Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-26 / 71. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 26., hétfő Orciban visszakapták a földet Csiszár Lajos és fia újra kezdi yyj|4|||B Tőzsdére magyar! Járay Zsigmond a péosreformról, as értékpapírokról, a hazai ECU-ról Csiszár Lajos és Bodnár Im­re tsz-elnök A toponári Kapostáj ter­melőszövetkezet tagságának a február 23-i közgyűlési határozata megrősítette: mindenkinek, aki kéri, ki kell adni a szövetkezetbe bevitt földtulajdonát. Egy hónappal később Csi­szár Lajos és fia, Őrei, Pe­tőfi u. 3. szám alatti lako­sok megjelentek Bodnár Im­re tsz-elnök irodájában, hogy az utolsó részleteket is megtárgyalják. — összesen tíz igénylés érkezett — mondta az el­nök. — Minden esetben meg kellett a jogosultságot vizs­gálni. Csiszár Lajosék feb­ruár 27-én kérték a földet, s most véglegesen megköt­jük a tulajdonba való visz- szahelyezésre az alkut. Az alkut. Mert mint Ma­dár József földnyilvántartó mondta, a közgyűlés határo­zatában jelölte ki azokat a táblákat, amelyekből ki le­het mérni a tulajdonosok­nak a földet az eredeti tulajdonnak megfelelően, aranykoronaérték alapján. Bodnár Imre azt mondja: — Élünk a törvény adta le­hetőséggel, bár a törvény végrehajtási utasítása nem került még nyilvánosságra. A termelőszövetkezeti önkor­mányzatokra bízták a vég­rehajtást. A közgyűlés dön­tött, nem volt semmiféle külső ráhatás. Az elnök ismertetőjéből derült ki az is, hogy a be­vitt tulajdon 80 százalékát kapják most Csiszárék visz- sza. A 20 százalékról majd akkor döntenek, ha a jogi rendezés egyértelmű lesz. Ennek a területnek a föld­Értesítjük A VÁROSSZÉPÍTÖ EGYESÜLET TAGJAIT és a város-, illetve környezetvédelem iránit érdeklődő kaposváriakat, hogy a Városszépítő Egyesület közgyűlését 1990. március 29-én (csütörtökön) 17 órakor az MTESZ (Technikái Háza) Kaposvár, Bajcsy- Zslilnszky utca l e, alatti kultúrtermében tartja, és arra mindenkit szeretettel meghív az egyesület vezetősége. (149067) járadéka addig pénzben il­leti meg a tulajdonost. Csiszárék 1959. március 6-án 30 hold földet vittek be a tsz-be. Ennek 394,47 volt az aranykoronaértéke. A felkínált lehetőségekből választottak, és most 11 hektár és 8204 négyzetmé­ter területen gazdálkodnak majd. Ennek aranykorona­értéke 295,85. Csiszár Lajos szemében megcsillan a könny, s a ba­jusza alatt valami régi tüs­ke kihuzataláról mormog. Fia reménykedve néz az apjára. Két család megélhe­tésének alapja került vissza a kezükbe. A fiatalabb Csiszár mond­ja: — A termelőszövetkezet a tagoknak biztosította a terményjárandóságot, mel­lette vehettünk még any- nyit, amennyit csak akar­tunk, vagy amire pénzünk volt. Er.re a napra tudato­san és hosszabb ideje ké­szültünk. Számításaim sze­rint két évet kell kibírni, az lesz a neheze. Erre a két évre már régebb óta készü­lünk. Amit kidobtak mások. azit mi összegyűjtöttük. Az idősebb folytatja: Egy pár lovunk van és teljes a gé­pesítés: megvan a kaszától a vetőgépig. Jószágot még akkor vettünk, amikor min­denki szabadulni akart tőle. A tömörkei táblán már cövekelnek. Jó szokás sze­rint az új gazda veri a cö- veket, s az elnök. Bodnár Imre tartja. — A termelőszövetkezet egész vezetése igazságos tu­lajdonviszonyokra törekszik — mondta az elnök. — Meg­férünk egymás mellett, ter­meljen mindenki, akinek erre készsége van. Csiszár Lajos igencsak a nap felé hunyorogva vála­szol a megélhetést érdeklő­dő kérdésemre: — Adót mindig is kellett fizetni, volt amikor fojto­gattak vele, de túléltük. Most nem kell ilyesmitől tartani. Az apa és a fia már nem tért vissza a tsz-irodára: lassan lépegetve mérik le a holnaptól sokszor megteen­dő utat! Mészáros Tamás Apa és fia a térkép előtt — Kedves Járay Zsig­mond, ön nemcsak pénzügy­miniszter-helyettes, hanem a Bankfelügyelet vezetője is. Véleménye fontos: kell Ma­gyarországon tőzsde? — Feltétlenül. A tőzsdék­nek óriási szerepük fan a tőke szabadon áramlásában. Piacgazdaságot, szabad dön­téseket, tehát politikailag szabad embereket tőzsde nélkül nem lehet elképzelni. — Csakhogy sok minden hiányzik... — Persze. De legalább tudjuk, hova akarunk eljut­ni. Ma a magyar pénzügyi rendszer teljes mértékben deformált; jelenleg is a régi centrális gazdaságirányítás logikája érvényesül. A költ­ségvetés elvonja az embe­rek, a vállalatok által meg­termelt jövedelmek 65 szá­zalékát, hogy azután újra osztódhassanak ezek a pén­zek. Állami támogatásokat ad a vállalatoknak, beruhá­zásokat finanszíroz, nyugdí­jakat fizet, de mindaddig, amíg ez nem változik meg, addig nem lesz piacgazda­ság. Ha a jövedelmeket el­vonják, akkor nem lehet Fagyasztott pékáruk Nagyatádról Mostantól Európa Back Kft.-ként jegyzik azt a cé­get, amely a nagyatádi mál­nafagyasztó utódja. Georg iMndauer természetesen nem szívesen beszél a gazdasági háttérről. Az Európa Back cég Nagy­atádon kimondottan jól fi­Hi foglalkoztatja a marcaliakat? PARK- ÉS FÜRDŐSORS Mi foglalkoztatja a mar­caliakat? — Hogy mi foglalkoz­tat?— kérdezett vissza Tóth József. — Az imént azon gondolkodtam, miért vitték el Marcaliból a jó autóbu­szokat Siófökra, valami kft.- be, amikor itt úgyszólván nullára futottak ezek a jár­művek ? — Én sokakkal együtt' — többször gondolok arra, mi lesz a marcali fürdő sorsa? Egyáltalán fürödhetünk ben­ne valaha? — így a másik megkérdezett, Légrádi Dóra. Egy fiú a vendéglátó szak­mából azt mondja, úgy ér­zik, mintha ki akarnák őket túrni a művelődési „ifjúsá­gi” házból, erről elég sokat beszélnek egymás között. Nemcsak nekem tűnt fel, hogy tiszták a marcali ut­cák. Az egyik járókelő azon tűnődött, vajon miért válto­zott meg a korábbi helyzet. A kérdésekkel a városi ta­nács elnökéhez, dr. Sütő Lászlóhoz fordultam. ITALOZÓ HELYETT CSALÁDSEGÍTŐ A fürdő sorsa a két me­leg vizes kút sorsát jelenti, vizüket most nyilvánították gyógyvízzé. Hasznosításával kapcsolatban nagyszabású terveink vannak, amelyeket előreláthatólag egy nyugat­német céggel közösen való­sítunk meg, úgy, hogy a vá­rosi tanács is vállalkozó­ként benevezne saját pén­zével. A németek a napok­ban értesítetek arról, hogy komolyan érdekli őket a' fürdő. Főként az idegenfor­galomra alapozva építenénk egy gyógyszállót. A fürdő nemcsak idegenforgalmi cé­lokat szolgálna, hanem nyit­va állna a magyarok előtt is. — Mi eleve nem örültünk annak, hogy a művelődési házban italt mérnek — mondta a tanácselnök. — Amikor felmerült a kérdés, hogy hol helyezzük el a vá­rosi családsegítőt, úgy gon­doltuk, hogy a művelődési háznak az említett része ideiglenesen megfelel erre a célra. Ezzel több száz támo­gatásra szoruló családon se­gítünk. Meggyőződésem, dön­tésünkkel a város lakóinak többsége egyetértett. MIÉRT MENTEK EL A BUSZOK? Tóth József gépkocsiveze­tő kérdésére a marcali ta­nácselnök annyit mondott: az ügy a vállalatra tartozik és minden bizonnyal vala­miképpen összefügg azzal, hogy a Volán „vidéki” fő­nökségei — így a marcali is —, leányvállalatként dolgo­zik. Dr. De Sorgo Tibor, a Ka­pos Volán igazgatója szerint arról van szó, hogy az utób­bi dőben sok versenytársuk volt: különböző egyesüle­tek, termelőszövetkezetek, gazdálkodó szervezetek, ma­gánvállalkozók kezdtek fog­lalkozni személyszállítással. Ezt nem hagyhatták figyel­men kívül, az igényekhez nekik is rugalmasan alkal­mazkodni kellett. S azért, hogy versenyben maradhas­sunk, létrehoztunk kft.-t; ahol erre nem volt mód, gépkocsivezetőknek is ad­tunk autóbuszt vállalkozási céllal. Úgynevezett különjá­ratban foglalkoztatott (nem mindig a legjobb) buszokról van szó. Ezeket azoktól a főnökségektől vittük el, ahol nem jött létre a kft., vagy nem akadt egyéni vállalko­zó. így például Marcaliból két autóbuszt adtunk át a siófoki kft.-nek. Megnyug­tathatom az utazókat, hogy ez egyáltalán nem érinti hátrányosan a helyi és hely­közi közlekedést. A TISZTASÁG TITKA — Hogy miért tiszták a marcali utcák és parkok, arra Kruppai Győző, a vá­rosi tanács vállalkozási re­ferense válaszolt. Többek között ezt mondta: — A marcali tanács — látva, hogy a város köztisz­taságáért felelős szervezete túlzott leterhelés miatt ne­hezed birkózik a köztiszta­sági feladatokkal —, úgy döntött, hogy a parkok gon­dozását magánvállalkozók­nak adja ki. Pályázatot hir­dettünk, amelyben megha­tároztuk az általános és a speciális — tehát — csak a kikiáltási árért vállalt — parkokban elvégzendő — feladatokat, öt parkra lehe­tet pályázni. Jelentkező bő­ven volt. A pályázatokat versenytárgyaláson bíráltuk el január 31-én. Az azóta eltelt idő azt bi­zonyítja, bevált ez a mód­szer. Amióta a parkokat magánvállalkozók gondoz­zák, a gameszmak több ide­je jut a város utcáira. Ez tehát a titka a példás rend­nek és tisztaságnak. (Szegedi) szabadon dönteni. Tehát drasztikusan vissza kell szo­rítani a költségvetést. És a költségvetés által elhagyott terepet a bankrendszernek, a tőkepiacnak és a biztosítási rendszernek kell átvennie. — Mikor következik ez be? — Nehéz megmondani. De azt hiszem, néhány év alatt meg lehet ezt csinálni. Ha olyan kormány jön majd létre, amelyik elegendő ener­giával lát hozzá ehhez a programhoz. — Milyen tőzsdeéletre szá­mit? — Kezdetben lanyhára. Mert alapvetően befektetők­re és értékpapírokra van szükség; énélkül nem lehet tőzsdét játszani. Ahhoz vi­szont. hogy az átlag magyar tőzsdei szereplőként vagy a tőzsdén keresztül befektető­ként megjelenjen, merőben új pénzügyi rendszerre van szükség. Ez a rendszer pe­dig otthagyja a pénzt az embereknél és arra ösztön­zi őket, hogy azt fektessék be. Ehhez pedig adókedvez­mények kellenek, meg ked­vezményes hitelezés. — Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy meg kell szün­tetni a forintot, és új pénz­nemet kell bevezetni? — A drasztikus reformok híve vagyok. Teljes ár-, bér- és pénzügyi reformot kell csinálni Magyarországon. Apránként, kis léprésekkel itt már nem lehet megújulni. A valutareform tehát elkerül­hetetlen. Hogy azután az új pénzt forintnak fogjuk-e hívni vagy koronának, az teljesen mindegy. A dolog lényege nemi is ez. Komoly külföldi pénzügyi körökben fölmerült az a gon­dolat, hogy nyugat-európai pémzegységet, az ECU-t eset­leg Magyarországon kellene, mondjuk úgy: második va­lutaként, persze, konverti­bilis pénznemként, kísérleti megoldásként bevezetni. — Hát, ez elég meglepő ötlet. — Nem nélkülözi a reali­tást. Gyakorlatilag mi len­nénk az a kelet-közép-euró- pai ország, amelyik a legkö­zelebb áll a Közös Piac pénzügyi rendszeréhez. B. I. G. zető munkahelyeket kínált. A követelmények is ‘maga­sak. A piciny iroda ajtaján ott áll a felirat, hogy ne zavarják a vezetőket. Tele­fonon sem tudtuk elérni az illetékeseket: forró drót él a nagyatádi üzem és a köz- p>ont között. Landauer úr megkért bennünket, hogy né­hány berendezésüket ne fényképezzük le. Ö tudja, hogy miért. Azt viszont el­árulta, hogy a készítményei­ket meg lehet vásárolni Bu­dapesten. Hogy Nagyatádon miért nem? Nos, ez hosszas magyarázatot igényelne. Egy biztos, hogy Angliában és az NSZK-ban előbb kóstolhat­nak az atádi süteménybe, mint itthon. A cég kényes a minőségre. Az első tapaszta­latok szerint probléma van a magyar liszttel, ezért tár­gyalásokat folytatnak a ma­lomiparral, hogy az igénye­iknek megfelelő alapanyagot itt szerezhessék be. A fagyasztott portékák infrasütőben egyébként íz­letesek. Tudjuk, mert meg­kóstoltuk. Kóstolhatná más is, ha megfelelő környezet­ben fogadnák a fagyasztott kifliket, p>ereceket az atádi boltokban. A nagyatádi ta­nács legutóbbi ülésén bevit­tünk egy infrasütőben elké­szített kiflit. Mindenki di­csérte, de senki sem tudta, hogy hol készült. Pedyg itt — Nagyatádon. (Nagy) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet GAZDÁLKODÁSI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — prémzügyi és számviteli főiskolai végzettség — 3 év vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség — legfeljebb 40 éves kor A pályázat benyújtásának határideje 1990. április 15. A pályázatot benyújtani az APEH Somogy Megyei Igazgatóságának személyzeti vezetőjénél lehet. (110366)

Next

/
Thumbnails
Contents