Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 17., szombat Nemzetközi választási megfigyelőcsoport alakult (Folytatás az 1. oldalról) hogy vállalják e sajátos om- buchmani szerepet. Felada­tuknak tekintik, hogy az állampolgárok vagy a pár­tok valamennyi, a választá­sok tisztaságát érintő pana­szával vagy jelzésével fog­lalkozzanak, és továbbítsák azokat az illetékes szervek­nek. Mint mondta, jogi vagy politikai hatalmuk nincs, csupán erkölcsi. Ez főként a helsinki záróokmány nem­zetközi rangjából fakad. Heinrich Henckel ügyvéd, a szövetség svájci képvise­lője eddigi tapasztalataik alapján az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatos gon­dokat emelte ki, így azt a főként ~a kis pártok által hozzájuk eljuttatott panaszt, hogy a személyi szám fel­tüntetése sérti a választások titkosságának elvét. A megfigyelő továbbiak­ban több, már föltárt visz- szaélésről konkrétan is szólt. Így arról, hogy például Ér­den kopogtatócédulák ezrei nem jutottak el a választó­polgárokhoz. Több bejelen­tést kaptak arról, hogy egyesek pénzt ajánlottak föl a kopogtatócéduláért és ar­ról is, hogy munkahelyi ve­zetők nyomást gyakoroltak beosztottjaikra ... Két fővá­rosi kerületi tanácsnál kitöl­tetlen ajánlási szelvényeket gyűjtöttek. Bár a választópolgárok nagy része máris úgy érzi, hogy a vízcsapból is válasz­tási jelszavak folynak, a bi­zottság úgy ítélte meg: ke­vés műsoridő áll a pártok rendelkezésére a tv és a rá­dió műsoraiban. Gerald Nagler szerint az állampol­gárok nagy része elemi fo­kon sem érti a választási törvény működését, s ezért több felvilágosításra volna szükség. Mint elmondta, szóvá tette ezt a Belügymi­nisztériumban is, ahol dr. Gál Zoltán megbízott mi­niszter azt válaszolta, hogy mivel a közvélemény bizal­matlan a kormányzati szer­vekkel szemben, ezt a fel- világosító munkát a pártok­nak kellene végezniük. A Folytatódik a „törvénygyártós (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényalkotásai akadá­lyok mellett a gyakorlati jogalkalmazásban js nagy kérdés, honnan tudnak a bíróságok kellő számú, köz- igazgatásban jártas szakem­bert előteremteni. Ennyi kétség után a kép­viselők egyöntetűen úgy fog­laltak állást, hogy támogat­ják a törvényjavaslat levé­telét a parlament napirend­jéről. Elhatározásukat csak erősítette az ezután tárgyalt téma: egyes törvények, tör­vényerejű rendeletek hatá­lyon kívül helyezéséről és módosításáról. Szaknyelven deregulációnak — Lendvai Aladár belügyminisztériumi szakértő közérthetőbb kife­jezése szerint „jogszabálv- gyomlálásnak” — nevezik azt a folyamatot, amely a gazdasági területek után most a közigazgatást is el­érte. A túlszabályozottságot megszüntetni szándékozó törekvés arra kötelezi a mi­nisztériumokat, hogy vizs­gálják felül az általuk ki­adott. rendelkezéseket. s csak azok maradhatnak ér­vényben. amelyéket nyomós érvekkel meg tudnak véde­ni. Félőr viszont, hogy a túl gyors gyomlálás következté­ben foghíjak — azaz joghé­zagok — keletkeznek a pa­ragrafusok soraiban. A Szociális és Egészség­ügyi Minisztérium indítvá­nyára törvényben kívánja rögzíteni a parlament a csa­ládi pótlék teljes körűvé té­telét. E kétségtelenül nép­szerű döntés kapcsán több képviselő abbeli aggályának adott hangot, hogy bizonyos lumpen családokban nem a gyermekek nevelésére és el­látására, hanem egyéb cél­ra fordítják az állami tá­mogatást. Az oktatási törvény módo­sítására vonatkozó javaslatot szakmai szempontból dr. Riez Ferenc, a megyei tanács megbízott irodaveze­tője elemezte. A társadalombiztosítás irányításáról és szervezeté­ről, önkormányzati működé­sének feltételeiről szóló tör­vényjavaslat ugyancsak sür­gős döntést igényel az Or­szággyűléstől. Az állami költségvetésről leválasztott társadalombiztosítás — évi 300 milliárd forintnyi pénz­összeggel — jelenleg egy szűk szakértői apparátus felügyelete alatt működik. Mint az intézmény megyei igazgatóságának vezetője. Sárdi Gyula elmondta, fel­tétlenül indokolt, hogy a munkavállalóik és a munkál­tatók képviselőik útján be­leszólhassanak a döntésekbe. Végül a honvédelmi tör­vény több fokozatban végre­hajtandó módosításának idő­szerű részleteiről, ezen be­lül a Honvédelmi Miniszté­rium és a hadsereg-irányítás szétválasztásáról, a parla­ment és a köztársasági el­nök e téren betöltendő új szerepéről is tájékozódtak a képviselők. Berkics János Szabad Európa Rádió mun­katársa ennek kapcsán meg­jegyezte, hogy a bizottság talán nem értesült arról a felvilágosító kampányról, amelyet egyebek közt a pártsemleges Független Szakszervezetek Demokra­tikus Ligája folytat. Egy kérdésre válaszolva elmond­ták, hagy a korábbi évek diktatórikus rendszerében szerzett tapasztalatok okoz­zák a félelmet azokban az állampolgárokban, akik nem merik kitölteni ajánlócédu­lájukat. Elhangzott: nem kívánják minősíteni a ko- pogtatócédulás módszert, tény azonban, hogy a visz- szaélések nehezen zárhatók ki teljesen. A Magyar Rádió munka­társa vitatta azt a véle­ményt, mely szerint a pár­tok nem kapnak egyformán lehetőséget programjuk köz­readására. A bizottság ve­zetője ez esetben szavait úgy pontosította: általában nem kapnak elegendő mű­soridőt. Az elmondottakból érez­hető volt a megfigyelőcso- port szándékainak korrekt­sége, ám áz is: komoly fe­lelősséget ró rájuk, hogy egy panasz esetén kellően sokoldalúan tájékozódnak-e. Annál is inkább, mert a nemzetközi közvélemény jó része abból a jelentésből al­kot képet a magyar válasz­tásokról, amelyben a bizott­ság összegzi majd tapaszta­latait. Bíró Ferenc Szűrös Mátyás Lengyelországba látogat Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Köztársaság elnö­kének meghívására február 22-én hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. Gáz­szerződés Vlagyimir Mihajlov, a Szojuzgazexport vezérigaz­gatója és Tóth József, a Mi- neralimpex vezérigazgatója pénteken aláírta a 6290 mil­iő köbméter szovjet földgáz szállítására vonatkozó 1990. évi magánjogi szerződést. A megállapodás, amely a múlt évhez képest 355 millió köb­méterrel nagyobb földgáz- mennyiségre szól, magában foglalja az orenburgi, vala­mint a jamburgi egyezmé­nyekben ez évre előirány­zott 2800, illetve 1000 mil­lió köbmétert is. Jaime Paz Zamora bolíviai, Virgilio Barco kolumbiai, George Bush amerikai és Alan Garda perui elnök (balról jobbra) megállapodást ír alá a kábítószer-kereskedelem elleni harc folytatásáról. A február 15-én tartott csúcstalálkozón az il­legális kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépés lehető­ségeiről tárgyaltaik. ítélet a Tisza-gate-ben Pénzbüntetés az elkövetőknek Pénteken ítéletet hozott a Szolnoki Városi Bíróság a Magyar Szocialista Párt szolnoki irodájába történt behatolás elkövetői — Gyar­mati Csaba és Patvaros At­tila — ügyében. Mint ismeretes, a Tisza- gate néven ismertté vált és nagy belpolitikai vihart ka­vart eset február 2-án éjjel történt, az MSZP Tófenék utcai párthelyiségéből a két férfi különböző iratokat, pénzügyi nyilvántartásokat választási röpcédulákat és magnókazettákat vitt magá­val. A két SZDSZ-tag — akiket azóta kizártak a pártból — az eltulajdonított anyagokat a Szabad De­mokraták országos központ­jába akarta eljuttatni, ám tervük végül is meghiúsult. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy időközben fel­ismerték tettük politikai sú­lyát és várható következ­ményeit. Az SZDSZ szolnoki szervezete a történtekről tu­domást szerezve végig part­nerként segített a rendőr­ségnek az ügy felderítésé­ben. A két elkövető a nyo­mozás során beismerte cse­lekményét, az iratok nagy­része a magnókazetták ki­Bemutatkoztak az SZDSZ képviselőjelöltjei (Folytatás az 1. oldalról.) tömörít, mit tenne kor­mányzópártként a gazdasági összeomlás megelőzéséért a választásokig, illetve azok után? — Óriási sorbanállás van ma a vállalatoknál. Ez fé­kezi a normális pénzforgal­mat. Egyes vállalatok való­sággal „eldugják” pénzüket, hogy ne kelljen fizetniük. Meg kellene vizsgálni, mi a helyzet a bankoknál és köz- gazdasági szabályzókkal kel­lene javítani a jelenlegi helyzeten — mondotta dr. Páris András. Ehhez Ver­mes Péter még hozzáfűzte: — Az SZDSZ a választások előtt nem kíván kormányt buktatni. A jelenlegi kabi­net bizonyára érez magában annyi tálentumot, hogy a le­hetőségekhez mérten meg­felelően kezeli a válságot. Az új hatalmi felállás ezt nyilván másképp fogja csi­nálni. A két képviselőjelölt vá­laszából kiderült: a válasz­adás utáni időszakra első­sorban az SZDSZ program­ját tartják mérvadónak. A több óra hosszat tartó sajtótájékoztató végül — vitákkal is tarkított — be­szélgetéssel ért véget. Lengyel—Szegedi HONECKER BEISMERŐ NYILATKOZATA Az NDK egykori első szá­mú párt- és állami vezető­je elismerte felelősségét az országban kialakult válsá­gos állapotokért és beismer­te azt is, hogy meghamisí­tották a múlt év májusában tartott választások eredmé­nyeit. Az NDK televíziójában csütörtökön este felolvasták Erich Honecker nyilatkoza­tát, amelyben az ország volt vezetője kijelentette: „Az egykori Német Szocialista Egységpárttal kapcsolatban tett korábbi nyilatkozatom­mal összhangban elismerem politikai felelősségemet azért a válságért, amibe az állam és az NDK lakossága került. Ez vonatkozik azok­ra a körülményekre is, ame­lyek elvezettek a múlt év május 7-én megtartott vá­lasztások eredményeinek meghamisításához. Egyide­jűleg szeretném hangsúlyoz­ni, hogy életem folyamán önző motívumok alapján so­ha nem hoztam politikai döntést, és büntetőjogi ér­telemben nem tartom ma­gam bűnösnek”. vételével megkerült. A iopás miatt az MSZP szolnoki iro­dáját megközelítőleg négy­ezernyolcszáz forint anyagi kár érte. A Szolnoki Városi Bíróság az ügyészség indítványát el­fogadva tárgyalás mellőzé­sével hozta meg döntését. Eszerint Gyarmati Csabát, elsőrendű vádlottat egy rendbeli társtettesi vétsé­gért hétezer forint pénzbün­tetéssel sújtotta. Patvaros Attila, másodrendű vádlott ugyanezen vétségekért hat­ezerháromszáz forint pénz- büntetést kapott. Mindket­tőjükre vonatkozó megálla­pítás, hogy a pénzbüntetés ki nem fizetése esetén meg­határozott időtartamú fog­házbüntetés vár rájuk. A bírósági határozat szerint fellebbezésnek helye nincs, de — szintén jogi előírás — az érintettek az ítélet kéz­besítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás meg­tartását kérhetik. (MTI) Súlyos vasúti baleset történt február 16-án a dél-svájci Saxon közelében: egy szerelővonatba rohant és kisiklott a Párizs—Milánó között közlekedő expressz. A mozdony- vezető és ikét svájci utas életét vesztette, egy személy pedig eltűnt. Kilencen megsérültek. Végvári őrnagy átadta a dokumentumokat a parlamenti vizsgálóbizottságnak A Belső Biztonsági Szol­gálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság ezen a héten tovább folytatta a Bel­ső Biztonsági Szolgálat ira­tainak és a belső szabály­zatoknak a vizsgálatát, va­lamint a személyes meg­hallgatásokat. A helyszíne­ken — köztük a Katonai Főügyészségen — tanulmá­nyozta az iratokat, a tanú- meghallgatási jegyzőköny­veket, valamint egyéb, az üggyel kapcsolatos fel­jegyzéseket. Helyszíni szem­lét tartott a Belügyminiszté­rium hivatalos helyiségei­ben. Tájékoztatást kért a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokától és vizsgálta a Posta levélbon­tásának gyakorlatát. Meg­hallgatta Horváth István volt belügyminisztert, Baj- csi István volt rendőrfőhad­nagyot, Ilcsik Sándor mi­niszterhelyettest, valamint Kékesdi L. Gyula őrnagyot. Pénteken a bizottság át­vette Végvári József nyugal­mazott őrnagytól és jogi képviselőjétől azokat az ira­tokat, amelyeket december végén az SZDSZ képviselő­jének az ügy nyilvánosság­ra hozatala érdekében át­adott. Megállapította, hogy az iratokon lévő és Végvá­ri József által használt pe­csét sértetlen, azokról irat­jegyzéket készített és meg­őrzésükről a továbbiakban gondoskodik. MSZMP vagyonátmentés Az Állami Számvevőszék elé kerül a Komfort Plussz Kft. ügye Befejeződött a törvényes­ségi vizsgálat Székesfehér­várott az MSZMP vagyoná­nak „átmentésére” alapított Komfort Plussz Kft. cégbí­rósági és földhivatali be­jegyzésével kapcsolatban. A vizsgálatot kezdeményező pártok — az SZDSZ, az MDF, a Fidesz, az SZDP és a Füg­getlen Kisgazdapárt — szé­kesfehérvári szervezetei képviselőinek bevonásával működő bizottság megálla­— A lapunk csütörtöki számának 2. oldalán megje­lent MDF-közleményben sze­replő Gumhert Károly név sajnálatos félreértésekre adott okot. A párt hozzájá­rulásával közöljük, hogy a kizárt Gumhert Károly 40 éves, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti lakos. pította, hogy a cégbírósági bejegyzések alapját képező iratok nem feleltek meg mindenben a jogszabályban előírtaknak, ezért a Fejér Megyei Főügyészség törvé­nyességi óvás emelésére tett előterjesztést a Legfelsőbb Ügyészségnél A székesfehérvári volt MSZM'P-székház és a párt agárdi üdülője földhivatali bejegyzésénél elkövetett jog­szabálysértést saját hatáskö­rében orvosolta a székesfe­hérvári földhivatal, s az in­gatlanok tulajdonjogát visz- szajegyezte a magyar állam javára. A határozatot a Fe­jér Megyei Földhivatal jó­váhagyta. A még működő kft. teljes vagyoni elszá­moltatására a Legfelsőbb Bíróság döntését követően kerülhet majd sor, arra az Állami Számvevőszék lesz az illetékes.

Next

/
Thumbnails
Contents