Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

Ära: 5,30 Ft XLVI. évfolyam, 47. szám C\(&PILJW 1990. február 24., szombat Határállapot (4. oldal) Havas évek (1. oldal) Március 14-re összehívták az Országgyűlést Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 14-én, szerdán 10 órára összehívta az Ország­gyűlés márciusi ülésszakát. A testület várhatóan meg­tárgyalja az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról, valamint a magyar állampol­gárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezé­séről szóló törvényjavaslatokat. A törvényalkotási munkát követően az Országgyűlés ünnepélyes megemlékezést tart 1848. március 15-éről. (MTI) Németh Miklós fogadta Pinin Farina-t, az Olasz Gyáripa­rosok Szövetségének elnökét Paskai László Erdélyben Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek pén­teken Erdélybe utazót}. A magyar főpap a hét végén Gyulafehérváron, Maros- vásárhelyen és Kolozsváron szentmisét tart. Programja szerint felkeresi Jakab Antall erdélyi püspököt, Bálint Lajos segédpüspököt, s találkozik a gyulafehérvá­ri szeminárium tanáraival és növendékeivel is. (MTI) Az ÓÉT ülése A kormány, valamint a munkavállalók és a mun­káltatók érdekképviseletei­nek fóruma először a fog­lalkoztatás várható helyze­téről tárgyalt, különös te­kintettel a szocialista orszá­gok közötti kereskedelem­ben tapasztalható, illetve várható gondokra. A meg­állapodásra váró kérdések sorában az Országos Érdek­egyeztető Tanács döntött ar­ról, hogy a munkáltatók sorkatonai szolgálatát telje­sítő, illetve gyermekgondo­zási szabadságon lévő dol- gazóiknak háromévi átlag­bérüket, de legalább a mi­nimális bér háromszorosát kitevő összeget kötelesek fizetni, ha jogutód nélkül felszámolásra kerülnek. Ajánlást fogadtak el a vezetői érdekeltségi rend­szer alakulásáról. Eszerint kívánatos lenne, ha a veze­tők alapbére az idén nem növekedne jobban, mint az általuk vezetett vállalatnál dolgozók átlagbére. A ta­nács a vezetők prémiuma felső határaként alapbérük másfélszeresét ajánlja. A munkavállalók és a munkáltatók képviseleté­ben megjelentek egyetértet­tek ugyan azzal, hogy a textil- és textilruházati, va­lamint a bőr-, szőrme- és cipőiparban ne kössék adó­hoz a bérek emelését, de a kormány ezt megvétózta, így ezekben az ágazatokban is csak az általános szabá­lyoknak megfelelő adóval le­het a béreket növelni. A MUOSZ elnökségének állásfoglalása A MUOSZ elnöksége üdvözli ugyan, hogy az Ä4SZP fel kívánja adni a megyei napilapok fölötti politikai felügyeletét, más vonatkozásban, azon­ban nem ért egyet a párt javaslataival. Nem tartja elfogadhatónak helyi fel­ügyelő bizottságok létre­hozását, ezért azokban nem hajlandó részt ven­ni, hiszen így egypárti helyett többpárti irányítás jönne létre, ugyanaz a le­hetetlen állapot, ami a rá­dió- és a televíziókurató­riummal kapcsolatban ki­alakult. A MUOSZ meg­erősíti korábbi álláspont­ját: a megyei lapok — a nemzeti tájékoztatási in­tézményrendszer része­ként — pártoktól függet­len, önálló szellemi mű­helyként, működjenek, ki­adóik pedig önálló állami, vagy állam által felügyelt vállalatok legyenek. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége ÉBREDŐ BALATON Jégtörő Mátyásnak az idén már nem sok dolga lesz a Balatonon. A víz feb­ruár közepe táján , legszebb színeit mutatja, igazolva neves festőjét, Egri Józse­fet, aki szeijnt a nap min­den órájában más arcot mutat. A sétányokat szegé­lyező fák alatt halomba ra­kott, frissen metszett ágak is bizonyítják: az idén ko­rán ébred a magyar ten­ger. Alighanem emberem­lékezet óta nem keltegette télhavában a napsugár. De nemcsak a természet éled a parton. Csapatostul jönnek ide az emberek is. A víz szerelmesei egyre gyakrabban jelennek meg, hogy gyönyörködjenek a súrolófények keltette külö­nös színekben és hangula­tokban. Sétákra hívnak a zöldellő parti fövenyeik, ba­rátságukat kínálják a vízi- madarak, a hattyúk és a sirályok. Előbbiek „bűvész- mutatványként” röptűkben kapják el a magasba do­bott él'eséget. Az utóbbiak sudár nyakkal, méltóságtel­jesen úszva fogadják a víz­be hajított finom falatokat. Az emberek már dolgoz­nak a parton is. Vannak, akik azért sürgölődnek ilyen korán, hogy jól pihenhesse­nek a nyáron, s olyanok is, akik nagy munkára készü­lődnek: vendéglőt, szórako­zóhelyet építenek. Ők nem hisznek azoknak, akik azt jósolják: kevés lesz az idén a vendég a parton — külö­nösen a magyar —, mert oly nagymértékben felszök­tek (szöknek) az árak, hogy a bérből1 és fizetésből élők nem tudják majd megfizet­ni a pihenés és szórakozás költségeit. Kinek lesz igaza? Az őszi takaródénál lehet majd el­dönteni. Addig azonban még sokszor kiúsznak a partra a hattyúk a lelei mólónál, fogadni a látoga­tókat. Szegedi Nándor Nemzet és hadsereg SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HM-BEN (Budapesti tudósítónktól.) Szombathelyi Ferenc ve­zérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes arról beszélt tegnap délelőtt a HM sajtó- tájékoztatóján, hogy az át­alakulási f ol y ama tokban új helyzetbe került a minisz­térium' is. — Ma szükség és lehető­ség van arra, hogy a nemzet hadseregének új alapjait megteremtsük — mondotta a miniszterhelyettes. — Tu­dósok, szakemberek, vizs­gálták, mikor volt sikeres a magyar a történelme so­rán. Nos, akkor, amikor a részkérdéseket úgy tudta Integrálni, hogy azokból nemzeti érdek fogalmazódott meg. A mi törekvésünk, az­az a hadsereg nemzeti ka­rakterének az erősítése tör­ténelmi szükség és nagy felelősség. A katonai vezetés elhatározott szándéka, hogy feltárja a haderő viszonyát a nemzet — mimt közösség — érdekeihez, gondolkodás­módjához, meghatározó esz­merendszeréhez, erkölcsisé- géhez. Ma már vannak olyan gyakorlati és formai elemek, amelyek a haderőreform ré­szeként azonnali lépéseket követelnek, illetve beveze­tésükhöz nincs szükség hosz- szahto időre. Le kell szö­geznem azonban, hogy mindazok, akik a hadsereg szétzüllesztését, előszakos létszámcsökkentését, a szak­mai szolgálatot ellátó tiszt­jeinek távozását sürgetik, nem gondolkoznak konstruk­tív módon és a nemzet ér­dekei ellen cselekszenek. Ezek után a miniszterhe­lyettes részletezte a már bevezetett intézkedéseket, majd vázolta az elképzelése­ket. így például beszélt ar­ról, hogy a nemzeti védel­mi doktrína elveit már be- 0 (Folytatás a 4. oldalon.) ­Csak a fővárosban rosszabb a kép Növekvő bűnözés Somogybán Országszerte gondot Okoz a bűnözés növekedése. So­mogybán — mint ez tegnap dr. Ferenczi László megyei rendőrfőkapitány tájékoz­tatójából kiderült —, az át­lagosnál is rosszabb a hely­zet. Budapest után megyénk következik a bűnügyi sta­tisztikában. Somogybán 1989-ben 8648 bűncselekményt követtek el. Ez közel 40 százalékkal több, mint az azt megelőző évben, és duplája a 10 év­vel ezelőttinek. Somogybán naponta mint­egy 24 bűncselekményt kö­vetnek el. A bűnözés növe­kedése — Nagyatád kivéte­lével — valamennyi rendőr­főkapitányság területén ta­pasztalható. A legtöbb bűncselekményt Siófokon követik el; itt a növekedés eléri a 72,3 szá­zalékot az előző évhez vi­szonyítva. A megye bűnügyi helyze­tében különösein szembetűnő a vagyon elleni cselekmé­nyek száma: illyen összesen 6500 fordult elő a múlt év­ben. Különösen gyakran — mintegy 4789 esetben — ká­rosították meg a személyi tulajdont. A vagyon elleni bűncselekményekből szár­mazó kár megközelítette a 120 millió forintot, és ennek sajnos csak a 38 százaléka térült meg. A korábbinál többször fordult elő szándékos testi sértés, rablás. Az erőszakos garázda cselekmények szá­ma nagyjából a korábbival azonos, az emberölés és an­nak kísérlete 21-ről 14-re csökkent. 60 százalékkal emelkedett viszont az isme­retiéül tefttes ellen indított nyomozás. Az eddigi tapasz­talaik szerint 100 ismeret­len tettesből 45-ö.t fognak el. Igaz, hogy ez kedvezőbb statisztika az országos át­lagnál, ám aligha vigasztal­ja azt az 55 kárvallottat, akinek tolvaját, támadóját nem sikerült elkapni. Romlott a helyzet a köz­lekedésben. 1988-ban 68-an, 1989-ben pedig 107-en hal­tak meg az utakon. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy kevés a rendőr. A fő­kapitány szerint mintegy 55 státusz üres. A technikai fölszerelés nem felel meg a bűnüldözés mai követelmé­nyeinek, nem tart lépést a bűnözők módszereivel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kedvezőtlen folyamatot ed­dig nem sikerült megállíta­ni, hiszen az idén újabb 600 bűncselekmény történt So­mogybán. A tájékoztatón szóba ke­rültek olyan kérdések is, amelyekben még nem dön­töttek az illetékesek, ám nincs messze az idő, amikor ezekre is választ kell adni. Közéjük tartozik például az önvédelmi csoportok kiala­kítása és a magánnyomozói tevékenység engedélyezése. A főkapitány mindkettőt célszerűnek tartja, hiszen — mint mondta — az önvé­delmi csoportok különösen a vagyonvédelemben, a ma­gánnyomozás pedig az úgy­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents