Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-14 / 88. szám

1990. április 14., szombat SOMOGYI NÉPLAP 15 SPORT Fekete márványban arany betűkkel Orth György Kaposváron Portugáliában Portó temetőjében egy magányos síremlék áll. A fekete márványba arany betűkkel vésték a hálás labdarúgó-szur­kolók: „A mi felejthetetlen professzorunknak”. Orth György, a valaha is élt legnagyobb magyar labdarúgó nyugszik ott immár huszonnyolc éve. Most felröppent a hír, hogy hamvait hazahoz­zák. Egy kaposvári labdarúgóbarát, aki egyelőre nem nevezte meg magát, felajánlotta, hogy a jeles labdarúgó hazai síremlékéhez szívesen adná a fekete márványt. Orth (balról) térfélét választ Egyelőre eredménytelen maradt a kísérletünk. Nem sike­rült nyomára bukkannunk a fel­ajánlást tevő „névtelen” kapos­vári személynek. Csak azt sze­rettük volna megkérdezni tőle, hogy ennyi év távlatából hon­nan a rajongása. Bizonyára egykor lenyűgözte őt is Orth já­téka. De hol látta játszani? Ta­lán itt, Kaposváron? Annak ugyanis sikerült a nyomára buk­kannunk, hogy a nagy labdavir­tuóz minden „hiteles” forrás el­lenére igenis játszott Somogy székhelyén elsőosztályú profi bajnoki mérkőzést. Mielőtt en­nek részleteivel megismertet­nénk olvasóinkat, úgy gondol­juk, hogy illik bemutatnunk a legendás hírű egykori labdarú­gót, akinek hamvai hazaszállí­tásáért, most annyian össze­fognak. Érdekes, hogy ebben az or­szágban, ahol a labdarúgózse­nik egykoron úgy nőttek, mint réten a fű, ma is őt tartják az eddigi legnagyobbnak. És felet­te még azok sem vitatkoznak, akik sohasem látták játszani. Pedig ők vannak ma már több­ségben. Akik néhány évtizede még az aranycsapat tagjainak tapsolhattak, bizony, nehezen képzelik el, hogy élt korábban egy olyan labdarúgó, aki még Puskásék legendáját is beho- mályosíthatja. De hát ki is volt Orth György, hol és hogyan játszott, amiért neve így bele­ivódott a köztudatba? — Gyermekkorában a Va­sasban kezdte, de már 15 éve­sen leigazolta az MTK. Egy évvel később bemutatkozhatott a felnőtt válogatottban, és mire betöltötte a huszadik életévét, már a sportág legnagyobb egyéniségeként tartották szá­mon. És nemcsak itthon; egész Európa megismerte, s — mi több — el is ismerte tudását. Egy örökrangadón egymaga öt golt lőtt a Fradinak és ami talán azóta sem fordult elő, még a ferencvárosi szurkolók is meg­tapsolták teljesítményéért. A sportkrónikások följegyezték, hogy egy magyar—svéd mér­kőzésen lehetetlen helyzetből olyan gólt lőtt, hogy a dermedt­ségéből magához térő svéd kapus odaszaladt hozzá és melegen megölelte. Sokoldalúsága egyszerűen bámulatos volt. Szinte minden poszton képes volt kimagasló teljesítményre. Egy válogatott mérkőzésen a magyar kapus sérülése után ott a háló előtt is nagyszerűét produkált. „A fut- ballművészet csúcsán”, írták róla, húszéves korában. És mi­lyen szerencse, hogy ilyen fia­talon eljutott erre a magaslatra. Mindössze huszonnégy éves volt, amikor Bécsben egy klub­közi mérkőzésen szabályosan letaglózták. Súlyos térdsérülést szenvedett, s ezt sohasem tud­ta kiheverni. Felgyógyult, és játszott még, de igazi formáját nem tudta többé állandósítani. Csak sejthető, hogy meddig jut­hatott volna el egészségesen, így is részt vett egy olimpián, nyolc MTK-bajnóksagnak lett a főszereplője, háromszor volt magyar gólkirály, harmincszor szerepelt a magyar válogatott­ban. 1930-ban vándorbotot fogott, és bejárta a fél világot. Sokfelé edzősködött. Dolgozott többek között Olaszországban, Németországban, Franciaor­szágban és Mexikóban. Ezután Chile, Argentína és Peru követ­kezett, majd végleg Portugáliá­ban telepedett le, ahol a Portó­nál ért el fényes sikereket. S bármerre is vetette a sors, bár­milyen jól ment a sora, mindig hazavágyott. Mégsem adatott meg számára, hogy hazai föl­dön nyugodjon. Most, hogy a hálás utókor pótolni szeretné azt, ami neki nem sikerült, sok­szor kerül szóba a neve. Érdekes, hogy életrajzi adatai mennyire hiányosak. Sehol sem említik, hogy 1930-ban tör­tént magyarországi távozása után egy rövid időre újra csak hazatért; mi több: futballozott is. Ekkor láthatta a kaposvári pub­likum az egykori Turul-pályán. Ennek a vendégszereplésnek bukkantunk az írásos nyomai­ra. 1932-ben újra csak a profi első osztályban szerepelt a Somogy FC, s tegyük hozzá: nem valami fényesen. A csapat egyetlen győzelmet sem tudott kicsikarni. Szeptember 1-jén adta hírül az Új Somogy című napilap, hogy a nyeretlen So­mogy FC a fővárosban a „Budai 11" ellen játszik és azért tették szombatra a mérkőzést, mert a Chiléből hazatért Orth György- gyel szerződést kötött a főváro­si klub, s szombaton nagyobb bevételre számítanak. Hogy mi történt az utolsó pillanatban, nem tudni; tény, hogy Orth és a pesti egyesület egyezsége nem jött létre, s ennek köszönhető, hogy a kitűnő labdarúgó rövide­sen bemutatkozhatott Kapos­váron. Az év októberében ugyan­csak nyeretlenül a debreceni Bocskayt várták Kaposvárra. Az október 23-i találkozó előtti héten röppent föl az újabb hír, hogy Orth György lett az edzője a cívisváros együttesének es Kaposváron minden bizonnyal a játékot is vállalja. „Minden idők legnagyobb centercsatára játszik a Bocskay csapatában a Somogy ellen” írta feleimében az említett új­ság. Azt is megtudhattuk, hogy óriásai érdeklődés nyilvánul meg a mérkőzés iránt, ezért is javasolta a sajtó, hogy belépői­ket már jóelőre vásárolják meg, ha el akarják kerülni a tolako­dást. Az Új Somogy a mérkőzés napján ismét hatalmas betűkkel hívta föl a figyelmet a nem min­dennapi látványra. Az újabb beharangozóból megtudhattuk, hogy Orth szorgalmasan trení­rozott, a héten fogyókúrát is tar­tott és rándulása is szépen ja­vult. S eljött a nagy nap. Fél há­romkor rekord létszámú közön­ség előtt futottak ki a pályára a csapatok, és a Bocskay azóta legendássá vált csatársorát Orth tovább erősítette. A Mar­kos, Vincze, Teleki, Orth, Heve- si ötösfogat nézett farkassze­met a Somogy védőivel-. De erre a sorsdöntő találkozóra a so­mogyi csapatot is négy játékos­sal megerősítették. S megszü­letett a forduló országos szen­zációja. Ahogy az egykori tudó­sításban olvashatjuk: „a kez­dés után Orth formás támadá­sokat intézett a Somogy ellen”, de „a Bocskay technikai fölé­nyét kellőleg ellensúlyozta a Somogy nagy harci készsége”. És ez meghozta az eredményt. Gacsár, a somogyiak jobbszél­sője parádés gólt lőtt a tizenha­tos sarkából az első félidő utol­só másodpercében. A szünet után hihetetlen nyo­más nehezedett a kaposvári csapatra. Orth a támadósorból hátra ment centérhalfnak. Az egykori VM-rendszerben erről a posztról történt a támadások szervezése, sőt a befejezése is. De ezen a napon kevés volt a Bocskay nagy igyekezete, s bár azt írta a sajtó, hogy „Orth még mindig tud”, a Somogy egygó- los előnye megmaradt. Ez volt a kaposvári együttes első bajnoki győzelme. Kétszeresen is szí­vesen emlékezhettek tehát a sportbarátok 1932. október 23- ára. Talán ott volt a nevezetes mérkőzésen a lelátón az az „ismeretlen” kaposvári labda­rúgóbarát, Orth hűséges híve is, aki most felajánlotta a fekete márványt. Nem tudjuk egyelő­re, hogy netán ez inspiralta-e döntését, de talán rövidesen fölfedi kilétét és mi is megismer­hetjük a részleteket. Addig is jelen írásunk közreadásával szeretnénk kiegészíteni a le­gendás labdarúgóról szóló hite­les történetet, mert életrajzi adatai között mind ez ideig se­hol sem találkozhattunk az 1932-es hazajövetelével és újabb aktív szereplésével. Egy ilyen kiváló egyéniség kaposvá­ri vendégszereplése számunk­ra nemcsak kuriózum, hanem Somogy sportjának történetét újabb színfolttal gazdagító ese­mény is. Jutási Róbert „Győzni akarunk!” Könnyen elkerülhető gólok­kal szenvedett vereséget az elmúlt fordulóban a Siófoki Bá­nyász az Üllői úti oroszlánbar­langban, ahol egyébként min­den csapatnak számolnia kell a vereséggel. A Bányász a Deb­recen ellen most bizonyítani szeretné: csupán egy rossz lé­pés csúszott a ragyogó tavaszi menetelésbe. Szerencsére sár­ga lapok nem befolyásolják a csapat összeállítását. A hét közben azonban megsérült Keszeg, helyette Zare lép pályára. Gellei Imre vezető edző mindenkinek lehetőséget ad a bizonyításra. — Nehéz dolgunk lesz, mert nem játszó, hanem küzdő csa­pat ellen kell pályára lépnünk— mondta. — Igyekszünk majd résttalálniavédelmükön; győz­ni akarunk. A győzelemhez természete- • sen gólokra is szükség lesz. A bizakodó, de nem elbizakodott hangulatú öltözőben Czigány Csaba és Magyar Zsolt azon évődött, hogy melyikük fogja majd vezetni a házi góllövőlistát a mérkőzés után. Abban mind­ketten egyetértettek: mindegy, hogy ki rúgja a 3 pontot jelentő gólt, de a mérkőzést meg kell nyerni. A délután fél öt órakor kezdő­dő mérkőzésen a következők lépnek pályára a Siófok kezdőcsapatában: Bíró—Kolo- vics, Aczél, Olajos—Marozsán, Zare, Zsadányi, Meksz—Ma­gyar, Czigány, Kirchmayer. A tagadhatatlan sikerek elle­nére, sajnos, ezen a tavaszon sem kovácsolódott össze olyan szurkolótábor, amely biztatásá­val segítené a csapatot. A nagy sorozat folytatásához az ő se­gítségükre is szükség lenne. Ideje hát, hogy végre hangosan zúgjon a „Hajrá, Bányász!” Czene Újra motocross a Hangár-dombon! Utoljára hét évvel ezelőtt ren­deztek motorcossversenyt a Kaposvár melletti Hangár-dom- bon. Nos, most vasárnap ismét felbőgnek a motorok az egykori nagy versenyek színhelyén. Ugyanis a Kapos Volán ver­senyzői egyhónapi kemény munkával újjávarázsolták a pá­lyát, s így egy gyors, nagy tech­nikai tudást igénylő crosspálya várja a versenyzőket. Az orszá­gos bajnoki futamra az összes „nagymenő” elküldte a neve­zést. Itt lesz a sokszoros ma­gyar bajnok Gyurászik, de rajt­hoz áll a verseny legnagyobb esélyesének tartott Kamrás és Balogi is. Ennek ellenére a „hazai” szakemberek bizako­dóak: Solymosi Gézát (Kapos Volán) és Horváth Pált (Surján SE) egyaránt a dobogóra vár­ják, de a másik Surján­versenyzőtől, Borka Jánostól is jó szereplést várnak. Az autóbuszok 11 órától fo­lyamatosan szállítják az érdek­lődőket (a vasútállomás elől, a 12-es busz megállóhelyéről in­dulnak a járatok). 11 órától lesz­nek edzések, 13 órakor roncs- derby-bemutató lesz, majd fél háromkor rajtol a 250 ccm-es géposztály első osztályú mező­nye. Petres játékjogát újra felfüggesztették Az Országos Sporthivatal a Magyar Labdarúgó-szö­vetség fellebbviteli bizottsá­gának. a Videoton—Walt­ham kontra Petres Tamás ügyben hozott március 22-ei határozatát megsemmisí­tette. Az OSH határozata szerint a hatályon kívül he­lyezéssel jogszerűtlenné vált a válogatott labdarúgó­nak a Veszprémi SE-hez történt átigazolása. Erre való tekintettel az MLSZ április 13-ával a futballista játékjogát felfüggesztette és az ügyben új eljárást kezde­ményezett. LAPZÁRTA Volán-siker a fővárosban Kapos Volán—Csepel 3—0(6,13,12) Tudósítóink figyelmébe! Felhívjuk tudósítóink fi­gyelmét, hogy a szokásos­nál egy nappal később, húsvéthétfőn 9 és 10 óra között adják le tudósításai­kat az NB lll-as labdarúgó- mérkőzésekről és az NB I- es találkozókról. Ennek megfelelően a megyei labdarúgó-bajnok­ság és az NB l-es mérkőzé­sek tudósításait szintén egy nappal később, ked­den délelőtt kérjük. A népszerű Hideg— _ ' Kecskeméti rallipáros a napokban érkezett haza Auszt­riából, ahol Mitropa-kupa máso­dik futamán vettek részt. A 70 versenyzőből álló mezőny szombaton kezdte volna meg a küzdelmet a másodpercekkel és az időjárással. Sajnos, az utóbbi győzött, mert az eredeti­leg 130 kilométerre tervezett gyorsaságiból — ez 20 sza­kaszból állt volna — csak 15-öt tudtak megtartani: Az egész nap zuhogó eső ugyanis annyi­ra feláztatta a földes gyorsasági útszakaszokat, hogy teljesen irreálissá vált a verseny. He­lyenként 40 cm-es vizesárko­kon kellett átrobogni, aminek következtében a versenyautók elektromos rendszerei sorra föl­mondták a szolgálatot. Sajnos, erre a sorsra jutott a másik két Hazaérkezett Ausztriából a Hideg—Kecskeméti páros Nem mindig nyerő a „13" magyar versenyzőpáros is: a Lada Samarával autózó To- por—Barna és a Lada 2105- össel versenyző Tóth—Boros duó, amely a Budapesti Főtaxi — Hertz színeiben indult. A Hideg—Kecskeméti páros részére különleges helyzetet teremtett az időjárás: a ver­senyautójukat már nedves, csúszós pályákon is kipróbál­hatták. A népes nemzetközi mezőnyben — a magyarokon kívül osztrák, nyugatnémet, olasz és csehszlovák verseny­zők is rajthoz álltak — egészen a 13. gyorsasági szakaszig az abszolút 5. helyen álltak. A nagy akarás azonban megbosszulta magát, mert a fektávolság nagymértékű csökkentését a fi­zika törvényei nem hajlandók elfogadni. így történt meg, hogy vagy másfel percet vett igény­be, amíg az útszéli átázott rét helyett ismét az úton folytatta a versenyt a kaposvári rallipáros. A kicsúszás miatt végered­ményben az abszolút 12. helyre estek vissza, amely egyben a Gruppe „A” csoport 5., valamint a Gruppe ,,A78 osztály 4. helyét jelentette számukra. Az összesített Mitropa-érté- kelésben továbbra is a Moos­leitner—Tüchler (BMW M 3) nyugatnémet páros áll az élet. Őket a Hideg—Kecskeméti ral­lipáros követi. A harmadik he­lyet az Itália földjéről érkezett Erráni—Casadio (Lancia Delta Integrale) foglalja el. Egyébként az olasz párost az ausztriai ver­senyen is sikerült megelőznie a magyar Hideg—Kecskeméti párosnak. A következő verseny jelenti egyben Hidegék számára a hazai bemutatkozást is,mert legközelebb május 4. és 6. kö­zött rendezendő Salgó raliin fognak rajthoz állni.

Next

/
Thumbnails
Contents