Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-08 / 57. szám
XLVI. évfolyam, 57. szám O^JWILJVP 1990. március 8., csütörtök ÖVÍÍf Édes és keserű terhek (4. oldalon) Kaposvári Hamupipőke (5. oldalon) Rajtolnak NB lll-as labdarúgóink (7. oldalon) Tájékoztató a szovjet csapatkivonásról Elmegy 50 ezer katona Nem tudtuk pontosan a létszámot Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök is részt vett és felszólalt a Vállalkozók Országos Szövetségének március 7-i elnökségi ülésén. A képen, (balról .jobbra) Faragó András, Palotás János a VOSZ elnöke, Szűrös Mátyás, Dr. Kovács István, Fejes At|jJ& és Tamás József a találkozón SZEHDÁKABON GAZDÁLKODNAK IS „Ügyintéző” művelődési ház A hétfői „pártcsúcs” megállapodásainak megfelelően szerdán ülést tartottak a Parlamentben az országos listát állított 12 párt képviselői, hogy tájékozódjanak a magyar—szovjet csapatkivonási tárgyalások eddigi eredményeiről. A pártvezetőket Somogyi Ferenc kül- ügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a kormányközi tárgyalások állásáról. Az államtitkár hangoztatta: a magyar tárgyalóküldöttség — az Országgyűléstől kapott mandátum alapján — arra törekszik, hogy a hazánk területén állomásozó alakulatok a rendezett' körülmények között végrehajtható kivonást lehetővé tevő legrövidebb időn belül hagyják el Magyarországot, Ugyanakkor úgy szeretnénk megkötni a megállapodást, hogy azzal ne ártson a magyar-szovjet viszony jövőbeli alakulásának, A magyar tárgyalóküldöttség álláspontja az, hogy 1991. június 30-ig fejeződjék be a szovjet csapatok teljes kivonása. A szovjet fél ezzel szemben 1991. augusztus 31- ben szeretné megjelölni a határidőt. A külügyi államtitkár bejelentette, hogy a további egyeztetésre — s remények szerint a végleges megállapodás aláírására — pénteken utazna ki magyar tárgyalóküldöttség Moszkvába. Somogyi Ferenc a pártcsúcson elhangzott miniszterelnöki javaslat értelmében felajánlotta azt is, hogy e záró szakaszra a 12-ek küldjenek saját soraikból 3 képviselőt. Bíró József, a Magyar Honvédség vezérkari főnökének első .helyettese részleteseb adatokkal is szolgált a szovjet csapatkivonások méreteinek érzékeltetésére. A résztvevők egyébként azt is hallhatták a magas rangú katonai vezetőtől, hogy a kivonási tárgyalásokig a magyar fél nem rendelkezett pontos, hiteles adatokkal a Magyarországon állo- másoeó csapatok létszámáról, elhelyezkedéséről. Közölte, hogy jelenleg 49 ezer 700 katona tartózkodik Magyarországon, ennek egy- hadmada hivatásos tiszt, illetve tiszthelyettes. A polgári alkalmazottakkal és a családtagokkal együtt azonban mintegy százezren vannak, A szovjet csapatok 27 146 különféle harcjárművel és gépjárművel rendelkeznek, Ebből 860 a harckocsik, mintegy 600 az önjáró tüzérlövegek száma. 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű van Magyarországon. A mintegy 560 ezer tonna különféle anyagból 230 ezer tonnát tesz ki a lőszer, 100 ezer tonnát pedig az üzemanyag. Mindezek az erők csaknem 60 helyőrségben, katonavá- rosban helyezkednek el, s hat repülőterük is van. Magyarország gyakorlatilag a déli hadseregcsoport utánpótlásbázisává vált, s a korábbi stratégiai doktrínának Tegnapi ülésén a kaposvári tanács vb megtárgyalta a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tevékenységét. Haász Mihály igazgató előterjesztésében az áll, hogy a szentjakabi intézmény sajátos helyzete miatt alaptevékenységének tekinti a területén élő állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézését is. Vonzáskörzetükben él a város cigánylakosságának 80 százaléka, ezért közművelődési munkájukban hagyományossá váltak a nekik és érdeklődésüknek megfelelő programok. Megtudtuk, hogy költségvetésüknek nagyobb hányadát — a költségvetési támogatás háromszorosát — teszi ki saját ár- és díjbevételük. A művelődési ház bevételeinek növelése érdekében kereskedelmi és reklámtevékenységet folytatnak és nagyobb rendezvényeiken is kihasználják — az alap- tevékenységükhöz kapcsolódó — reklámlehetőségeket. Létrehozták a szentjakabi kábeltévét: hetente kétszer kétórás műsort sugároz ez, és az jsmeretterjesztő programok mellett bevételt hoz az intézménynek. A végrehajtó bizottság elismerte a művelődési ház munkáját, és méltatta a találékony, öntevékeny és a helyi lakosságot hétköznapi ügyeiben is segítő tevékenységét. Kisebb vita alakult ki a ház 600 ezer forintos idei pótelőirányzati kérelmének elbírálása körül. Történt ugyanis, hogy tavaly átvette az intézmény a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságától a szentjakabi Bencésapátság romjait, hogy azt felújítja és a későbbiekben szabadidőparkot létesít ott. A pótelőirányzatból a felújítást vállaló kisiparosokat fizetnének: így sokkal olcsóbb lenne, mintha vállalatokat kértek volna fel erre. A vb elismerte az igény jogosságát — különösen a közelmúltban történt vandál rongálást követően —• többen azonban kifogásolták, hogy nem a költségvetést tárgyaló március elsejei tanácsülés elé terjesztették a pótelőirányzati kérelmet. Mint kiderült: az előkészítő munka összehangolásával volt baj. Végül is a végrehajtó bizottság úgy döntött: az áprilisi tanácsülés elé terjesztik a javaslatot, s a tanács a 600 ezer forintos pótelő- irányzat engedélyezéséről többletbevételeinek ismeretében dönt. (Folytatás a 2. oldalon) 12 párt, 12 vélemény a választások előtt Megszüntetni a félelmet Varga Csaba, a Magyar Néppárt Országos titkára szerint: — A Magyar Néppárt nem fél a választási kampánytól, tart viszont attól, hogy a választások után, amennyiben jobboldali kormány kerül hatalomra, újfajta belső és külső kizsákmányolás alakulhat ki és a hatalmi csúcson csupán egy szűk elitváltás történik. A Néppárt szerint a demokratizálódásnak nem az elméletben, hanem a gyakorlatban kell megvalósulnia. A demokratikus átalakuláshoz mindenekelőtt az szükséges, hogy uz emberekben meglévő félelem megszűnjék. Ehhez több év kell még. A kampány eddigi időszakában elsősorban a személyiségek, a politikusok csatá- roznak, nem pedig a pártprogramok versenyeznek egymással. Sokat számított az, hogy az egyes pártoknak mennyi pénz van a zsebében, illetve hogy milyen cégek támogatják őket. A Magyar Néppártnak az a véleménye, hogy a tömegkommunikációt olyan pártok uralják, amelyek távol állnak a nemzeti centrumtól. Csak egy példát mondok erre: a Kisgazdapárt, az Agrárszövetség, vagy a Kereszténydemokrata Néppárt nemigen szerepelt a televízióban. — Milyen kampányt kívánnak folytatni a hátralévő időszakban? — Elsődleges, hogy ne dobáljuk egymást sárral. Derűsen, boldogan szeretnénk a kampányt folytatni. Kérdésesnek tartom, hogy az országos listát állító tizenkét pártnak lesz-e egyenlő esélye arra, hogy megjelenhessen a rádióban, a televízióban, vagy az írott sajtóban. A Néppárt abban reménykedik, hogy a választásokon az emberek a nemzeti polgárosodás alternatívája mellett voksolnak. Ml nyugodtan nézünk a választások elébe. — Kiket tekintenek koalíciós partnereiknek? — A nemzeti centrumhoz tartozó pártokat: az MDF-et, a Független Kisgazdapártot és a Kereszténydemokrata Néppártot. — A Néppárt elsősorban u vidék pártja? — Igen.de a városi lakosság elesett rétegeihez is kívánunk szólni. Fontosnak tartjuk a földtulajdonreformot, de nem értünk egvet azzal, hogy a jól működő téeszeket szétverjék. A falusi és városi önkormányzat kialakítása sokat jelent egy valódi demokratikus Magyarország kiépítése szempontjából. TÖBB EZER KÉPVISELŐJELÖLT. 386 MANDÁTUMRA A választójogi törvény értelmében az új magyar parlament 386 képviselői mandátumáról a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját — e törvény és- az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az ideiglenes köztársasági elnök március 25-re tűzte ki. A megszerezhető 386 országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. A háromféle jelölési mód egymásra épülő rendszert alkot. A választójogi törvényben foglaltak szerint az országban 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg. Az egyéni választókerületekben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), valamely párt támogatásával vagy színeiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták meg. A legtöbb egyéni Választókerület Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében, (4). Az eddigi információk szerint a 176 egyéni választókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként inulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek — a Független Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének — szinte mindenütt sikerült jelöltet állítania, A választójogi törvény értelmében a 386 képviselői mandáturrtból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg — területi listás választással. Az országban 20 területi választó- kerület van: Budapest és a 19 megye., A területi listaállítás' egyik feltétele volt — s itt kapcsolódik össze az egyéni és a területi listás jelölési mód —, hogy a pártok a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében legalább 2 egyéni választó- kerületben állítsanak jelöltet. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíhattak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. A területi választó- kerületeket figyelembe véve egyébként a legtöbb mandátumot Budapesten, illetve Pest megyében (14) és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) Jehet megszerezni. Természetesen két vagy több párt ez esetben is állíthatott közösen listát, ezzel a lehetőséggel azonban egyetlen párt sem élt. A pártok jelöltjei indulhatnak egyéni választókerületben és területi listán is. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztották, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét. A legtöbb párt (14) Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Mind a 20 területi választó- kerületben állított listát a Független Kisgazdapárt, a Fidesz a Hazafias Választási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Március 25-én a választópolgárok az egyéni választó- kerületben — az értesítésben megjelölt szavazókörben — voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Az egyik az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egy konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. A másik szavazócédulán az adott területi választó- kerületben — tehát Budapesten, vagy a megyében — listát állított pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan a területi választási bizottságnál kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz, a feltüntetett névsorral semmi dolga nincs. A pártokra leadott voksokat területi és országos szinten is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt hány mandátumhoz jutott. A harmadik jelölési mód az országos lista állítása volt. Az országos lista állításának joga is szorosan kapcsolódott a területi listák állításához, ahogyan a területi listaállítás az egyéni jelöléshez. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Azóta már ismeretes, hogy ez 12 pártnak sikerült. Az országos listán 58 képviselői mandátumot lehet megszerezni. Ugyancsak a törvényben rögzített számítási rendszer alkalmazasá- val osztoznak majd a pártok ezen az 58 mandátumon. A választópolgárok semmiféle országos listára nem szavaznak közvetlenül. A somogyi választókerületek képviselőjelöltjeit folyamatosan bemutatjuk. Ma a 3. oldalon az 1. sz. választókerület jelöltjét ismerheti meg az olvasó. 1
