk az élő szó”. A kiadó érdekelt magánrádió- és tv-társaságok tevékenységében is. Új partnerünk több mint 40 éve vallja az ala­pító — a néhány éve elhunyt Axel Springer —* kiadói hitvallását a Szabad és demokratikus rend — és különös tekintettel — a sajtó és vé­leményszabadság védelmét: a szociális piac- gazdaság védelmét és a politikai totalitariz­mus minden formája elleni harcot. Erre a kiadói bázisra építve készül a Somo­gyi Hírlap fejlesztési terve, amelynek első lé­péseként — már a szombati számunkban — 16 oldalas rádió- és tv-műsort juttatunk el térí­tés nélkül olvasóinkhoz és a lapot példányon­ként vásárlókhoz, az újság szerves részeként. Ezt követően pénteki lapunkban találja meg a „műsorújságot”. Ebben minden egyéb mellett ismertetjük az összes műholdas tv-programot. Készülnek a tervek a XXI. század küszöbének igényeihez igazodó újságkészítés műszaki feltételeinek megteremtésére és keressük az oldalszám bővítésének lehetőségét is. Mind­ezt azért tesszük, hogy az új lap olvasói minél teljesebb körű információt kapjanak. Reméljük, hogy jelentkezésünket bizalom­mal fogadja az olvasó, terveinkkel egyetért, álláspontunk és információink objektivitásáról pedig meggyőződik. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ EGY ÚJ VÁLLALKOZÁSRÓL Kaszó végleg kinyitotta kapuit Idegenforgalmi központ lett a „Czinege-birodalom”. Ha vala­ki az utóbbi hónapokban meg­hallotta Kaszó nevét, egyből a „Czinege-birodalomra” gon­dolt. Egyfajta legenda született erről a tizenötezer hektáros te­rületről. Minderről szóltunk egyné­hány héttel ezelőtti riportunk­ban. Hogy most mégis Kaszóba látogattunk, annak egyszerű oka van: sajtótájékoztatóra hí­vott bennünket Végvári Jenő, a kaszói erdészet igazgatója és Fodor János, a Siotour vezető­je. A népes ijjságíró kollektíva sokáig nem értette, hogy Ka­szópuszta nem az a puszta, ami a közvéleményben van. Itt mű­ködik egy évente négyszázöt­venmillió forint termelési értéket előállító leányvállalat, amely­nek legfontosabb teendője az erdő- és vadgazdálkodás. Való­ban voltak itt vadászházak, ko­rábban itt működött a honi lég­védelem pilótáinak rehabilitá­ciós központja, s itt volt az akko­ri Magyar Néphadsereg 4. szá­mú üdülője is. (Folytatás a 3. oldalon) A JÖVŐKUTATÓ NEM TENYÉRBŐL JÓSOL Világkonferenciát rendeznek Budapesten A Jövőkutatási Világszövetség — együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságá­val — Budapesten rendezi meg május 27—31. között a XI. Jövőkutatási Világkonferenciát. A tanácskozás központi témája a hosszú távú elképzelésekés a mai döntések kívá­natos összhangja lesz—jelentette be dr. Gidai Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságá­nak elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tar­tottak Budapesten, az MTESZ Kossuth téri székházában. De Maiziere Bonnban Tárgyalások az államszerződésről Toronyban is önálló tanács ÚJRA A FALU GAZDÁI LETTEK Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja kedden munkamegbeszélésen fogadta Lothar de Maiziere keletnémet miniszterelnököt, hogy megvi­tassa vele a német egység alapkérdéseit. Véleménycseré­jük homlokterében a tervezett kétoldalú államszerződés áll, amely a jogi keretet alkotja majd a július másodikán életbe lépte­tendő pénzügyi, gazdasági és szociális unióhoz. Dieter Vogel kabinetszóvivő közlése szerint a felek most nem egyes szak­kérdésekre térnek ki, hanem a két német állam további közele­désének általános vonalát te­kintik át. Az államszerződésről, illetve a pénzügyi unióról a hivatalos német—német tárgyalások szerdán Kelet-Berlinben kez­dődnek. A nyugatnémet kül­döttséget dr. Hans Tietmeyer, a szövetségi bank igazgatója vezeti, akit a bonni kormányfő a közelmúltban nevezett ki a va­lutaunió ügyeiben illetékes kü­lönleges tanácsadónak. A napokban Somogy megyé­ben három volt társközség no­zott létre önálló tanácsot; a ne­gyedik tegnap alakult Tarany- ban. 15 év után újra taranyiak lettek a falu gazdái. Annak idején 1975-ben a közös községi tanács létreho­zása nagy port vert föl. A Há­romfa, Bakháza és Tarany al­kotta közös tanács székhelye ugyanis—különböző meggon­dolásokból — Háromfa lett, hol­ott a két községben: Bakházán és Háromfán alig több mint 1000, Taranyban pedig csak­nem 1400 volt a lakosság lé- lekszáma. A kezdeti bizalmatlanság azonban — talán éppen a tet­tek, a gondoskodás eredmé­nyeképpen — mindinkább ba­rátsággá, kölcsönösen előnyös együtmüködössé szelídült. A külső szemlélő számára úgy tetszett, hogy a beruházások es a község dolgos lakói valóban otthonossá tették környezetü­ket. A tanácsülés kezdete előtt is elmondták a helybeliek, hogy nem egy eredendően rossz házasságból lépnek ki most* hiszen az együttműködéssel lényegében elégedettek voltak. — De hát az önérzet és a lokál­patriotizmus. mást kíván — mondták. Összenéztünk, és egyetértettünk. kozma Miklósné, a helyi álta­lános iskola igazgatója elnökölt az alakuló tanácsülésen. El­mondta, hogy a köztársaság ideiglenes elnöke Tarany köz­ségben 1990. április 15-étől önálló tanács alapítását rendel­te el. Az ügyrendéi bizottság megválasztását követően Ta­rany tanácsa öttagú végrehajtó bizottságra szavazott. Társa­dalmi tanácselnöknek Somosi Józsefet, az eddigi elöljárót vá- lasztották A vb-titkári funkció betöltésé­re kiírt pályázat nem járt ered­ménnyel, ezért a községi ta­nács elfogadta azt a javaslatot, mely szerint e funkció ideigle­nes betöltésével megbízzák dr. Barbajics István kutasi vb-tit- kárt. Ő hivatalból nem tagja a végrehajtó bizottságnak, ha­nem állandó meghívottként segíti a munkát. Ezt követően tettek esküt a tanács testületé előtt a vb tagjai. A tanácsülést a továbbiakban Somosi József tanácselnök vezette. Megköszönte a bizal­mat, s a következendő időszak feladatairól szólt. Elmondta: a szétválás ugyan sok energiát emésztett fel, ám ma már a fel­adatokra kell gondolni. Ered­ményt elérni pedig csak közös tevékenységgel lenet. Határoztak arról, hogy a falu­gyűlést—amelyen megvitatják a település előtt álló főbb fel­adatokat—június 16-ára hívják össze, valamint arról is, hogy a vb-titkári funkció betöltésére újabb pályázatot írnak ki. Dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács főosztályveze­tője elmondta: örülnek annak, ha egy falu saját kezébe veszi sorsának irányítását. Tarany is sokat kapott a közös tanácsi múltból: az úthálózat, a művelő­dési ház, az iskola, az óvoda, az orvosi rendelő, a termálfürdő mind-mind az itt élők javát szol­gálja. Végül arról szólt, hogy az önállóság sok gondot és fele­lősséget is jelent majd. Minden falunak gondos gazdára van szüksége. S felajánlotta a me­gyei tanács segítségét, ha úgy ítélik meg, hogy szükség van rá. Cipóth Dezső, a Nagyatádi Városi Tanács elnökhelyettese — aki szintén közismert taranyi kötődéséről — elmondta: a gyü­mölcs régóta érlelődött már. Itt és most lényegében a korábbi hiba korrigálásáról van szó. A közös múlt eredményeiről beszélt Horváth István, a volt közös tanács területén működő háromfai Május 1. Tsz elnöke. Mindennél többet mondott az a pillanat, amikor a volt közös tanács elnökasszonya és az új taranyi tanácselnök kezet fo­gott. S hitelesnek tetszettek azok a jókívánságok is, ame­lyek a falu gondos gazdáinak türelmet, kitartást és sok sikert kívántak. (Lengyel) Tárgyaltak a pártok szakértői Külföldi vendégeket is várnak május 2-án Az új Országgyűlés tíz állan­dó és öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Erről álla­podtak meg a parlamenti pártok képviselői és a független képvi­selők megbízottjai keddi meg­beszélésükön. A többség egyetértett a bizottsági tagok 23-as létszámával, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbí­zottja a felkínált lehetőséget nem fogadta el, mert azt kívánja elérni, hogy valamennyi függet­len képviselő teljes jogú részt­vevője lehessen a bizottságok­nak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk fontos­nak tartott bizottságok 33 ta- gúak legyenek. A szakértői megbeszélésen elhangzott: Varga Béla, az 1945—47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érkezik Budapestre, fogadásán vala­mennyi párt képviselteti magát. A parlament alakuló ülésére meghívják a harminckét törvé­nyesen bejegyzett egyház, fele­kezet, vallási közösség vezető­jét. Az Országgyűlés vendége­ként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magya­rországgal foglalkozó bizottsá­gának elnöke, valamint e testü­let olasz és spanyol alelnöke. Tegnap délután kis ünnepség keretében avatták föl az Ipari Szakkö­zépiskola aulájában Z. Soós István faliképét. A Kaposvár visszafog­lalása a töröktől című freskó kicsinyített másának elkészítésében az iskola alkotó kollektívája is segített. mányait. A jövőkutatók első kongresszusát 1972-ben ren­dezték meg, s már ott fölvetet­ték: a szocialista társadalmi fej­lődésnek talán nem az az egye­düli üdvözítő útja, amelyen ak­kor éppen haladtunk. Meg is lett a következménye: az anyag hír­zárlatot kapott, és mindazok a magyar jövőkutatók, akik addig szívesen segítették volna a kor­mányt tanácsaikkal, tanulmá­nyaikkal, hosszú időre elvesz­tették a kedvüket. Pedig a jövőkutató nem te­nyérből jósol. (Folytatás a 3. oldalon) Bibó István óvatosan előre­vetítette Magyarország várható gazdasági összeomlását, George Orwellnek pedig láto­mása volt 1936-ban, amikor megírta az 1984-et. Kettejük­ben az a közös, hogy sokáig egyiküket sem volt célszerű ol­vasni hazánkban; csakúgy mint a Magyar Tudományos Akadé­mia égisze alatt 1968-ban létre­jöttjövőkutatási bizottság tanul-

Next

/
Thumbnails
Contents