Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

XLVI. évfolyam, 42. szám 1990. február 19., hétfő 9A2L Piacgazdálkodás és konvertibilitás (3. oldal) ÖTÖT EGY CSAPÁSRA (5. oldal) Fejleszt a svéd—magyar vállalat BB gyümölcslevek a Kanári-szigetekre A főként gyümölcslevek gyártására és nemzetközi forgalmazására alakult svéd —magyar közös vállalat a BB Élelmiszeripari Kft. igazgatója első évük ered­ményeiről számolt be a tár­sasági taggyűlés előtt. Amit elmondott, bizonyára meg­nyugtató volt a magántőké­jét befektető svéd tulajdo­nosnak csakúgy, mint a 68 százalékban tőkérészes Bog­iári Mezőgazdasági Kombi­nát vezérigazgatójának. A tervezett 12,5 millió doboz BB-gyümölcslé helyett 14 milliót gyártottak, az indu­láskor számolt 14,5 milliós nyereséggel szemben pedig 18 milliót értek el. Mivel e kedvező tendenciák már a tavalyi második félévben látszottak, a tulajdonosok ügy döntöttek, hogy erede­tileg óvatosan meghatáro­zott alaptőkéjüket többszö­rösére emelik. E lehetőség­gel élve ai kft. agy második töltőgépsort vásárolt, ennek 4-iár folyik a beszerelése. A svéd részvényes tőkeapport­jaként beszerzett 12,5 millió schilling értékű gép, nem­csak kapacitásnövekedést, hanem választékbővülést is hoz. Ez ugyanis lehetővé te­szi gyümölcsdarabkákat is tartalmazó levek vagy kész levesek gyártását is. A nemzetközi piacon BB FOODS Ltd. néven szereplő vállalat az idén 22 millió doboz gyümölcslé gyártásá­val és értékesítésével szá­mol. Az ismert termékek mellett az európai csúcsmi­nőségnek megfelelő újdon­ságuk lesz a kajszi-, az őszi­barack-, a meggy- és a pa­radicsomlé. Hogy a több mint másfélszeres termék- mennyiség értékesítésével nem lesznek gondok, azt jel­zi; már január végén a ta­valyi első félévével azonos megrendelésük volt. Több mint tíz országba szállítanak rendszeresen BB- emblémás termékeket. Üj piac a Kanári-szigetek, s a nagy európai vásárlók — például Olaszország — mel­lett egyre jelentősebbek a taiwani megrendelések is. Figyelemre méltó,'hogy sok magyar terméktől eltérően a bogiáriak nem kényszerül­nek arra, hogy áraikkal nyerjenek piaci csatát. A múlt évben jelentősen meg­emelt exportáraik mellett is mintegy kétmillió doboz gyümölcslevet adtak el tő­kés piacon, főként a világ­cégekével versengő minőség révén. E minőséget mutatja, hogy a bogiári az egyetlen olyan hazai cég, amelynek vala­mennyi terméke jogosult a Kiváló Áruk Fóruma véd­jegy használatára. Az Or­szágos Élelmiszerminőség és Vegyvizsgáló Intézet az or­szág 6000 élelmiszeripari üzeme közül húsz olyat vá­lasztott ki, amelynél elfo­gadják az önkontrollt. Köz­tük a bogiári cég az egye­düli gyümölcslégyártó, ame­lyik önmaga minősítheti ön­magát. Hogy ebben nincs mód elfogultságra, arra nemcsak a kereskedők és szakértők bevonásával zajló „vakkós- tolási” tesztek adnak garan­ciát; ezek nélkül is nyil­vánvaló, hogy aki a világ­piacon versenyez, nem csaphatja be önmagát. A tőkés vevőnél nincs szigo­rúbb mérőműszer. Az új — napi 80—100 ezer doboz gyümölcslé előállítására ké­pes — a gépsor áprilisban kezdi majd az üzemszerű termelést. Akkor megválto­zik majd a gyümölcsléüzem munkarendje. Még egy mű- szaknyi létszámot vesznek föl, és folyamatos üzemre térnek át. E dekádrendszer- ben 10 ngp munka mellett 5 nap pihenő jár a dolgo­zóknak, akik örömmel fo­gadták a hírt, lévén többsé­gükben maguk is szőlőter­mesztők. (Bíró) Okisz-kongresszus AZ OBT KILÉP A BÉKE­VILÁGTANÁCSBÓL Az Országos Béketanáfs szombaton Budapesten meg­tartott választmányi ülése úgy határozott, hogy az OBT felfüggeszti a békevi­lágtanács-beli tagságát, mert ez a nemzetközi szervezet a Gorbacsov előtti időszakot képviseli ma is. A vitában egyesek azonnali szakítást akartak, hivatkozva arra, hogy a többszöri magyar kezdeményezés — például a múlt heti athéni is — ku­darcot vallott a harcos an- ti'imperialista politikát kép­viselő országok mozgalmai­val szemben. Mások meg­fontoltságot javasoltak. A mintegy 3500 ipari szö­vetkezet képviseletében az Építők székházában ülésező X. Okisz-kongresszus a hét végén folytatta munkáját. A több mint 600 küldött hatá­rozott az érdekképviselet to­vábbi formájáról. Ezek sze­rint a nevében is új orszá­gos érdekképviselet — Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa helyett — az Ipari Szövetkezetek Országos Szö­vetsége a megyei, szakmai szövetségek szövetségeként működik majd. A kongresz- szus határozott az érdek- képviseletek által kezelt több mint 11 milliárd forintos vagyonról. Ezt a vagyont a korábbi években fölvett tá­mogatások 50 százalékának levonásával számítják ki a befizető szövetkezetekre, az­az nevesítik. A nevesítés további szabályairól a me­gyei, szakmai szövetségek küldötteiből megalakítandó bizottság dönt. A kongresszus a szövetke­zeti ■ törvény módosításáról, illetve megújításáról nem határozott, erről a kérdésről az országos küldöttközgyűlés a későbbiekben alakítja ki végleges álláspontját. A kongresszuson az Okisz elnökének ismét Köveskuti Lajost, főtitkárának Höröm- pöly Lászlót választották. Bukaresti tüntetés a kormány­palotába Bukarestben a tüntető tö­meg, amely dél óta tartóz­kodik a Victoria téren, dél­után behatolt a kormány­épületbe. Előzőleg szétnyom­ta a katonák sorfalát és az épületig hatolt, miközben Iliescu elnök távozását kö­vetelte. A televízió este ar­ról adott hírt, hogy huligán elemek törtek be a kormány székházába, ahol a minisz­terelnökség hivatala és a külügyminisztérium van. Két kézigránát is robbant, de az épületet védő katona­ság passzívnak mutatkozott, (Folytatás a 2. oldalon) Heti nyolc órában tanulják [i német nyelvet a barcsi gimnázium diákjai. A speciális tantervű osztályról és a kétnyelvű 'képzésre való áttérésről ír munkatársunk „Szeptembertől két nyelven” címmel az 5. oldalon. Könnyítheti az átalakítást Magyar szakértői küldöttség az OECD-nél Magyar szakértői küldött­ség tárgyalt több napon át Párizsban az OECD, a gaz­daságilag fejlett országok együttműködési és fejleszté­si szervezete központjában. A küldöttséget, amelynek vezetője dr. Balázs Péter, a Kereskedelmi Minisztérium külgazdaságpolitikai főosz­tályának a vezetője volt, fo­gadta Jean-Claude Paye, a szervezet főtitkára, s meg­beszélést folytattak az OECD vezető szakértőivel a szer­vezet tevékenységéről, az együttműködés lehetőségei­ről. Dr. Balázs Péter a tár­gyalásokról az MTI tudósí­tójának elmondotta; ilyen jellegű megbeszélésre első ízben kerül sor, s a magyar küldöttséget igen szívélyesen fogadták. A vezető ipari országok szervezetével ed­dig semmiféle hivatalos kapcsolat sem állt fenn. Magyarország egyelőre az együttműködés lehetőségeit kívánja megismerni, egyes területeken be kíván kap­csolódni az OECD tevékeny­ségébe, vizsgálataiba, lehe­tőséget kíván kapni arra, hogy hozzájusson a szerve­zet által végzett vizsgálatok, gazdasági elemzések, aján­lások anyagaihoz, mert azok jelentős mértékben meg­könnyíthetik a magyar gaz­daság átalakításával kap­csolatos munkákat. — Az OECD megalakulá­sa óta foglalkozik a piac- gazdaság legkülönbözőbb kérdéseivel, azok elemzésé­vel1, keresi az egyes problé­mák optimális megoldását. Mivel Magyarország áttér a piacgazdaságra, a szervezet tapasztalatai igen nagy se­gítséget nyújthatnak ehhez — mondotta dr. Balázs Pé­ter. — Magyarország egye­lőre nem kíván a szervezet tagja lenni, de kölcsönös készség mutatkozik az együttműködésre. Szeret­nénk felhasználni a szá­munkra alkalmas elemzése­ket, vizsgálati módszereket, ugyanakkor felajánlottuk együttműködésünket a kü­lönböző vizsgálatokban, elemzésekben történő rész­vételre. Erre több területen is látunk lehetőséget. Jean-Claude Paye, az OECD főtitkára az MTI tu­dósítójának adott nyilatko­zatában igen hasznosnak minősítette a megbeszélése­ket. Véleményét így foglal­ta össze; — Miért érdeklő­dik Magyarország az OECD iránt, s miért érdeklődünk mi Magyarország iránt? Ügy gondolom, azért, mert az a fejlődés, ami Magyarorszá­gon végbemegy, arra irá­nyul, ami az OECD-államok közösen vallott eszménye, közösen vállalt hite: a piac- gazdaság, a pluralista de­mokrácia megteremtése. A' kezdeményezést Magyaror­szág tette meg, s nyilván azért, mert az OECD az ipa­ri demokráciák, az iparilag fejlett piacgazdaságú orszá­gok szervezete. Az OECD nem valamiféle zárt klub, 1960-as létrejötte óta Japán, Finnország, Ausztrália és Üj-Zéland is csatlakozott hozzá. A következő években bővülhet a tagság, s remé­lem is, hogy bővül, mert a szervezet az ipari demokrá­ciák számára az á hely, ahol együtt vitathatják meg kö­zös problémáikat, közösen gondolkodhatnak, el gazda­ságuk működésének, a világ kereskedelmi, pénzügyi rendszerének megjavításá­ról. A szervezet célja az, hogy segítséget nyújtson a kormányoknak gazdasági és szociális politikájuk kialakí­tásában. Az alapelv az, hogy olyan szervezetet hozzunk létre, ahol a politika kiala­kításában fontos szerepet betöltő személyek találkoz­hatnak, megvitathatják egy­mással elképzeléseiket, ta­nulhatnak egymás tapaszta­lataiból. A titkárság felada­ta az, hogy elősegítse ezt a folyamatot. Magyarország számára sok lehetőség nyílik ebben a munkában, de természete­sen ennek megvannak a maga feltételei is. Az alap­vető feltétel, hogy egybees­senek az elgondolások az ilyen tárgyalások, viták hasznáról, mind Magyaror­szágot, mind az OECD tag­jait illetően. A második fel­tétel, hogy politikai téren mindkét oldalon zöld utat adjanak ehhez.- Magyaror­szág valamilyen formában történő társulása problémá­kat is jelenthet.

Next

/
Thumbnails
Contents