Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

1990. február 22., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 Oktatási rendszerváltást hozó törvénymódosítás (Folytatás az 1. oldalról.) . A képviselő az alternate - .'itásról szóló passzusokat ..szelídképű ragadozóként” -mlítette, s mint mondta, gy kettős iskolarendszer ilakulhat ki. A miniszter hatóképzőre hívta föl a igyelmet. „A gimnázium- >an — egyedi megoldás­ként — alapfokú nevelés- )ktatás is folyhat.” Horn Péter az egyetemi- őiskolai tanács meghatáro- :ására tett javaslatot, mert, nint mondta, e meghatáro- ;ás elhagyása patthelyzetet •kozna ezekben az intéz- nényekben. Többek által tismert ötlettel a tanács agjainak körére vonatkozó neghatározás egy, a kér­dést az intézményi autonó- nia hatáskörébe utaló záró- nondattal tette rugalmas- á. Mint a miniszter mond- a, ebben a kérdésben nincs ársadalmi és politikai kon- zenszus, ő azonban köszö- lettel veszi, ha ezt a megol- lást a kulturális bizottság avasolja. Fehér Tibor képviselő a pedagógusokat foglalkoztató kérdésekkel szembesítette a tervezetet. Kereken kimond­ta, hogy a tankötelezettség 16 éves korhatára púp az iskolák hátán. Ezek a to­Glatz Ferenc művelődési miniszter vábbtanulni semmiképp sem akaró gyerekek csak rom­bolják az • iskola szellemét. Szóvátette, hogy az igazgató­újraválasztás időhatárát méltányos volna rugalmassá tenni azokban az esetekben, ahol a lejáró mandátumé igazgatónak csak 1-2 éve van a nyugdíjig. Nyomaték- ka.l szólt a demográfiai hul­lám okozta feszültségekről, s külön is a leányok to­vábbtanulási gondjáról. Mint Glatz Ferenc elmondta, évekkel korábban elmulasz­tott lépéseket már késő megtenni. A temérdek ala­kulni kívánó középiskolában két-három év múlva nem lesz kit tanítani. A képvise­lő egy további megjegyzé­sét, miszerint az új tanácsi gazdálkodási rendben a vá­rosoknak egyszerűen nem érdeke kollégiumot vagy megyei igényeket is kielé­gítő középiskolákat építeni, a miniszter azt válaszolta: ez az új oktatási törvény egyik alapproblémája lesz. A kulturális bizottság végül is több javaslattal kiegészítve támogatta az oktatási tör­vénymódosítás tervezetét. Bíró Ferenc •■■■' ■ ■ ■■ 1 ’ ■ — KÉT TÁBORRA SZAKADTAK A DOLGOZÓK ____ _ .. ■----------~ A bizalmatlansági indítványról * Szakmai érdekekért — A megyei tanács záros határidőn belül dönt A megyei tanács keddi ülésén ár. Winklet Ferenc, i Somogy Megyei Múzeu- nok Igazgatóságának nép- ojzosa bizalmatlansági in- lítványt nyújtón be Cyene- ei Istvánhoz, a megyei ta­tács elnökéhez tizenhárom núzeumi dolgozó aláírásá­val. A petíció így szól: „A iomogy Megyei Múzeumban vek alatt kialakult tartha- atlan állapotokért az in- ézmény vezetését tesszük elelőssé. Intézményünk, s a negye múzeumi hálózatá­lak működése, a szakmai nunka folytatása, a muzeo- ógia hírnevének visszaszer- ése, az itt dolgozók jövőjé- tek biztosítása, megfelelő zakmai, erkölcsi és anyagi negbecsülése érdekében az lulírottak bizalmatlansági ndítványt nyújtanak be a negyei múzeum jelenlegi ezetése ellen.” Feszültségtől, gondoktól terhes megbeszélésen talál­koztam tegnap a múzeum dolgozóinak egy csoportjá­val, amelyen dr. Winkler Ferenc is részt vett. Kultu­ráltan, de szenvedélyektől nem mentesen beszéltek. — Nem tudjuk, mit ért­sünk intézményi vezetésen — hangzott el. — Az igaz­gatót, a két helyettesét, a gazdasági vezetőt, az osz­tályvezetőket? Mert sosem derült ki számunkra az el­múlt tíz év alatt, hogy kft, kiket tehetünk felelőssé a tarthatatlan helyzetért. In­tézményünknek tíz éve nincs működési szabályza­ta, nincs munkaköri leírás, amit a szakszervezet véle­ményezhetett volna és a dolgozók sosem írtak alá ilvet. Példák Kifogáscsokor A petíció aláírói részlete- en kifejtették álláspontju- ;at, miszerint az intézmény elenlegi vezetése: „Az in- ézményünknek nyújtott se­gítségek, lehetőségek kihasz- tálásával következetesen ússzaélt. Sorozatos vissza- •lést tapasztaltak az egysze- nélyi felelőségvállalással :apcsolatosan; az intézmény hálózat) célszerű, ésszerű nűködését hibás döntések orozata akadályozta: a tu- latos, permanens közösség- omboló vezetői magatartás •s tevékenység szétzüllesz- ette a felhalmozódott szel- emi tőkét.” Vádpontként fogalmazták neg azt is, hogy elmarasz- aló a múzeum megítélése a táros, a megye és hazánk cözvéleményében. Ide sorol­ók, hogy az intézmény, il- etve a megyei hálózat fenn- artását, működését, átgon- lolt és megalapozott fejlesz- ését szem előtt tartó kon- tepciók kidolgozása sok éves tiányossága a vezetésnek: tz elfogadható vezetői ma- tatartás teljes körű hiánya js e sorba való. A fenti módon szétzül- esztett intézményükben — ögalmazták meg a múzeum lolgozói — a további mun- cavégzés lehetetlenné vált. Néhány példa rávilágított grra, hogy milyen indulatok fűtik a megyei múzeum szakembereit. A néprajzi gyűjtemény tárolása évek óta megoldatlan, az értékes anyag biztonságáról nem gondoskodott az intézmény vezetése. Elmondták: szám­talan esetben legyintés volt dr. Mészáros Balázs igazga­tó válasza a felvetésekre. Hozzátették: a szakmai ér­deket figyelmen kívül hagy­ja, következetlen — és ez önmagában belső feszültsé­get okoz. Számtalan példát fűztek ahhoz is a beszélgetés részt­vevői, hogy az igazgató visz- szaél egyszemélyi felelőssé­gével. Nem avatja be dön­téseibe a múzeum dolgozóit, a szakembereket, a tájháza­kat szakmai vélemények nélkül nyitják meg. A mun­kaszerződések aláírója évek óta a helyettese. A Somogy Megyei Mú­zeum 10 év alatt 188 millió forintot költött el. Tervsze- rűtlenséget, pocsékolást ta­pasztaltak: a múzeum dol­gozói, az intézményhálózat nem tükrözi a ráfordítást. A jutalmak elosztásáról fo­lyosói pletykák terjednek, tavaly mintegy kétmillió fo­rintot fordítottak erre a cél­ra. Hiányzik a munka sze­rinti felelősségrevonás, s nem a munkavégzés minő­sége és mennyisége alapján fizették a magas jutalma­kat. Zsongó méhkas a megyei múzeum épülete. így vélekedik az igazgató Az igazgatói irodában ke­restük föl dr. Mészáros Ba­lázst, akitől véleményt kér­tünk a bizalmatlansági in­dítvány tartalmáról. — Hétfőre összmunkatár­si értekezletet hívtam össze. Ezen dr. Winkler Ferenc ismertette a petíciót, amit addig tizenhármán írtak alá. Fölkérte a dolgozókat, hogy aki nem fél, írja alá. Munkatársaim felháborító­nak tartották ezt a kitételt, majd szünetet rendeltem el. Elhagytam a termet, ám újabb aláírások nem gygűl- tek időközben. Az összmun­katársi értekezleten dr. Winkler Ferenc átnyújtotta a bizalmatlansági indítványt Nagy Gábornak, a megyei tanács közművelődési iro­dája vezetőjének .azzal a szándékkal, hogy azt juttas­sa el Gyenesei Istvánnak. A megyei tanács ülésén is­métlődött meg a petíció is­mertetése, miután én dél­ben távoztam. — Mi a véleménye a bi­zalmatlansági indítvány­ról? — Nyilván senki sem örül annak, hogy a nyilvá­nosság előtt ilyen támadás éri. A magam részéről még­sem tartom rossznak, hogy így történt, hiszen eddig a hátam mögött jelentgettek a petíció aláírói, akik a múzeum fölött állókkal is kitűnő kapcsolatot építettek ki. Az eddigi vizsgálatok eredményeiről sosem kap­tam tőlük tájékoztatást. El­sősorban azok vádolják most a múzeum vezetését, akik ez ideig nem tettek semmit az intézményért. Nincs sem erkölcsi, sem szakmai alapjuk a vádas­kodásra. Szerencsére ezt az ügyet már nem lehet a nyilvánosság kizárásával tisztázni. Ezért nagyon so­kat várok a vizsgálattól. Lepleződjenek' le azok*, akik azt a - petíciót megfogalmaz­ták, és azok is, akik őket eszközül használják föl cél­juk, önmaigük átmentése érdekében. Távozva a múzeum épü­letéből a petíció ellen pro­testáló petíciót kaptam kéz­hez dr. Takács Évától, a múzeum osztályvezetőjétől. Ebből is idézünk: „Ügy tű­nik, hogy az utóbbi hóna­pokban a múzeum vezető­ségét sorozatosain támadó szűk csoport és a közmű­velődési iroda között szoros együttműködés jött létre, ezért szükségésnek tartjuk, hogy a múzeumban kiala­kult válsághelyzet okait fel­táró vizsgálat ne korlátom zódjék a múzeumra, hanem terjedjen ki a közművelő­déi iroda módszereire és a múzeummal kapcsolatos tevékenységére is.” Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalom- politikai főosztályának ve­zetője vezeti a bejelentés alapján indított vizsgálatot. Elmondta: egy ilyen nagy létszámú apparátusban, mint amilyen a múzeum, nyugodt működési feltétele­ket kell biztosítani. A bi­zalmatlansági indítványt a mai napon — azaz szerdán — ismertettem a múzeum igazgatójával. Írásbeli vá­laszt kérek tőle a petíció­ban megfogalmazott vádak­ra. Ugyanakkor fölkérem a múzeum dolgozóit, hogy részletesebben fejtsék ki ki­fogásaikat a múzeum je­lenlegi vezetésével szem­ben. Jelenleg is folyik ilyen irányú vizsgálat: a Műve­lődési Minisztérumtól kér­jük, minél előbb adjon szá­mot a tapasztalatokról. A pénzügyi főosztály is mun­kához lát, munkaügyi kér­désekben pedig a személy­zeti iroda vizsgálódik. In­dokolt esetben könyvszak­értői vizsgálatot indítunk. Véleményt kérek azoktól a tanácsoktól is, ahol a me­gyei múzeumi hálózat egy­ségei működnek. Elindultunk egy teljes bi­zalmatlansági indítvány nyomában. Reméljük, mi­hamarább visszatérhetünk a fejleményekre. Horányi Barna Zene, zene,zene — s közben néhány szó Az első lépések Fonyódon Fél éve adták át Fonyó­don a Szabó Ferenc felújí­tott Zeneiskolát, s ma már végre „belakták” a tanulók és tanáraik. Ennek legbiz­tosabb jelét egy rendezvény igazolta — zenés beszélge­tésre hívták a muzsika és a szép szó barátai az isko­la kamaratermébe. Kováts Antalné igazgató az intézmény őszi átadása­kor azt mondta, hogy Fo­nyód üdülöváros rangjához színvonalas zenéi élet is szükséges, s ennek formálá­sában az iskola tehet leg­többet. tán, a Pécsi Nemzeti Szín­ház karmestere kísért. Ba- latinecz Márta — akiről sajnos méltatlanul keveset hallottunk mostanában — több műfajban mutatkozott be, valamennyi zeneértő gyönyörűségére. Jól kiegé­szítették egymást, a mű­vésznő kitűnően megformált opera, s operettszólói a lí­rai duettök Kulka Jánossal, valamint Vincze Gábor Pé­ter könnyed musical rész­letei. A dalok között egy-egy kedves történet is elhang­zott a művészek kapcsola­— Szakmai szemmel néz­ve hogyan sikerült első programjuk? — kérdezem az igazgatónőt. — A bensőséges hangula­tú kupolatermében valóban meghitt, emberközeli be­szélgetés részesévé válhatott a lelkes közönség, kitűnő zenével fűszerezve. Az est vendég-háziasKzo- nya, Balatinecz Márta énekművész tanárnő két fiatal színművész tanítványt hívott meg vendégeként: Kulka Jánost, a kaposvári Csiky Gergely Színháztól, s Vincze Gábor Pétert, a Pé­csi Nemzeti Színház művé­szét. Zongorán Papp Zol­táról a zenéhez — ez fűzte egységes egésszé az est programját. — Lesznek-e hasonló rendezvények a közeljövő­ben? — Természetesen, hiszen az első program lelkes fo­gadtatása igazolja, hogy városunkban igény van ze­nei műsorokra. Az iskola udvarán hamarosan befeje­ződik a szabadtéri színpad kialakítása, így nyáron sem maradnak rendezvény nélkül a zenebarátok. (Süli) Fotó: Csobod Péter VISSZHANG Kiegészítő „A gyomai csodához" A Somogyi Néplap február 3-i számában az ötödik ol­dalon A gyomai csoda címmel emlékezik meg a Kner Nyomda alapítóiról. Olyan kiegészítést szeretnék ehhez fűzni, melyet — úgy vélem — neijtam kívül senki sem is­mer. v Kner Imre halálának körülményeit édesapámtól, Läufer Ferenctől hallottam, aki 1944-ben minden valószínűség sze­rint utoljára találkozott Kner ImréVel. Sajnos, ő is már tizenöt éve halott. Édesapám Kistarcsán együtt volt Kner Imrével, innen kerültek Nagykanizsára internálótáborba. Együtt voltak ak­kor is, amikor innen Auswitzba szállították őket, ahol Men- gele osztályozta az előtte elhaladókat, Édesapámtól tudom, hogy Kner Imre életerős erriber lévén a jobbra vezényeltek közé került volna. Apám hiába könyörgött neki, ő a beteg­ségére velő hivatkozással önként balra ment. Többé senki sem látta. Azért írtam le ezeket az édesapámtól hallott tényeket, mert lehetséges, hogy felhasználhatók a Kner Imrével kap­csolatos ismeretek bővítésére. Läufer Imre Babócsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents