Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-21 / 93. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 21., szombat Gazdasági szükségintézkedések Litvániában (Folytatás az 1. oldalról) Egyebek közt havi fejadagot vezettek be a lakosság benzi­nellátásában. A litván gépkocsi­tulajdonosok ezentúl csupán 10 liter benzint vásárolhatnak ha­vonta autójukba. Részletekbe menően szabályozták a gazda­ság különböző ágazatainak üzemanyag-felhasználását. így a mezőgazdaság az eddigiek 60 százalékával kénytelen beérni, az élelmiszeripar pedig a szükséglet 90 százalékát kap­ja csak.Máris számos energia- igényes gyárat állítottak le. Az embargó komoly károkat okoz a központi kivitelnek is. A mazei- kiai kőolajfinomító leállítása következtében naponta 110 ezer dollár veszteség éri a Szovjetuniót, mivel az előállított benzin egy részét eddig expor­tálták. Vytautas Landsbergis litván elnök a CNN amerikai tévétár­saságnak adott csütörtök esti nyilatkozatában úgy véleke­dett, hogy „tengeri híddal" le­hetne megtörni a Litvánia elleni szovjet gazdasági blokádot. Landsbergis szerint a demokra­tikus országok nem maradhat­nak közömbösek a Litvániát ért gazdasági agresszió láttán. A litván kormány még csütör­tök este bejelentette: miután a szovjetek elzárták az olajcsa­pokat, a Litvániában fellépő energiahiány először a moszk­vai irányítás alatt álló 96 kiemelt gyárat, valamint a köztársaság­ban lévő szovjet laktanyákat fogja érinteni. Mihail Gorbacsov szovjet elnök Arnold Rüütelészt állam­fővel folytatott megbeszélésein megállapodás született arról, hogy a köztársaság státusáról folytatandó tárgyalások idejére az észt parlament felfüggeszti a március 30-i, a függetlenség fokozatos megvalósításáról hozott döntésének életbe lépte­tését. A szovjet elnök csütörtöki, lett vezetőkkel folytatott tárgyalá­sain megállapodás született, hogy már a jövő héten szakértői szintű tárgyalások kezdődnek Moszkva és Riga között Lett­ország státusáról. A két küldött­séggel folytatott tárgyalások és a Litvánia ellen életbe léptetett energiaembargó azt mutatja, hogy Gorbacsov teljességgel járhatatlannak tartja a litván utat, s ragaszkodik ahhoz, hogy a függetlenségre törekvő köz­társaságok jövőbeli státusát a szovjet törvényeknek megfe­lelően rendezzék. Lapzárta A szovjet vezetés tovább szé­lesíti a Litvániával szembeni gazdasági blokádot: a kőolaj és a földgáz után a köztársaság­nak szánt élelmiszereket is más helyre küldik — jelentette ki pénteken vilniusi sajtóértekez­letén Ftomualdas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes. Walesa nem ilyen demokráciát képzelt el Feszült légkör alakult ki a Szolidaritás II. kongresszusá­nak első munkanapján, miu­tán a küldöttek meghívót küld­tek a Szolidaritás „disszidenseinek”, Lech Wa­lesa régi politikai ellenfelei­nek, a Walesa-féle kompro­misszumos politikát elutasító Andrzej Gwiazdának és Ma­rion Jurczyknak. A Szolidari­tás elnöke válaszul — „Én ném ilyen demokráciát aka­rok” — jelszóval a kongres­szusról való kivonulással fe­nyegetett, ha ott megjelenik két 1981 -es elnökjelölt vetély- társa. A végeláthatatlan választá­si- és ügyrendi kérdésekbe gabalyodó kongresszuson így váratlanul első rendű kér­déssé vált Walesa személye, és a megkezdődött vitában minden felszólaló kötelessé­gének érezte ellene, vagy mellette szólni. A Szolidaritás Végrehajtó Bizottságának beszámolóját vita nélkül elfogadták. Ugyan­így történt azzal a határozattal is, amelyben a kongresszus támogatásáról biztosította Lit­vánia márciusi függetlenségi nyilatkozatát, és felszólította a helsinki Záróokmány alá­íróit, hogy ismerjék el: a füg­getlenségi nyilatkozat össz­hangban áll a helsinki Záróok­mánnyal. Burkolólap - vásár! 15—30 százalékos engedménnyel! I Minden termékünket termelői áron kínálunk vásárlóinknak, mely további 10 százalékos megtakarítást jelent Önnek! Csak Romhányban Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. sz. I Tel.:27-11345 27-12134 I 27-12268 | Nyitva tartás: hétköznap 7—15.30 szombaton 7—12.00-ig (110489) ■ k — _________________J Szigorú biztonsági intézkedések mellett RMDSZ­kongresszus Nagyváradon A romániai magyarság képvi­seletében több mint 300 küldött kezdi meg tanácskozását szombaton Nagyváradon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresz- szusa rendkívüli jelentőségű a romániai magyarság életében. Megvitatják és elfogadják a szövetség politikai programját, amely felöleli a kisebbségi ön- szerveződésre vonatkozó fel­adatokat is. A küldöttek kidol­gozzák az RMDSZ alapszabá­lyát, megválasztják a szövet­ség vezető szerveit és határo­zatokat fogadnak el, amely fel­hívást tartalmaznak a választá­sok időszakára, a magyarság politikai magatartására, a szö­vetség távlati feladataira gaz­dasági és társadalmi téren aránt. küldöttekhez eljuttatott do­kumentumban kifejezésre jut az a szándék, hogy a szövetség tevékenykedjék a helsinki folya­mat kibontakoztatásáért, építse ki nemzetközi kapcsolatait, képviseltesse magát a nemzet­közi fórumokon, a kisebbségi ügyeket érintő találkozókon. Az RMDSZ a nemezeti ki­sebbségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájé­koztassa a nemzetközi közvé­leményt, a nemzetközi intézmé­nyeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a román hatalmi szervek nem orvosoltak. Közölték, hogy biz­tonsági okokból a rendőrség munkáját az RMDSZ 350 ön­kéntes rendfenntartója segíti. Csütörtöktől a Nagyváradra vezető útvonalaknál ejjel-nap- al ellenőrzik a gépkocsikat, elírják a rendszámukat, a magyar—román határnál is szi­gorított az ellenőrzés. Nagyvá­radon egyébként nyugodt a lég­kör. A városban a kisebbségi problémák kölcsönös megér­téssel megoldást nyertek, jónek ítélhető meg az RMDSZ együtt­működése a politikai erőkkel is. Prágai döntés az ország új nevéről A csehszlovák parlament pénteken újabb szavazást tar­tott az ország nevéről és a tör­vényhozás a szükséges szava­zattöbbséggel jóváhagyta, hogy az ország új neve Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ság legyen. A csehszlovák par­lament döntött az új állami cí­merről is.) Bush amerikai elnök ( jobbról) április 19-én Floridában találko­zott és megbeszélést folytatott Mitterrand francia elnökkel.(MTI Telefotó) Döntött a Kisgazdapárt Pénteken rendkívüli orszá­gos értekezletet tartott buda­pesti székházában a Független Kisgazdapárt vezetősége. Mint azt Bereczki Vilmos pártszóvi­vő az MTI munkatársának el­mondotta: a résztvevők meg­szavazták, hogy a Független Kisgazdapárt az eddigi, előze­tes megbeszéléseket követően érdemi tárgyalásokat kezdjen a Magyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. Kijelölték azt az öt személyt, akik a koalíciós tár­gyalásokért felelősek. Ezek: Vörös Vince, a párt elnöke, Prepeliczay István főtitkár, Nagy Ferenc alelnök, Torgyán József pártfőügyész és Kiss Gyula, az országos inté­zőbizottság tagja. DR. FÜZESSY TIBOR A KDNP FRAKCIÓVEZETŐJE A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója péntekért délután megválasztotta elnökének dr. Füzessy Tibort, és a csoport titkárának dr. Gáspár Miklóst. A parlamenti munka előkészítésével foglalkozó frakcióülés szombaton folytatódik. (MTI) A hét kérdése Merre tart Jugoszlávia a horvátországi választások után? Vasárnap megint eldől valami Jugoszláviában — vagy leg­alábbis világosabban rajzolódik ki, hogy hová tart a soknemzeti­ségű ország. Ezúttal Horvátor­szágban, a 4,6 milliós második legnagyobb köztársaságban tartanak kétfordulós választá­sokat. Amint arra számítani le­hetett, előkerült a nemzetiségi kérdés. Vannak, akik Nagy- Horvátországról beszélnek. Megemlítik, hogy ha Szerbia kitart hegemón törekvései mel­lett, akkor megeshet, hogy Hor­vátország is igényt tart bizo­nyos területekre a Vajdaságban és Boszniában. És vannak, akik alig leplezetten Horvátország kiszakadását akarják elérni Jugoszláviából. Horvátországban több tucat párt indul, de végül is három választási koalícióba tömörülve szállnak versenybe a hatalo­mért. Az előrejelzések szerint a „megreformált kommunisták" 20—30 százalékra számíthat­nak. A kereszténydemokratá­kat, szociálliberális elemeket tömörítő Nemzeti Egyetértés Koalíciója náluk több voksra számíthat, de valószínű, hogy a Horváth Demokratikus Közös­ség koalíciója lesz a befutó: vezetője Franjo Tudjman, Tito egykori partizántársa, akit két ízben is felelősségre vontak már nacionalizmus vádjával. Minthogy Jugoszlávia szét­esésének réme alaposan meg­riasztotta nemcsak az itteni szerbeket, de a mérsékelt hor- vátokat is, most egyfajta ködö­sítés folyik a két ellenzéki koalí­ció részéről. Egyedül az immár magukat a Demokratikus Vá­lasztások Pártja néven nevező kommunisták jelentik ki nyíltan, hogy továbbra is föderatív, demokratikus Jugoszláviában látják Hovátország jövőjét. Míg Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Közössége nyíl­tan kacérkodik a kiválás lehető­ségével, „mindenáron” Jugo­szlávia, a megoldás mégsem a széthullás, hanem Jugoszlávia konföderatív átszervezése. S ha majd minden köztársaság szabadon választotta meg kép­viselőit, akkor semmi akadálya nem lesz a szabad köztársasá­gok szabad együttműködésé­nek. A két ellenzéki koalíció mini­mális célnak tartja, hogy ha Jugoszlávián belül is, de Hor­vátországnak gyakorlatilag szuverénnek kell lennie. A hováth elképzelések más­féle emlékeket is ébresztenek: a szerb kisebbség között még vannak, akik emlékeznek a nácik által kreált „független” horvát államra, usztasáival együtt. Némelyek szerint viszont a Horvátországban élő szerbek előnyöket élveznek, aránytala­nul nagy számban töltenek be bizonyos állásokat. A horvátországi változások iránymutatóak lesznek. Franjo Tudjman egyik munkatársa szerint az lehet a megoldás, hogy Horvátország szuverén lesz egy konföderációs Jugo­szláviában. „Az ugyanis lehet, hogy egy házban nem tudunk együtt élni — de ettől még jó szomszédok lehetünk.” Oslo: Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök-asszony április 19- én találkozott Jan P. Syse norvég miniszterelnökkel ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN SZOMBAT: Jaruzelski elnök Katynba utazik, miután Moszkva elismerte, hogy a lengyel tisztek ezreit szovjet belbiztonságiak mészárolták le. — Prunskiene litván miniszterelnök és Landsber­gis elnök elutasítja Gorbacsov ultimátumát. — Prága hivatalosan is elítéli a Litvániára nehezedő nyomást. — Kettészakadt a Lett KP is, megalakult a független lett kommunista párt. — Hét évtize­des szünet után Moszkva és a Vatikán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait. VASÁRNAP: Újabb zavargások Jerevánban. — A pápa húsvéti üzenetében méltatja „az ébredő demokráciákat” és tárgyaláso­kat sürgpt Moszkva és Vilnius között. — Elhunyt Greta Garbo. HÉTFŐ: Birendra nepáli király kénytelen meneszteni kormá­nyát. A Vietnami KP lapja először ismeri be, hogy ott is van „el­lenzékiség”.— Szlovéniában a jobboldali koalíció győz a válasz­tásokon. — Petre Roman Madridba látogat; Bukarestben király­párti tüntetők a monarchia helyreállítását követelik. KEDD: Csökken a Litvániába szállított földgáz mennyisége. — Bush elnök közölte, hogy „megfelelő választ" mérlegel. — Arafat azt állítja, hogy amerikai körök akadályozzák Simon Peresz kor­mányalakítását. —Tuniszban egy héten belül harmadszor ameri­kai—palesztin konzultációt tartanak. — Afganisztánból belhar- cokról, kivégzésekről érkeznek hírek. SZERDA: A Vatra Romaneasca bejelenti: pártot alapít és indul a választásokon. — Genscher nyugatnémet és Meckel keletné­met külügyminiszter találkozója után hangsúlyozzák, hogy „biz­tonsági kérdésekben is széles az egyetértés” közöttük. — A Kí­nai KP lapja döntő fontosságúnak ítéli meg Li Peng kormányfő közelgő moszkvai látogatását. — Pozsonyban több ezres szlo­vák nacionalista tüntetésre kerül sor. — Prunskiene litván kor­mányfő Norvégiába utazik.—Koszovóban feloldják a szükségál­lapotot, Jugoszláviában 108 politikai fogoly közkegyelemben részesül. — Drasztikusan csökkentik az olaj- és földgázszállítást Litvániának. CSÜTÖRTÖK: Gorbacsov lett és litván vezetőkkel tárgyal, fe­nyeget és „konföderatív státust" ígér. — A Szolidaritás kon­gresszust tart Gdanskban, Mazowiecki kormányfő óva int a demokrácia „elsietésétől”. — Csehszlovákia rendezi diplomá­ciai kapcsolatait a Vatikánnal. — Bush amerikai és Mitterrand francia elnök Floridában tárgyal. — Ramiz Alia albán vezető kije­lenti: nincs akadálya a Moszkvával és Washingtonnal való vi­szony helyreállításának. PÉNTEK: Bush és Mitterrand szerint ősszel NATO-csúcs lesz; mindketten Németország NATO tagsága mellett foglaltak állást.

Next

/
Thumbnails
Contents