Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-26 / 71. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 26., hétfő Orciban visszakapták a földet Csiszár Lajos és fia újra kezdi yyj|4|||B Tőzsdére magyar! Járay Zsigmond a péosreformról, as értékpapírokról, a hazai ECU-ról Csiszár Lajos és Bodnár Imre tsz-elnök A toponári Kapostáj termelőszövetkezet tagságának a február 23-i közgyűlési határozata megrősítette: mindenkinek, aki kéri, ki kell adni a szövetkezetbe bevitt földtulajdonát. Egy hónappal később Csiszár Lajos és fia, Őrei, Petőfi u. 3. szám alatti lakosok megjelentek Bodnár Imre tsz-elnök irodájában, hogy az utolsó részleteket is megtárgyalják. — összesen tíz igénylés érkezett — mondta az elnök. — Minden esetben meg kellett a jogosultságot vizsgálni. Csiszár Lajosék február 27-én kérték a földet, s most véglegesen megkötjük a tulajdonba való visz- szahelyezésre az alkut. Az alkut. Mert mint Madár József földnyilvántartó mondta, a közgyűlés határozatában jelölte ki azokat a táblákat, amelyekből ki lehet mérni a tulajdonosoknak a földet az eredeti tulajdonnak megfelelően, aranykoronaérték alapján. Bodnár Imre azt mondja: — Élünk a törvény adta lehetőséggel, bár a törvény végrehajtási utasítása nem került még nyilvánosságra. A termelőszövetkezeti önkormányzatokra bízták a végrehajtást. A közgyűlés döntött, nem volt semmiféle külső ráhatás. Az elnök ismertetőjéből derült ki az is, hogy a bevitt tulajdon 80 százalékát kapják most Csiszárék visz- sza. A 20 százalékról majd akkor döntenek, ha a jogi rendezés egyértelmű lesz. Ennek a területnek a földÉrtesítjük A VÁROSSZÉPÍTÖ EGYESÜLET TAGJAIT és a város-, illetve környezetvédelem iránit érdeklődő kaposváriakat, hogy a Városszépítő Egyesület közgyűlését 1990. március 29-én (csütörtökön) 17 órakor az MTESZ (Technikái Háza) Kaposvár, Bajcsy- Zslilnszky utca l e, alatti kultúrtermében tartja, és arra mindenkit szeretettel meghív az egyesület vezetősége. (149067) járadéka addig pénzben illeti meg a tulajdonost. Csiszárék 1959. március 6-án 30 hold földet vittek be a tsz-be. Ennek 394,47 volt az aranykoronaértéke. A felkínált lehetőségekből választottak, és most 11 hektár és 8204 négyzetméter területen gazdálkodnak majd. Ennek aranykoronaértéke 295,85. Csiszár Lajos szemében megcsillan a könny, s a bajusza alatt valami régi tüske kihuzataláról mormog. Fia reménykedve néz az apjára. Két család megélhetésének alapja került vissza a kezükbe. A fiatalabb Csiszár mondja: — A termelőszövetkezet a tagoknak biztosította a terményjárandóságot, mellette vehettünk még any- nyit, amennyit csak akartunk, vagy amire pénzünk volt. Er.re a napra tudatosan és hosszabb ideje készültünk. Számításaim szerint két évet kell kibírni, az lesz a neheze. Erre a két évre már régebb óta készülünk. Amit kidobtak mások. azit mi összegyűjtöttük. Az idősebb folytatja: Egy pár lovunk van és teljes a gépesítés: megvan a kaszától a vetőgépig. Jószágot még akkor vettünk, amikor mindenki szabadulni akart tőle. A tömörkei táblán már cövekelnek. Jó szokás szerint az új gazda veri a cö- veket, s az elnök. Bodnár Imre tartja. — A termelőszövetkezet egész vezetése igazságos tulajdonviszonyokra törekszik — mondta az elnök. — Megférünk egymás mellett, termeljen mindenki, akinek erre készsége van. Csiszár Lajos igencsak a nap felé hunyorogva válaszol a megélhetést érdeklődő kérdésemre: — Adót mindig is kellett fizetni, volt amikor fojtogattak vele, de túléltük. Most nem kell ilyesmitől tartani. Az apa és a fia már nem tért vissza a tsz-irodára: lassan lépegetve mérik le a holnaptól sokszor megteendő utat! Mészáros Tamás Apa és fia a térkép előtt — Kedves Járay Zsigmond, ön nemcsak pénzügyminiszter-helyettes, hanem a Bankfelügyelet vezetője is. Véleménye fontos: kell Magyarországon tőzsde? — Feltétlenül. A tőzsdéknek óriási szerepük fan a tőke szabadon áramlásában. Piacgazdaságot, szabad döntéseket, tehát politikailag szabad embereket tőzsde nélkül nem lehet elképzelni. — Csakhogy sok minden hiányzik... — Persze. De legalább tudjuk, hova akarunk eljutni. Ma a magyar pénzügyi rendszer teljes mértékben deformált; jelenleg is a régi centrális gazdaságirányítás logikája érvényesül. A költségvetés elvonja az emberek, a vállalatok által megtermelt jövedelmek 65 százalékát, hogy azután újra osztódhassanak ezek a pénzek. Állami támogatásokat ad a vállalatoknak, beruházásokat finanszíroz, nyugdíjakat fizet, de mindaddig, amíg ez nem változik meg, addig nem lesz piacgazdaság. Ha a jövedelmeket elvonják, akkor nem lehet Fagyasztott pékáruk Nagyatádról Mostantól Európa Back Kft.-ként jegyzik azt a céget, amely a nagyatádi málnafagyasztó utódja. Georg iMndauer természetesen nem szívesen beszél a gazdasági háttérről. Az Európa Back cég Nagyatádon kimondottan jól fiHi foglalkoztatja a marcaliakat? PARK- ÉS FÜRDŐSORS Mi foglalkoztatja a marcaliakat? — Hogy mi foglalkoztat?— kérdezett vissza Tóth József. — Az imént azon gondolkodtam, miért vitték el Marcaliból a jó autóbuszokat Siófökra, valami kft.- be, amikor itt úgyszólván nullára futottak ezek a járművek ? — Én sokakkal együtt' — többször gondolok arra, mi lesz a marcali fürdő sorsa? Egyáltalán fürödhetünk benne valaha? — így a másik megkérdezett, Légrádi Dóra. Egy fiú a vendéglátó szakmából azt mondja, úgy érzik, mintha ki akarnák őket túrni a művelődési „ifjúsági” házból, erről elég sokat beszélnek egymás között. Nemcsak nekem tűnt fel, hogy tiszták a marcali utcák. Az egyik járókelő azon tűnődött, vajon miért változott meg a korábbi helyzet. A kérdésekkel a városi tanács elnökéhez, dr. Sütő Lászlóhoz fordultam. ITALOZÓ HELYETT CSALÁDSEGÍTŐ A fürdő sorsa a két meleg vizes kút sorsát jelenti, vizüket most nyilvánították gyógyvízzé. Hasznosításával kapcsolatban nagyszabású terveink vannak, amelyeket előreláthatólag egy nyugatnémet céggel közösen valósítunk meg, úgy, hogy a városi tanács is vállalkozóként benevezne saját pénzével. A németek a napokban értesítetek arról, hogy komolyan érdekli őket a' fürdő. Főként az idegenforgalomra alapozva építenénk egy gyógyszállót. A fürdő nemcsak idegenforgalmi célokat szolgálna, hanem nyitva állna a magyarok előtt is. — Mi eleve nem örültünk annak, hogy a művelődési házban italt mérnek — mondta a tanácselnök. — Amikor felmerült a kérdés, hogy hol helyezzük el a városi családsegítőt, úgy gondoltuk, hogy a művelődési háznak az említett része ideiglenesen megfelel erre a célra. Ezzel több száz támogatásra szoruló családon segítünk. Meggyőződésem, döntésünkkel a város lakóinak többsége egyetértett. MIÉRT MENTEK EL A BUSZOK? Tóth József gépkocsivezető kérdésére a marcali tanácselnök annyit mondott: az ügy a vállalatra tartozik és minden bizonnyal valamiképpen összefügg azzal, hogy a Volán „vidéki” főnökségei — így a marcali is —, leányvállalatként dolgozik. Dr. De Sorgo Tibor, a Kapos Volán igazgatója szerint arról van szó, hogy az utóbbi dőben sok versenytársuk volt: különböző egyesületek, termelőszövetkezetek, gazdálkodó szervezetek, magánvállalkozók kezdtek foglalkozni személyszállítással. Ezt nem hagyhatták figyelmen kívül, az igényekhez nekik is rugalmasan alkalmazkodni kellett. S azért, hogy versenyben maradhassunk, létrehoztunk kft.-t; ahol erre nem volt mód, gépkocsivezetőknek is adtunk autóbuszt vállalkozási céllal. Úgynevezett különjáratban foglalkoztatott (nem mindig a legjobb) buszokról van szó. Ezeket azoktól a főnökségektől vittük el, ahol nem jött létre a kft., vagy nem akadt egyéni vállalkozó. így például Marcaliból két autóbuszt adtunk át a siófoki kft.-nek. Megnyugtathatom az utazókat, hogy ez egyáltalán nem érinti hátrányosan a helyi és helyközi közlekedést. A TISZTASÁG TITKA — Hogy miért tiszták a marcali utcák és parkok, arra Kruppai Győző, a városi tanács vállalkozási referense válaszolt. Többek között ezt mondta: — A marcali tanács — látva, hogy a város köztisztaságáért felelős szervezete túlzott leterhelés miatt nehezed birkózik a köztisztasági feladatokkal —, úgy döntött, hogy a parkok gondozását magánvállalkozóknak adja ki. Pályázatot hirdettünk, amelyben meghatároztuk az általános és a speciális — tehát — csak a kikiáltási árért vállalt — parkokban elvégzendő — feladatokat, öt parkra lehetet pályázni. Jelentkező bőven volt. A pályázatokat versenytárgyaláson bíráltuk el január 31-én. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, bevált ez a módszer. Amióta a parkokat magánvállalkozók gondozzák, a gameszmak több ideje jut a város utcáira. Ez tehát a titka a példás rendnek és tisztaságnak. (Szegedi) szabadon dönteni. Tehát drasztikusan vissza kell szorítani a költségvetést. És a költségvetés által elhagyott terepet a bankrendszernek, a tőkepiacnak és a biztosítási rendszernek kell átvennie. — Mikor következik ez be? — Nehéz megmondani. De azt hiszem, néhány év alatt meg lehet ezt csinálni. Ha olyan kormány jön majd létre, amelyik elegendő energiával lát hozzá ehhez a programhoz. — Milyen tőzsdeéletre számit? — Kezdetben lanyhára. Mert alapvetően befektetőkre és értékpapírokra van szükség; énélkül nem lehet tőzsdét játszani. Ahhoz viszont. hogy az átlag magyar tőzsdei szereplőként vagy a tőzsdén keresztül befektetőként megjelenjen, merőben új pénzügyi rendszerre van szükség. Ez a rendszer pedig otthagyja a pénzt az embereknél és arra ösztönzi őket, hogy azt fektessék be. Ehhez pedig adókedvezmények kellenek, meg kedvezményes hitelezés. — Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy meg kell szüntetni a forintot, és új pénznemet kell bevezetni? — A drasztikus reformok híve vagyok. Teljes ár-, bér- és pénzügyi reformot kell csinálni Magyarországon. Apránként, kis léprésekkel itt már nem lehet megújulni. A valutareform tehát elkerülhetetlen. Hogy azután az új pénzt forintnak fogjuk-e hívni vagy koronának, az teljesen mindegy. A dolog lényege nemi is ez. Komoly külföldi pénzügyi körökben fölmerült az a gondolat, hogy nyugat-európai pémzegységet, az ECU-t esetleg Magyarországon kellene, mondjuk úgy: második valutaként, persze, konvertibilis pénznemként, kísérleti megoldásként bevezetni. — Hát, ez elég meglepő ötlet. — Nem nélkülözi a realitást. Gyakorlatilag mi lennénk az a kelet-közép-euró- pai ország, amelyik a legközelebb áll a Közös Piac pénzügyi rendszeréhez. B. I. G. zető munkahelyeket kínált. A követelmények is ‘magasak. A piciny iroda ajtaján ott áll a felirat, hogy ne zavarják a vezetőket. Telefonon sem tudtuk elérni az illetékeseket: forró drót él a nagyatádi üzem és a köz- p>ont között. Landauer úr megkért bennünket, hogy néhány berendezésüket ne fényképezzük le. Ö tudja, hogy miért. Azt viszont elárulta, hogy a készítményeiket meg lehet vásárolni Budapesten. Hogy Nagyatádon miért nem? Nos, ez hosszas magyarázatot igényelne. Egy biztos, hogy Angliában és az NSZK-ban előbb kóstolhatnak az atádi süteménybe, mint itthon. A cég kényes a minőségre. Az első tapasztalatok szerint probléma van a magyar liszttel, ezért tárgyalásokat folytatnak a malomiparral, hogy az igényeiknek megfelelő alapanyagot itt szerezhessék be. A fagyasztott portékák infrasütőben egyébként ízletesek. Tudjuk, mert megkóstoltuk. Kóstolhatná más is, ha megfelelő környezetben fogadnák a fagyasztott kifliket, p>ereceket az atádi boltokban. A nagyatádi tanács legutóbbi ülésén bevittünk egy infrasütőben elkészített kiflit. Mindenki dicsérte, de senki sem tudta, hogy hol készült. Pedyg itt — Nagyatádon. (Nagy) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága pályázatot hirdet GAZDÁLKODÁSI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — prémzügyi és számviteli főiskolai végzettség — 3 év vezetői gyakorlat — erkölcsi feddhetetlenség — legfeljebb 40 éves kor A pályázat benyújtásának határideje 1990. április 15. A pályázatot benyújtani az APEH Somogy Megyei Igazgatóságának személyzeti vezetőjénél lehet. (110366)
