Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
1990. február 3., szombat SOMOGYI NÉPLAP 3 AZ ÜRES GYÁR MELLÉ ÉPÜLT AZ ÚJABB — 60 MILLIÓÉRT Á féltékenység szemüvege Gondolatok az igazságról Siófokon, a várost átszelő csatorna partjától néhány méterre lelakatolt üzem árválkodik. Nemrég még évi 400 ezer műanyag szemüvegkeretet szereltek itt össze: ma legföljebb pókok és patkányok otthonául szolgálhatnak az üres termek. Tulajdonosa, a Granvisus Lát- szerészeti Eszközök Gyára. Bár bankszámláján állítólag egy árva fillér nem volt, mégsem adta el egykori leányvállalatának, a ma már önállósodott Visoram Szemüvegkeret-gyárnak. Pontosabban szólva nevetségesen magas összeget: 32 millió forintot kért érte. A műszereket Mányra, az ottani termelőszövetkezet istállóiba, fészereibe költöztették, ahol föltehetőleg azóta is ráfizetéssel működtetik. A Visoram több százezer forintot ajánlott föl bérleti díjként, csakhogy átmenetileg használhassa az épületeket. Nem adták. Mit tehettek mást: az üres, kihasználatlan teleptől nem messze 60 millió forintért felépítik új gyárukat, ahol a nyár elejétől majd műanyag szemüvegkereteket gyártanak. A következőkben Körmendi Zoltán telepvezető segítségével megkíséreljük felvillantani azokat az eseményeket, amelyek ehhez a — magyar szemmel nézve is — mérhetetlen pazarláshoz vezettek. Az esztergomi székhelyű Granvisus vállalat hazánkban kizárólagos monopóliummal rendelkezett a szemüvegkeret gyártására. 1984-ig hozzáértő szakemberek vezették: akkor útilaput kötöttek Ziegler Gyula igazgató talpára. A ki nem mondott indok az volt: fiát a ferencesekhez adta tanulni. Ma ' egy nagyságrendekkel nagyobb osztrák cég vezetőjeként bizonyítja hozzáértését. Távozása után egymásnak adták a kilincset alkalmatlan csúcsvezetők, s lassan szétzüllesztették a szakember-garnitúrát. A gazdasági vezetés rendszeresen hamis számokat, gazdasági mutatókat tett le a vállalati tanács asztalára — így a rossz döntéseket követően a kollektíva mögé lehetett bújni. A továbbélést ingatlanok értékesítésével próbálta biztosítani a vezetés. (így például „bagóért” elkótyavetyélték az esztergomi Pap-szigeten kialakított sporttelepet, amelyet a dolgozók a saját kezükkel építettek föl.) A bérek megtakarítása is sokat jelenthetett a szűkös anyagi körülmények között: Siófokon mintegy 40 dolgozót raktak az utcára. Több váltás után Baranyai ■ László került a Granvisus élére, a tatabányai pártbizottság gazdaságpolitikai titkári székéből. Németh Kálmánt hozta magával, akit a vállalati tanács korábban már két alkalommal száműzött rossz emberi tulajdonságai miatt. S akit 1988-ban puccsszerűen a budapesti leányvállalat élére állított Baranyai László. Az addigi igazgatót, Tóth István közgazdászt azonnali hatállyal elbocsátották. (Ugyanebben az évben Tóth Istvánt az országos menedzserlistán Demján Sándor mögött a 3. helyre rangsorolták!) A kollektíva azonban kiállt elbocsátott vezetője mellett, s Budapesten lezajlott az utóbbi 40 év legelső munkástüntetése. A fővárosi leányvállalat rövidesen levált a Granvisusról. Ma Vi- soramnak hívják, igazgatója pedig Tóth István ... A történtek után persze nem csodálom, ha a Granvisus megszorult helyzetéMi is az igazság? — kérdezte annak idején Pilátus gúnyosan, és nem várt rá választ. Sokan úgy tartják manapság, hogy az igazságról való bölcselkedés fölött eljárt az idő. Talán mégsem ! Hitem szerint csak az igazság lehet szilárd. Ha a tévedés boldoggá tenne, kevés ember volna 'boldogtalan. S az az idő is elmúlik, amely azt tartja, hogy az igazságot mindig csak arra érdemesek osztják. Ma, amikor a választási kampányba beleszőtt vias- kodás tovább terheli az amúgy sem rózsás közhangulatot, egyre többen jelentkeznek, akik — mindenekelőtt saját megítélésük szerint — a valóság mély és széles felismerésének alapzatán állnak. Újra meg kell élnünk a próféták születését és tündöklését, akik rendre azt hiszik: mai folyamatainkból egyszer s mindenkorra mindent megértettek. Megértették a természet és a társadalom jelenségeit; az eleven s halandó ember minden törekvését. Újabb igazságok kinyilatkoztatásának vagyunk szem- és fültanúi. S újabb féligazságok szenvedői. Ügy tetszik, elveszett a történelem, a valóság megismerhetősége, a világ mint egységes folyamat megragadása. Kit érdekel már, hogy az igazság a valóság hű megismerésének eredménye, s nem világnézeti, politikai kategória ... Az igazság kifürkészésé- nek leegyszerűsített útja is rabbá tehet. Még többet kell tanulnunk! S akkor sem biztos, hogy az igazság kizárólagos bajnokai lehetünk. Az igazság kútjának őrzését akar- va-akaratlanul meg kell osztanunk másokkal is. Emlékezzünk csak rá: a régj rómaiak modora már annak idején megkövetelte, hogy a vallomást tevő tanúk és az ítélkező bírák hozzátegyék mindahhoz, amit saját tudásuk alapján mondtak: „úgy tűnik” — ita videtur... Bizony, mindenkinek így kellene tennie. Az lenne a kívánatos, hogy az igazság prófétájának kinyilatkoztatásai helyett megtanulnánk ben sem adja el a siófoki telepet. Elvégre személyes ellentétről van szó, és ugye, Magyarországon élünk ... De az élet nem áll meg. A Visoram nem hagyta, hogy az utcára kitett szakemberek sokáig munkára várjanak a helyi tanács munka- közvetítőjénél. A sors iróniája, hogy a Granvisus vállalati tanácsa a dilettáns Baranyai Lászlót és helyettesét időközben elbocsátotta. Akik mintegy 1200 dolgozót (családot) sodortak könnyelműen a létbizonytalanság felé... — Hálistennek, hogy kirúgtak — mondta (most már) mosolyogva Némethy György, a jelenleg „albérletben” szemüvegeket összeszerelők helyettes vezetője. — Most 45-en dolgoznak a közvetlen termelésben, de nyártól az 1100 négyzetméter alapterületű új üzemben már majdnem 140 embernek tudunk munkát adni. A vállalat vezetése úgy döntött: a fejlesztés fő iránya Siófok lesz. — Az eltelt rövid időszakban megtöbbszöröztük a termelést — kapcsolódott újra a beszélgetésbe Körmendi Zoltán. — Korábbi fizetésük kétszeresét vihetik most haza a dolgozók —, de ami legalább ilyen fontos: remek, nyugodt légkörben várjuk a nyarat, amikor majd nyugati technikával munkaigényes, tetszetős szemüvegeket gyárthatunk. Ha nem lenne a happy and, nyugodt szívvel leírhatnám: a magyar valóságról olvashattak. Czene Attila olyan szavakat használni, amelyek megszelídítik és mérséklik kijelentéseink merészségét. Főleg most, az újabb féligazságok korában. Most az igazság zászlaja alatt — évtizednyire a második ezredfordulótól, Európába menetelvén — még sajnos az is előfordul, hogy politikai nézetek miatt üldöznek embereket. S kinek a nevében? Ma már egyre inkább nem a nép, hanem az „igazság” nevében. Valóban? Az újabb igazságok fényre derülésének forgatagában nem ritkán újfent elbizonytalanodom. Biztosan csak bennem lehet a hiba, hogy nem jutok olyan gyorsan a nagy igazságok felfedezőinek a sorába. Vagy tán mégis irigykedem? Annak ellenére, hogy magam is tudom: önző ember, aki csak magával törődik, az irigy pedig másokkal is. Nem hiszem, hogy ez csak egyszerű irigység lenne. Halandó, nehéz az igazság nyomára jutni. Mégis azt mondom: csak a megkínlódott igazságra vágyom, mert tetteimben egész lényem van ott. Nincs egyetlen gondolatom, sem szenvedélyem, amely kibújhatna értelmem kpntrollja alól, s ne igényelné jóváhagyásomat. Mindezért okkal nem felejtem el: az igazságkeresők legnagyobb hibája, ha ki vannak szolgáltatva kedélyállapotuknak és hangulati változásaiknak; ha nem tudják leigázni és térdre kényszeríteni hajlamaikat. Hiszen akkor saját maguk rabszolgái. Olyan jövőt akarok, hogy meggyőződéssel hihessem: egy ember nem tudhat mindent, de kell, hogy mindenki rendesen tudjon valamit S most újfent választanom kellene az igazságosztók között. Itt állok, s nem tehetek másként. S nem mondhatok mást, mint Aiszkhü- losznak Prométeuszról elhangzott szavai: „Ezt jól jegyezd meg: szolgasorsodért soha El nem cserélném gyötrelmes balsorsomat.” Mert csak a megkínlódott igazságnak van hitele. Lengyel János NYUGDÍJASOKNAK soron KlVÜL Kedvezmény a gázvezeték-építtetőknek Az idén 15 százalékos az adóvisszatérítés Azok, akik tavaly bevezették a gázt a lakásukba, házukba Kaposváron, ötvenezer forinttal járultak hozzá a gázvezeték-építés költségeihez. A tényleges kiadás azonban kevesebb volt, mert 30 százalékot visszatérít az adóhivatal. Ez a kedvezmény mindenkire kiterjed, így a nyugdíjasokra is. Aki azonban nem tudja a pénzt visszaigényelni, annak most a tanács téríti meg. Több olvasónk érdeklődött, hogy mikor és hogyan kaphatja vissza a fentemlített összeget. Dr. Kéki Zoltán a Kaposvári Városi Tanács köz- gazdasági osztályvezetője adott felvilágosítást arról, ki hogyan juthat hozzá az adó- kedvezményhez, illetve a tanácsi visszatérítéshez. — A személyi jövedelem- adóról szóló törvény értelmében a közműfejlesztési hozzájárulás 30 százaléka adó- kedvezményként visszaigényelhető. Ez a szabály 1989. december 31-ig hatályban volt. Ezzel a kedvezménynyel azok élhetnek, akiknek adóköteles a jövedelmük. Nyilván a kisjövedelműek — elsősorban a nyugdíjasok — ezt nem tudják igénybe venni, illetve csak részben, ha a közműfejlesztési hozzájárulás utáni kedvezmény összegénél kisebb mértékű az évi adójuk. A városi tanács múlt év márciusi ha- tározota szociálpolitikai töltetűnek mondható, mert azok részére, akik egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben tudják a 30 százalékos adókedvezménví visszaigényelni, létrehozott egy alapot. Most az év elején ebből téríti vissza az adókedvezménynek megfelelő összeget vagy az érvényesített adókedvezmény és az évi adó közti különbözeiét. — Kaptak-e tájékoztatást erről az érintettek? — A városi tanács köz- gazdasági osztálya a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettség alapján kiküldte az igazolásokat az állampolgároknak, s ezek. alapján a személyijövedelemadó- kedvezményt a gázközmű- fejlesztésii hozzájárulást fizetők igénybe vehetik. Egy nyilatkozatot és egy tájékoztatót is csatolunk hozzá. Az előbbit azoknak kell kitölteniük, akik az 50 ezer forint utáni 15 ezer forint adókedvezmény mértéke nem éri el ezt az összeget. Ha az állampolgárnak csak a munkáltatótól van jövedelme, akkor vele kell igazoltatnia ezt a nyilatkozatot, majd pedig azt kérjük, hogy juttassa vissza a közgazda- sági osztályra, ahonnan a különbözetet vagy a teljes adókedvezményt visszautal" juk. — Mi az eljárás módja azoknál, akik adóbevallást tesznek? — Azok az állampolgárok, akik az 1989. évi adóköteles jövedelmükről adóbevallást tesznek vagy pedig nyugellátásban részesülnek, a Somogy Megyei Adófelügyelőségtől kérhetik a nyilatkozat igazolását. Amint rávezették az igazolást a nyilatkozatra, a közgazdasági osztály visszautalja az adókedvezménynek megfelelő ösz- szeget vagy az adó és az adókedvezmény közötti különbözetet. — Sok nyugdíjas jövedelme nem éri el azt a határt, hogy adót fizessen. — Akinek a jövedelme csak nyugdíjból származik, illetve az évi nyugdíja és az egyéb forrásból származó jövedelme együtt sem éri el az adóköteles mértéket s így nem kell adóbevallást adnia, annak az adófelügyelőség soron kívül megadja az igazolást a nyilatkozat kitöltését követően, eltérően a tájékoztatóban szereplő április 30-i időponttól. Az adófelügyelőség ezzel a döntésével figyelembe vette a nyugdíjasok szociális helyzetét, ezért a tanács nevében köszönetét mondunk az adófelügyelőség vezetőinek. — Változik-e a kedvezmény az idén? — A városi tanács már a múlt év végén megfogalmazta az 1990. évi gázhálózat-fejlesztési programot. Erre a február végi tanácsülés tesz pontot, amelyen az idei tervet tárgyaljuk. A személyi jövedelemadóról szóló új törvény a kedvezmény mértékét 15 százalékban határozza meg 1990. január 1-je után. Ezért majd azt javasoljuk: a hozzájárulás mértékét is ehhez a mó- dosított-megváltozott rendelkezéshez igazítsuk. Az viszont kedvező lesz, hogy a visszatérítéssel nem kell megvárnunk 1991 elejét, az 1990. évi adóbevallás időszakát. A 15 százalékos adó- kedvezmény azonnal visszatéríthető, s ezzel megszűnik egy olyan bürokratikus procedúra, amely a tanács minden jó szándéka ellenére nehezítette a visszatérítési eljárást. Lajos Géza
