Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 31., szombat Németh Miklós átvette képviselői megbízólevelét A VÁLASZTÁSOKRÓL a számok alapján Képviselő eddig is voltam, de ez volt az első igazi, ilyen célú megmérettetésem, s hogy elnyertem a bizalmat, mindennél többet jelent nekem — mondta Németh Miklós miniszterelnök pénteken Szerencsen, ahol a helyi választási bizottság elnökétől átvette képviselői megbízólevelét. Ez ad erőt ahhoz, hogy tisztességgel teljesítsem’ is, amire vállalkoztam — mondotta, majd azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a térség gondjainak megoldásáért sikerül összefognia, együttműködnie azokkal az értékes emberekkel is, akik most alulmaradtak a küzdelemben. Én mindenesetre kezemet nyújtom nekik — mondotta. Életem legnagyobb kihívása előtt állok. Tudom, számolok azzal, hogy nem lesz könnyű megfelelnem a várakozásoknak, a nép bizalmának. De én nem szoktam A Szerencsi Városi Tanácson Németh Miklós átvette képviselői megbízólevelét Nagy Endrénétől, a 11. sz. választási bizottság elnökétől megfutamodni és most sem fogom azt tenni. Az eseményre összese- reglett újságírók megkérdezték, a miniszterelnök azonban még nem tudott válaszolni, hogy a jövőben főállású képviselőként tevékenykedik-e majd, vagy pedig más elképzelései vannak. Eddig még soha semmilyen posztra sem jelentkeztem, de elfogadtam minden kihívást — mondta —, amivel a köz, a nép érdekeit szolgálhattam. Ezt teszem a jövőben is. A zempléni községek — a választókerület — lakói nevében Magda Gábor, a Szerencsi Városi Tanács elnöke gratulált Németh Miklósnak. Mint hangsúlyozta, azt várják tőle, hogy korrekt módon és az állampolgároknak elkötelezetten képviselje választókerületének érdekeit a parlamentben. Az új képviselő végül néhány zempléni községet is felkeresett, hogy személyesen fejezze ki köszönetét a választók bizalmáért. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Horn Gyula külügyminiszter felszólalt az Európa Tanács lisszaboni külügyminiszteri ülésén. — Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetés volt. — Petre Roman miniszterelnök „egyes magyarországi körökre" hárította a felelősséget. — Vilniusban harckocsikkal katonai erődemonstrációt tartottak a parlament előtt.—Az NDK-ban megtalálták az NKVD áldozatainak tömegsírját. — Elhagyta Sri Lankát az indiai békefenntartó erők utolsó alakulata. VASÁRNAP: hajnalban felgyújtották a bukaresti MALÉV- irodát; Magyarország jegyzékben tiltakozott, — Izrael „gazdasági csapással" fenyegette meg Magyarországot a MA- LÉV-járatok leállítása miatt. — Milan Cic szlovák kormányfő drasztikus vámszabályokat sürgetett. — Szovjet katonák Vilniusban megszálltak két pártépületet. — Kivált az Észt KP-ból a Moszkva-barát szárny. HÉTFŐ: győztek a nagy ellenzéki pártok, a kommunisták végleg kiszorultak a hatalomból, írja a magyar választásról a világsajtó. — Egy ortodox pap cáfolta a román parasztok haláláról szóló rémhírt. — Halállal fenyegették meg Tőkés Lászlót. — Berlinben elejtették a hazaárulási vádat az NSZEP volt vezetői ellen. KEDD: A washingtoni külügyminisztérium helytelenítette a MALÉV izraeli járatának felfüggesztését. — Tőkés László kanadai és washingtoni tárgyalásairól nyilatkozott. — Petre Roman miniszterelnök látogatása Kolozsvárott. — Moszkvában megtartotta első ülését az Elnöki Tanács. — Szovjet katonák elfoglalták a Litván KP vll- niusi székházát, s elfogtak húsz litván katonaszökevényt; Vy- tautas Landsbergis segítséget kért a nyugati államoktól. — Fracois Mitterrand francia elnök fogadta Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi minisztert. SZERDA: II. János Pál budapesti pápai nunciussá nevezte ki Angelo Acerbi érseket. — Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, akit aznap püspökké választottak. — Eltávolították a prágai Lenin-szobrot. CSÜTÖRTÖK: Vytautas Landsbergis beleegyezett a népszavazásba. — Arnold Rüütelt választották meg az Észt SZSZK elnökévé. — Felrobbantották az erdődi Petőfi- obeliszket és a szatmári emlékművet; Sergiu Celac román Több tízezren tüntettek március 29-én az Új Fórum felhívására Berlinben, követelve az egyes újonnan megválasztott képviselők államblztonsági szervekhez való állftólagos kapcsolatainak kivizsgálását. A transzparensen olvasható: „Nem akarom, hogy stasi legyen a választott képviselőm.” külügyminiszter szerint javul az erdélyi helyzet. — A prágai parlament döntése értelmében az ország hivatalos neve: Csehszlovák Szövetségi Köztársaság. — Londonban atomfegyverhez használható elektronikus robbanószerkezetet foglaltak le, amelyet Irakba akartak csempészni. PÉNTEK: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Londonba utazott. — Roland Dumas francia külügyminiszter Moszkvában tárgyalt. A Magyar Szocialista Párt országos átlagától (10,89%) fölfelé tér el több törvényhatóság; közülük is kiemelkedő Somogy megye: 18%-kal; itt kevesebb mint egy százalékkal marad el az első helyezett Kisgazdapárttól. Kiemelkedően szerepelt az MSZP Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, több mint 14%-os aránnyal és harmadik hellyel. Hasonló arányú az eredmény Hajdú-Bihar- ban, negyedik helye ellenére (14,1%). Csaknem 13%-kal harmadik Budapesten (ahol csaknem 133 ezer szavazatot kapott). Mindössze két megyében 6. helyezett az MSZP: Győr-Sopronban és Tolna megyében (mindkettőben azonban csaknem 9%-kal). Ennél jobb helyezéssel is van megye, ahol azonban alig több mint 7%- ot kapott (Csongrád, 4. hely, 7,35%, a legrosszabb arány). 8% alatt még mindössze két megyében szerepelt: Bács-Kis- kun (7,89%) és Vas megyében (7,59%). Kilenc megyében 9 és 11% közötti eredményeket ért el, közülük egyet, Nógrád megyét külön is ki kell emelni (10,96%), nem is annyira a szocialista párt, mint inkább az MSZMP okán: ez az egyetlen megye, ahol ez a párt kétszámjegyű sikert mondhat magáénak (ezenkívül még 4 megyében ért el 5%-on felüli eredményt: Heves, 6,10%, Jász- Nagykun-Szolnok, 5,37%, Békés, 5,29% és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, 5,17%; meg kell jegyezni, hogy az MSZMP egyetlen megyében nem került az 1% fölé, s ez éppen Pest megye). A Magyar Szocialista Párt eredményeit ki kell még emelni áász-Nagykun- Szolnok megyében (11,42%), ugyanakkor Komárom-Eszter- gom megyében mindössze 8,23%. Úgy látjuk, nem állja meg a helyét az a feltevés, hogy ott kicsi a szocialista befolyás, ahol SZDSZ-fölény van (ilyen ösz- szesen 5 megyében létezik, igaz, ezekben mindenütt az országos átlag alatti a szocialista eredmény: Fejér 10%, Baranya 8.22%, Győr-Sopron 8,75%, Komárom-Esztergom 8,32%, Vas 7,59%), azért nem, mert a legkisebb a párt befolyása ott, ahol óriási az MDF túlsúlya, Csongrádban (7,35%). Megjegyzésre érdemes, hogy a 19 megyét és Budapest fővárost tömörítő 20 törvényhatóság között még véletlenül sincs egy sem, amely az országos átlagot reprezentálná (a területi listákra leadott szavazatok alapján) a pártok sorrendje tekintetében. Az országos sorrend és az arányok: MDF 24,73%, SZDSZ 21,39%, FKFPP 11,73%, MSZP 10,89%, FIDESZ 8,95%, KDNP 6,46%. A pártoknak ez a sorrendje tehát sehol nem fordul elő. Általánosnak az mondható, hogy az országosan legtöbb szavazatot szerzett két párt vezeti a törvény- hatósági listákat (hiszen ez a helyzet 20 esetből 16 alkalommal). A leginkább rendhagyó Somogy. Itt az élen a Kisgazdapárt található valamivel kevesebb mint 19%-os részesedéssel, a második pedig az MSZP 18%- kal. Sem a Demokrata Fórum, sem a szabaddemokraták ilyen gyengén egyetlen törvényhatóságban nem szerepeltek (16,38 illetve 15,71 %-kal), együttesen (volt megye, ahol a Demokrata Fórum egyedül többet kapott, pl. Csongrádban, és volt, ahol a szabaddemokraták egyedül megközel (tették a két vezető párt 32%-os somogyi arányát, pl. Vas megyében). Három megye van, ahol nem az oszágosan első két párt vezeti a listát, de mindhárom megyében egyikük az (MDF) az élen áll. Csak a második hely tér el az országostól: Békés megyében a Demokrata Fórum vezet ugyan (csaknem 24%-kal), de a második hely a kisgazdáké (majdnem 22%). Lényegében ugyanez a helyzet a másik két országostól eltérő megyében: Csongrádban, ahol az MDF a legnagyobb arányban győzött (csaknem 39%-kall), Jász- .Nagykun-Szolnok megyében (ahol eláő a fórum 21,31 %-kal, második a kisgazdapárt 17,7%- kal). Erős a Fidesz pozíciója: mind a 20 törvényhatóságban a 4—6. hely valamelyikét elfoglalja, kivéve Komárom-Esztergom megyét, ahol egyenesen a harmadik. Vagyis helyezési pozíciója jobb, mint a kisgazdapárté, hiszen ez utóbbi egy megyében — Nógrádban — nincs az első hat között. Nem szólva a Kereszténydemokrata Pártról, amely 7 megyében nem tudott az első hat közé kerülni. Ezzel szemben az Agrárszövetség 6 megyében bekerült az első hat közé, sőt Békésben az 5. helyre tudott kerülni 6%-kal. Az országosan az első hat Közé nem került pártok közül ez egyedül a szociáldemokratáknak sikerült: Fejér megyében tudtak (5% • alatti aránnyal) elcsípni egy hatodik helyet. Az országosan az első hat (4% fölötti, képviselőt küldő) helyre került párt 12 törvényhatóságban tudta ezt a pozícióját kivívni, nyolcban csak a szocialista párt és a Fidesz tudta sikerét megismételni az országosan vezető két párt mellett. A nyolcból hétszer sikerült ez a kisgazdáknak és mindössze egyszer a Kereszténydemokrata Néppártnak. Erre a nyolc helyre tehát hatszor az Agrárszövetség került, egyszeregyszer az MSZMP és a MSZDP. Annyira kiegyensúlyozott volt a választás, hogy egyetlen olyan megye nincs a 8 között, ahol a pontot érő első hat hely valamelyikére két párt be tudott volna kerülni. Sportnyelven szólva — pontértéket számítva—első a Magyar Demokrata Fórum 113 ponttal, második pedig a Szabad Demokraták Szövetsége 100 ponttal. Harmadik aíüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 70, negyedik a Magyar Szocialista Párt 55 ponttal. A Fiatal Demokraták Szövetsége 40 ponttal az 5., és 32 ponttal a Kereszténydemokrata Néppárt a 6. (bár ez utóbbinak 5 dobogós, pontosabban 3. helyezése is van, szemben az előzővel, amelynek csak egy). Pontszerző helye még az Agrárszövetségnek (7 ponttal), az MSZMP- nek (2 pont) és az MSZDP-nek (1 pont) volt. A mezőny kiegyensúlyozottvoltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az országosan az első hat hely valamelyikére került pártok a maximálisan lehetséges 420 pontból 410-et megszereztek, és a törvényhatósági listákon a rajtuk kívül indult tucatnyi (13) szervezet közül összesen 3 volt, amely pontot volt képes szerezni. Közülük a 4% fölötti bűvös határt összesen négy párt és szervezet, valamint választási szövetség érte el. Legtöbbször az Agrárszövetség, 9 alkalommal. Az MSZMP és az MSZDP 7—7 alkalommal, a Vállalkozók Pártja pedig háromszor (a legkiemelkedőbb közülük az MSZMP említett Nógrád megyei sikere: 10,21 %-kal). A választásokon részt vett, de parlamenti képviselőt küldeni nem tudók szavazati aránya 15,85% (szá- rtiuk eléri a 3/4 milliót). Végezetül a legnagyobb „pártról’’, a nemválasztók pártjáról. A választásra jogosult lakosság harmada (2,5 millió ember) élni sem kívánt képviselőküldő jogával. Benke József Párthangok az NDK-ból A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöksége a tájékozódó megbeszélések első fordulója alapján úgy határozott, hogy koalíciós tárgyalásokba bocsátkozik a szociáldemokrata párttal —jelentette be a CDU szóvivője a testület pénteki ülése nyomán. Helmut Lück szavai szerint valószínűleg még vasárnap sor kerül a két legerősebb párt delegációinak második megbeszélésére. Ez — a CDU nézete szerint— már akár koalíciós tárgyalásba is torkollhat, amennyiben a partner SPD is úgy kívánja. Vilnius: Lucas brit tudósító fotóriporterek előtt mutatja március 29-én, a vilniusi repülőtéren kiadott első litván beutazóvízumot. A vízum a magát a Szovjetuniótól függetlenné nyilvánított balti köztársaságnak a szuveneritása irányába tett lépés. Hazánk egymilliárd dollár kölcsönt kapott Az Európai Közösség brüsz- szeli központjában pénteken aláírták a közösség által Magyarországnak nyújtott 1 milliárd dolláros struktúraváltási áthidaló kölcsön okmányait. A hivatalosan a közösség elszámolási egységében meghatározott összegű, azaz 870 millió ECU-s kölcsön első, 440 millió dollárt érő részlete mintegy két héten belül jut el a Magyar Nemzeti Bankhoz, és biztosítja a közvetlen nemzetközi pénzügyi hátteret a kormányváltáshoz. Az Európai Közösség bizottságának részéről Henning Christophersen alelnök, a pénzügyek felelőse és Karel van Miért, a bizottság tagja, a kölcsönt közvetlenül megszervező szolgálat felelőse, míg magyar részről Békési László pénzügyminiszter és dr. Bartha Ferenc, a Nemzeti Bank elnöke írta alá.
