Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

XLVI. évfolyam, 39. szám 9&VPILJVP 1990. február 15., csütörtök ; A félelem légkörében | (3. oldal) Kaposvári fotósok sikere Göteborgban i (5. oldal) ■S'ií: • H Hidegék Ford Sierrával (7. oldal) Méqsem fordultak elő súlyos visszaélések? ét bejelentést kellett kivizsgálni Javában tart a választási kampány; a legaktuálisabb feladat áthatja mindennap­jainkat. A jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények összegyűjtésének lassan a finiséhez érkezünk. Január vége óta a választásokkal kapcsolatos bejelentések, észrevételek, javaslatok tö­megével találkozunk. A „jól­értesültek” visszaélésekről, választási trükkökről és hasznos praktikákról szóló hírei bizony, sokszor felbor­zolják az amúgy sem nyu­godt kedélyeket. Vajon igazolják-e a me­gyei választási bizottsághoz érkezett bejelentések a mendemondákat, a vélt tör­vénysértéseket és etikátlan megnyilvánulásokat? Erről és a választási kampány időszerű tennivalóiról be­szélgettünk dr. Iharos Csa­bával, a megyei tanács vb- titkárával, a választási szak­értői bizottság vezetőjével. A megyei választási bi­zottság eddig három alka­lommal ülésezett, két ízben kifejezetten az országgyűlési képviselőválasztásokkal kap­csolatos bejelentésekkel fog­lalkozott — mondta a szak­értői bizottság vezetője. Az egyéni választókerületi vá\ lasztási bizottságok csak' február 12-én alakultak meg, akikor tették le az es­küt ezért az eddigi beje­lentésekkel a megyei válasz­tási bizottság foglalkozott. Több, telefonon és szóban tett bejelentés érkezett a választási bizottság munká­ját segítő szakértőkhöz. Mi­vel ezek döntő többségét tisztázni lehetett, ezért írás­beli bejelentésekre nem ke­rült sor. A megyei Válasz­tási bizottságnak csak hét írásos bejelentéssel kapcso­latban kellett állást foglal­nia. A hét bejelentés több té­makört ölelt fel. Ezek több­sége az ajánlási szelvények összegyűjtésével kapcsolatos. Például, hogy egyesek ja­nuár 24-» előtt már gyűj­tötték az ajánlócédulákat. A ' megyei választási bizottság ezzel kapcsolatban úgy fog­lalt állást, hogy az a Bm.- rendelet, amely az ajánlási szelvények gyűjtését január 24-i határidővel tette lehe­tővé, az adott időpontban még nem állt rendelkezésre. A választópolgárok jelentős része is csak a tömegkom­munikáció útján értesült e rendelet létéről. Üdvözlő távirat Mandelának Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök szerdán táviratban üdvözölte Nelson Mandelát, az Afrikai Nem­zeti Kongresszus vezető poli­tikusát szabadonbocsátása alkalmából. A megyei választási bizott­ság a választási törvény alapos ismeretében a beje­lentéseket érdemben meg­vizsgálta, és úgy találta, hogy e cselekmények a vá­lasztási etikai kódex szabá­lyaiba ütköznek. A válasz­tójogi törvény külön szank­ciót nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha az ajánlási szelvényeket már január 24-e előtt gyűjtötték. A bejelentések másik ré­sze arra hívta föl a figyel­met, hogy egyes személyek beosztásukkal, munkahelyi lehetőségeikkel ■ visszaélve gyűjtötték az ajánlási szel­vényeket. De egyetlen eset­ben sem sikerült bizonyíta­ná, hogy a munkahelyit ve­zetők a beosztottaikat aján­lási szelvényeik átadására hívták volna föl vagy vala­milyen hátrányt helyeztek volna kilátásba, ha azokat nem adják át. Egyetlen olyan bejelentés van, amelynek további vizsgálata meghaladja a vá­lasztási bizottság hatáskö­rét. Ezt a Somogy Megyei Főügyészséghez továbbítot­ták. Nevezetesen arról az esetről van szó, hogy az ajánlási szelvényeket kitöl­tetlenül gyűjtötték, majd más személy írta alá azokat. knem pedig az, akinek a ne­jére kiküldték. Ha ez a be­jelentés valósnak bizonyul, s bebizonyítják, akkor en­nek büntetőjogi következ­ményei vannak. Volt olyan bejelentés is. mely szerint az állampolgár nem kapott értesítést, s e tényt kifogásolta. A kézbe­sítéssel megbízott tanácsi dolgozó büntetőjogi felelős­sége tudatában kijelentette, hogy már ő sem kapta meg az ominózus értesítést, s ezzért nem kerülhetett az jogos tulajdonosához. A me­gyei választási bizottság ál­láspontja szerint: ha a köz­pontilag előállított értesí­tést, illetve annak ajánló­szelvényrészét valaki be­nyújtja, akikor azt semmis­nek kell tekinteni. Hasonló az a bejelentés is. amely szerint a nagy­mama kitöltetlenül adta át a családtagok ajánlási szel­vényeit. A bejelentőik ki­nyilvánították, hogy ők nem kívánnak támogatni egyet­len jelöltet sem. Ha ajánlá­si szelvényük előkerül, az egyéni választókerületi vá­lasztási bizottság ne vegye figyelembe. A további bejelentésekkel, észrevételekkel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy eze­ket a megalakult egyéni vá­lasztókerületi választási bi­zottságokhoz lehet benyúj­tani. E bizottságok feladata, hogy a választási kampány­nyal kapcsolatos bejelenté­seket kivizsgálják, őrködje­nek a választási kampány tisztasága felett, továbbá a pártok jelöltjeit és az egyé­ni független jelölteket nyil­vántartásba vegyék, ha azok az előírt feltételeknek meg­felelnek. Lengyel János VÉGET ÉRT AZ OTTAWAI CSÚCS Sikeres tanácskozás Csökkentik az idegen csapatok létszámát Európában Fontos rész-sikerekkel, derűlátó légkörben fejező­dött be kedden este a NATO- és a VSZ-államok külügyminisztereinek ta­nácskozása. A kanadai fő­városban megállapodás szü­letett arról, hogy a négy nagyhatalom a két német állammal együttműködve alakítja ki a német egyesü-' lés kereteit. Az ülésen je­lentették be, hogy a Szov­jetunió elfogadta az ameri­kai javaslatot európai csa­patainak csökkentésére. Mindkét hatalom 195 000 főnyi haderőt állomásoz- tathat a két német állam­ban, egyúttal a Szovjetunió elfogadta, hogy további 30 000 amerikai katona ál­lomásozhasson más európai országokban. A kát nap beható megbe­szélésein kialakultak a né­met újraegyesüléssel kap­csolatos, rendkívül jelen- * tős kompromisszum kör­vonalai a Nyugat és. a Szovjetunió között. A két német állam a márciusi NDK-beli választások után megkezdi az egyesülés gya­korlati kérdéseinek kimun­kálását. A kiadott közlemény sze­rint a miniszterek egyetér tettek abban, hogy a hagyo­mányos fegyverzet korlá­tozásáról Bécsben folyó tár­gyalásokat fel kell gyorsí­tani, és meg kell oldani a fennmaradt kérdéseket. Horn Gyula külügymi­niszter este kanadai kollé­gájával közösen tájékoztat­ta a 6aj tót. Rövid nyilatko­zatában üdvözölte a szov­jet—amerikai bejelentést európai csapataik csökken­téséről. A döntés különösen fontos Magyarország és Csehszlovákia számára, mondotta, hiszen immár e megállapodás is alátá­masztja a két ország igé­nyét, hogy területükről ki­vonják a szovjet csapatokat. Modrow elégedetlen Szűkmarkú volt a gazdag testvér? NSZK-beli munkalátoga­tásának befejező napján Hans Modrow keletnémet kormányfő nyugatnémet pénzemberekkel és ipari ve­zetőkkel találkozott, majd felkereste Rita Süssmuth asszonyt, a nyugatnémet parlament elnökét. Modrow, noha Kohllal kö­zös nemzetközi sajtótérte- kezletén még jónak és épí­tő szelleműnek ítélte a kancellárral folytatott tár­gyalásait, egy tévényilatko­zatában zavarónak tartotta, hogy nem kapott elegendő tájékoztatást a valutaunió részleteiről. A delegáció né­mely tagjai, így az elllen- zéki Rainer Eppelmann és Gerd Poppe tárca nélküli miniszterek sértve érezték magukat azáltal, hogy or­száguknak a „gazdag test­vér” nem ajánlott fel több támogatást. A keletnémet delegáció tagjai. a hazautazásuk előtt adott nyilatkozataikban — a kért 10—15 milliárd már­kás gyors szolidaritási se­gítség elmaradása miatt — általában nem voltak elége­dettek. Otto von Lambs­dorff gróf, az FDP elnöke azonban figyelmeztette az NDK közvéleményét: több­ről van szó, mint készpénz­ről. Amit magával visz a keletnémet miniszterelnök, az a pénzügyi unió elkép­zelése. Aki ennek ellenére csalódott, az túlméretezte elvárásait. AZ ALKOTMÁNY- BÍRÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI Sajtótájékoztató a döntésekről és a napirenden levő ügyekről Az Alkotmánybíróság ha­tározata szerint nem alkot­mányellenesek az ország- gyűlési képviselők választá­sáról szóló törvénynek az ajánlási szelvényekre vo­natkozó rendelkezései. Ezért elutasította e rendelkezések, illetve az egész törvény megsemmisítésére irányuló kérelmet — jelentette be dr. Holló András, az Alkot­mánybíróság főtitkára szer­dai sajtótájékoztatóján. A határozat dr. Sólyom László alkotmánybíró különvéle­ményével született. A Centrumpártok Nem­zeti Szövetsége, a Keresz­ténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szerve­zete, egy sződligeti állam­polgár, valamint — a pártok és ország vezetőinek egy héttel ezelőtti konzultációját követően — az ideiglenes köztársasági elnök indít­ványt nyújtott be az Alkot­mánybírósághoz, hogy a testület mihamarabb vizs­gálja meg: az ajánlási szel­vények intézménye össz­hangban van-e az alkot­mánnyal. A CPNSZ megíté­lése szerint a kopogtató cé­dulák sértik a választás tit­kosságának elvét, továbbá — az azokon feltüntetett adatok miatt — alkalmazá­suk összeegyeztethetetlen a magántitok és a személyes adatok védelméről szóló al­kotmányos rendelkezéssel. Az Alkotmánybíróság sze­rint az ajánlás nyilvánossá­ga nem sérti a választások titkosságára vonatkozó al­kotmányos elvet,’ ezt nem indokolt kiterjeszteni a je­lölési eljárásra. Egységes véleményük szerint a jelö­lés nyilvánossága ugyan­csak fontos alkotmányos garanciája a választások tisztaságának, hitelességé­nek. A kopogtatócédulán sze­replő adatok tekintetében az Alkotmánybíróság — többségi vélemény alapján — úgy foglalt állást, hogy a személyi szám és a lakcím feltüntetése nem sérti az állampolgárok személyi adatvédelemhez való jogát. A választási törvény módo­sítása (az 1990. évi II. tör­vény) további törvényes biztosítékokat nyújt az ajánlási szelvényekkel való visszaélések ellen. E kérdés kapcsán dr. Sólyom László alkotmánybíró — a testület elnökhelyettese — kisebb­ségi különvéleményét is tartalmazza a határozat. Ö úgy vélekedik, hogy a sze­mélyi szám és a lakcím ilyen értelmű nyilvánosság­ra hozása a szükségesnél jobban korlátozza a szemé­lyes adatok védelméhez va­ló alkotmányos jogot. Alap­vető jogot pedig csakis ak­kor lehet korlátozni, ha egy másik alapvető jog érvénye­sülése semmilyen más mó­don nem biztosítható. Dr. Sólyom László szerint ebben az esetben erre nincs szük­ség, mert az ajánlási szel­vény hitelességének megál­lapításához elegendő pél­dául az azon feltünteti kód­szám. A „többségi vélemény” indokait dr. Solt Pál alkot­mánybíró foglalta össze. Eszerint: az hogy az elmé­letileg szükségesnél több adat szerepel az ajánlási szelvényen, törvényességi garancia. A két jog konku­renciáját — a választás tör­vényessége, illetve ezen ösz- szefüggésben állampolgáro­kat megillető jog, hogy ma­guk rendelkeznek saját ada­taik nyilvánosságra hozásá­ról — az előbbi javára ol­dotta fel az Alkotmánybíró­ság. A határozat ismertetését követően az Alkotmánybíró­ság működéséről, a napi­renden szereplő ügyekről esett szó. Az eddig is nagy sajtónyilvánosságot kapott székhely-probléma kapcsán elhangzott: az Alkotmány- bíróság működése nem egy­szerűen épület kérdése. Mi­vel a törvény értelmében a székhely Esztergom, a tes­tület ott tárgyalja majd a közvéleményt leginkább foglalkoztató ügyeket, ott hirdeti ki határozatait, ott fogadja vendégeit. Mivel a munkájukhoz nélkülözhetet­len szakmai, szellemi infra­struktúra, a szakirodalom kizárólag Budapesten hoz­záférhető, még hosszú ideig ténylegesen a fővárosban te­vékenykednek az alkot­mánybírák. A sajtótájékoztatón szól­tak arról is, hogy a beérke­ző indítványok először a fő­titkárhoz kerülnek, aki — sok esetben az alkotmány­bírákat segítő szakértők vé­leményének ismeretében — az elnökhelyetteshez csak azokat az ügyeket továbbít­ja, amelyekben a testület hatáskörrel bír. A többit az illetékesekhez irányítja. Dr. Holló András szüksé­gesnek tartotta emlékeztetni (Folytatás a 2. oldalon) Az Inter—Európa Bank Rt. a közelmúltban vette át az IBM-től a COCOM tilalmi listáról lekerült AS/400 B—40-es számítógépet. A banknál helyezik elsőként üzembe. Ez mintegy 80 munkahely teljes számítógépes kiszolgálását teszi lehetővé 1

Next

/
Thumbnails
Contents