Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 3., szombat AZ ORSZÁGGYŰLÉS BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT (Folytatás az 1. oldalról) \ A hosszúra nyúlt szünetet követően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: a kor­mánynak és a három illeté­kes parlamenti bizottság­nak sikerült közös álláspon­tot kialakítania a családi ' pótlék, a gyes és a gyed mi­nimuma, valamint a nyug­ellátás további emelésére- Sztrapák Ferenc által be­nyújtott indítványról. Az állásfoglalást a képviselők írásban kapják meg. Rehabilitálják a Szovjetunióba elhurcoltakat Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) ter­jesztett elő határozati javas­latot a Szovjetunióba jóvá­tételt munkára elhurcolt, va­lamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állam­polgárok sérelmeinek orvos­lásáról. A képviselő kérte: az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy az említett esemé­nyek a sztálini politika, va­lamint a „bűnös nemzet" koncepciója alapján szüle­tett gyakorlat és elmélet kö­vetkezményei voltak. Ezek az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól és tar­tották fogva hazájuktól tá­vol 'olyan körülmények kö­zött, hogy jelentős részük elpusztult. Az Országgyűlés határolja el magát a jogtip- rás ilyen módszereitől, és a magyar társadalom nevében kövesse meg az áldozatokat. A parlament kötelezze el magát olyan garanciák meg­teremetésére, amelyek meg­akadályozzák, hogy. a jövő­ben bármikor magyar ál­lampolgárokat külföldi ál­lam hasonló módon elhur­colhasson és elítélhessen — indítványozta a képviselő. A határozati javaslat ugyan­csak szorgalmazza, hogy a kormány tegye meg a szük­séges intézkedéseket az érintett személyek kártalaní­tására. . A határozattervezetet a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság is megtár­gyalta, s javasolta: az ön­álló képviselői indítványt a parlament március 14-i ülés­szakán tárgyalja meg. Ezt a véleményét azzal támasztot­ta alá, hogy a kormány a márciusi ülésszakra már be­nyújtotta az 1945. és 1963. között Hozott törvénysértő ítéletek semmissé nyilvání­tásáról szóló törvényjavasla­tot. Ezzel lehetővé válna a törvénytervezet. illetőleg Debreczeni József határoza­ti javaslatának összehango­lása. A bizottság ' állásfog­lalásával az igazságügy-mi­niszter is egyetértett. Debreczeni József azonban ragaszkodott javaslatának lön kell • választani, mivel, megoldásuk másfajta eljá­rást igényel. Rámutatott: ő olyan emberek rehabilitálá­sát szorgalmazza, . .akiket nem magyar hatóságok ítéltek el, Ezért elképzelhe­tő, hogy a magyar kormány­nak nem kell kártalanítási . törvényt. • Hoznia^ hanem a, szovjet hatóságokhoz keli fordulnia , a kártalanítás ügyében. Elmondta továbbá, hogy indítványát' a Recski Szövetség és a Magyar D.e- mokrata Fórum felkérésére tette .meg. A' Recski- Szövet­ségnek pedig szintén az a véleménye, .hogy- ■ a kétféle rehabilitációs ■ ügyet .külön • kezejje. a parlament. Elhalasztották a döntést Az elnöklő Horváth Lajos szavazást rendelt el, amely­nek eredményeként Debre­czeni József határozati ja vaslatának tárgyalását az Országgyűlés március 14-t ülésszakára napolta el. Elítélték a mundéros kiskirályokat A Bokor Imre Kiskirályok mundérben című könyvében leírt jelentősebb tények va­lóságtartalmának vizsgála­táról szóló honvédelmi vizs­gáló bizottsági jelentést Raffay Ernő, a bizottság el­nöke ismertette a plénum- mal. Mint ismeretes, a té­mával kapcsolatban Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szol- nok m., 5, vk.) képviselő nyújtott be interpellációt az Országgyűlés október 30-i ülésére. Raffay Ernő elmondotta: a vizsgálat a könyv való­ságtartalmának feltárására és az akkori kormány fele­lősségének meghatározására irányult. Bokor Imre nagy­vonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésé­vel, és ezeknek a valós té­nyeknek más idősorrendbe való állításával, esetleg más következtetésekre juthatott, és juttathatta az olvasót. A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irá­nyította a figyelmet. Czine- ge Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén ke­resztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára, ebből következően a felüle­tes jelenségeken túlmutató, sokkal mélyebb anomáliák­ra. A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszter- elnök adjon utasítási a. pénzügyminiszternek a Czi- nege család tagjai vagyoni helyzetének kivizsgáltatá­tot. A bizottság felhívja ‘a Honvédelmi . .Minisztérium és a honvédség vezetőinek figyelmét arra, hogy a sor­katonák magáncélú építke­zéseken történő foglalkozta­tását szüntessék meg. Felelősek ,á Kádár-korszak kormányai is Végezetül a . Kádár-kor­szak kormányzatainak poli­tikai felelősségéről- szólva leszögezte: ézek a kormá­nyok a Honvédelmi Minisz­térium irányításával és el­lenőrzésével kapcsolatos. alT kotmányos kötelezettségüket nem teljesítették, s ■ ezért kormányzati felelősség ter­heli őket mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a had­sereg egyes vezetőinek kö­rében kialakulhattak. A parlament elfogadta a Kiskirályok mundérban cí­mű könyv valóságtartalmá­nak vizsgálatáról szóló or­szággyűlési határozatterve­zetet. Ugyancsak elfogadta a honvédelmi bizottság je­lentését Király Ferenc kép­viselő idevágó interpelláció­ja tárgyában. 4300 forintra emelik a kisnyugdíjakat Az ebédszünetet követően Sztrapák Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Párt támo­gatását is élvező indítvá­nyát tárgyalták. A képvise­lő a családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély és a gyermekgondozási díj mi­nimuma, valamint a nyugel­látás további emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költségvetési, a szo­ciális és egészségügyi, vala­mint a társadalombiztosítási bizottság együttes ülése — a kormány javaslatára — határozattervezetet fogal­mazott meg, amelyhez Bé­kési László pénzügyminisz­ter fűzött szóbeli kiegészí­tést. A miniszter azt kérte, hogy a parlament most döntsön e kérdésről. A kompromisszumos javasla­tuk lényege: a létminimum alatti ellátásokat — nyugdí­jakat, gyermektámogatáso­kat — március 1-jétől emel­jék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280— 300 millió forint szükséges,- ez még nem borítja fel. az egyensúlyt. Sztrapák Ferenc üdvözöl­te, hogy egy képviselői in­dítvány nyomán sikerült se­gíteni a legkilátástalanabb helyzetben lévők egy részén. Megszűnt az MDF kaposvári radikális csoportja A Magyar Demokrata Fó­rum "kaposvári szervezeté­nek radikális csoportja , be­jelentette megszűnését, mi- veL tizenkét tagja kilépett az. MDF-ből. Erről szóló közleményük . indoklásában ez áll; „Bár elképzelésein­ket a politikai események igazolták, szervezetünk ré­széről támogatás helyett meg nem értés kísért ben­nünket.” a mostani ülésszakon, történő megtárgyalásához. Kifejtet­te: szerinte a két ügyet' kü­sara. Szorgalmazzák továb­bá, hogy az Apeh az ösz- szes nyugállományú és ak­tív honvéd tábornoktól sze­rezzen bé vagvonnvilatkoza­bár sajnálattal állapította meg: a kormány már nem vállalta fel, hogy keresi a további lehetőségeket a hát­rányos helyzetben lévők gondjainak enyhítésére. A pénzügyminiszter által ismertetett határozatot 227 igen, 3 nem, 7 tartózkodó szavazattal elfogadták. Következő napirendi pont­ként a Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevékenységét vizsgáló par­lamenti bizottság jelentését tárgyalta az Országgyűlés. A testület vizsgálatának ered­ményeiről Mezey Károly, a bizottság elnöke tájékoztat­ta a törvényhozókat. Mezey Károly a nyilvá­nosság érdekében a ház előtt fel akarta olvasni az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István javaslatára azonban úgy döntött a parlament, hogy ’ a dokumentumot a sajtó útján teszik közzé. Megjelenik a jelentés a biztonsági szolgálatról Tamás Gáspár Miklós (Bu­dapest, 14. vk.) a biztonsági szolgálat tevékenységét tag­lalva elmondta: a vizsgálat legfontosabb tanulságának tartja, hogy ez a tevékeny­ség szorosan összefüggött a pártállam létével. hiszen maga a szervezet is a párt­állam maradványa, a dikta­túra egyik utolsó védelme­zője volt. Végezetül Tamás Gáspár Miklós fontosnak tartotta, hogy a most elkészült, a biztonsági szolgálat tevé­kenységét vizsgáló jelentés­ből felolvassa azoknak a politikusoknak a nevét, akik kézhez kapták az Állambiz­tonsági Szolgálat jelenté­seit. Ügy vélte, hogy ezek a politikai vezetők — többek közt a köztársaság ideigle­nes elnöke, a kormányfő, az államminiszter, az MSZP elnöke — nem érzékelték az új demokratikus szituáció erkölcsi és jogi követelmé­nyeit. Ezért Tamás Gáspár Miklós úgy találta, helyes lenne, ha ezek a politikusok a választásokat követően visszavonulnának a politi­kai közélettől. Kölcsönös gyanúsítások Hámori Csaba (országos' lista) annak a véleményének adott hangot, hogy Tamás Gáspár Miklós saját pártja érdekében választási beszé­dének alapelemeit mondta el. Mint mondotta, képvise­lőtársa farizeusként viselke­dett, mert olyan jelentések kézbesítettjeiről szólt, mond­ta el neveiket ország-világ előtt, amelyék tartalmát az Országgyűlés, s a közvéle­mény sem ismerheti. Java­solta, hogy a titkosszolgá­lati jelentésekben foglaltak­kal ismerkedhessen meg az Országgyűlés. Kállai Ferenc (országos lista) felszólalásában han­goztatta: üdvözölné, ha or­szágosan nyilvánossá válna, mit is hallgattak le. „Ha már krimiben vagyunk, le­gyünk krimiben, tudjuk meg mi az, ami ekkora pá­nikot keltett. Ügyis egyre kevesebb az izgalom a ív­ben, borzalmasak az unal- más pártműsorok" •— mond­ta nagy derültség közepette. Kivonult az SZDSZ két képviselője Tamás Gáspár Miklós (Bu­dapest, 14. vk.) ismételten szavazást kért arról, hogy olvassák fel az állambizton­sági szolgálat tevékenységé­ről készült vizsgálati jelen­tés teljes szövegét. Az el­nöklő Fodor István — bár hitelesnek ítélte az előző szavazást — újra döntésre kérte képviselőtársait, akik újfent nem értettek egyet a teljes szöveg felolvasásával. Erre Tamás Gáspár Miklós és a hozzá csatlakozó másik SZDSZ-képviselő, Bállá Éva elhagyta 'az üléstermet. Fegyveres puccskísérlet fenyegetett Miután a vitában két kér­dést közvetlenül hozzá in­téztek, szót kért Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Lehet, hogy hibáztam és párhuzamosan kellett volna a két területet átszervezni, de nem juott rá energiám és időm. Ezért a felelőssé­get vállalom. — Én magam ebben az 1989-es folyamatban három alkalommal kértem a bel­ügyi szerveket fokozott fi­gyelemre, az ország érdeké­ből kiindulva. Az első sze­mélyes motívumokat is tar­talmazott. Ügy készítettük elő Nagy Imre és társainak a temetését, hogy az akkori pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kor­mány magára vállalta en­nek a döntésnek a teljes fe­lelősségét, az ország közvé­leményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő K-telefonon (az állami vezetők külön telefonháló­zata — A szerk.) üzenetet kaptam, hogy amennyiben elmegyek Nagy Imre teme­tésére, Király Bélával együtt ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi szerveket, hogy legyenek szívesek en­nek a kérdésnek utánanéz­ni. A második alkalom 1989. október 23-ával, illetve no­vember 4-ével volt kapcso­latos — mondotta a minisz­terelnök, .majd ismét rész­letesebben szólt arról, miért kérte harmadízben a belügyi szervek .vizsgálatát. Felidéz­te. hogy egy tavaly novem­beri kormányülésen az ipa­ri miniszter bizonyos jelzé­seket adott arról, hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tu­datosan termelési zavarok keltésére törekednének egye­sek, mindenekelőtt az ener­giaszolgáltatásban, közszol­gáltatásban. Ugyanaznap le­vélben kapott egy üzenetet; ezt most fel is olvasta: „Az MSZMP, volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomát­vételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok vezetőit. Za­vart kívánnak kelteni az anyag-, víz-, energiaellátás­ban, ezzel a nagyüzemi munkásság, elégedetlenségét kiváltják. Ezt követően a kormány vezetőit letartóz­tatják. Csehszlovák és ro­mán katonai segítségre szá­mítanak.” — Az ezt követő napok­ban szóltam a belügymi­niszternek, hogy vegyük komolyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért tudtam megadni, mert a következő hét végén módot találtam arra, hogy felke­ressem a levél íróját. Ké- fem, a hír igaznak bizo­nyult! — Köszönöm a jó taná­csot Tamás Gáspár Miklós­nak, hogy vonuljunk vissza a politikától, gondolom ezt ki-ki maga el fogja' dönteni a felsoroltak közül. Én in­dulni kívánok y választáso­kon, és a nép döntését f< gom elfogadni. Légyen i bármi is. Ezt ajánlom min­denkinek! — mondotta be­fejezésül Németh Miklós. Vita Berecz Jánossal A vitában szót kért Be­recz János (Szabolcs-Szat- már-Bereg megye .6. vk.) képviselő is, s kifogásolta: a kormányfő nem jelölte meg konkrétan, az MSZMP mely volt vezetőiről szerzett olyan információkat, hogy állítólag november 2-án ha­talomátvételre készülődtek. Ha nem nevezik még az ügybe belekeveredett veze­tőket, akkor az a vétlenek elleni boszorkányüldözés ve­szélyével jár. Németh Miklós elismerte Berecz János felvetésének jogosságát, s pontosításként közölte, hogy az érintett ügyben nem a volt MSZMP Politikai Bizottsága, illetve Központi Bizottsága veze­tőiről, hanem megyei, terü­leti MSZMP-vezetőkről volt szó. Ugyanakkor megismé­telte: az információ nem volt alaptalan, Végezetül’ a törvényhozás elfogadta a jelentéshez fű­zött határozattervezetet. A Medosz-tagozat állásfoglalása A föld a megművelőié legyen A Medosz Somogy Megyei Bizottságának termelőszö­vetkezeti és társulási dolgo­zók tagozata felhívást jutta­tott el a termelőszövetkeze­tek dolgozóihoz,. Ebben is­mertetik a február 21-i ér- . tekezletükön kialakított ál-. . lásfoglalá&ukat, azt kérve a termelőszövetkezetek dől-, gozóitól, hogy támogassák gyakorlati megvalósítását. A termelőszóvetkezeti és társulási- dolgozók megyéi tagozata szerint szükség van tulajdonreformra, de az érintettek és az érdekeltek döntése alapján. A külső párt- és állami kényszerrel. létrehozott, termelőszövetke­zeteket ne hagyják más. kül­ső erőknek, pártoknak szét- bomlasztahi. A tulajdon a létrehozóié, a föld pedig a megművelőié legyen. Csakis a' mai állapotokból szabad kiindulni. Biztonságot tar­tósan a nagyüzemek nyúj­tanak . a kisgazdaságoknak • és a munkayállalóknak. A tagozat törvényességet kíván- az országban, a mun­kahelyekén. Arra töreksze­nek, hogy érvényesüljenek a • tulajdonosok,, a munka-, vállalók jogai. . Mindenkép­pen korszerű bélső szabá­lyozás. szükséges az érintet-' tek bevonásával. A tagozat szerint nagyon -fontos, hogy érvényesüljenek a szakszer­vezeti jogok. Szélesedik ’ a demokrácia a társadalomban, érdemibbé kell tenni a munkahelye­ken is. A vagyont és a jö­vedelmet a többség akarata szerint osszák el. Az embe­ri bánásmód • és gondosko­dás minden becsületes dol­gozót megillet, még a nyug­díjasokat is. A. munkaválla­lók munkahelyi . közérzete ugyanis továbbra.is terme­lési tényező lesz. A fizikai és egzisztenciális- biztonság egymástól is függ. A sors­közösség á szolidaritás erő-' sítője legyen, - hogy ne. a „farkastörvények” uralkod­janak el. ■ A tagozat szerint a lehe­tőségek mértékéig, fenn kell tartani a szociális gondos­kodást. Segítsenek a nehéz sorsúakon, a nyugdíjasökon, támogassák a lakáshoz ju­tást. A termelőszövetkezeti dolgozók befolyásolhatják a jövőt az országgyűlési kép­viselői választáson. - A tago­zat azt jayasolta, hogy a tagság támogassa azokat -a 1 mezőgazdasághoz kötődő je­lölteket, akik azonosulnak a szakszervezet törekvései­vel.

Next

/
Thumbnails
Contents