Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
XLVI. évfolyam, 30. szám Ü\(WPILJVP 1990. február 5., hétfő MA I Terjed a Kolping-mozgalom (3. oldal) \ Galatinba töltött szakácsálmok (5. oldal) Díszdolctorrá avatták Tőkés Lászlót Debrecenben A Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták tegnap délelőtt Tőkés László temesvári lelkipásztort. A zsúfolásig megtelt debreceni Nagytemplomban délelőtt 10 órakor kezdődött istentiszteleten Kocsis Elemérnek, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének apostoli köszöntése után Tőkés László hirdetett igét, majd megáldotta a templomban lévő mintegy öt-<, s a templom előtt egybegyűlt csaknem húszezres gyülekezet. Az istentisztelet után a Nagytemplomban tiszteletbeli doktoravató ünnepi közgyűlést tartott a Debreceni Református Teológiai Akadémia. A díszközgyűlésen az egyházi életben szerzett maradandó érdemeiért és korszakos jelentőségű szolgálatáért Szabó László Ambrus, az Akadémia dékánja és Gaál Botond pro- dékán Honoris Causa doktorrá fogadta ég avatta Tőkés Lászlót. A Református Teológiai Akadémia új díszdoktora beszédében ígéretet tett arra, hogy e megtisztelő címet egész életével, munkájával igyekszik valóságos értékké tenni. A Debrecen és Erdély közötti ősi kötelékekre utalva hangsúlyozta: az Erdélyi Fejedelemség virágkorában Debrecenben is hazájában lehetett az erdélyi ember. Emlékeztetett arra, hogy a Temesvárt is magában foglaló Király- hágó-melléki egyházkerület egykoron a Tiszántúli Re(Folytatás a 2. oldalon) Az elutasított népi kezdeményezés miatt A kisiparosok tiltakoznak A kisiparosok érdekvédelmi szervezete, a Kiosz nem törődik bele, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka elutasította a magán- személyek jövedelemadójáról és a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatok módosítására benyújtott népi kezdeményezését — mondotta az MTI munkatársának Fischer Pál, a Kiosz főtitkára. Mint ismeretes, a kisiparosok és a kiskereskedők tavaly decemberben, csaknem 70 ezer aláírással megerősítve két népi kezdeményezést nyújtottak be. Közülük az egyiket elfogadta az Országgyűlés, a másikat viszont elutasította. Az utóbbiban két érdekvédelmi szervezet kifogásolta, hogy az érvényes adózási szabályok nem élénkítik a magánvállalkozásokat, s (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarországi lelkipásztori körútja során Tőkés László temesvári lelkészt a régi szokás szerint tógás diák kíséri a Nagytemplomba február 4-én, ahol a Református Teológia díszdoktorává avatták, majd istentiszteletet tartott. Megalakult a TIT dél-balatoni szervezete A siófoki TIT szervezet rendkívüli közgyűlésén döntés született arról: a működést a megyéről leválva az országos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat területi szerveként folytatják. A függgetlenedési törekvést megjelenésével is támogatta dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára. — Tapasztalataink szerint a megyei szervezet nem segítette, inkább fékezte munkánkat •— mondta dr. Filiszár Tibor, akit később a megalakult dél-balatoni szervezet elnökévé választottak. Ennek ellenére Scheer Nándor titkár jelentős eredményekről tudott számot adni. Előterjesztéséből kitűnt: a valóságos gazdasági környezethez jobban alkalmazkodva, vállalkozóként lehetséges csak a tal- ponmaradás. Ezért is fontos, hogy a térségben élő, és annak problémáit ismerő elnökség fogalmazhassa meg a feladatokat. A kényszerítő körülmények közepette kell megteremteni, hogy a működés körvonalai a közeljövőben megszülető helyi önkormányzathoz igazodjanak — az önállóság visszaadja a munka örömét — mondta. A hagyományos, előadásokat szervező ismeretterjesztés formáit elmúlatta a televízió térnyerése. A Ba- laton-parton most új utakat keresnek. Munkájukra szükség van; tavaly a mintegy 60 nyelvtanfolyam mellé már ugyanannyi szakmai képzést szerveztek. Hogy mennyire tudnak lépést tartani az igényekkel, az napra készen tudható (most már saját) bankszámlájuk állásáról: ha az üresen marad, akkor „becsukhatják” a boltot. Farsangi nyitány Kaposváron — Ó kedves maskarák, kiszebábok és megannyi bo- hókás figura1, be jó is lenne, ha végre, valahára elűznétek a hideget, a sötétséget, no meg a nyomorúságot ... Hogy hajíthatnánk már ki az ablakon a lyukas lábasokat, fazekakat, melyben a híg lötytök „tanyáznak”. öltenémk rongyok helyett „hercegi palástot” s vinnénk kedvesünknek örömmel egy csokor szép hóvirágot... Imigyen sóhajtoztak a télbúcsúztató farsang szom hatján megyeszékhelyünk érdeklődőbb polgárai. A reggel nyolc órakor útnak induló Karnevál hercege, jobbján „szépséges” aráié • val, Dorottyával azonban még nem nagyon tudta szen- dergéséből kizökkenteni a pihenni vágyókat. Pedig a honvéd fúvószenekar pattogós muzsikája ugyancsak fülbemászó dallamokkal jelezte a vígasság kezdetét. S (Folytatás az 5. oldalon) MEGINDULT AZ OLAJSZÁLLÍTÁS AZ ADRIÁN Tegnap Jugoszláviából azt jelezték a százhalombattai olajfinomítónak, hogy elindították Magyarországra az Irakban vásárolt kőolajszállítmány első részét. Ez azt is jelenti, hogy az Adria kőolajvezetéket arra a célra használják, amire eredetileg építették. A mintegy 2 milliárd fo_ rintért épült távvezetéket «nem egyformán ítélte I meg a magyar közvélemény. Sokan kidobott pénznek tartották a ráfordított milliár- dokat, mások azt mondták, hogy jól jön ez még nekünk. Máig sem tudni pontosan, ki kezdeményezte megépítését a 70-es években, amikor még bőviben voltunk a szovjet olajnak. Szakmai berkekben az a hír is elterjedt, hogy a Szovjetunió biztatta a magyar kormányt a vezeték megépítésére. Bárkinek az agyában született meg a gondolat, mindenképpen előrelátó volt, hiszen tudjuk, hogy a Szovjetunió ma már nem tud korlátlan mennyiségben szénhidrogéneket szállítani. Bírálat helyett tehát elismerés illeti a beruházás kezdeményezőit. A több csapról táplálkozó olajellátás még akkor is ésszerű, ha történetesen elég olajat kapnánk keleti szomszédunktól. Nem véletlen, hogy a nyugati országok nagy része ma már kettőnél is több forrásból szerzi be nyersolaj- és földgázszükségletét. A közvéleményt persze nem is elsősorban az irritálta, hogy miért épült az Adria, hanem, hogy miért nincs kihasználva. A sok egyéb ok mellett bizonyára az is szerepet játszott ebben, hogy Csehszlovákia a vezeték elkészülése után nem tartott igényt az Adria szolgáltatásaira. A legtöbb gondot az üzemeltetőknek — különösen a siófoki székhelyű Gáz- és Olajszállító Vállalatnak — jelentette az olajvezeték, egyrészt azért, mert a vezeték anyagi terhei szállítás, tehát bevétel nélkül igen kedvezőtlenül hatottak gazdálkodására. Gondot okozott a dolgozók foglalkoztatása is. Ezt csak némiképpen enyhítette az, hogy időnként —/ összesen mintegy 3 millió tonnát — szállítottak bérben olajat a Szovjetunióból Jugoszláviába. A kihasználatlanságból adódó gondok tehát megyénk lakosságának egy részét is kedvezőtlenül érintették. Különösen igaz ez a berzencei szivattyúállomás esetében, ahol az emberek sokáig nem azt tehették, amire a jogosítványuk szólt, mindenféle munkát el kellett vállalniuk és> végezniük, hogy fizetésükért megdolgozzanak. A szivattyúállomás életében tegnap új szakasz kezdődött. Az eddig Nagykanizsán működő gépészeti részleg teljesen áttelepült Ber- zencére, hogy elvégezze mindazt a feladatot, amely egy ilyen szállításnál adódik. Ez nem kevesebb, minthogy a szivattyúk új lendületet adjanak az ide érkező olajnak, hogy az aztán a kapott energiával el. jusson a kárai szivattyúállomásig, amely elsegíti Százhalombattáig a nyersolajat. (Folytatás a 3. oldalon.)
