Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-23 / 46. szám
1990. február 23., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Mire használjuk a hiteleket? Interjú az MNB ügyvezető igazgatójával Hitel, töke, kamat, pénzpiac — mind-mind olyan fogalmak, amelyekkel naponta találkozunk. A közvélemény egyre érzékenyebben követi a gazdasági eseményeket, sokkal érzékenyebben reagál minden, gazdasággal kapcsolatos hirre, információra, mint korábban. Megnövekedőit adósságállományunk kapcsán isok szó esik a külföldi hitelfelvételekről, ám azok felhasználásáról már kevesebbet tudunk. Tulajdonképpen mi a lényege a külföldi hitelfinanszírozásnak, hogyan működik ez a piacgazdaságokban, illetve hazánkban — kérdeztük dr. Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóját. Miért nem tudott a lakosság a hitelfelvételekről? — Külföldről hitelt akkor kell felvenni egy országnak, ha a folyó fizetési mérlegében nincs meg az egyensúly. Tehát többet költ, mint amennyi a bevétele. A nyugati piacgazdaságokban szintén vesznék fel devizát a bankok, s gondoskodnak arról, hogy a pénz hatékonyan térüljön meg. A központi bank ezekben az államokban felügyel, ellenőriz, esetenként beavatkozik, megemeli a kamatokat vagy leértékeli a hazai valutát. Magyarországon ezeket a banki kiegyenlítő mechanizmusokat politikai presztízsokok miatt nem alkalmazták hosszú időn keresztül, s egyre több kölcsönt kellett külföldről felvennünk. így ment ez öt, tíz, tizenöt évig, amely vé- vül elvezetett a jelenlegi magas adósságállományhoz. — Mire fordítják a felvett hiteleket? — Először is: a kamatot, valamint a lejárt kölcsönök egy részét minden éviben fizetni kell, különben fizetésképtelenné válik az ország. Tehát az adósságszolgálat mindig prioritást élvez. A másik nagy terület az importfinanszírozás. Az MNB köteles forintért a vállalatoknak az importtervezéshez valutát biztosítani. Magyarországon központi devizakassza van, ha nincs elég devizája az MNB- nefc, akkor felveszi hitel formájában. — Az ön véleménye szerint az elmúlt években miért misztifikálódott a hitelfelvétellel, felhasználással kapcsolatos kérdéskör? — A külföldi kölcsönfelvételekről a közvélemény az elmúlt egy évet leszámítva gyakorlatilag semmit sem tudott. A misztifikáció nyilvánvalóan innen ered. Magyarországon a hetvenes évek elején alapoztuk meg a külföldi adósság alapját, amikor is elkezdtük az importtöbbletet hitelből finanszírozni. A gazdasági vezetés hazánkban mindig azt mondta, csak ezt az évet ússzuk meg, jövőre pedig megállítjuk az adósságnövekedést. Ez a politikai mentalitás vezetett a mostani, közel 20 milliárd dolláros adósságállományhoz. Á barcsiak örülnek JÖNNEK A JUGOSZLÁVOK Fellendülőben a bevásárlóturizmus (is) Barcson ugrásszerűen megnőtt a Jugoszláviából érkező turisták száma. A legtöbben autóbusszal érkeznek, jönnek, de szép számmal akad csillagos rendszámtáblájú magán kocsi is. — Kedden különösen sokan érkeztek. Alig bírták a tempót a pénztárosok — mondta Szierer Józsefné, az áfész 12res számú abc áruházának vezetője. — Főként tejterméket, cukrot, édességet, szalámit, étolajat és csokoládéféléket vettek. Az új 10-es számú abc áruházban hasonló volt a helyzet: — Mi örülünk annak, hogy növekszik a forgalmunk. Áruházunk kapacitása oly nagy, hogy akár öt olyan lakótelepet is elláthatnánk, mint amilyen körülöttünk van — mondja Vojnovicsné Nagy Ildikó üzletvezető-helyettes. Azt is elmondták, hogy a hazai forgalom igen gyér; januárban alig volt vásárlójuk. Jó lenne, ha mielőbb feloldanák a turistabevásárlást korlátozó intézkedést, amely már meghozatalakor is sok vitát idézett elő. Kétségtelen, hogy a korlátlan kiviteli lehetőség az ország több területén teremtett átmeneti áruhiányt. Barcson azonban nem okozott különösebb gondot. Ha netán fogytán voltak a készletek, a helyi tejüzem és a termelőszövetkezet, valamint a lá- bodi húsüzem gyorsan pótolta a hiányt. Az elmúlt néhány nap idegenforgalma és bevásárlása Barcson azt bizonyítja, hogy a tiltó intézkedés veszített a szigorából. Akadt olyan jugoszláv turista, aki szinte megtömte a kocsiját cukorral. Azt remélik tehát, hogy melőibb feloldják a tilalmat. — Az lenne a célszerű, ha a külföldiek bizonyos ésszerű határig vásárolhatnának — hallottuk az áfész kereskedelmi osztályán. — Nem lenne jó, ha csak bizonyos területeken engedélyeznék a bevásárlást, mert a turisták odaáramolnának, ahol korlátlanok a lehetőségek, és elviselhetetlen helyzetet teremtenének. — Ha netán feloldják a tilalmat, egy hét alatt fel tudunk készülni a nagyobb forgalomra. Ennyi ugyanis az árurendelés ideje. A személyi és tárgyi feltételek megvannak: kilenc pénztárunk nagy tömegeket is gyorsan „átcsorgathat” — így a 10. számú abc veze- tőhelyettese. — Mi tagadás, kissé melegünk lett a minap, amikor a jugoszlávok úgy megrohantak bennünket. A korábbi nagy bevásárlások okozta kimerültségünkre emlékeztetett — mondta Szierer Józsefné — 'mégsem ijedtünk meg, hiszen akkor jól kerestünk és az országot hozzásegítettük egy nehéz piaci helyzetben a könnyű exporthoz. Bennünket egyedül az keserít el, ha olyan kevés a vásárló, mint idén januárban volt. (Szegedi) Mire költjük az egymilliárd dollárt? — Brüsszelben nemrégiben jelentették be, hogy egymilliárd dolláros kölcsönt kapunk a Közös Piactól. Kötött vagy szabad felhasználású pénzről van szó? — Áthidaló jellegű hitelt ad az EGK, a pénzt a szerkezetátalakításhoz lehet felhasználni. ötszázmillió dollárt kapunk a Közös Piactól, az összeg másik felét a huszonnégy OECD-ál- lam adja. Finánchitelekről, a fizetési mérleget javító kölcsönökről van szó. Hosz- szú távon azonban csak akkor van értelme, ha tényleg a struktúraváltáshoz használjuk fel. Remélem, 400 milliót már március végén megkapunk, a fennmaradó kétszer 300 millióit pedig fél-fél év eltelte után. — A 400 millió dollárból mennyit használunk fel adósságszolgálatra az idén? — így külön nem pántlikázzuk a pénzeket, nem is lehet. Idén ugyanannyi a törlesztenivaló, mint tavaly: 1,7 milliárd dollár plusz 1,5—ni,6 milliárd dollár kamat. Ebből 800 milliót lefedez az exporttöbblét, és 200 —300 millió lehet a turizmusból származó többlet. Az 1,7 milliárd dollárhoz tehát 500—600 millió le nem fedezett kamatrész jönne hozzá, tehát összesen 2,3 milliárd dollár a mérleghiány 1990-ben. Tartalékaink 200—300 millió dollárra csökkentek tavaly, így ezt is fel kell tölteni. Az idei felvételi terv 2,5 milliárd dollár. Ehhez a Valutaalaptól 200 milliót, a Világbanktól 300—400 milliót kapunk, körülbelül 200 millió vállalati tőkebevonással számolunk, 800—900 millió dollárt várunk az idei kötvénykibocsátásainkból. A maradék pénzt, 600— 800 milliót, bankközi hitelekből kívánjuk fedezni. A közös piaci 400 millió a tartalékhelyzet megerősítésére szolgál. Ám éppen ezek a szabad felhasználású nyugati kölcsönös teszik lehetővé, hogy az importhoz szükséges devizát biztosítsuk a vállalatoknak. Hová lett a Grósz-kormány egymilliárd márkája? — Milyen tartalékokkal rendelkezik, az ország, s hogyan változott ez az elmúlt ötéves időtartamot figyelembe véve? — Jelenleg 1,1 milliárd dollár értékű deviza és körülbelül 500 millió dollár aranytartalékunk van. Általában elmondható, hogy 1—2 milliárd dollár közötti operatív tartalékkal működünk. 1982-ben semmilyen tartalékunk nem volt, 1983- ban 900 millió dollár. 1988- ban 1,9 milliárd volt, most pedig 1,6 milliárd. Szívesen látnék operatív tartalékként 3 milliárdot, ez jelentene biztonságos helyzetet. Ilyen háttérrel a kormány nem lenne állandó lépéskénysizerben, a drámai intézkedéseket — mint például a turistaellátmány drasztikus csökkentése — nem kellene azonnal meghoznia. Megfelelően operatív tartalékkal az ilyen intézkedések átgondolásához a kabinetnek hosszabb idő állna rendelkezésére. — A Grósz-kormány 1987- ben egymilliárd márkás hitelt vett fel. Milyen kölcsön volt ez, és mire használták? — Szabad felhasználású hitel volt, bonni kormány- garanciával. A teljes ösz- szeggel az akkori adósságszolgálatot. finanszírozták. El kell ugyanis mondani: az 1986-os évben, valamint 1987 első felében olyan rossz gazdasági eredményeket értünk el, hogy a nemzetközi hitelpiacok bizalma egész egyszerűen megszűnt. Ezt az akkori vezetés nem vallotta be. 1986-ban 1,6 milliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg hiánya, 1987 első felében pedig majdnem 900 millió. Ha 1987 második felében nincs ez az egymilliárd márkás nyugatnémet hitel, akkor nem tudtuk volna biztosítani az ország fizetőképességét. Szabó Béla (MTI—Press) Hol lesz a Suzuki magyarországi gyára Márciusban döntés Hol építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik ösz- szeszerelésére alkalmas magyarországi üzemet? Hetek óta ez a kérdés foglalkoztatja Esztergom és a megye vezetőit, lakosságát. Ez év januárjában ugyanis, amikor megalakították a Suzuki személygépkocsi gyártására a magyar—japán vegyes válilaliátot, abbéin is megállapodtak, hogy Esztergomban, közvetlenül a Labor Műszeripari Művek melletti szabad területen építik fel az ötajtós, 1000 és 1300 köbcentiméteres motorral ellátott autók összeszereléséhez szükséges új üzemcsarnokot. A Komárom-Esztergom megyeiek viszont most aggodalommal figyelik az újabb fejleményeket, mert bizonytalanná vált a Suzuki gyár Esztergomba történő telepítése. Ugyanis újabb városok — például Pécs, Székesfehérvár és Dunaújváros — versenyeznek a Suzuki gyár letelepítésének jogáért. Az Autókonszern Rt. vezetői gondos mérlegelés után várhatóan márciusban döntenek arról, hogy melyik város kapja meg a kétségtelenül sok előnnyel járó gyárépítés jogát. A tervek szerint az építkezést még az idén megkezdik, s 1992 második felében indul majd a gyártás. Mit akar az MSZMP? Tisztelt Választópolgárok! Honfitársaink! Az 1990. március 25-i országgyűlési választásokon pártunk, a megújult Magyar Szocialista Munkáspárt is részt vesz. Ez a párt azok közös akaratából szerveződött újjá, akik meggyőződéssel vallják, a magyar politikai közéletből nem hiányozhat az az erő, amely a dolgozó ember gazdasági és politikai érdekeit kívánja képviselni. Tudjuk, hogy a választási küzdelmek során nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a jelenlegi súlyos gazdasági és politikai válság kialakulásáért felelősség terheli az MSZMP korábbi vezetését is. Megújuló pártunk vállalja a történelmi múltat, szembenéz saját korábbi hibáival, törekszik azok kijavítására. Ugyanakkor védelmezi az elmúlt 45 év vitathatatlan eredményeit, amelyek a dolgozó milliók áldozatos munkájának köszönhetőek. Ezért pártunk mindenekelőtt nemzeti párt,, mely a dolgozó emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek, kisvállalkozók pártja aikar lenni. Magunkénak érezzük és támogatjuk a munkájukból élő emberek minden követelését és akcióját, amely az infláció megállítására, az életszínvonal további romlásának megakadályozására iránytű. Védelmezzük a nyugdíjasok érdekeit, a fiatal nemzedék jogos követeléseit, harcolunk a munkanélküliség intézményesítése ellen. Szervezzük a párt ifjúsági tagozatát, a közeli jövőben létrehozzuk a párt ifjúsági szervezetét. Nyitottak vagyunk minden baloldali politikai erő felé, mindenkinek baráti kezet nyújtunk, aki népünk felemelkedéséért, boldogulásáért kíván küzdeni. El akarjuk kerülni a testvérharcot az MSZP szervezeteivel és tagságával. A többpártrendszert politikai realitásként fogadjuk el, tiszta eszközökkel kívánunk a választási küzdelemben részt venni. Folyik a kapitalizmus teljes restaurációjának nyílt előkészítése, a nyíltan jobboldali pártok és szervezetek egyre inkább kezükbe veszik az események irányítását. Sajnálatos, hogy a kormány ez ellen nem tesz semmit, lépésről lépésre hátrál a jobboldal követelései előtt. Erősödik a kommunistaellenes hisztéria, felütik fejüket antiszemita1, fajgyűlölő, cigányellenes nézetek is. Folyik az államigazgatás szétzilálása, lehetetlenné tétele, lejáratása. A rendőrség, a hadsereg, a tanácsi szervek elleni sokasodó támadások elbizonytalanítják ezeket a szerveket. Félő, hogy mindez az anarchia, az ország kor- mányozhatatlanná válása felé sodor bennünket. Reális a veszély, hogy az eddigi ún. „baloldali” diktatúrát most egy jobboldali váltja fel. Elismerjük a különféle tulajdonformák létjogosultságát, de ellene vagyunk a kapitalista gazdasági rend visszaállításának. Egyesek azt az illúziót próbálják kelteni, hogy a kapitalizmusba való ún. „békés átmenet” eredményeként itt majd egycsa- pásra valamiféle svéd, vagy osztrák típusú kapitalizmus lesz. Ez szemfényvesztés. Ennek nálunk sem a gazdasági, sem a politikai feltételei nincsenek meg. A kapitalizmus teljes visszaállítása a mi esetünkben csakis azt eredményezheti, hogy az ország hosszú időre a nemzetközi nagytőke félgyarmatává válik. Szemérmesen elhallgatják — lehet itt akármilyen „vállalkozói társadalom” —, ez ibizony azt jelenti, hogy a 10 és fél millió magyarból 9 millió mindenképpen bérmunkás lesz — ha lesz egyáltalán munkája! Bíráljuk a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját, amely az „átímenet” és a válság minden terhét, a most már hetenkénti drasztikus áremelésekkel a tömegekre hárítja. Ennek a politikának a közvetlen eredménye csak az lehet, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak — a szegények egyre szegényebbek lesznek. Tanúi voltunk az egy- párti politikai rendszerek összeomlásának. Elméletileg a marxizmus sohasem tekintette az egy pártrendszert a szocializmus kötelező politikai modelljének, azt kizárólag a marxizmus sztálinista eltorzítása eredményezte. A jelenlegi helyzetben — amikor a gorbacsovi megváltozott gondolkodás eredményeképpen — a feszültség és a katonai szembenállás enyhülésének vagyunk tanúi, külpolitikánk célja közvetlen környezetünkben is, a világ távolabbi régióiban is csak a nemzetközi együttműködés, a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok építése lehet. Ebben az irányban tevékenykedett a magyar külpolitika már évtizedek óta. Az új, egyre változó helyzetben ezt a politikát kell aktívabban folytatni, elkerülve azt a hibát, hogy a korábbi egyoldalú elkötelezettséget egy másik irányú egyoldalú elkötelezettséggel váltsuk fel. Ezzel az ellenzék reálisan gondolkodó erői is egyetértenek. Tisztelt Választópolgárok! Honfitársaink! A megújult Magyar Szocialista Munkáspárt nem uralkodni akar, hanem a népet, a hazát, az állampolgárok érdekeit szolgálni. A fenti gondolatok jegyében kérjük, tiszteljék meg pártunkat bizalmukkal, adják szavazataikat jelöltjeinkre! Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvári Koordinációs Bizottsága Negyven új munkahelyet teremtett a Zala- form Kft. Budaörsön, ahol zoknigyártó üzemet létesített. A gyermek, női és férfi 1 ábravalók számítógép vezérlésű kötő- és varrógépeken készülnek. A komputerek használata segít a tervezőmunkában, a minták gyors váltásában, s vezérli a bonyolult berendezéseket. A képen: Básti Péter gépmester az IRMAC IR—520-as kötőgépet állítja be.
