Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
1990. március 31., szombat SOMOGYI NÉPLAP 7 KÖZELKÉPEK szakmában ezt tartják a hazai ősmühelynek. Budapesten a Rókus kórházban Vörösmarty Dániel professzor a szakmában a legelismertebb, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen pedig Kovács Bálint professzor. Egyébként ő szervezte azt a továbbképzést, amelyen én is elsajátítottam a műtéti technikát. A kaposvári szemészeti osztályon évente mintegy kétszáz hályogműtétet hajtanak végre. Legtöbb esetben célszerű volna az azonnali szemlencse-beültetés is. Az sem mindegy, hogy a betegnek Bajára vagy Pécsre kell utaznia vagy itt elvégzik -a műtétet? — Nem minden hályoggal operált szem alkalmas erre a beültetésre? —Az esetek hatvan-hetven százalékában alkalmas szemlencse-beültetésre. Elsődleges kizáró ok a cukorbetegség és néhány krónikus egyéb betegség. Nem szaA kaposvári megyei kórház szemészeti osztályán dr. Horváth Miklós osztályvezető főorvos vezetésével végrehajtották az első sikeres mű- anyagszemlencse-beülteté- seket. — Mit jelentett az orvos számára az első műtét? — Túlzás nélkül állíthatom: a szemészet történetében ez akkora jelentőségű, mint az emberiség esetében a repülés. Óriási szenzáció visz- szaadni a látóképességet. Bármely érzékszerv elvesztése nem jár akkora megpróbáltatással, mint a szem, a látás károsodása, elvesztése. A látóképességet visszaszerző beteg reakciója a legszebb a világon. Ezt az .érzést nem lehet elmondani. — Mikor és hogyan ismerkedett meg a szemlencsebeültetéssel? — Már gyakorló orvos koromban, a hatvanas években Miskolcon, Galli Lóránt kórházi főorvos ismertetőjéből. A Étoente kétszáz hályogműtét Szemünk világa A műtőben mindig szól a zene bad elhallgatni azt sem: előfordulhat olyan eset, hogy a műtét során szerzünk tudomást az ideghártya károsodásról, s akkor már a beültetendő szemlencse sem segíthet. — Hogyan sikerült megteremteni a műtéti technika feltételeit? — Évekkel ezelőtt sikerült szerezni a szemészeti osztályra egy mikrosebészeti beavatkozások elvégzéséhez alkalmas mikroszkópot. Ezzel a műszerrel tökéletesen el lehet végezni a szemlencse-beültetést is. Jelentős segítséget nyújtott a Pannon Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara is, amellyel már évtizedes jó kapcsolataink vannak. A legnagyobb híre az országban talán a bajai Vass Zoltánnak van. Az utóbbi időben nagyon sok beültetést hajtottak végre. Esztergomban Halmai Ottó Tatabányán pedig Lakatos István vezetésével adják vissza sokak látóképességét. — Hogyan választják ki a betegeket a műtétre? — Ha a betegség-összefüggéseket vizsgáljuk, akkor ma már nem bizonyos életkor betegsége a szürkehályog: előfordul ötven év alattiaknál is. Jelentős az agyonhallgatott cukorbaj egyre erősödő terjedése. Meg kell említeni azokat a sérüléseket is, amelyek indokolhatják a szemlencse-beültetést. Nem szabad kihagyni a sorból a különböző sugárártalmakat sem, melyek származhatnak még oly egyszerűnek tűnő fényforrásokból is. Somogybán a szemészeti szakrendelések orvosai választják ki azokat a betegeket, akiket itt, Kaposváron operálhatunk. A szakrendeléseken dolgozó orvosok felkészültek az esetek elbírálására, tehát nem célszerű a betegnek azonnal beutazni Kaposvárra. A szemlencse-beültetés tökéletesen megoldhatja a helyi problémát, tehát a rehabilitáció lehetősége teljes értékű. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy látáskárosult vizsgálatakor a környezetet, a kiszolgáló hozzátartozót is számításba kell venni. Egyébként tudok olyan esetről, amikor a szemlencsebeültetés után a volt beteg visszaszerezte hivatásos jogosítványát. — Azt hallottam, amikor ön operál, akkor a műtőben zene szól. Milyen zene szól? — A hír igaz, de nem pontos. Ha a munkatársaim elfelejtik bekapcsolni a magnót, akkor csend van a műtőben. És akkor is csend van, amikor olyan műtétet kell elvégzeni, amellyel nem tudom visz- szaadni a beteg látását. A zene azért szól, hogy a műtét során ne zavarjon az udvaron a járókelők kiabálása, az autóajtók csapkodása. A beteg szempontjából sem mindegy a környezet. Ha tetszik a zene, akkor odafigyel. Szemműtét csak a legritkább esetben történik altatásban. A zene pedig igencsak sokszínű. Bachtól, Vivalditól a modernekig szinte minden, a kemény rock és a cigányzene kivételével. Valahogy Bartók sem illik be a műtői hangulat- bá. Kedvenceim egyébként klasszikusok diszkóritmusban, eredeti angol felvételekről. — Szakértelemmel beszél a zenéről. — Elsődleges a szakma. Igazi sikerélmény szenvedéllyel csinálni a tanult szakmát. A zene pedig megnyugtat. Különleges szerelmem a fotózás, mert rokon az eredeti szakmával. Az utóbbi évek kalandja lett a szám ítógép; ez is kiválóan beilleszthető a hivatásomba. Nem utolsósorban, de megemlíthetem a gépkocsivezetést, amely már nekem régóta a legjobb ki- kapcsolódás. — Beszélgetésünk elején Ön úgy mondta, olyan állomáshoz értek, mint az emberiség a repülés kezdetekor. Melyek a további tervei? Lesz Kaposváron is „űrkorszak?” — Mindenképpen! Munkatársaim, a szakorvosok minden tekintetben alkalmasak a műtéti technika elsajátítására és a feladatok elvégzésére. Sikerült szert tennem egy kiselejtezett mikroszkópra, a legutóbbi szervizszolgáltatáskor, a Zeiss gyár mérnökei alkalmassá tették gyakorló feladatok végzésére. így a vizsgálószobában gyakorolhatják a műtéti technikát a kollégáim. Ehhez sikerült beszereznem folyamatosan a szükséges mennyiségű sertésszemet a vágóhídról. — Azoknak a nevében kívánok sok sikert további munkájához, akik olvassák lapunkat. Akiknek pedig a közeljövőben felolvassák, azokkal Ön úgyis találkozik hamarosan. Ha teljesíteni lehetne egyik kívánságát, mi volna az? — Egy videokamera és egy készülék ahhoz, hogy a műtéti asszisztencia is láthassa azt, amit csinálunk. Sokkal egyszerűbb lehetne minden. Ennyi csak a vágyam. Mészáros Tamás Rekviem a Szarvasért A patinás kaposvári épület Decked Krisztián tervei alapján készült, nem sokkal a kiegyezés után. S hogy mivé lett, arról mindenki meggyőződhet. A Szarvas fogadó pusztulásnak indult, és úgy tetszik, ez senkit sem érdekel. Valaha postai lóváltó állomás volt a helyén, mellette épült a pandúrlaktanya. Semmi viháncolás, nagyhangú dorbézolás! Ennek ellenére remek mulatságok színhelye volt az évszázados szálló. S amolyan üzleti centrum, med kár tagadni: a kalmárok, kupecek néha a pihenőidejüket is a kereskedésre használták. Fontos ez valakinek? Az ablakok kitörve, a szépmívű rámák, ajtófélfák rövidesen tűzifának sem lesznek jók. Nem, ezt már nem is lesz idejük megvárni: alkalmi tolvajok elfűtik majd és vizeletükkel oltják el a parazsat. A megyeszékhely kellős közepén. A szállót egykor Vadkedi Antal bérelte; akkor a Szarvas a kaposvári színészek otthona volt. Sokáig ott működött a nyári színkör. Művészeti és kereskedelmi központ volt, és csak az első világháború után vált kétes hírű szállóvá. Tehetetlenül botorkálunk a romok között. Egyik-másik sarokban emberi ürülék. A törött ablakokon keresztülsüvít a szél. Itt nincs helye az optimizmusnak. Az emberek néha felbámulnak a hajdani szálló most már csúf falára; a fiatalabbak képtelenek beleképzelni a múltat. Meg lehet még menteni a Szarvas fogadót? Ezt kérdezzük mi is. Az IKV és a Sütév — mint a legutóbbi bérlő — perlekedik egymással, talán egy kft. is alakul az épület hasznosítására. De hogy mi lesz a régen díszes fogadó sorsa...? Jó volna, ha néhány hónap múlva nem a lebontásáról, a teljes megsemmisítéséről kellene beszámolnunk. Reménykedjünk! p. L. Fotó: Csobod Péter
