Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

1990. március 24., szombat SOMOGYI NÉPLAP 15 SPORT Á nincstelenség áldozatai TÍZ ÉV UTÁN „BEVÉGEZTETETT” 55 Ma már csak a 'legidősebbek emlékezetében él egyko­ri prolicsapatunk, a Somogy 'FC legendába illő szereplé­se, majd végső bukása. Amikor az ország már túljutott a világon végigsöprő nagy gazdasági válságon, amikor az emberek végre fellélegezhettek..., nos akkor érte utol’ a végzet ezt a jobb sorsra érdemes klubot. A csapat vég­napjainak (története szinte egyedülálló a magyar labdarú­gásban és egyben initő példa is lehet napjainkban. 1935 nyarán vett búcsút a Somogy FC a profi első osz­tálytól és azzal a céllal in- dúlit neki a második pro- fivonalnak, hogy visszave- rekszi magát a legjobbak közé. Vezetőik csak eggyel nem számoltak: az egyre magasabbra tornyosuló anyagi nehézségekkel. S bár biztatóan zárult az 1935-ös őszi évad (második helyen fordult a csapat — két feljutó volt), a sikerte­len tagtoborzás következté­ben kezdtek összecsapni fe­jük felett a hullámok. A ha­jóikból kilábolandó, kát leg­jobb játékosát kénytelen volt eladni a klub a debre­ceni Bocskaynak. De már ez sem segített. „Útban a Somogy a biztos feloszlatás felé" — írta 1936. március 10-i számában az Üj Somogy c. napilap. A még megmaradt áldozatkész hívők elkeseredett lépéseket tettek az életbentartás érde­kében. A megoldás, legaláb­bis akkor, még úgy tűnt — „tálcán kínálja magát”. Az említett lap március 31-i száma sztorit röpített „vi­lággá”. A Somogy rövidesen megszűnik kaposvári profi­csapat lenni” című írásában a „Dunántúl” című pécsi újságból idézett. „Megalakult a Baranya— Somogy FC. A profiligában előkeLő szerepet játszó So­mogy FC ismét anyagi gon­dokkal küzd, ami azt a ter­vet érlelte meg több pécsi sportemberben, hogy átve­szik a kaposvári proficsa­patot, melynek gyökereit majd pécsi földbe ültetik át." A továbbiakból megtud­hatjuk, hogy a „kegyes msg- mentők” a tavaszi idényre még meghagyják a Somogy nevet is az „új” klub zász­laján, de már célozgattak rá, hogy az ősztől más­ként lesz. A névjavaslatok között „Mecsek”, „Pannó­nia”, „Transdanubia", „So- piana”, „Délnyugat” megne­vezések szerepeltek. A Somogy vezetői anyagi szorultságukban mindenbe belementek. Főként, miután a pécsiek vállalták 3000 pen­gő adósságuk törlesztését is. Dr. Megai (Pesovnik) László főtitkár — akinek egyébként nem voltak somogyi gyöke­rei — elégedetten nyilatko­zott, mondván; a Somogy már így is halálra volt ítél­ve, így megadatik egy nagy dél-dunántúli városinak a lehetőség, hogy bekerüljön a nemzeti ligába. (A Pécs— Baranya csapata kétéves szereplés után 1930-ban esett ki a profi első ligából.) Nem mondhatni, hogy idehaza kitörő lelkesedés fogadta az eladás tényét. „Vétkes könnyelműséggel a megsemmisülésbe kísért ka­posvári proficsapat fájdal­mas pécsi átmentése folyik. Nesze neked, Kaposvár! Előbb leszoktattak a mér­kőzésekről, most meg kiját­szanak veled” — fakadt ki az „Üj Somogy” c. újság. De a folyamat már visz- szafordíthatatlan volt, s e lap néhány nappal később ezzel a morbidnak tűnő címmel könyvelte el a tényt: „Meghalt a Somogy, meg­született a Bárány a-So­mogy.” A cikkíró bizonyára sokak véleményének adott hangot kesergőjében, mikor ezieket írta: „Fejfáján ez áll: Élt 10 évet...” A Somogy részese volt annak a büszke csoportnak, amely képviseli a közép-európai futballkul- túrát. Most bevégeztetett...” És a volt Sonripgy FC im­már új nevén április elején bemutatkozott Pécsen. 2:2- re végződött az a barátsá­gos mérkőzés, amelyet a Hungária, MTK kombinált csapattál vívott. A kaposvári játékosok útiköltség-térítést és vacsorát kaptak. 1936. április 19-ón játszotta első profi bajnoki mérkőzését a Baranya—Somogy Pécsen a Tüzér utcában és győzött az Erzsébetváros elten. A várt­nál is kevesebb néző volt kíváncsi az új csapatra, ám Városi sakk-diákolimpia döntő Kaposvár város és kör­nyéke általános iskoláinak sakk diákolimpia döntőjét rendezték meg a napokban Somogy megyeszékhelyén. 12 versenyző jutott a me­gyei döntőbe. Érdekesség, hogy a továbbjutó sakko­zóknak több mint a Me — hét sportoló — kadarkúti. Továbbá két nagybajomi, valamint három ' kaposvári versenyző jutott tovább. Az április 28-án és 29-én megrendezésre kerülő me­gyei döntőbe a következő versenyzők jutottak: 1—4. osztályosok: Nyers Hajnal­ka, Lukács Krisztina, Csi­szár Árpád (mindannyian Kadarkút), Pirka Mátyás (Nagybajom). 5—6. osztályo­sok : Mákos Vera (Kaposvár, Krénusz János Általános Is­kola), Molnár Eszter (Ka­posvár, Gyakorló Altalanos Iskola), Szalontay Tamas, Horváth Gyula (mindketten Kadarkút). 7—8. osztályo­sok: Bukovics Bernadett (Kaposvár, Krénusz János Általános Iskola), Flórián Csilla, Flórián Csaba (mind­ketten Kadarkút), Zarka István (Nagybajom). a játékosok a 15 pengő pré­miumot zsebrevághatták. Ok sem gondolták, hogy utoljá­ra. Május 3-án beütött a krach. A csapat annak rend- je-módja szerint megint csak győzelemmel vonult le a Tüzér utcai pályáról, majd a Vadászkürt című vendég­lőbe ment vacsorázni. Ott kellett volna prémiumot is megkapniuk. Ám a pécsi ve- zetőiknök se híre se hamva nem volt. Fizetetten maradt a vacsora, az útiköltség, nem is beszélve az elmaradt pré­miumról. A vendéglő tulaj­donosa szánta meg a labda­rúgókat és nagylelkűen megengedte, hogy később törlesszék azt a fogyasztá­sukat, amit a pécsi vezetők rendeltek. A három pesti játékos közül kettő a saját költségén utazott haza, míg az egyiknek egy helyi lóke­reskedő váltotta meg a me­netjegyét. A kaposváriak két autóval hitelben hozat­ták magukat haza. Másnap már az egész Kaposvár er­ről a botrányról beszélt. A sajtó szigorú vizsgálatot kö­vetelt. Hogy pontosan mi is történt, arra talán sohasem derült fény. Az Üj Somogy mindenesetre annyit kiderí­tett, hogy Szondy Lajos és Szikszay Jenő nevű szemé­lyek tárgyaltak annak ide­jén hivatalosan a Somogy főtitkárával, őróluk aztán Pécsen a hivatalos szervek nem akartak tudni, sőt ez utóbbi mérkőzés után egy­szerűen nyomuk veszett. A „malőr” híre gyorsvonati se­bességgel terjedt. A Somogy FC-n kacagott egész Dunán­túl. Az ügy kellemetlenül érintette a pécsi honatyákat 1«. f Bár semmivel sem jobb anyagi körülmények között, ezután is Pécsen folytatta profi szereplését a csapat, de az áhított feljutás nem vált valóra. Hogy miért? Mert adóssága miatt, az együttes egyik mérkőzést felfüggesztés alatt játszotta, s így hiába győzött, az ak­kori szabályok szerint nem illette meg a két pont. El­úszott az első liga lehetősé­ge s a pécsieknek még na­gyobb púp lett a hátukon ez a gárda. Idehaza közben számos próbálkozás történt a „visz- szatelepítés” ügyében. A Rákóczi SC nem volt képes átvenni a csapatot, a ka­posvári városatyák sem tud­tak vagy nem is akartak?) segíteni. S bár még augusz­tusban nekivágott a tovább tizedelt csapat az 1936—37. évi bajnokságnak, azt már nem játszotta végig. Azok­ban a hetekben, amikor Kaposvár nagy szülöttét, a berlini olimpián győztes Csík Ferencet ünnepelte, az alábbi, nekrológnak is beil­lő sorok jelentek meg az újságban: „A Somogy FC sorsa most már meg van pecsételve és az egyesület feloszlottnak tekinthető”. (1936. szeptember 1.) A Somogy FC soha többé nem tudott talpra állni. Jutási Róbert Kosárlabda NB I 99 Olajozottabb” volt a Szolnok Szolnoki Olajbányász—Kaposcukor SE 88-67 (39-28) Kaposvár, városi sport­csarnok, 1200 néző. V.: Ger­gely, Szabados. Kaposcukor SE: Vojvoda (16), Kristinik (15; 3), Monok (6) Michalik (11), Gosztonyi (1616). Csere: Stickel, Nagy (3/3). Az első „csatát" a kapos­vári szurkolósereg nyerte meg. Történt ugyanis, hogy a szolnoki városi televízió stábja pont eléjük pakolt ki. Kisebb huzavona után — miután a szolnoki tv-sek rájöttek, hogy nem éppen biztonságosnak mondható helyen vannak — odébb vo­nultak, amit nagy ovációval fogadott a hazai közönség. A találkozón Abeljanov révén a vendégek szerezték az első kosarat, amire Voj­voda válaszolt. Rendkívül idegesen kezdett a hazai együttes, s a 6. perc elején öt pont volt az Olajbányász előnye. Egy perccel később már 15-6-ra vezettek a ven­dégek. A 9. percben Berkics leütötte a hazaiak kedven­cét, Michalikot, azonban a bírói síp érthetetlenül néma maradt. Hiába küzdött a Kaposcukor, nem tudott le­faragni a hátrányából. Szin­te az összes kaposvári ko­sár kiperdült a gyűrűből. Az is igaz viszont, hogy a Szol­nok rendkívül jól és szer­vezetten védekezett. A Ka- poscukor játékosainak meg­oldhatatlan feladatnak bizo­nyult Berkics és Abeljanov semlegesítése. A második játékrészben jól kezdett a hazai együt-- tes. Vojvoda kosaraival, majd Gosztonyi triplájával a 26. percben 6 pontra csök­kent a vendégek előnye. Ek­kor azonban ismét a szolno­kiak kerültek föfénybe, s mind jobban elhúztak. Ma­gyar András edző hiába próbálkozott időkérésekkel, cserékkel, ez sem segített. A Szolnoki Olajbányász két kiválósága, Abeljanov és Berkics továbbra is bomba­formában játszott, egysze­rűen képtelenek voltak hi­bázni. Majd a másik szov­jet vendégjátékos. Nazavor is egy.re jobban belelendült. Az utolsó percekben telje­sen szétesett a Kaposcukor védekezése, és a vend ég­együttes szinte tetszés sze­rint érte el kosarait. Ezen a mérkőzésen ellen­állhatatlannak bizonyult a rendkívül jó napot kifogó Szolnoki Olajbányász. A Kaposcukornak egyetlen fel­adata maradt a mérkőzés után: a vereségből levonni a tanulságokat. Meg­győződésünk. hogy ha a ka­posvári együttes össze tud­ja magát szedni, nem tör­ténhet baj. A Szolnok elle­ni mérkőzésen a Kaposcu- korban nem akadt jó tel­jesítmény. Az ellenfél leg­jobb dobói: Abeljanov (30) és Berkics (28 3). Fenyő Gábor Fotó: Csobod Péter Abeljanov és Gosztonyi (fehér mezben) küzd a labdáért. A két csapat között is ekkora volt a különbség . .. RÖPLABDA NB I Veszprém—Kaposvári Építők 3-1 (—8, 10, 15, 7) Veszprém, 200 néző. V.: Balázs, Juhász. Kaposvári Építők: Méng, Török, Pácsonyi, Bozóki, Búzás, Jezeri. Csere: Kato­na. Edző: Kozma Györgyné. Az első játszmában a jól összpontosító építős legény­ség remek támadójátékéval biztosan nyert. A második és a harmadik játékrészben a kaposvári támadások jó be­fejezése gyakran elmaradt, s ez okozta, hogy ha szoros küzdelemben is, de a hazai együttes „hozta a két szet­tet. A harmadik játszmában végig a kaposváriak kezé­ben volt a nagy lehetőség: a vendégek 14-10-ről jöttek fel. Bár 15-14-re még az Építők vezetett, de nem si­került kihasználni a kínál­kozó alkalmat. A negyedik, egyben utolsó játékrészben már alárendelt szerepet ját­szottak a vendégek, felad­ták a küzdelmet. A 71 percig tartó mérkő­zés első és harmadik játsz­májában a Kaposvári Épí­tők egyenrangú ellenfele volt a Veszprémnek. A K. Építőkből csak Ka­tona játszott jól. Molnár Piroska Herczog ezüstérmes Budapesten, a Nemzeti Lovardában került sor a Széchenyi-emlékversenyre. Díjugratásban az ifjúságiak mezőnyében Herczog, a Ka­posvári Gazdász verseny­zője Hunor nevű lován a második helyet szerezte meg. Petres a Veszprémé A Magyar Labdarúgó Szö­vetség fellebbviteli bizottsá­ga pénteken tárgyalta Pet­res Tamásnak, a Videoton- Waltham játékosának ügyét. A testület határozatában megváltoztatta az átigazolá­si bizottság korábbi dönté­sét, vagyis megállapította, rogy a székesfehérvári egye­sület szerződésszegést köve­tett el a labdarúgóval szem­ben. tgy tehát Petres és a Videoton-Waltham közötti megállapodás érvényét vesz­tette, s a futballista akár már a szombati bajnoki for­dulóban pályára léphet új klubja, a Veszprém színei­ben, amennyiben az ehhez szükséges hivatalos iratokat az egyesület időben, péntek éjfélig eljuttatja az MLSZ- hez. MÁSODIK HELYEZÉS A MITRÓPA-KUPÁN Ismét az NSZK-ban ver­senyzett a Hideg, Kecske­méti rgllipárosunk. A nyu­gatnémet bajnokság máso­dik futama egyben a Mit- rópa-kupa egyik fordulója volt, s ebijen különösen sze­retnének jól szerepelni a kaposváriak. Nos, a hetven­öt rajtoló páros közül öt­venhárom érkezett célba, köztük a somogyi kettős is. Hidegék a Mitrópa-kupa ab­szolút sorrendjében (itt ka­tegóriaértékelés nincs) a má­sodik helyet szerezték meg. Az NSZK bajnoki futamá­ban kategóriájukban a he­tedikek, abszolút sorrendben n húszadikák lettek. Majzer harmadik lett a maratoni OB-n Immár kilencedik alka­lommal adott otthont Sze­ged a magyar nemzetközi maratoni országos bajnok­ságnak. Az erőpróbán 10 or­szág 225 atlétája vágott ne­ki a távnak. A kaposvári­ak szempontjából a nőknek sikerült jobban a verseny. Majzer és Farkas végig a harmadik-negyedik helyen futott. A hajrá Majzernek sikerült jobban, így ö állha­tott fel a dobogó harmadik fokára. Eredményével (2:46:13) teljesítette a juni­or I. osztályú szintet. Far­kas negyedik helye és idő­eredménye (2:51:47) elma­radt a várakozástól. A férfiaknál a kaposvá­riakat joggal várta minden­ki a dobogóra. A legjobban Bók szerepelt, de ő is csak 15. lett. Jámborral és Go- lubiccsal a kaposvári együt­tes végül a negyedik helyet szerezte meg. GELLEI IMRE : Megtartani pozíciónkat Nemcsk könnyű, de előre lefutott mérkőzés sincs a mai labdarúgó NB I-ben. A Siófoki Bányász több ered­ménye is ezt támasztja alá. — Nem éppen kedvező a mérlegünk a PMSC-vel szemben — kezdi mondan­dóját Gellei Imre edző, de gyorsan hozzáteszi, hogy Pécsen sem tartja esélyte­lennek jó formában levő együttesét. Azt azonban kü­lön is kihangsúlyozta a szakvezető, hogy csax ugyanazokkal az értékekkel érhető el siker a Mecsek al­ján, amelyek az eddigi mér­kőzéseken is elősegítették a sikert. — A PMSC az egyik leg­szervezettebb, legfegyelíhe* zettebb, s egyben legegysé­gesebb hazai csapat — folytatta az edző, de sze­rinte a siófókiaknak nincs veszítenivalója, hisz kétség­kívül a pályaválasztók a mérkőzés esélyesei. Ebből az alapelvből kívánnak most is profitálni. Újság Siófokon, hogy e héten rendeződött az átiga­zolása a román Ioan-Adnan Zarének. A Marosvásárhe­lyen és a Bukaresti Dina­móban szereplő nyolcszoros román válogatott azonban most Pécsett még csak a kispadon kap" helyet. Sajnos, a héten a válogatottak ed­zésén Marozsán rúgást ka­pott, így a játéka erősen kétséges. Géllei Imre az alábbi kezdőcsapatot jelölte ki: Bíró — Kolovics, Aczél. Olajos, Szabó B. — Keszeg. Zsadányi, Meksz — Magyar. Czigán.v, * Kirchmayer. A cserék: Horváth." Brettner, Zare, Varsányi és. Krausz.

Next

/
Thumbnails
Contents