Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
8 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 9., péntek NYUGDÍJASOK OLDALA Öregek öröme Két sudár fenyő fogadja nap nap után a mosdósi idősek klubjának tagjait. Az égretörő örökzöldek aljában megbújó vaskapun át a falu 60—80 év közötti lakói juthatnak be a cserépkályhával jól befűtött társalgóból, pihenőből és konyhából álló klubba. — A nagyberki tanács 1966. szeptember 15-e óta működteti klubunkat, mely reggel nyolctól délután négy óráig fogadja a falu magányosait, gondozásra szoruló, idős lakóit — mondja Bernáth Dezsőné klubvezető, aki csaknem három éve jegyezte el magát az azonos sorsúak gyámolításával. Jelenleg 26 egyedül élő asz- szony tölti itt a mindennapokat. Jutányos áron kapják az ebédet a tüdőgondozó konyhájáról. Étrendjüket dr. Angeli István nyugállományú főorvos állítja össze. Együtt ünnepük meg a névnapokat, kirándulások követik egymást, A 77 éves Papp Aranka néni ottjártunkkor éppen az újságot böngészte, és Szapudi András sorait dicsérte, majd egy falon levő babára mutatott: — Nemrég varrtam a ruháit; ilyen volt az eredeti, mosdósi népviselet a harmincas évek derekáig — mondja. A fekete fejkendős asszony több évtizede él egyedül, s az itteni közösségi lét jelenti számára a legnagyobb örömöt. Bernáth Pálné egy vajszínű, ókalocsai terítő utolsó részletén dolgozik. Szemüveg nélkül varr, szemünk előtt alakulnak a szirmok az óarany fonalból. A kézimunkába feledkezés sok mindenről eltereli figyelmét, két éve halott fiának emléke azonban sokszor felidéződik... Napközben gyakran csendülnek fel jóízű, napszámos nóták, de az éneklés nem zavarja Bakonyi Istvánnét és Bernáth Istvánnál akik éppen a magyar kártya lapjait ütik. Zsíroznak. Később özvegy Kovács Károly- né, a nagyberki termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről mesél, amelyen nyugdíjas tsz-tagként vett részt, s tombolájával egy 23 kilós malacot nyert. Szaporán mozog kezében a kötőtű: puha, szürke zokni készül a fiának. A klubvezető szerint legalább még harminc idős embernek lenne szüksége erre a szociális gondoskodásra, a lelki menedékre. De nem mindenki viseli el a törődést: megesett, hogy hónapokon keresztül hordták az egyik néninek az ebédet, aztán gondolt egyet és lemondta. Kényszeríteni pedig senkit sem lehet... Ha beteg valamelyikük, itt, a klub fürdőszobájában mossák ki ruháit. Rendszeresen meglátogatják lábadozó társaikat. Jelenleg csak két napilap jár, korábban több között válogathattak a betűre vágyók. A rádió, szinte állandóan szól, s a televíziót is nagy élvezettel nézik a klub lakói. A parabolaantenna révén megnőtt a választék, s azt ígérték nekik, hogy hamarosan a kábeltelevízió adását is vehetik. A mosdósi idősek klubjának tagjai egy nagy családot alkotnak. Az életkor, a hasonló gondolkodás és érdeklődési kör összeköti az ittenieket. Nagyon jó a kapcsolatuk a tanács gondozási központjával és a szanatóriummal, ahonnan a múlt évi öregek napján két tortát is kaptak. Lőrincz Sándor Fotó: Jakab Judit MEGÁLLT AZ IDŐ Három szék összetolva, rajtuk — bal könyökére támaszkodva — borostás arcú, idős ember szendereg. Odébb két kipirult arcú, borvirágos orrú férfi beszélget, nagyokat húzva az oportósüvegből. A sarokban szakadt télikabátban, vastag sapkában aggastyán silabizálja a betűket. Egyik kezében lupé, a másikban levél. Hosszasan olvassa, majd csillogó szemekkel gondosan összehajtja, és belső zsebébe süllyeszti. Vajon ki írhatott neki? Fia, lánya? Talán az unokái? Vagy a házigazda mondta fel az albérletet? Az utasok közül többen ráhajtják fejüket az asztallapra; pihennek, s várják a vonatindulást. Csak a fiatalok éberek: ki-ki rejtvényt fejt vagy olvas. A székek között elhajított cigarettacsikkek, használt papírzsebkendők hevernek. Csönd van és nyugalom. Türelmesen várakozunk. És közben úgy érezzük, a kaposvári vasútállomás várótermében megállt az idő... L. S. TÉLUTÓ ‘90 (Egy nyugdíjas feljegyzései) Nincs a legjobb véleményem a mi közép-európai időjárásunkról. Megbízhatatlan. Az évszakok önkényesen előre-hátra szaladgálnak. Január végén, február elején még tavasz volt a javából, azután hidegfront söpört végig (a magasabb hegyekben hó!) rajtunk, február utolsó harmada pedig langymeleg áprilisra emlékeztetőén indult. Mostanában a természetben is valahogy minden összezavarodik... A gyümölcsfák és a virágok hiszékenyebbje bedőlt a kora tavaszt idéző február eleji napoknak; nyári, korai almafáim duzzadt rügyei, a présház előtt fehéredő tyúkhúrvirágok e hiszékenység első hírnökei. A virágok felett méhek köröznek, ők is elhagyták kaptáraikat, miként jómagam is panelfészkemet. * * * Józsi bácsi, jó erőben levő nyugdíjas, szőlőhegyi szomszédom, a széles málnasorok közeit ásogatja. — Holnap kijön a Mama is, cukorborsót akar ide vetni... Teszem én is a dolgom, közben beszélgetünk. A megindult időről, a jó porhanyó földről, no meg a politikáról is; a megszámlálhatatlanul sok pártról, a sok locsogásról, ígérgetésről... * * * Érdekes, hogy még a kóbor macska is mennyire vágyik a szeretetre: az ember szeretetére. Valahányszor kimegyek Póste- lekre dolgozgatni, ez a csont-bőr macska az első látogatóm a szőlőhegyen: kopog a szeme az éhségtől, a tányérjába öntött tejet viszont csak úgy hajlandó elfogadni, ha előtte megsimogatom. Ki érti ezt? * * * Rex, a büszke tartású németjuhász kutya reggelente végigkutatja a szőlőhegy présházait, s minden alkalommal dolgavége- zetlenül tér vissza saját maga kaparta földkuckójába. Akit keresett, nem találta, nem találhatta. Egy hónapja temették. Azóta vigasztalan magányában naphosszat tutul, sír—és reménykedik... Kerner Tibor Tagsági pótlék A barcsi mezőgazdasági termelőszövetkezet a februárban tartott zárszámadásán megemlékezett a gazdaság hétszázti- zenegy nyugdíjasáról is. Nemcsak szóban foglalkoztak az őket leginkább sújtó, nehéz életkörülményekkel, hanem a szövetkezetben hagyományos gyakorlat szerint tavaly is keresték a módját, hogy az elődök gondjain anyagilag is enyhítsenek. Két évvel ezelőtt döntött úgy a szövetkezet, hogy a tagsági pótlék intézményét kiterjesztik nyugdíjasaikra is. Ennek megfelelően karácsony előtt mintegy egymillió-nyolcszázezerfo- rintot postáztak nyugdíjasaiknak. Megélhetési körülményeik javítására jó néhány szolgáltatást térítésmentesen végez részükre a szövetkezet. Tavaly erre a célra kétszáznegyvenezer forintot fordítottak. Esetenkénti gyorssegély címén százezer forintot fizettek ki az időskorúaknak. Emellett úgy szervezték, hogy nyáron az iga- li meleg vizes üdülési lehetőséget elsősorban a nyugdíjasok vehessék igénybe. MEGKÉRDEZ TÉK— VÁLASZOLUNK A korengedményes nyugdíjazásról Több idős, de a nyugdíjkorhatárt még el nem ért olvasónk is érdeklődött mostanában arról, miként élhetne a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével, s egyáltalán: milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki így szeretne nyugdíjba menni. Ókét tájékoztatja Rózsavölgyi István, a Somogy Megyei Tanács V. B. munkaügyi iroda-, vezetője. A Minisztertanács 5/1990. (1.18.) számú rendelete kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalóval megállapodhat — a munkavállalók helyi érdek- képviseleti szervének az egyetértésével — a dolgozó korengedményes nyugdíjazásáról. További feltétel, hogy a dolgozó nő legalább 25, a dolgozó férfi pedig legalább 30 évi — az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt — szolgálati idővel rendelkezzék; a munkavállaló az adott munkáltatóval legalább öt éve munkaviszonyban álljon (kivéve, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje alakult meg, és a dolgozó a megalakulás óta ott áll munkaviszonyban), a munkáltató vállalja, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korengedményes nyugdíj (az évenkénti emeléseket, kiegészítéseket, házastársi pótlékot vagy a házastárs után járó jövedelempótlékot tartalmazó) ösz- szegét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak félévenként előre — minden év január 31., illetve június 30. napjáig — befizeti, és a szükséges kiegészítéseket— módosító értesítés esetén—60 napon belül átutalja. Ha a gazdálkodó szervezet jelentős létszámleépítést valósít meg, ilyen esetben kérheti a megállapított összegnek a Foglalkoztatási Alap terhére történő, legfeljebb 50 százalékos átvállalását, föltéve, hogy az előző évi mérleg szerinti eredménye nulla vagy negatív volt. E rendelkezés alkalmazása Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc során jelentős létszámleépítésnek minősül, ha a gazdálkodó szervezet egy intézkedés keretében az előző évi átlagos állományi létszám legalább 25 százalékának, vagy legalább 500 főnek szünteti meg a munkaviszonyát. Ha a munkáltatót felszámolják vagy jogutód nélkül megszűnik, az imént említett összeg teljes átvállalását kérheti a Foglalkoztatási Alap terhére. Nyugdíj(emelés) és bérpótlék(csökkentés) Kiss Lászlóné kaposvári olvasónk az iránt érdeklődött: lehetséges-e, hogy az 550 forintos nyugdíjemelés tulajdonképpen csak 410 forint, mert a korábbi 290 forint bérpótlékból elvettek 140 forintot? A Somogy Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíjosztályán ezzel kapcsolatban a következő felvilágosítást kaptuk: Egy korábbi minisztertanácsi rendelet tavaly decemberben módosult, e szerint az 1990. január 1-jétől hatályos szöveg: ,,Ha a nyugellátást, baleseti nyugellátást 1989. december 31-ét követő időponttól állapítják meg, azt havi 150 forinttal kell kiegészíteni. Ez az összeg jár akkor is, ha nyugellátásra, baleseti nyugellátásra az igény nem a naptári hónap első napjával nyílott meg.” 1987. december 31-ig a nyugdíjhoz a kereseti adatokat a 310 forint általános bérpótlék nélkül kellett közölni. A nyugdíj megállapításakor a 290 forint kiegészítést legkorábban attól a naptól kezdve kapta a nyugdíjas, amikortól a nyugdíját teljes összegben folyósították. 1988. január 1 -jétől ez a bérpótlék—a bruttósítással — beépült a bérbe, a megállapított nyugdíjösz- szeghez azonban ettől függetlenül járt a 290 forint bérpótlék, egészen a múlt év végéig. Vagyis: két évig lényegében duplán vették figyelembe a bérpótlékot, illetve kiegészítést, ezt kellett korrigálni 1990. január 1 - jétől. Első lépésben — az említett jogszabály szerint — a 290 forint kiegészítés helyett az idén már csak 150 forint kiegészítés jár a nyugdíjakhoz, természetesen az emeléseket még ezen felül adják hozzá. AZ ADÓZÁSRÓL Ha a nyugdíjas még dolgozik... ... s így a nyugdíj mellett adó- köteles jövedelemre tesz szert, attól függően adózik, hogy a nyugdíj és az említett jövedelem összevont összege meghaladja-e a 108 ezerforintot. Ha alatta marad, akkor nem adóköteles az évi összjövedelem, ha viszont meghaladja, akkor már kell adóbevallást készíteni, és adót is kell fizetni — de csak a nyugdíj összegére eső adón felüli jövedelem után! Vagyis: az egész évben elért összes jövedelemre eső adóból levonandó a nyugdíj összegére eső adó. Előfordulhat, hogy a nyugdíjas tavaly egész évben munka- viszonyban állt. Ebben az esetben 120 ezer forint lehet az évi összes jövedelme anélkül, hogy ez után adót kellene fizetnie — ugyanis ilyenkor minden munkaviszonyban töltött hónap után havi ezer forinttal csökkenteni kell az összjövedelmét. Nem kell adóbevallást készítenie és adót fizetnie annak a nyugdíjasnak, aki tavaly csak nyugdíjat kapott. Fizetnie annak sem kell, aki a nyugdíján kívül szert tett ugyan más forrásból is jövedelemre, de a nyugdíj és ez az összeg együttesen nem lépi túl a 108 ezer forintot — adóbevallást v iszont neki is kell készítenie, mert az évközi adóköteles jövedelmekből levont adóelőleget csak így kérheti vissza! Fontos tudnivaló: a személyi jövedelemadó bevallásának határideje: március 20! De ez nem jelenti azt, hogy addig kell várni a bevallással, ugyanis a késlekedéssel az esedékes pénz is később áll a házhoz: a visszajáró adóelőleget a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül fizeti vissza az APEH.
