Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-13 / 87. szám

14 1990. április 13., péntek EZ VAN! Nemzetközi autóbemutató Éljen Kelet-Európa (is) A kelet-európai változások kínálják a szenzációt: vasfüg­gönyt lebontani, falat dönteni, diktátort megbuktatni végül is nem mindennapos ügy. S ha ezek a tények fölkerültek a vi­láglapok első oldalára, vegyük észre azt is, ami „negatív szenzáció". Ám semmiképpen nem független attól, hogy egy­kor létrejött a vasfüggöny és megépült a fal. A Lancet, a nagy tekintélyű brit orvosi szaklap például megírta, hogy Kelet-Európá- ban megrövidült az élet. A cikk szerint az NDK, Csehszlová­kia, Lengyelország és Ma­gyarország egészségügyi vi­szonyait tanulmányozták, és összevetették az angol, vala­mit a nyugatnémet helyzettel. A történeti összehasonlításból kitűnt, hogy á 60-as évek elején nagyjából azonos volt a halálo­zási arányszám, százezer la­kosra számítva 1450. Most vi­szont Európa keleti felében előbb végzik... Az angliai 1087, az NSZK-beli 1106 áll szemben az NDK 1342, Lengyelország 1533 és Magyarország 1607 halálozást jelző adatával, szin­tén százezer lakosra számítva. Az összevetés az Egész­ségügyi Világszervezet 1987­es statisztikáját vette alapul. Mindebből arra következtet a Lancet, hogy különösen az utóbbi 30 évben változott meg a ritmus Európa két része kö­zött; „azért, mert a keleti ipar- fejlesztést az egészségügyi megelőző politika rovására haj­tották végre. És most ezeknek az új demokráciáknak nem­csak gazdaságuk helyzetén kell javítaniuk, hanem jobban kell törődniük polgáraik egész­ségével is.” Persze, nem tudni, hogy az érintett kormányok előfizet­nek-e a Lancetre... Minipalack-gyűjtó Ördögünk van Szegényebbek lettünk egy il­lúzióval, de azon az áron, hogy most már tudjuk, milyen az ör­dög. Sőt, azt is, hogy hányad­magával lakja földünket. Az egyik barcelonai atya, hosszas kutatásai végén feltárta a tényt: 1 milliárd 700 millió 452 ezer ördög vesz körül bennünket. A az ember mindkét keze — akkor a fején egyensúlyozza a'szerszámait, sőt az ebédjét is, mint ez az indiai munkásnö. Munkája sem könnyebb: telefonkábelek lefektetéséhez ás árkot. Nagy pénz, nagy foci Ha igaz a hír, akkor az ezred­fordulóra megváltoznak a lab­darúgóvilág erőviszonyai. No, nem azért, mert addigra egye­sek jobban megtanulnak fociz­ni, mások meg tovább felejte­nek, hanem mert így diktálja a piac. Vagyis azok, akik nem üres zsebbel járnak a piacon. Az olasz La Stampa például a következő hírrel lepte meg ol­vasóit: ,Az arabok egyre job­ban érdeklődnek a Fiorentina megvásárlása iránt. Az arab tőkebefektetéseket szervező társaság, a Trade Service In­ternational levelet juttatott el egy firenzei szőnyeg-nagyke­reskedőhöz — egyébként iráni származású —, amelyben az Arab Emirátusok nevében köz­vetítésre kérte, azzal a feladat­tal, hogy tegyen konkrét ajánla­tot, és adjon biztosítékot is a tárgyalások komolyságát ille­tően. „Tutunci Hamedani Móh- sen — így hívják a csapatszer- zö — 40 milliárd dolláros aján­lattal állt elő, a szerződésterve­zet záradéka azonban továbi 50 milliárd lírát helyez kilátásba a csapat erősítése édekében.' Az üzlet korlátlan lehetősé­geket villant fel. És példátlan. Hacsak arra nem gondolunk, hogy a kocsmában is annak a nótáját húzzák, aki lefizeti a zenekart. Detroit, USA: A különleges karosszériájú Toyota Serét csodálja két újságíró az észak-amerikai Nemzetközi Autóbemutató sajtónapján. Nudisták, vigyázat! A tavasz biztos jele, ha fes­tik a strandokat. Még bizta­tóbb, ha ugyanez a nudisták érdekében történik. Végül is a strandon télikabátot is hord­hatsz, emiatt pedig le kell vet­ned még a gátlásaidat is. Vagy nem? A Newsweek most mintha megkongatná a vészharangot. Azt írja:,,A na­turista táborok azzal büszkél­kedtek, hogy onnan bizony kiszorultak az osztálykülönb­ségek. Most pedig sokan attól tartanak, hogy az öltözéket viselők rombolják az egyenlő­ség szellemét... Amikor 20 évvel ezelőtt beléptem, min­denki tegeződött a táborban, és senki sem beszélt a pénz­ről. Most viszont a tagok kö­zül is sokan, főleg akik ruhát viselnek, kifejezetten kérked­nek a társadalmi helyzetük­kel.” Az amerikai magazin fran­cia példákkal és nyilatkoza­tokkal érzékelteti a ragályt, amelytől nudista körökben rettegnek: mi lesz, ha elve­szíti vonzerejét a meztelen­ség? A következmény be­láthatatlan mind anyagi, mind pszichológiai vonatko­zásban: megtollasodnak a divatáru-kereskedők, az em­beriség pedig agresszívab- bá válik. („Aki megszabadul az öltözék gátlásaitól, az tu­lajdonképpen a rejtett agresszivitását veszíti el.") Mellesleg volna még egy szempont, amelyre éppen a francia nudista szövetség elnökhelyettese hívja fel a figyelmet. „Az én 15 eszten­dős lányom, akit következe­tesen arra neveltünk, hogy teljesen meztelenül járjon a strandon, a minap vett egy bikinit. Amikor megkérdez­tem, hogy ez meg minek kel­lett, azt felelte: Ha meztele­nül vagyok, sohasem néz­nek a fiúk!” Mégiscsak a ruha teszi az embert. Ha foglalt. Nép­betegség? módszerek, mármint a vizsgá­lat módszerei felől nincs infor­máció. Meglehet azért, mert jeleznie kellett volna a térsége­ket is, ahonnan merített, s az ugye kompromittáló, hogy egyik országban nyüzsögnek az ördögök, másutt meg sem­mi. Mindenesetre el kell gondol­kodnunk azon, hogy milyen va­kon járunk-kelünk a világban, hiszen a több mint másfél mil­liárd ördögöt észre kellett volna venni. Még akkor is, ha a szám a teljes ördögi népességet foglalja magába, vagyis az egészen kis ördögöket is. Mentségünkre lehet a stanoló- gus magyarázata: a felismerés azért ütközik nehézségekbe, mert ezek az ördögök már nem patalábúak, szarvuk sincs, és kénkőszagot sem árasztanak. Újszülött orangután Salt Lake City, Utah állam, USA: Kíváncsian tekint a fényképezőgépbe a helyi Hogle állatkert legújabb lakója, az 1990. február 1-jén született orangután kisfiú. A mamája, Vickie csak vendégszereplésre érkezett a San Diego-i állatkertből a büszke atyához, Jiggshez. Fárasztó az élet, mondják a franciák. Ha megkérdeznék a spanyolokat, az olaszokat, egész Európát, feltehetően minden náció találna okot a panaszra. A francia fáradtság azonban dokumentált. Egy Marseille-ben megjelenő lap közölte egy ottani professzor kutatásai eredményét. Ebből kitűnik, hogy a „fáradt francia” nem tizenéves és nem is ag­gastyán, hanem az esetek többségében 4,0 év feletti, és a panaszosok zöménél valamifé­le stresszhatásban mutatható ki levertségének oka. A pro­fesszor nyomatékkai szólt a várható következményekről: ha nem változtatnak az életmó­don, az ezredfordulóra akár népbetegséggé is válhat a fá­radtság. A tanulmáynak el nem ha­nyagolható szépséghibája, hogy a tudós kutató receptet nem adott sem a megelőzésre, sem a kigyógyulásra. így aztán ki-ki a maga módján kénytelen kezelni az életmódját, fáradoz­zon bár a Pireneusokban, vagy éppen a nagy magyar Alföldön. Mindazonáltal közreadjuk azt a véleményét, amely—attól füg­gően, hogy ki veszi magára — lehet reménysugár és érvelést romba döntő tézis: a nemi élet önmagában nem fáraszt. A gyűjtöszenvedélyü embe­reknek sokféle hobbija létezik. A bodajki Fellegi Imre — ma már nyugdíjas — 15 évvel ezelőtt kezdte gyűjteni a minipalackokat, melyekből már 3500 sorakozik vitrinjeiben. A gyűjtő a kollekciót — amely esetleg alapja lehet egy italmú­zeumnak — felajánlotta a Buda­pesti Likőripari Vállalatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents