Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 1., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Mától drágább lesz a telefon és több élelmiszer Emelkednek a lakbérek, a közlekedési díjak Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter beszél (Folytatás az 1■ oldalról.) lalkozott a vitában elhang­zott módosító indítványok­kal, a bizottsági munka ta­pasztalatait Fiiló Pál ismer­tette. Elmondta, hogy Vel- key Lászlónak, a közerkölcs és közszemérem védelme ér­dekében tett javaslatát a bi­zottság hosszas vita után el­fogadta. Tóth Istvánná azt indítványozta: új sajtóter­mék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyez­zenek bírói letétbe, hogy ezt az összeget a sajtóperekben sértett kártalanítására le­hessen felhasználni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond At­tila szóban előterjesztett in­dítványa, amely ezt az ösz- szeget egymillió forintra kí­vánta fölemelni. A bizottság véleménye szerint ez az in­tézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így pél­dául a kis példányszámú művészeti és tudományos lapokét. Király Zoltán szó­ban elhangzott, megyei la­pokra vonatkozó javaslata a bizottság megítélése sze­rint tulajdoni kérdés, s en­nek rendezése nem a sajtó- törvényhez tartozik. Az igazságügy-miniszter megjegyzést kívánt fűzni egy olyan javaslathoz is, amelyet sem a bizottság, sem a kormány nem foga­dott el. Eszerint a sajtóban megjelenő, s közérdekű be­jelentés címen értékelhető közleményeket az államszer­vezet kezelje ugyanúgy, mint az állampolgári köz­érdekű bejelentéseket. Ügy vélte: egy ilyen gyakorlat kialakulása a korábbi sajtó- gyakorlatot idézné vissza, amely bizonyos hatósági jelleget kölcsönzött a sajtó­nak. Ne sértsék a közerkölcsöt Végül a miniszter — mintegy saját véleménye összegzéseként — idézte azt a Deák Ferencnek tulajdo­nított, e a korabeli sajtótör­vény kapcsán elhangzott mondás^, miszerint egy ilyen törvénynek egyetlen mondatból kellene állnia: „hazudni pedig nem sza­bad”. Ezt követően a sajtótör­vénnyel kapcsolatos módo­sító indítványokról döntöt­tek a képviselők. Nem fo­gadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sér­tett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kul­turális bizottság módosítá­sát, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint he­lyett 1 millió forintra java­solta fölemelni a kártérítési összeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, mi­szerint a sajtószabadság gyakorlása nem sérheti a közerikölcsöt. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű tör­vénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután — következő napi­rendi pontként — rátértek a családjogi törvény módosí­tásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Nagyobb a család szerepe A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, több­szörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot Kulcsár Kálmán igaet- ságügy-miniszter terjesz­tette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló poli­tikai helyzet, a romló élet­körülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentősé­gű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglénye­gesebb elemeit. A módosító javaslat visz- szaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefoga­dáshoz hozzájáruló nyilat­kozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyám­hatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gandozás- ba kerül, arra az időre szü­netel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő" hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzá­járuló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatko­zatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmond­ta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, mi­szerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap eltelté­vel kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felül­vizsgálata, amelynek célja nem az' 1952-ben született törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottsá­gának előadójaként elmond­ta: három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke szüle­tése előtt rendelkezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemonda­ni, ahhoz a gyámhatóság jó­váhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehessen fordul­ni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezésé­ről szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasságkötést megelőző vá­rakozási idő egy hónapra csökkentését is. Vita az örökbefogadqsról HoTvátth Jenő (Budapest, 1. vk.) úgy foglalt állást: biz örökbefogadással kapcsola­tos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatat­lan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredmé­nyezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásai­hoz térnének vissza. Az al­kotmánymódosítással a par­lament úgy döntött, bizto­sítja a hatalmi ágak szétvá­lasztását, ám ennek ellenke­zője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jog­körbe kerülne ez a fonitos ügy a bíróságok helyett. Horváth Jenő elmondotta: kész a kompromisszumra. Nem azt kívánja kizárni, hogy lehetőség legyen a szü­lői jogtól megfosztásnak a súlyosabb eseteiben az egy­szerűbb eljárásra: az inté­zeti nevelt gyermekek ese­tében ki lehessen mondani az örökbefogadhatóságot ak­kor is, ha a szülő önhibájá­ból a gyermekkel való kap­csolattartási kötelezettségé­nek nem tesz eleget. Vége­zetül hangsúlyozta: a csa­ládjogi törvénymódosítás a jelenlegi körülmények kö­zött alkotmányerejű tör­vénynek minősül, mert alap­vető állampolgári, emberi jogot érint. Ennek a módo­sításnak az elfogadásához kétharmados minősített többségre van szükség. A törvényjavaslat általá­nos vitájában utolsóként Bánffy György kért ismét szót. Horváth Jenőnek vá­laszolva kifejtette: elismeri a családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a fele­lősség elől, vagy általában nem vállalják gyermekük nevelésének terheit. Kulcsár Kálmán leszögez­te a vitát összegezve, hogy két alapvető jogot kell szem­beállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jo­gát a gyermefkhez, és a gyer­mek mindáron való jogát a boldog élethez. A törvény- javaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozot­tabbá, átgondoltabbá, lelki- ismeretesebbé teszi az örök- befogadással kapcsolatos döntéseket. Az igazságügy-miniszter kitért arra is, hogy valóban jelentős anyagi terhek sújt­ják a családokat. Ennek megoldása azonban nem a jelenlegi törvényjavaslat fel­adata, más pénzügyi és egyéb jogszabályok megal­kotásánál kell érvényesíteni ezeket a szempontokat. Semmisítsék meg az ajánlási szelvényeket Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.) arról tájé­koztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők cso­portja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolí­tani nem szabad. Ezért in­dítványozzák, hogy az or­szággyűlési képviselők jog­állásáról szóló törvényjavas­lattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tár­gyalják meg, foglaljanak ál­lást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismé­telt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk). önálló indítványt terjesztett elő a választó­jogról szóló törvény kiegé­szítésére. Azt javasolta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítség ki az­zal; „Az összegyűjtött, a képviselőjelöltet támogató, a választási bizottságnál le­adott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlé­tében meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvényekről a darabszám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készíteni tilos.” Kérte indít­ványának sürgős tárgyalá­sát, amihez 50 képviselő aláírását összegyűjtötte. In­doklásul elmondta: a tör­vény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakokr a választópolgá­rok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a ké­sőbbiek során illetéktelen személyek felhasználhatják. Az Országgyűlés úgy dön­tött, hogy Dauda Sándor in­dítványát napirendjére tűzi. Ezt követően megkezdő­dött az Állami Számvevő- szék létszámáról és költség- vetéséről szóló javaslat meg­tárgyalása. A napirendi ponthoz Ha- gelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hagelmayer István a to­vábbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a szervezet költségvetését, mert az Országgyűlés leg­utóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Ezután a Magyar Köztár­saság katonapolitikai érde­keinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról 6ZÓ1Ó országgyűlési határozatter­vezet tárgyalásával folytat- ták a képviselők a munkát. A parlament a határozat- tervezetet — amely kimond­ja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertaná­csát, hogy a magyar és a szovjet kormány között fo­lyamatban lévő tárgyaláso­kon a magyar fél szorgal­mazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrend­jének mielőbbi kidolgozá­sát — a technikailag szük­séges időtartamot és a kér­dés nemzetközi vonatkozá­sait figyelembe véve —, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor ke­rüljön — egy ellenszavazat­tal elfogadta. Az országgyűlésiképvise- lő-jelölték állami támoga­tásáról szóló határozatter­vezetet az Országgyűlés el­utasította, és visszautalta a két érintett szakminiszter nek, hogy átdolgozva a feb­ruári ülésszakon ismét ter­jesszék elő, vagy álljanak el attól. A Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősí­tését szántén elfogadták. Az Országgyűlés újból visszatérve az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költsíégvetésére, elfo­gadta a javaslatot. A Tisztelt Ház nyilatko­zatot fogadott el a romániai eseményekről ég a magyar nemzetiség helyzetéről. Ki­fejezték reményüket, hogy Románia demokratikus erői, határozottan kiállnáik minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni és kollek­tív jogainak biztosítása mel­lett. Következő napirendként népi kezdeményezésként be­nyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparo­sok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve népi kezdeményezést nyúj­tott be, amelyben szorgal­mazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, vala­mint a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló, illet­ve a vállalkozási nyereség­adóról szóló törvények mó­dosítását. Az előbbi törvény megalkotásáról döntöttek a képviselők, a két másik tör­vény módosításáról nem tud­tak szavazni, mert a reform- bizottság erre vonatkozó ha­tározattervezete nem készült el. A Budapest—Bécs világki­állítás előkészítésének el­lenőrzésére létrehozott ide­iglenes bizottság elnökévé megválasztották Zsigmond Attila budapesti képviselőt. Az Országgyűlés határo­zattervezetek sorozatának megtárgyalását követően in­terpellációkkal folytatta vol­na munkáját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) létszám- ellenőrzést kért. A létszám­ellenőrzésből pedig kitűnt, hogy a plénum egy fő híján határozatképtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette. A Minisztertanács ez év január 8-án hozta nyilvá­nosságra az Országgyűlés ál­tal jóváhagyott gazdaságpo­litikai program és állami költségvetés alapján elhatá­rozott idei fogyasztói ár­emeléseket. Ennek megfele­lően csütörtöktől emelked­nek a lakbérek, a vízdíjak, a helyi közlekedés tarifái, a vasúti és a közúti személy- szállítási díjak, továbbá egyes távközlési szolgálta­tások árai. Ugyancsak feb­ruár 1-jén újabb élelmiszer- ipari termékek és szolgálta­tások árai növekednek. A lakbérek átlag 35 szá­zalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a fél- komfortos állami bérlakások bérleti díja változatlan ma­rad. A komfortos állami la­kások bére négyzetméteren­ként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké 15-ről 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konk­rét megállapításánál a mű­szaki állapottól és a telepü­lésen belüli fekvéstől füg­gően a korábbinál jobban differenciálhat. A tanácsi szervek február végéig érte­sítik a bérlőket a megvál­tozott lakbérek összegéről. Az IKV-k ugyancsak írás­ban tájékoztatják a lakókat a fizetendő vízdíjakról. Ahol a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, az idén díj­fizetés a bérlemények kom­fortfokozatának, szobaszá­mának függvényében, diffe­renciált normatívák alapján történik. A kormány intézkedései nyomán, ugyancsak február 1-jétől a vasúti közlekedés­ben 20 százalékkal emelked­nek a személyfuvarozási ta­rifák. A díjváltozás kizáró­lag a belföldi utazásokat érinti. Az új menetdíjakat a pályaudvari pénztáraknál kifüggesztették. Hasonló mértékben emelkednek a közúti személyszállítási dí­jak. Mind a vasúti, mind a közúti díjaknál a munkába- járásnál, valamint a tanu­lók iskolába járásánál megha­tározott szociálpolitikai ked­vezmények változatlanul ér­vényesek. Ugyanakkor a tanintézetek által igénybe A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök- sége kötetlen, ám a teríték­re került témaköröket te­kintve igencsak fajsúlyos eszmecserére invitálta Szű­rös Mátyást, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnökét. A találkozón olyan, elsőren dű belpolitikai kérdéssé vált problémákat vettek górcső alá, mint például a megyei lapok helyzete, a tv és a rádió kuratóriumának tevé­kenysége, illetve a sajtó füg­getlenségét, önállóságát sza­vatoló törvénykezés állása. Ami a megyei lapok sor­sát illeti, az ideiglenes köz- társasági elnök határozott véleménye: korábbi pártel­kötelezettségükkel szakítva nemzeti tájékoztatási eszkö­zökké kell válniuk a megyei sajtóorgánumoknak. A . MUOSZ vezető testüle­tének tagjai emlékeztettek arra, hogy a Magyar Szocia­lista Párt a minap nyilvá­nosságra hozott állásfoglalá­sa szerint továbbra is egy­értelműen ragaszkodik a tu­lajdonában lévő kiadóválla­latok és az ezek körébe tar­tozó lapok tulajdonjogához. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az MSZP szerint a tu­vett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emel­kednek. A helyi közlekedési tari­fák átlagosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mértéke Budapesten nagyobb, vidé­ken kisebb. Arányosan emel­kedik a bérletek, a tanuló- és nyugdíjasbérletek ára, de a 70 éven felüliek ingyenes utazási lehetősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamos vonaljegyek ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek el­készülnek, az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő összértékű régi fajta jegye­ket együttesen kell érvénye­síteniük. A Magyar Távközlési Vál­lalat 1990. február 1-jétől, a belföldi távhívási díjakat átlagosan 30—35' százalékkal emeli. Egyidejűleg azonban a helyi és a távhívással le­folytatott, úgynevezett éj­szakai díjkedvezményt a hét végére is kiterjesztik, azaz szombaton 14 órától hétfőn reggel 7 óráig olcsóbban le­het telefonálni. A kézi kap­csolás pótdíja belföldön 50, nemzetközi viszonylatban 100 forint lesz. Az ébresztés díja 6 forintra emelkedik, de ha a hét mind az öt munkanapjára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra folyamatosan, akkor 120 forintba kerül. Változik továbbá a késedel­mes számlabefizetés díja. Az első késés 50, minden to­vábbi későbbi befizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések dí­ja nem változik. A kormány közleménye szerint a 15 éve változatlan telexelőfizetési díj a kétsze­resére emelkedik, és ezen­túl havonta 1000 forint lesz. A Csemege Vállalattól szerzett információk szerint néhány élelmiszer ára is emelkedik csütörtöktől, sőt február 5-én további áreme­lések várhatók, de ez utób­biról még nem közöltek részleteket. A február l-jei változásokról :„ a VOSZK át­lag 10 százalékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. lajdonjog fenntartása nem kötelezi a szerkesztőségeket pártpolitikai célok követésé­re. Az elnökségi ülésen meg­fogalmazódott álláspont sze­rint a kiadók párttulajdo­nának fenntartása ellentétes a megyei lapok nemzeti média jellegével. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy az MSZP dekla­rációját követően megkez­dődött a fiatal, tehetséges újságírók elvándorlása a „hagyományos” megyei la­poktól az új, független új­ságokhoz. A kialakult vitában Szűrös Mátyás maga is osztotta azt a vélekedést, hogy a kiadó- vállalatok helyzetét is ren­dezni kell. Ezt ma már nem lehet halogatni, hiszen a probléma nemzeti üggyé vált. A megoldás konkrét lehetőségeit latolgatva el­képzelhetőnek tartotta, hogy valamelyik illetékes parla­menti bizottság vizsgálja meg a kérdést, és az ügyet terjesszék az Országgyűlés elé döntésre. Hozzátette azonban, hogy a problémá­ról — úgymond a korrekt­ség okán — még szót vált Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével. (MTI) Szűrös Mátyás a MUOSZ elnökségének ülésén Legyenek nemzeti tájékoztatási eszközök a megyei lapok I

Next

/
Thumbnails
Contents