Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

XLVI. évfolyam, 70. szám %(WPILSVP 1990. március 24., szombat Ára: 5,30 Ft 11xí MA A magyarságról kezdőknek és haladóknak (3. oldal) Szükség van a munkavédelmi törvényre (4. oldalon) A MAGYAR KORMÁNY KÖVETELÉSE , , Védjék meg a kisebbségeket Holnap választunk Sz okai Intro sajtótájékoztatója Romániáról KÉPVISELŐJELÖLTEK A Magyar Külügyminisz­térium legfrissebb informá­ciói szerint jelenleg nincse­nek atrocitások Romániá­ban, a helyzet ugyanakkor továbbra is nyugtalanító, hiszen tovább folytatódik az alantas ösztönökre alapozó fajgyűlölő politikai erők szerveződése. Ezek a szerve­zetek erőteljesen hallatják hangjukat, s a legerőszako- sább eszközöktől sem visz- szariadva furkósbotokkal, baltákkal ugrasztják egy­másnak a román és a ma­gyar népet — hangoztatta Szokai Imre külügyminisz­ter-helyettes péntek délben a nemzetközi választási saj­tóközpontban megtartott ér­tekezletén. A külügyminiszter-helyet­tes szerint a marosvásárhe­lyi tragédia figyelmeztetés Románia vezetőinek, de egy­ben egész Európának is. Az események arra intenék, hogy ha nem sikerül meg­nyugtatóan rendezni a vi­szálykodást, akkor az egy­ségesülő Európában egy po­tenciális Karabah alakulhat ki. A magyar kormány saj­nálattal veszi tudomásul, hogy Európa határai a je­lenlegi körülmények között a magyar—román határnál húzódnak — mondta Szo­kai. A konfliktus okait bon­colgatva a magyar külügy­miniszter-helyettes úgy vél­te, hogy a valódi ok a ro­mán vezetés bizonytalan, el­lentmondásos magatartása az emberi jogokkal, a ro­mániai magyarság egyéni és kollektív jogaival kapcsolat­ban. A rendfenntartó alaku­latok a pogrom idején tét­len magatartást tanúsítot­tak, s nem akadályozták meg a marosvásárhelyi tra­A MANDÁTUMOKÉRT A választójogi törvény ér­telmében. az új magyar par­lament 386 képviselői man­dátumáról a választópolgá­rok az általános és egyenlő választójog alapján, közvet­len és titkos szavazással döntenek. A szavazás nap- 'ját — e törvény és az al­kotmány rendelkezéseinek megfelelően — az ideiglenes köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386 képviselői mandátum­ra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban ko­rántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon vala­mennyi mandátum „gazdá­ra talál”. A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választa­nak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok sze­rezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandá­tum sorsa pedig országos listákon dől el. Román katonák március 21-től lezárva tartják a Marosvásárhelyre vezető utat. Belépés csak románoknak! A katonák az újságíróktól kép- és hangfelvevő berendezéseket koboz­tak el, mlajd visszafordulásra kényszerítették őket. Képünkön, fegyveres román katonák és szemtől szembe: magyar személyautó, román harckocsik. MTI-fotó: Mónos Gábor gédiát. Ez a passzivitás bá­torítja a fasisztoid, fajvédő alapokon működő szerveze­teket. Ez egyben azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egy új diktatúra léphet a bukott diktatúra helyébe. Magyar részről sajnálattal konsta­tálják, hogy a román kor­mány nem tesz eleget a nemzetközi szerződésekben önként vállalt kötelezettsé­gének, nem védi meg állam­polgárainak biztoságát, s nem akadályozza meg a faj­védő szervezetek működését. Kérdéses az is, mennyire őszinték a román vezetőik­nek azon nyilatkozatai, mi­szerint a demokrácia meg­teremtését tűzik ki célul Romániában. A tettek ugya­nis azt bizonyítják, hogy a román politika a kisebb­ségek ügyét a belső hatalmi harcoknak rendeli alá, s taktikai elemnek tekinti a politikai játszmákban. A magyar kormány véle­ménye szerint nemzetközi garanciák nélkül nem bizto­síthatóak a kisebbségek jo­gai. Ennek kapcsán Szokai Imre rámutatott, hogy a ki­sebbségek jogainak garantá­lása szempontjából meg­nyugtató lenne, ha az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési folyamatban részt­vevő államok meggyorsíta­nák egy kisebbségi charta kidolgozását. Ami a magyar—román kapcsolatok jövőjét illeti, Szokai emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés a decemberi forradalom után világosan tudomására hoz­ta a román partnereknek a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése elképzelhetetlen a romániai magyarok helyze­tének megnyugtató rendezé­se nélkül. Most sajnálattal kell megállapítani, hogy a román politikai vezetés mind ez ideig nem válaszolt érdemben a konkrét ma­gyar javaslatokra. Nem ad­tak felvilágosítást azokra a figyelmeztetésekre sem, ame­lyekkel a magyar vezetés immár január 22-e óta a romániai helyzetben rejlő veszélyekre próbálta ráirá­(Folytatás a 2. oldalon) Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke március 23- án fogadta az Európp Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét, amely az Európa Tanács megbízásából, ma­gyar felkérésre, választási megfigyelőcsoportként tartózko­dik hazánkban MTI-fotó: Kovács Attila Litván segélykérés GORBACSOV ELNÖKI RENDELETE Í i Mi van a fólia alatt? Húszezer palánta évente A napok óta érezhető ko­ra nyári meleg fokozott óva­tosságra kényszerítette a fó­liák gazdáit. A böihönyei Kovács János is gyakran szellőzteti mindhárom, ösz- szesen 64 méter hosszú fó­liabirodalmát. — Szerencsére a paradi­csom-, a paprika- és ubor­kapalánták nem kapnak hő­gutát a több órás napsütés­től — mondja a gazda, aki ottjártunkkor éppen az ubonkapalánták hegyét csíp­te vissza, hogy életerős le­gyen a hajtás. — Fűte- nünk mégis kell, hiszen a levegő éjszaka eléggé lehűl. A fekvőkemencék jól tart­ják a meleget nappal is. Délután 5 órakor szoktam begyújtani; éjjel 1 órakor felkelek, s ellenőrzőm a tü­zet. Hajnalban ismét rakok fát a parázsra. Feleségével mindketten dolgoznak; kedvtelésből, s évi 70—80 ezer forintos nye­reségre számítva vállalják az otthoni második, illetve harmadik műszakot. Általá­ban 20 ezer palántát nevel­nek fólia alatt. Nagy részük már szabad földben van, de találhatunk 5—10, sőt 20 cm-es palántákat is. Amikor arról kérdeztem a fóliák gondos gazdáit, bír­nak-e ketten ekkora mun­kával, azt felelték, hogy már megszokták; és a táp­kockák elkészítésekor — amely a legaprólékosabb feladat — barátok, ismerő­sök jönnek, hogy segítsenek. A Kovács házaspár első­sorban a helyi áfész zöld­ségtermelő szakcsoportjának szállítja a palánták ezreit, de a környező falvakból és a somogyi megyeszékhelyről is érkeznek vásárlók. Hogy miért csak zöldség­féléket nevelnek a fóliabi­rodalomban? A ház ura azt mondta, ebben van gyakor­latuk, de lehet, hogy virág- palánta-neveléssel is pró­bálkoznak majd a jövőben; abból ugyanis sokak szerint több haszon van. (Lőrincz) A litván kormány péntek hajnalban drámai hangú üzenetben fordult a világ közvéleményéhez, támoga­tásúikat kérve „a köztársa­ság ellen készülődő szovjet katonai beavatkozás meg­akadályozására”. A nyilat­kozat szerint „nyilvánvaló, hogy egy másik köztársaság katonai erőt készül alkal­mazni” Litvánia ellen. A dokumentum kérte a világ közvéleményét, hogy tilta­kozásukkal gátolják meg az esetleges erőszakos lépést. Csütörtökön felfegyverzett katonai szállítójárművek konvoja haladt át Vilniu- son. Bár a Kreml korábban cáfolta a katonai beavatko­zás szándékát, helyi tiszt­ségviselők attól tartanak, hogy a hadseregből dezer­táló litvánok ürügyén mégis sor kerülhet a katonai ak­cióra. Vytautas Landsbergis litván államfő a vilniusi törvényhozás előtt kijelen­tette: köztársasága még egy esetleges katonai beavatko­zás esetén sem válaszolna fegyverekkel, hanem az erő- szák nélküli ellenállást vá­lasztaná. Landsbergis csütörtökön este sajtóértekezletet tar­tott, s ezen úgy vélekedett, hogy Gorbacsov álláspontja az elmúlt időben sokkal keményebbé vált. A pártfő­titkár a lőfegyverek begyűj­tésének elrendelésével olyan benyomást akar kelteni, mintha a litván vezetés ka­tonai akcióra készülne. Már­pedig a mi küzdelmünk po­litikai jellegű — szögezte le. — Mihail Gorbacsov szer­dai elnöki rendeletének vég­rehajtása érdekében a szov­jet külügyminisztériumban operatív csoportot hoztak létre, hogy összehangolják, irányítsák a Litvániába uta­zó külföldiek ügyeinek in­tézését. Gorbacsov rendelete azzal bízta meg a kül- és bel­ügyminisztérium illetékeseit, hogy a beutazási engedé­lyek kiadásával vegyék ele­jét, hogy bárki megsértse a külföldiek szovjetunióbeli ■mozgására vonatkozó törvé­nyeket, előírásokat. A lengyel külügyminiszté­riumot arról tájékoztatták, hogy átmenetileg felfüg­gesztették a szovjet—len­gyel határ átlépését meg­könnyítő intézkedéseket, a vízummentes átkelést.

Next

/
Thumbnails
Contents