Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-18 / 90. szám

4

SOMOGYI NÉPLAP

1990. április 18., szerda

BÁDOGOS DINASZTIA

Korona az épületre

Az elmúlt 30—40 évben nemcsak a szellem szenvedett, hanem a szem is. A szocreál teret hódított az építészetben: először szovjet mintára építették a városokat. Aztán már az sem kellett: a házgyárak ontották az „összkomfortos” lakásokat, amelyeknek csak addig örült az ember; amíg átvette. Néhány éven belül — ha volt rá lehetősége — megpróbált elmenekülni belőle. A városi funkcionáriusok talán büszkék voltak rá, hogy náluk van a Dunántúl leghosszabb vagy legmagasabb lakóháza, ajakók megátkozták azt a percet, amikor a sors végre rájuk mosolygott a lakáskiutaláskor.

A falvak sem jártak sokkal jobban, hiszen a típustervek a sátortetős házakat részesítették előnyben. A 60-as és 70-es évek eme építészeti remekművei még évtizedekig hirdetik a szocialista rendszer esztétikai értékeit, gazdasági csodavárását.

Az elképzelt falusi jóléthez

már nem illettek a gazdasági melléképületek: pajták, istállók, amelyek korábban szerves tartozékai voltak a hosszú, torná- cos házaknak. A régi házak padlásai a termények tárolására, szárítására voltak hivatottak.

— Hát igen — mondhatja az olvasó —; megváltozott az élet, megváltoztak az épületek is.

Ezek a változások, persze, a szakmák presztízsét sem hagyták érintetlenül. Alig van olyan foglalkozás, amely meg tudta őrizni rangját, tekintélyét. Nap jainkban mintha megmozdulna az állóvíz. Sétálunk a városban, s új és izgalmas épületeket fe- dezünkfel. Dicsérjük a tervezőt, az asztalost, az ácsot, a kőművest, a csatornáknál és a csúcsokon valóságos iparművészeti remekeket fedezünk föl. Funkcionálisan és díszként is egységes egészet képeznek az épületekkel, de mivel legfelül vannak, úgy érezzük: ezek az épületek koronái.

Fekete János fonyódi mester egy bádogosdinasztia középső tagja. Apja 1924-ben kezdte a szakmát tanulni Szigetváron, s két évvel ezelőtt azzal a tudattal halt meg, hogy e szakmának nincs olyan titka, amit fiainak ne adott volna át. Ő maga egész Magyarországot és a fél Európát bevándorolta. Ha valahol elkészült egy munkával, to- vábbállt. Dolgozott falusi házakon, vidéki kastélyokon, templomok tornyán. Győrben és Re- gensburgban repülőgépet gyártott, azután visszatért a somogyi falvakba. Kadarkúton maszek lett a háború után, s mindhárom fia követte a bádogos szakmában.

— Túl sok választásunk nem

volt — mondja Fekete János, aki két éve kapta meg az ipar kiváló mestere címet. Ahogy hazaértünk az iskolából, a papa elkapott bennünket: a munkát most kell megszeretni, gyerekek. Nos, mi nemcsak dolgozni tanultunk meg mellette, hanem az anyag szeretetét is belénk plántálta. A díszműbádogos szakma számomra alkotást is jelent. Apámtól a szerszámok kezelését, az általa használt formákat, a kézügyességét örököltem. Figyeltem, hogyan sikerül az ötleteit megvalósítani; részese voltam sok-sok közös munkának. Dolgoztunk 20—30 méteres magasan, és jó volt tudni, hogy apám vigyáz rám. Egy-egy templom tornyának javításakor az első dolga az volt, hogy stabilan kikötött bennünket. Talán ezért nincs bennem soha félelem.

A mester arról beszél, hogy az apa nyomdokait követi a legifjabb Fekete János is.

— Lehet, hogy a lányom is szívesen lett volna bádogos, hiszen remekül ért a formáláshoz, de hát ez nem tipikusan női szakma, így aztán fodrász lett. Én ugyanúgy bevontam a gyerekeket a munkába, s ők szívesen dolgoztak. Nekem legnagyobb elismerést az jelenti, ha úgy jönnek hozzám az újabb megrendelők: láttam a munkáját, Fekete úr...

Autóstúra

Szentmihályhegyre

FÖLD NAPJA, 1990

Denis Hayes, az első Föld napja kezdeményezője felhívással fordult a világ azon polgáraihoz, akiket aggaszt a természet és a környezet rohamos pusztulása, hogy április 22-én közösen demonstráljunk a környezetszennyezés ellen.

Húsz évvel ezelőtt, az első Föld napja alkalmából 25 millió amerikai emelte föl szavát a természetért. Nem hatástalanul, mert ennek eredményeként szigorú törvényeket hoztak a környezetszennyezés megakadályozására. Sajnos, a természetet romboló erők azonban sokkal gyorsabbak, a bioszféra a pusztulás szélére jutott. Ideje komolyan venni az ipari és mezőgazdasági szennyezést, az erdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az ózonlyukat, a hulladékok egészségkárosító hatását, a vizek szennyezettségét és a környezeti válság egyéb megnyilvánulásait. Legjobb tudósaink szerint élet és

halál kérdésében ez az évtized mondja ki a döntő szót.

A Föld napja a környezet évtizedeként indítja el az 1990-es éveket. Nagy hatású, világméretű megmozdulás lesz. A cél az, hogy milliók támogatása adjon alapot, a politikailag vitatott döntések meghozatalára.

A Somogy Természetvédelmi Szervezet, a Magyarországi Zöld Párt Somogy megyei szervezete és a Fidesz a Föld napja alkalmából április 22-én, vasárnap Kaposvárról indulva autóstúrát tervez a Dráva partjára, a Szentmihály-hegyi kápolnához, ahol tiltakozni kívánnak a tervezett drávai vízlépcső megépítése ellen. A környezet megóvása érdekében szervezett demonstrációhoz bárki csatlakozhat. (A túra útvonalát lapunk pénteki számában közöltük.)

Szita Kóroly

megyei környezet- és természet- védelmi főmérnök

f 'N

r n

A siófoki Siómente Mgtsz 1990. április 21 -én 10 órakor

árverésen értékesíti

a termelésben fölöslegessé vált erő- és munkagépeit

1 db MTZ-80 traktor

2 db MTZ-50 traktor 2 db RM 4/2 pótkocsi 1 db LP 4 pótkocsi

1 db XT-7,6 tárcsás borona 1 garn. CYCLÓ-400 (2x6 soros) kukoricavetö gép 1 db 300 l-es tartály 1 db FKA 406 M csötörö adapter 1 db CSMK-12 kultivátor 1 db VZ-3 szárzúzó 1 db RZ-3 szárzúzó

1 db RKE 4/3,2 r. kaszálóadapter (E 301-hez)

1 db Tepor-4 babnyüvö 1 db MRA-200 trágyamaró-rakodó 1 db Rau 8,4 kombinátor 1 db EB 7/70 egytengelyes pótkocsi

Az árverés helye:

SIÓMENTE Mgtsz Balatonszabadi A műszaki ágazat telephelye

Érdeklődni Szente Mihály műszaki ágazatvezetőnél a (84)32-027-es telefonon lehet.

(110400)

V

A kemény forint fedezete a kemény áru

Jövőképre pedig szükség van

Az agrárágazat fejlődésének lehetőségeiről, piaci kilátásainkról és Európához való kapcsolódásunk jövőjéről tartott fórumot Rácz Ernő, az Országos Tervhivatal mezőgazdasági főosztályának vezetője a Kapostáj termelőszövetkezetben. A MAE Somogy megyei szervezetének agrárgazdasági szakosztálya nemcsak a termelő, hanem a feldolgozó és kereskedelmi üzemek vezetőit is meghívta a közös gondolkodásra.

Rácz Ernő bevezető előadásában elemezte azokat a ma még vitás kérdéseket, melyek idei gazdálkodásunkat erősen befolyásolják, valamint megkísérelte prognosztizálni az 1991-es évet.

A konzultációk kapcsán külön kitért azokra az ellentmondásokra, amelyek a hazai elszámolási és számítástechnikai viszonyokat az exportpiaci lehetőségeket, különösen a gabonaexportot jellemzik napjainkban.

A fórum befejezése után kérdeztük az osztályvezetőt:

— Van-e tépgosuitsága ma az Országos Tervhivatalnak?

— Megfogalmazható a kérdés úgy is, nogy szabad-e és lehet-e ma jövőkép-ábrázolásra vállalkozni. Véleményem szerint: igen\ Minden fejlett országban van hasonló hivatal vagy minisztérium, amely a kormányzati munkához készít megfelelő gazdasági prognózisokat. Egyébként az OT már régóta nem a nevében jelzett tervezést végzi, hanem az említett gazdasági prognózisok felállításán fáradozik.

— Ismeretes, hogy hazánkban a Központi' Statikai Hivatal az alapinformációk szol- páitató/a. A KSH-hoz érkező ie- [entósek azonban nem mindig tükrözték a valóságot. Mennyiben.lehetma alapja egy objektív gazda£ági.grggram_m^galkgtá- sanak a . KQH .. információs rendszere?

— Ma már ez az információ- halmaz önmagában használhatatlan, — rendkívül hiányos és kevés. Csupán saját tapasztalatokra hagyatkozva sem lehet megbízható prognózisokat felállítani. Példát is mondhatok, a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység termelésének alakulásáról semmi jelzést nem kapunk a KSH-tól. Reprezentatív becslésekre kell támaszkodni, ebben a témakörben.

— Az árviszonyaink torz alakulása is ezzel magyarázható ?

— Időnként a világpiaci árak is torzan mozognak, az információáramlás sem kielégítő. Konkrét példával: külkereskedelmünkben a gabona és a hús ára például ellentételes mozgást mutat. Amikor az egyik kedvező pozícióba kerül, azt csak a másik rovására teszi.

—Megoldódna-e ezaprohié- ma a nemzeti valuta konvertibilitásával?

— „Kemény” forint csak „kemény" árut előállító gazdasági háttérrel képzelhető el. Önmagában a kinyilatkoztatás semmit sem ér. A szerkezet- átalakítás kényszere mindinkább sürgető.

— Milyen táviad prognózisokat tudna mondani a szakember?

— A hatalomra jutott pártok

feltételeznek ugyan mozgás- szabadságot, de a valóság ennél sokkal zordabb. Nagyon keskeny ugyanis az a mezsgye, amelyen a gazdaságnak haladni kell.. Elsődleges meghatározó a piac lesz. A kényszerhelyzetű , esetleges szóvjet energia- szállításokért cserébe számolni kell tőkés partnereink egy részének elvesztésével. Természetesen nem érzelmi alapokon nyugvó jóslat ez, csupán egyszerű gazdasági kényszer. Másodlagosan meghatározó tóföldi piac bővülése nem*várható, sőt, az életszínvonal romlása miatt további beszűkülése is előfordulhat. A költségvetési támogatások további elmaradása miatt a mezőgazdasági export jövedelmezősége is romolhat. A foglalkoztatási gondok szaporodása következtében az úgynevezett nyomortermelés megjelenése is várható. A termelés ciklusossága azonban meghatározó, éppen ezért kell szorgalmazni az állami piacbővítő intézkedéseket. Nehéz évek várnak az amúgy is néhol kritikus helyzetű gazdaságunkra. Mezőgazdasági termelés színvonalának csökkenése még központi szabályozásokkal megakadályozható. Kilátásaink ugyan nem remónykel- tőek, de, mint azt a kaposvári tanácskozáson is megfogalmazták, be kell rendezkednünk a túlélésre. Mészáros

BOEING 707-ES A MALÉVNÁL

A napokban felröppent a hír: Boeing 707-es repülőgépet állított forgalomba a Malév. A nem mindennapi esemény részleteiről — az MTI munkatársának érdeklődésére — Sallai István, a Malév árufuvarozási osztályának vezetője adott tájékoztatást. Emondta: a Malév szerződést kötött az egyesült államokbeli Buffalo Airways Cargo-Vál- lalattal egy Boeing 707-es repülőgép — személyzettel együtt történő — bérléséről. A gép

mácius 19-én megérkezett Ferihegyre, azóta folyamatosan repül.

A lízingszerződés három hónapra szól, ennek lejárta után azonban a Malév szeretné a repülőgépet megtartani. Ezért a vállalat olyan szándéknyilatkozatot írt alá, mely szerint további 36 hónapra bérelni kívánja a 707-est. Tárgyalások folynak egy áruszállítási vegyes vállalat létrehozásáról is, amely a gép gazdája lenne.

r

i

s

i

i

i

i

i

V.

Az Új Barázda Mgtsz, Mernye

megnyiiotta Olcsó Áruk boltját a falu központjában.

Nyugati bálákból származó ruhák és cipők is kaphatók.

(110520)

I

I

5

I

!

I

I

J