Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 3., szombat AZ ORSZÁGGYŰLÉS BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT (Folytatás az 1. oldalról) \ A hosszúra nyúlt szünetet követően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: a kormánynak és a három illetékes parlamenti bizottságnak sikerült közös álláspontot kialakítania a családi ' pótlék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére- Sztrapák Ferenc által benyújtott indítványról. Az állásfoglalást a képviselők írásban kapják meg. Rehabilitálják a Szovjetunióba elhurcoltakat Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételt munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról. A képviselő kérte: az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy az említett események a sztálini politika, valamint a „bűnös nemzet" koncepciója alapján született gyakorlat és elmélet következményei voltak. Ezek az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól és tartották fogva hazájuktól távol 'olyan körülmények között, hogy jelentős részük elpusztult. Az Országgyűlés határolja el magát a jogtip- rás ilyen módszereitől, és a magyar társadalom nevében kövesse meg az áldozatokat. A parlament kötelezze el magát olyan garanciák megteremetésére, amelyek megakadályozzák, hogy. a jövőben bármikor magyar állampolgárokat külföldi állam hasonló módon elhurcolhasson és elítélhessen — indítványozta a képviselő. A határozati javaslat ugyancsak szorgalmazza, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket az érintett személyek kártalanítására. . A határozattervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is megtárgyalta, s javasolta: az önálló képviselői indítványt a parlament március 14-i ülésszakán tárgyalja meg. Ezt a véleményét azzal támasztotta alá, hogy a kormány a márciusi ülésszakra már benyújtotta az 1945. és 1963. között Hozott törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel lehetővé válna a törvénytervezet. illetőleg Debreczeni József határozati javaslatának összehangolása. A bizottság ' állásfoglalásával az igazságügy-miniszter is egyetértett. Debreczeni József azonban ragaszkodott javaslatának lön kell • választani, mivel, megoldásuk másfajta eljárást igényel. Rámutatott: ő olyan emberek rehabilitálását szorgalmazza, . .akiket nem magyar hatóságok ítéltek el, Ezért elképzelhető, hogy a magyar kormánynak nem kell kártalanítási . törvényt. • Hoznia^ hanem a, szovjet hatóságokhoz keli fordulnia , a kártalanítás ügyében. Elmondta továbbá, hogy indítványát' a Recski Szövetség és a Magyar D.e- mokrata Fórum felkérésére tette .meg. A' Recski- Szövetségnek pedig szintén az a véleménye, .hogy- ■ a kétféle rehabilitációs ■ ügyet .külön • kezejje. a parlament. Elhalasztották a döntést Az elnöklő Horváth Lajos szavazást rendelt el, amelynek eredményeként Debreczeni József határozati ja vaslatának tárgyalását az Országgyűlés március 14-t ülésszakára napolta el. Elítélték a mundéros kiskirályokat A Bokor Imre Kiskirályok mundérben című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgáló bizottsági jelentést Raffay Ernő, a bizottság elnöke ismertette a plénum- mal. Mint ismeretes, a témával kapcsolatban Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szol- nok m., 5, vk.) képviselő nyújtott be interpellációt az Országgyűlés október 30-i ülésére. Raffay Ernő elmondotta: a vizsgálat a könyv valóságtartalmának feltárására és az akkori kormány felelősségének meghatározására irányult. Bokor Imre nagyvonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésével, és ezeknek a valós tényeknek más idősorrendbe való állításával, esetleg más következtetésekre juthatott, és juttathatta az olvasót. A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a figyelmet. Czine- ge Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén keresztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára, ebből következően a felületes jelenségeken túlmutató, sokkal mélyebb anomáliákra. A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszter- elnök adjon utasítási a. pénzügyminiszternek a Czi- nege család tagjai vagyoni helyzetének kivizsgáltatátot. A bizottság felhívja ‘a Honvédelmi . .Minisztérium és a honvédség vezetőinek figyelmét arra, hogy a sorkatonák magáncélú építkezéseken történő foglalkoztatását szüntessék meg. Felelősek ,á Kádár-korszak kormányai is Végezetül a . Kádár-korszak kormányzatainak politikai felelősségéről- szólva leszögezte: ézek a kormányok a Honvédelmi Minisztérium irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos. alT kotmányos kötelezettségüket nem teljesítették, s ■ ezért kormányzati felelősség terheli őket mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőinek körében kialakulhattak. A parlament elfogadta a Kiskirályok mundérban című könyv valóságtartalmának vizsgálatáról szóló országgyűlési határozattervezetet. Ugyancsak elfogadta a honvédelmi bizottság jelentését Király Ferenc képviselő idevágó interpellációja tárgyában. 4300 forintra emelik a kisnyugdíjakat Az ebédszünetet követően Sztrapák Ferencnek, a Magyar Szocialista Párt támogatását is élvező indítványát tárgyalták. A képviselő a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költségvetési, a szociális és egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási bizottság együttes ülése — a kormány javaslatára — határozattervezetet fogalmazott meg, amelyhez Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. A miniszter azt kérte, hogy a parlament most döntsön e kérdésről. A kompromisszumos javaslatuk lényege: a létminimum alatti ellátásokat — nyugdíjakat, gyermektámogatásokat — március 1-jétől emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280— 300 millió forint szükséges,- ez még nem borítja fel. az egyensúlyt. Sztrapák Ferenc üdvözölte, hogy egy képviselői indítvány nyomán sikerült segíteni a legkilátástalanabb helyzetben lévők egy részén. Megszűnt az MDF kaposvári radikális csoportja A Magyar Demokrata Fórum "kaposvári szervezetének radikális csoportja , bejelentette megszűnését, mi- veL tizenkét tagja kilépett az. MDF-ből. Erről szóló közleményük . indoklásában ez áll; „Bár elképzeléseinket a politikai események igazolták, szervezetünk részéről támogatás helyett meg nem értés kísért bennünket.” a mostani ülésszakon, történő megtárgyalásához. Kifejtette: szerinte a két ügyet' küsara. Szorgalmazzák továbbá, hogy az Apeh az ösz- szes nyugállományú és aktív honvéd tábornoktól szerezzen bé vagvonnvilatkozabár sajnálattal állapította meg: a kormány már nem vállalta fel, hogy keresi a további lehetőségeket a hátrányos helyzetben lévők gondjainak enyhítésére. A pénzügyminiszter által ismertetett határozatot 227 igen, 3 nem, 7 tartózkodó szavazattal elfogadták. Következő napirendi pontként a Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jelentését tárgyalta az Országgyűlés. A testület vizsgálatának eredményeiről Mezey Károly, a bizottság elnöke tájékoztatta a törvényhozókat. Mezey Károly a nyilvánosság érdekében a ház előtt fel akarta olvasni az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István javaslatára azonban úgy döntött a parlament, hogy ’ a dokumentumot a sajtó útján teszik közzé. Megjelenik a jelentés a biztonsági szolgálatról Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) a biztonsági szolgálat tevékenységét taglalva elmondta: a vizsgálat legfontosabb tanulságának tartja, hogy ez a tevékenység szorosan összefüggött a pártállam létével. hiszen maga a szervezet is a pártállam maradványa, a diktatúra egyik utolsó védelmezője volt. Végezetül Tamás Gáspár Miklós fontosnak tartotta, hogy a most elkészült, a biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló jelentésből felolvassa azoknak a politikusoknak a nevét, akik kézhez kapták az Állambiztonsági Szolgálat jelentéseit. Ügy vélte, hogy ezek a politikai vezetők — többek közt a köztársaság ideiglenes elnöke, a kormányfő, az államminiszter, az MSZP elnöke — nem érzékelték az új demokratikus szituáció erkölcsi és jogi követelményeit. Ezért Tamás Gáspár Miklós úgy találta, helyes lenne, ha ezek a politikusok a választásokat követően visszavonulnának a politikai közélettől. Kölcsönös gyanúsítások Hámori Csaba (országos' lista) annak a véleményének adott hangot, hogy Tamás Gáspár Miklós saját pártja érdekében választási beszédének alapelemeit mondta el. Mint mondotta, képviselőtársa farizeusként viselkedett, mert olyan jelentések kézbesítettjeiről szólt, mondta el neveiket ország-világ előtt, amelyék tartalmát az Országgyűlés, s a közvélemény sem ismerheti. Javasolta, hogy a titkosszolgálati jelentésekben foglaltakkal ismerkedhessen meg az Országgyűlés. Kállai Ferenc (országos lista) felszólalásában hangoztatta: üdvözölné, ha országosan nyilvánossá válna, mit is hallgattak le. „Ha már krimiben vagyunk, legyünk krimiben, tudjuk meg mi az, ami ekkora pánikot keltett. Ügyis egyre kevesebb az izgalom a ívben, borzalmasak az unal- más pártműsorok" •— mondta nagy derültség közepette. Kivonult az SZDSZ két képviselője Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) ismételten szavazást kért arról, hogy olvassák fel az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült vizsgálati jelentés teljes szövegét. Az elnöklő Fodor István — bár hitelesnek ítélte az előző szavazást — újra döntésre kérte képviselőtársait, akik újfent nem értettek egyet a teljes szöveg felolvasásával. Erre Tamás Gáspár Miklós és a hozzá csatlakozó másik SZDSZ-képviselő, Bállá Éva elhagyta 'az üléstermet. Fegyveres puccskísérlet fenyegetett Miután a vitában két kérdést közvetlenül hozzá intéztek, szót kért Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Lehet, hogy hibáztam és párhuzamosan kellett volna a két területet átszervezni, de nem juott rá energiám és időm. Ezért a felelősséget vállalom. — Én magam ebben az 1989-es folyamatban három alkalommal kértem a belügyi szerveket fokozott figyelemre, az ország érdekéből kiindulva. Az első személyes motívumokat is tartalmazott. Ügy készítettük elő Nagy Imre és társainak a temetését, hogy az akkori pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kormány magára vállalta ennek a döntésnek a teljes felelősségét, az ország közvéleményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő K-telefonon (az állami vezetők külön telefonhálózata — A szerk.) üzenetet kaptam, hogy amennyiben elmegyek Nagy Imre temetésére, Király Bélával együtt ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi szerveket, hogy legyenek szívesek ennek a kérdésnek utánanézni. A második alkalom 1989. október 23-ával, illetve november 4-ével volt kapcsolatos — mondotta a miniszterelnök, .majd ismét részletesebben szólt arról, miért kérte harmadízben a belügyi szervek .vizsgálatát. Felidézte. hogy egy tavaly novemberi kormányülésen az ipari miniszter bizonyos jelzéseket adott arról, hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tudatosan termelési zavarok keltésére törekednének egyesek, mindenekelőtt az energiaszolgáltatásban, közszolgáltatásban. Ugyanaznap levélben kapott egy üzenetet; ezt most fel is olvasta: „Az MSZMP, volt vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására, mint a fegyveres hatalomátvételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok vezetőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, víz-, energiaellátásban, ezzel a nagyüzemi munkásság, elégedetlenségét kiváltják. Ezt követően a kormány vezetőit letartóztatják. Csehszlovák és román katonai segítségre számítanak.” — Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy vegyük komolyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért tudtam megadni, mert a következő hét végén módot találtam arra, hogy felkeressem a levél íróját. Ké- fem, a hír igaznak bizonyult! — Köszönöm a jó tanácsot Tamás Gáspár Miklósnak, hogy vonuljunk vissza a politikától, gondolom ezt ki-ki maga el fogja' dönteni a felsoroltak közül. Én indulni kívánok y választásokon, és a nép döntését f< gom elfogadni. Légyen i bármi is. Ezt ajánlom mindenkinek! — mondotta befejezésül Németh Miklós. Vita Berecz Jánossal A vitában szót kért Berecz János (Szabolcs-Szat- már-Bereg megye .6. vk.) képviselő is, s kifogásolta: a kormányfő nem jelölte meg konkrétan, az MSZMP mely volt vezetőiről szerzett olyan információkat, hogy állítólag november 2-án hatalomátvételre készülődtek. Ha nem nevezik még az ügybe belekeveredett vezetőket, akkor az a vétlenek elleni boszorkányüldözés veszélyével jár. Németh Miklós elismerte Berecz János felvetésének jogosságát, s pontosításként közölte, hogy az érintett ügyben nem a volt MSZMP Politikai Bizottsága, illetve Központi Bizottsága vezetőiről, hanem megyei, területi MSZMP-vezetőkről volt szó. Ugyanakkor megismételte: az információ nem volt alaptalan, Végezetül’ a törvényhozás elfogadta a jelentéshez fűzött határozattervezetet. A Medosz-tagozat állásfoglalása A föld a megművelőié legyen A Medosz Somogy Megyei Bizottságának termelőszövetkezeti és társulási dolgozók tagozata felhívást juttatott el a termelőszövetkezetek dolgozóihoz,. Ebben ismertetik a február 21-i ér- . tekezletükön kialakított ál-. . lásfoglalá&ukat, azt kérve a termelőszövetkezetek dől-, gozóitól, hogy támogassák gyakorlati megvalósítását. A termelőszóvetkezeti és társulási- dolgozók megyéi tagozata szerint szükség van tulajdonreformra, de az érintettek és az érdekeltek döntése alapján. A külső párt- és állami kényszerrel. létrehozott, termelőszövetkezeteket ne hagyják más. külső erőknek, pártoknak szét- bomlasztahi. A tulajdon a létrehozóié, a föld pedig a megművelőié legyen. Csakis a' mai állapotokból szabad kiindulni. Biztonságot tartósan a nagyüzemek nyújtanak . a kisgazdaságoknak • és a munkayállalóknak. A tagozat törvényességet kíván- az országban, a munkahelyekén. Arra törekszenek, hogy érvényesüljenek a • tulajdonosok,, a munka-, vállalók jogai. . Mindenképpen korszerű bélső szabályozás. szükséges az érintet-' tek bevonásával. A tagozat szerint nagyon -fontos, hogy érvényesüljenek a szakszervezeti jogok. Szélesedik ’ a demokrácia a társadalomban, érdemibbé kell tenni a munkahelyeken is. A vagyont és a jövedelmet a többség akarata szerint osszák el. Az emberi bánásmód • és gondoskodás minden becsületes dolgozót megillet, még a nyugdíjasokat is. A. munkavállalók munkahelyi . közérzete ugyanis továbbra.is termelési tényező lesz. A fizikai és egzisztenciális- biztonság egymástól is függ. A sorsközösség á szolidaritás erő-' sítője legyen, - hogy ne. a „farkastörvények” uralkodjanak el. ■ A tagozat szerint a lehetőségek mértékéig, fenn kell tartani a szociális gondoskodást. Segítsenek a nehéz sorsúakon, a nyugdíjasökon, támogassák a lakáshoz jutást. A termelőszövetkezeti dolgozók befolyásolhatják a jövőt az országgyűlési képviselői választáson. - A tagozat azt jayasolta, hogy a tagság támogassa azokat -a 1 mezőgazdasághoz kötődő jelölteket, akik azonosulnak a szakszervezet törekvéseivel.
