Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 3., szombat Megkezdődött a szakszervezetek kongresszusa DÉL-DUNÁNTÚLI TÜKÖR Több lépéssel a dolgok után (Folytatás az 1. oldalról) szolgálnia, anyagi független­ségüket és a szakszervezeti vagyon megőrzését, gyarapí­tását pedig egy vagyonkeze­lő és pénzintézet létrehozá­sa biztosíthatná. Nagy Sándor végezetül ar­ról beszélt, hogy az új szö- vetsék programjának, sarok­pontjai az elmúlt hónapok­ban már kirajzolódtak. Vi­lágossá vált, hogy a mozga­lomnak csak egyetlen funk­ciója lehet, az érdekek vé­delme, képviselete. A szak- szervezeteknek egyebek kö­zött olyan antiinflációs po­litikát kell követniük, amely a rohamos áremelkedések gazdasági okainak megszün­tetését veszi célba. Tudato­sítaniuk és érvényesíteniük kell, hogy a tulajdonreform nem nélkülözheti a dolgo­zók ellenőrzését, s a tulaj­donlásban való részvételt. Aktív foglalkoztatáspoliti­kára van szükség, s ki kell alakítani a klasszikus bér­megállapodások rendszerét — mondotta befejezésül a SZOT elnöke. A SZOT beszámolóját kö­vető vitában a hozzászólók főként a parlament leg­utóbbi döntéseit, a kormány lakosságnyomorító intéz­kedéseit, a szakszervezeti tagság megosztására irá­nyuló törekvéseket ostoroz­ták, miközben új, erős, te­kintélyes, másképpen gon­dolkodó szakszervezeti szövetség megalakítását sürgették;. Az új szakszervezeti szö­vetségről felvázolt elkép­zelések kulcsszavai az összefogás, a kompromisz- szumkészség, a megfontolt­ság, az önállóság voltak el­sősorban. A beszámolóhoz A buzsáki vasútállomás mellett egy kislányt veszett róka harapott meg. Az eset február 21-én, szerdán tör­tént, de csak február 28-án lett belőle hír. Látták a va­dászok az esetet, s mert sej­tették, hogy ennek komoly következményei lehetnek, azonnal mentőt hívtak. A kislány a kaposvári kórház balóseti osztályára került. A mentősök azonnal értesítet­ték a megyei köjált, onnan Budapestre telefonáltak — védőszérumért. Kiderült: a'szérumokat az Országos Közegészségügyi és Járványügyi Intézettől kell megigényelni, még az or­szág legtávolabbi pontjára is, mert nincsenék vidéki szérumlerakatok. Buda­pestről azonban huszonnégy kapcsolódóan elhangzott: egv megújulást hirdető szervezetnek következete­sen számot kell vetnie múltjával és az elhatároló­dáson kívül nevesítenie szükséges a működésbeli és a személy; hibákat is. En­nek .hiányában ugyanis a szakszervezeti mozgalom­ról rosszul értelmezett el­lenségkép alakul ki, nem pedig a partneri viszony el­fogadása dominál majd. A szakszervezetek hibájául rótták fel, hogy a mozga­lom újraépítése során ép­pen az alapszervezeteknél nélkülözhetetlen szervezeti és személyi változások elő­készítésére jutott a legki­sebb figyelem, ennek kö­vetkeztében a tagság joggal vonhatja le azt a következ­tetést, hogy a SZOT veze­tésének fontosabb volt a szövetséggé kovácsolás fel­tételeinek megteremtése, mint az erős és valós ér­órán belül szállítják — mondja dr. Harkai László, a megyei köjál osztályvezető főorvosa. (Előfordult már — mi is megírtuk —, hogy a vonaton eltűnt a csomag, és szabályos nyomozást kel­lett folytatni, hogy megta­lálják a szérumot.) De mi van akkor, ha sürgősen kell? Mint ahogy a buzsáki Szabó Edina esetében is? Ha arra várnak, amit az OKI küld, akkor csak' másnap reggel juthattak volna hozzá. Ha­béi Antal járványügyi el­lenőr talpraesettségének kö­szönhető, hogy találtak két ampullát Kaposváron, s már akkor elvihették a kis­lányhoz, amikor még a mű­kahelyi alapszervezetek lét’ rejötte. Az új szakszervezeti szö­vetség képét felvázolva többen a szociális partneri intézmény kialakítását, a szociális béke megteremté­sét tartották fontosnak, eh­hez viszont valóságos, hite­les, a tagság bizalmát élve­ző, a munkavállalói érde­kek képviseletét vállaló szakszervezeti szövetséget igényeltek, amely az egyen­rangú szakszervezetek szö­vetségeként működik. Le­szögezték: az alapelv az, hogy a munkavállalók ön­állóan döntsék el, milyen szervezetnek, szövetségnek kívánnak tagjai lenni. Töb­ben sürgették egy szakszer­vezeti kerekasztal, továbbá konstruktív egyeztető tes­tületek létrehozását, szak­értői csoportok működését is. Szinte minden hozzászó­ló megerősítette: szövetség­be kell tömörülni, mert kü­tőben volt. A történet jól végződött: a kislány meg­kapta az oltásokat. (Közben történt egv s más, bizony­talanság is volt. de erről az orvosok egyféle szolidaritás­ból nem szívesen beszélnek.) — Engem tulajdonképpen az lepett meg, hogy So­mogybán ritkán beszélünk a veszettség veszélyeiről, ugyanakkor kiderült, hogy csupán tavaly — az ön hi­vatalos megfogalmazása sze­rint — 280 személy, eseté­ben merült föl Lyssa-fertő- zésre utaló gyanús körül­mény. Ennyi embert hara­pott meg veszett állat? — Maradjunk a hivatalos megfogalmazásnál — feleli a kérdésre dr. Harkai László. — Ehhez csak annyit tu­dok hozzáfűzni, hogy ennyi esetünk 1973 óta nem volt. Ugyanakkor 216 veszett ál­latról szereztünk tudomást. — Erről persze a sajtó ed­dig nem értesült. Vagy nem tudhatott? — Nézze, az említett ese­tek „ügykezelése" meglehe­tősen bonyolult. Ha sérülés történik, akkor elsősorban a körzeti orvosokhoz mennek az emberek. Ha az orvos Úgv látja, hogy fennáll a fertőzés, akkor elindul egy bonyolult folyamat. Egyfaj­ta szakmai féltésből sem keresik a nyilvánosságot. Csak végső esetben. Pél­dául amikor nem tudni, pontosan melyik állat ha­rapta meg a sérültet. A főorvos tájékoztatásából az is kiderült: az sem biz­tos, hogy az ő számításaik fedik a valóságot, mert van olyan ügy, amelyből ..alsóbb szinten" nem is csinálnak ügyet. Azt sem tudni pontosan, hogy valójában mennyi ve­szett állat van. 1975-ben ad­tak ki egv kiadványt a ve­lön-külön gyengék a szak- szervezetek, egymással szembefordíthatok és egy­mással szemben kijátszha­tók. Ezzel összefüggésben a felszólalók közül sokan érintették a politikai pár­toknak a szakszervezetek­kel szembeni megnyilvánu­lásait és bírálták a függet­len szakszervezetek demok­ratikus ligáját. Hosszas vita után a kül­döttek este 9 órakor meg­szavazták a szakszervezeti vagyon sorsáról tett nyilat­kozatukat is. Ez kimondja: a szakszervezeti vagyon a tagságé, és az eddig elkülö­nítetten kezelt SZOT-ingat- lan vagyont visszaadják a tagságot képviselő vala­mennyi működő és a kong­resszus időpontjában bejegy­zett szakszervezetnék. A va­gyont tíz év átlagos taglét­száma és a SZOT-hoz be­fizetett tagdíjak részarányá­ban osztják fel a 19 ipar­ági-ágazati szakszervezet kö­zött. amelyeknek ajánlják, hogy a bekövetkezett válto­zásoknak megfelelően gon­doskodjanak a vagyon to­vábbi elosztásáról. Ezzel befejeződött a szak­szervezeték XXVI. kongresz- szusa, véget ért a mozga­lom SZOT által fémjelzett korszaka. A tanácskozás ma reggel mint az országos szakszervezeti szövetség ala­kuló kongresszusa folytatja munkáját. A szolidaritás szakszerve­zeti munkásszövetség azzal a kéréssel fordult a kong­resszushoz, hogy két képvi­selőjük meghívottként részt vehessen a munkájukban, araival a küldöttek egyetér­tettek. szettségről. Ebben olvastam: „A veszettség emberemléke­zet óta ismert betegség ... Európában az utóbbi évtize­dekben a vadállatokat, fő­leg a rókákat sújtó járvány bontakozott ki. Hazánkat a járvány 1967-ben érte el. és néhány év alatt az egész or­szágban elterjedt...” Kábel Antal járványügyi éllenőr maszek-statisztikája szerint.a veszett állatok kö­zött már a szarvasmarha és a juh mellett a sün, a borz, a vaddisznó is szerepelt. Amíg korábban a kutya nem volt jellemzően kórhordozó, mert kapott védőoltást, ma azzal is számolnunk kell, hogy a „kilakoltatott", kóbor ebek és macskák azok lesznek. A gazdinak drága lett a stá^ tuszszirribólum . . . Az js furcsa, hogy amíg volt ebadó, addig minden kutyáról tudták, hogy beol­tották-e vagy sem. Amióta nincs, még eboltási bizo­nyítványt sem adnak. Van valamiféle statisztika a ta­nácsokon, de abban senki sem biztos, hogy pontos. Ar­ról már ne is beszéljünk, hogy az utakon egyre több döglött állatot látni, ame­lyen áthajtott valamelyik autós. A tetemeket senki sem takarítja el szívesen. Valamikor az útkaparók dolga volt ez, de ma már nincs ilyen. Mint ahogy ti­los a rókáknak a mérgező tojások kirakása is. A vadá­szoknak nem érdekük a ró­kák kilövése. A legtöbb te­lepülésen nincs gyepmester sem, akinek kötelessége vol­na a kóbor állatok befogá­sa. Mert költséges. A kór meg terjed! Számok bizo­nyítják .. . Tessék mondani: mi kell ahhoz, hogy végre rend legyen ezen a területen is! Én nem tudhatom. Csak azt, hogy aki a Lvssa-kórt megkapta ... Nemcsak az AIDS és a rák okoz kínos fájdalmakat az utolsó pilla­natig. Nagy Jenő Második félidejéhez ér­kezett a választási hadjá­rat, így nem csoda, hogy mindenütt erről esik szó. Ki kire, mikor, hol és ho­gyan ... A válasz koránt­sem egyszerű, de előbb- utóbb meglelhető, remél­hetőleg még ebben • a hó­napban. Másra lelni viszont időnként nem olyan egy­szerű. Mert hiába nyit be az ember egy üzletbe, az ajtó nem nyílik. Leltár. Ez a bűvös szó virít a kifüg­gesztett papírokon. Részvénytársaság a BÉV-ből Sokan, sokféle dolgot re­besgettek, eddig soha nem látott, nem sejtett mértékű áremelést emlegetve. Az­tán kiderült, miről van szó. A baranyai élelmiszer-ke­reskedelmi vállalat rész­vénytársasággá alakul, ezért van szükség a készle­tek és a vagyon számba vé­telére. Ehhez jött még egy megnyugtató hír: a Mecsek Fűszért a korábbi bejelen­tés ellenére nem emeli a cukor árát, és egy másik jó hír, hogy elmarad a március 5-re tervezett mo­sópor. és szappanáremelés- Hát kellenek ennél jobb hí­rek? Manapság ezzel ugyan­csak elégedettek 1 ehetünk. Üj tulajdonforma egy nagy- vállalatnál és ehhez még az, hogy a változások árát nem mi fizetjük, vagy leg­alábbis nem olyan mérték­ben. Részvénytársasággá alakul a Baranyaker is; a megyei tanács végrehaj­tóbizottsága áldását adta az ügyre, már csak a tanács testületének döntésére van szükség. Kamara négy megyének S egy másik, négy megyét érintő történés: megalakult a Dél-dunántúli Regionális Kamara. A régió gazdálko­dó szervei ugyanis úgy érezték, hogy egy budapes­ti irodaház kényelmes szo­bájának íróasztala mögött ülve nehéz átérezni a vidék gondjait. Így tehát önálló lett a szervezet, s ettől va­lamennyi tag sokat vár. Fő­leg mert azt remélik: talán visszaadhatják a vállalat- vezetők a kollektívák hi­tét abban, hogy az ország jövője a munka eredmé­nyétől függ. Nem pedig a tanácskozások és parttalan viták számától. És a termé­kek minősége határozza majd meg a versenyképes­séget a piacokon, nem pe­dig politikai szempontok. Az elképzelés tehát nem rossz, mint ahogy az a mód­szer sem, ahogy a pécsi egyetemek Európához kö­zelítenek. Francia küldött­séget láttak vendégül a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen, s az is­merkedéssel eltelt hét vége után egyetemek közötti megbeszélések kezdődtek. A négynapos találkozó vé­gén együttműködési terve­zet készült. A franciák azt is elmondották, hogy régió­jukban olyan nyári egyete­met hívnak össze, amelyen kelet-európai diákok is részt vehetnek. Nagy lehe­tőséget látnak egyébként a nyelvtanárok képzésének kérdésében, az orvostudo mány egyes területein, nem is szólva a marketing- és menedzserképzésről. Lakbérek támogatással A lakbéremeléseket per" sze senki nem menedzsel­te, hát olyan is .lett az egész. Háromszázezren él­nek hazánkban szociális bérlakásban, s többségüket ugyancsak mellbe vágta a dolog, Baranyában több mint 21 ezer a számuk. A lakbérek emelkedtek, s rög­tön jött a kérdés: miből fizessen a lakó? Mert azt mondani sem kell, hogy az ilyen lakásban lakók több­sége ha kifizeti a lakbért, éhen hal. A lakbéremelést tehát követte a miniszter- tanácsi rendélet, miszerint támogatni kell azokat, akik nem tudják kifizetni a dí­jat. Baranyában ilyen a bérlők 60 százaléka. Nekem is az jutott eszembe, mint kollégámnak, a Du­nántúli Napló munkatársá­nak. Vajon kiszámította-e valaki, hogy a lakbéreme­lés mennyit hoz a kasszá­ba és mennyit visz el a tá­mogatás? Vajon gondolt-e valaki arra, micsoda plusz munkát jelent a dolog a tanácsiaknak, és mennyi plusz költséget? Jelenleg az a helyzet, hogy az úgy­nevezett ellentételezést a tanács vb-hivatalának csa­ládvédelmi és egészségügyi osztályán kell igényelni. S ha ott pozitív döntés szüle­tik, a pénz kifizetéséről a pénzügyi osztály gondos­kodik. Elsejétől megnyílt a lak­bériroda is, a pécsi Kos­suth téren, ahol kizárólag ilyen ügyekkel foglalkoz­nak. Nem vagyok valami jó fejszámoló, de ha min­den igaz, több mint tízezer ember jelentkezik majd ilyen ügyben — annyian, amennyi egy kisebb ma­gyar város lélekszáma. S ez még csak Pécs. Ez a ren­delet pedig nyilvánvalóan egy a sok elhibázott döntés közül. Kapós keletnémet márka Nem ebben a pénznem­ben kell fizetni a lakbért, de nehéz is lenne. Hiszen a napokban óriási iránta a kereslet. Ma nem az NSZK- márkaa cikk; a német egyesítés terve ugyanis mindent megváltoztatott. NDK-márkához már a bankban sem nagyon lehet hozzájutni. Ára a fekete­piacon ugrásszerűen nő. Nem csoda, hiszen rövide­sen annyit ér majd, mint most az NSZK-márka, amit egyébként sokan — már akinek van — meg­próbálnak dollárra átválta­ni. Jelenleg a turistákat is nehezen tudják ellátni a keletnémet fizetőeszközzel. Íme, egy példa arra, mi­lyen gyorsan változik a vi' lág. Másutt. Aminek persze mi is érezzük hol kellemes, hol — gyakrabban — kel­lemesen hatását. Mert ér­dekes módon, mi vagyunk az egyetlenek, akik nem sejtik előre a változásokat; nem is tervezik tehát őket, egyszerűen sodródnak és kullognak az esmények után. íj™ TISZTELT KAPOSVÁRI HONFITÁRSAIM! Köszönöm, hogy Önök közűi több százan megtiszteltek bizalmukkal, s ajánlószelvónyeikkel lehetővé tették országgyűlési képviselői jelölésemet. Kérem Önöket és azokat is, akik még nem döntötték el, hogy szavazatukkal kit támogatnak, kisérjék figyelemmel a Somogyi Néplap választási híreiben gyűléseim meghirdetett helyszínét és időpontját, s jöjjenek el, amikor személyes találkozóra hívom Önöket! Tisztelettel: DE SORGO TIBOR, (14ig72) az 1. számú választókerület jelöltje dekvédelemre képes, mun­Veszett egy betegség a veszettség SOMOGYBÁN IS TERJED Dán Tibor Nagy Sándor vitaindítóját tartja

Next

/
Thumbnails
Contents