Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-20 / 92. szám

1990. április 20., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 HARISNYÁBÓL SPORTZOKNIBA Pusztakovácsi továbblép KIOSZ HELYETT IPARTESTÜLET Hatékonyabb érdekvédelmet igényelnek a fuvarozók A csökkenő kereslet ellenére is kell a tej Értékelték a tej termelési versenyt A Magyar Agrártudományi Egyesület állattenyésztési szakosztálya és a Somogy Megyei Tejipari Vállalat értékel­te a múlt évi tejtermelést. Horváth László, a Tejipari Vállalat igazgatója megnyitójá­ban kiemelte, hogy az áremel­kedések miatt az idén mintegy 15 százalékos fogyasztáscsök­kenéssel számolnak. Az orszá­gos fogyasztás várhatóan az 1980. évi szintre esik vissza. A növekvő készletek ellenére — mint az igazgató mondta — minden megtermelt mennyi­ségre szükség van, mert egy esetleges import kényszere nehéz helyzetet teremthet. Varga Gábor, a MAE állatte­nyésztési szakosztályának tit­kára ismertette a tavalyi ered­ményeket. Az állami gazdaságok között elsp helyezést ért el a Bárdibük­ki Állami Gazdaság egy tehénre jutó 5502 literes termeléssel. Munkájuk elismeréseként a Medosz különdíját vehették át. A feketetarka tejelőmarha-ál­lományt tartó termelőszövetke­zetek közül a legeredménye­sebb a múlt évben a homok- szentgyörgyi Aranyhomok Tsz volt, 5810 literes tehenen­ként tejtermeléssel. Elisme^ résüket a Kaposfarm Rt; bizto­sította. A Szekszárdi Állatte­nyésztő Vállalat díját érdemel­te ki a vöröstarka tejelőmarha­állománytól tehenenként fejt 5479 liter tejért a böhönyei Szabadság Termelőszövet­kezet. A hungarofríz állomá­nyával elért kiemelkedő ter­melésért vette át a mezőgaz­dasági termelők érdekvédelmi szövetségének díját a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet képviselője. Értékes elismerésben ré­szesültek a helyezettek is, akik a Boscoop, a Kaposfarm Rt. valamint a Taurina—Ka­nizsa Bt. díjait vették át. A tejipari vállalat két kister­melőt jutalmazott kiemelkedő teljesítményéért: Baksa Sán­dor Patalomi és Takács János torvaji szarvasmarhatartót. M. T. Egységesen, egyszerűbben Új rendelet az üzletek működéséről — A harisnyagyár bedobta a törülközőt: elvitték a működő kötőgépeket, s állítólag össze­zúzták. Ám semmi baj, mert a rosszak maradtak — meséli Vörös Géza némi iróniával a hangjában. A pusztakovácsi téesz főag- ronómusának és a többi veze­tőnek ez a váratlan lépés jócskán adott tennivalót. A szö­vetkezet somogyfajszi haris­nyaüzemében nyolcvanan dol­goztak, s az ő mukahelyük ve­szélyben forgott ezzel az akció­val. Gyorsan kellett tehát rea­gálni, gyorsan' kellett mozgatni a pénzt is. A közelmúltban a Texma Kft.- vel megszületett a megállapo­dás: a cég húsz darab cseh­szlovák kötőgépet szállít a faj- szi üzembe május elején. Ti­zennégy millió forintba kerülnek a gépek, de ezzel 30 személy foglalkoztatása máris megoldó­dott. A kft. szakmai tanácsok­kal, egyedi formatervezéssel segíti az induló üzemet, s a ve­zetés ma már derűlátó: az évi egymillió pár sportzoknira lesz vevő. A felszabaduló munkaerőt szeretnék más formában is le­kötni. 22 hektáron dohányt fog­nak termeszteni és a szakcso­port munkában részt vevők ezúttal kiváltságosak lesznek: akii hektár dohányföldet vállal, annak a téesz 9700 forint bruttó előleget fizet ki. A nagyatádi dohánybeváltóval kötött szer­ződés értelmében 3 darab do­hányszárító települ ide, s a válo­gatás, osztályozás újabb mun­kalehetőséget teremt. Néhányan az erdészetben találtak munkát, mások nyugdíj­ba, illetve fizetés nélküli sza­badságra vonultak. A legsúlyo­sabb problémát tehát megol­dotta a vezetés: elhárult a mun­kanélküliség veszélye. Beszélgetés közben megér­kezik a főkönyvelő és az elnök — változik a téma is. A múlt évi eredményekről esik szó. Arról például, hogy a 7 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetnek tavaly csaknem 200 millió forint árbevétele volt, a nyeresége pedig meghaladta a 22 millió forintot. A 3700 hektáros szántón eredményes a növénytermesz­tés: a kalászosok és a kukorica a múlt évben kiemelkedő ter­mést hozott. Az 1550 hektáros erdő szervezett, tudatos gaz­A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rende­zésében az idegenforgalom, a szálloda- és vendéglátóipar hazai vezetőinek és művelői­nek részvételével vagyonátala- kulás az idegenforgalomban, a szálloda- és vendéglátóiparban címmel kezdődött tanácskozás tegnap Siófokon, a Siotour sza­badidőklubjában. A tanácskozást dr. Gellai Imre miniszterhelyettes, az OIH elnöke nyitotta meg; majd dr. Tömpe István, az Állami Va­gyonügynökség vezetője tartott előadást a privatizáció magyar- országi kilátásairól. Előadásához Simonkai Kál­mánná dr. pénzügyminisztériu­mi osztályvezető, dr. Ökrös dálkodást, a hasonló nagyságú rét és legelő pedig kedvező ál­lattartási lehetőséget teremt. A közhiedelemmel ellentét­ben nem minden téeszben ráfi­zetéses az állattenyésztés. Pusztakovácsiban a 450 tehén átlagosan 4670 liter tejet adott 1989-ben, s kifizetődő volt a szarvasmarha-hizlalás is. Ki hinné, hogy manapság már a birkának sem mindegy, milyen családhoz kerül? Azt mondja a főagronómus, hogy a 2600 anyabirkát kiadták a ta­goknak, de előtte gondosan leinformálták a vállalkozókat, akik a birkákért darabonként 4—700 forintot fizetnek a szö­vetkezetnek. Ahol ennyi adat, szám szóba került, ott már igazán nem hat illetlenségnek megkérdezni, mennyit keresnek a dolgozók. Nos, a múlt évi bruttó kereset 103, a burttó jövedelem viszont 167 ezer forint volt. Érdeklődöm, hogy kell-e va­lakinek föld. Igényeltek-e vissza a régi tulajdonosok közül, vagy mindenki elégedett a jelenlegi formával? Úgy tetszik, Pusztakovácsi­ban még mindig a közös gaz­dálkodást tartják a legjobb for­mának. Kétezer hektár nincs még a téesz tulajdonában, de erre egyetlen személy sem je­lentkezett eddig. Igaz, hogy minden tag kapott egy hold föl­det, s aki akarja, ezt meg is dup­lázhatja. Andrásés dr. Harbula Gyulave- zérigazgató (Pannónia), Pus­kás István vezérigazgató (Da­nubius), dr. Horváth Ákos ve­zérigazgató (Hungarhotel) és dr. Boross Péter nyugalmazott vállalati igazgató szólt hozzá. Délután fórumot tartottak az el­hangzottak megvitatására. Ma Polgár Ferenc, az Inves­tor Kereskedelmi Fejlesztési és Befektetési Rt. vezérigazgatója tart előadást az ésszerű tulaj­donviszonyok kialakításáról és ennek gyakorlati tapasztalatai­ról. Ezt Szűcs Ferenc, a Pénz­ügyi Kutató Rt. vállalkozási igazgatója, dr. Ernst Ervin, az OKHB ügyvezető igazgatója és dr. Kökényesi József korreferá­tuma követi. Március 31-el megszűnt a kötelező tagsági viszony a KlOSZ-nál. A Somogy megyei teher- és személyszállító fuva­rozók nem kívántak élni a fel­ajánlott önkéntes tagság meg­újításával, s létrehozták önálló ipartestületüket. Április 17-i elnökségi ülésük­re meghívták dr. Leitgép Já­nost, a pécsi száll ító-alapszer- vezet titkárát, aki egyben a Szállítók Országos Ipartestüle­tének az elnökhelyettese is. A mára már 220 főre duzzadt megyei ipartestület elnöksége tájékoztatót és sok hasznos tanácsot hallgatott meg a szomszéd megyei vezetőtől. Érdekvédelmi munkájuk minő­ségének és hatékonyságának fejlesztéséhez elengedhetet­lennek látszott a tapasztalt kol­léga segítsége. Az elnökségi ülés után kérdeztük Sárdi Lajost, a me­gyei ipartestület függetlenített titkárát elképzeléseikről. — Tapasztalataink alapján állítom, hogy a tagok többsége igenis igényli a hatékony érdek­védelmet. Ézért is csatlakoztak. Éppen ezért igazságtalan az a kijelentés, mi szerint meg akar­nánk osztani a vállalkozói társa­dalmat. A jövő viszont azt sejte­ti, hogy mindenre kiterjedő erős szakmai ipartestületek szövet­sége lesz csak alkalmas a haté­kony érdekképviseletre és ér­dekvédelemre. — Ugyanabban az épületben tevékenykednek tovább, ahol az eddigi munkahelye is volt. Nem „testidegenség” ez? — A helyiséget a KlOSZ-tól béreljük. Nem kívánunk telje­sen kiszakadni, sőt elengedhe­tetlenül nagy szükség van a megfelelő információk meg­szerzésére és áramoltatására. Ezért nem érzem testidegen­nek az ipartestület KIOSZ- székházon belüli jelenlétét. — Megoldódnak-e végre Kaposváron a közismert taxis­gondok? — Felvettük a kapcsolatot az érintett hatóságok képviselői­vel, különösen a vasútállomás előtti állapotokat kívánjuk kultu­ráltabbá tenni. A város egyéb pontjain a drosztokat rövid időn belül megfelelő módon kialakít­juk. —Június 30-tól közúton, köz­területen tilos lesz a tehergép­járművek tárolása. Mit tesznek a gond érdekében? — Megkezdtük a tárgyaláso­kat különböző olyan vállalatok­kal, amelyeknek a telepein el­helyezhetők lesznek a magán­üzemeltetésű teherfuvarozó gépjárművek. A rendeletnek eleget kell tenni az említett dá­tumtól. Csak akkor várhatunk kedvező elbírálást másoktól, ha a törvényeket, rendeleteket mi is betartjuk. — Úgy tudom, külföld felé is kacsingatnak? — Igaz a hír, mert felvettük a kapcsolatot egy osztrák céggel; teher- és személygépjárművek vételéről vagy esetleges lízin­gelésről folytatunk előzetes tár­gyalásokat. — Köszönöm a tájékoztatást, és abban a reményben kívánok eredményes munkát, hogy egy szolgáltató szervezet képes lesz mindnyájunk megelégedé­sére, kulturáltan dolgozni. Mészáros Tamás A kereskedelmi miniszter új rendeletet hozott az üzletek működéséről. Alapvető válto­zás a korábbiakhoz képest, hogy míg eddig külön jogsza­bály vonatkozott a magán, illet­ve az állami és szövetkezeti ke­reskedelemre, mostantól a szektorsemlegesség elve alap­ján a rendelkezés valamennyi kereskedelmi tevékenységet folytató cégre és személyre egységesen érvényesek. A rendelet számos könnyítést tartalmaz. Például eddig műkö­dési engedélyre volt szükség az üzletek nyitásához, ezután ele­gendő a szakigazgatási szerv­hez történő bejelentés. Tovább­ra is szükséges viszont egyes üzletkörökben a különféle ható­ságok engedélye, így az élel­miszereket, vegyi árukat és gyógynövényeket értékesítő kereskedőknek és a vendéglá­tóknak a közegészségügyi és járványügyi hatóság; a húst, tej­termékeket, takarmányt és élő állatot árusító üzleteknek' az állategészségügyi hatóság hozzájárulását is kérniük kell. A rendelet több üzletkörre előírja a tűzvédelmi hatóság, illetve a rendőrhatóság engedélyét is. Annyiban viszont egyszerűsö­dött az engedélykérés, hogy a korábbi száznál több üzletkört tartalmazó listát a rendelet ötö­dére csökkentette. A kereskedelmi miniszter most hozott rendelete számos korábbi jogszabályt hatályon kívül helyezett, illetve azokból csak a feltétlenül szükséges redelkezéseket vette át. Pél­dául a szeszes ital forgalmazá­sához már nem kell külön enge­dély, ám az oktatási és egész­ségügyi, valamint gyermekin­tézmények 200 méteres körze­tében tilos a kimért szeszes ita­lok forgalmazása; a vendéglá­tóhelyeken alkoholtartalmú ita­lokkal változatlanul nem szol­gálhatnak ki 18 éven aluliakat, és tilos a szeszárusítás a sport- rendezvényeken is. Játékauto­matát ezentúl a magánvállalko­zók is működtethetnek üzletük­ben, ám a pénznyerő automa­ták üzemeltetéséhez továbbra is a Kereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. Az áruk cseréjére lényegé­ben ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint eddig, vagyis a vásárlástól számított nyolc napon belül — a fogyasztó kí­vánságára — a kereskedő mi­nőségi kifogás nélkül is köteles kicserélni az árut, ha azt még nem használták. Ez a rendelke­zés korábban csak az állami és szövetkezeti kereskedelemre vonatkozott — igaz, többnyire nem tartották be —, ezután magánkereskedőkre is érvé­nyes. Változatlanul nem cserélhe­tők ki a gyermekjátékok, az al­sóruházati termékek, a kozme­tikumok és az élelmiszerek. A rendelet szabályozza az erotikus és szexuális áruk for­galmazását is. Ezeket a termé­keket az alsó- és középfokú oktatási intézmények 200 mé­teres körzetében árusítani tilos. Ugyancsak nincs megengedve e termékek kirakatban vagy közterületen való elhelyezése. A rendelet tiltja a pornográf ter­mékek forgalmazását; de ab­ban , hogy egy áru erotikus jelle- gű-e vagy pornográf, vita ese­tén a Művelődési Minisztérium független szakértői bizottsága dönt majd. Süli Ferenc Fotó: Jakab Judit Vagyonátalakulás az idegenforgalomban TANÁCSKOZÁS SIÓFOKON

Next

/
Thumbnails
Contents