Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

ÜRES KÉPVISELŐI SZÉKEK Módosította az Országgyűlés a sajtótörvényt Egyetértés a szovjet csapatok kivonásával Ismét részvénytársaság lesz a kaposvári gyár? Márciustól drágább a cukor Sok hely' üresen maradt a Tisztelt Házban tegnap, amikor az Országgyűlés folytatta a péntek este abba­hagyott munkáját. A képviselők több mint egynegyede előzetes bejelentés nélkül távolmaradt, s ez gondot oko­zott tegnap. így például kétszeri nekifutásra sem sikerült elfogadtatni az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot, amely alkotmányerejű, mert kevés volt az igenszavazat az előírthoz képest. Lehet, hogy ma is­mét szavaznak ebben a kérdésben. Elfogadták viszont a honatyák a sajtótörvény mó­dosítását. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Király Zoltán múlt héten szóban elhangzott, a megyei lapokra vonatkozó javaslatát tulajdoni kérdésnek ítélte, s kimondta: ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tarto­zik. Nagy vitát váltott ki a családjogi törvény módosítása, különösen az állami gondozott gyermekek örökbefogadá­sának módja. A javaslatokat a jogi bizottság nem tudta eldönteni, így az Alkotmánybíróság elé utalták. Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a szovjet csapatok kivonását képviseljék a két fél közötti tárgyalásokon. Több lett az üres szék tegnap délutánra, így határo­zatképtelenség miatt hamarabb befejeződött az ülés. Tegnap délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta januári ülésszakát az Or­szággyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapí­totta meg. A teremben 273 képviselő — a törvényhozó testület 72 százaléka — fog­lalt helyet. Az Országyűlés a két nap­ban azokat a törvényjavas­latokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, kép­viselői indítványokat, inter­pellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. Eszerint határozatot hoz­nak az országgyűlési képvi­selők jogállásáról szóló, va­lamint a sajtótörvény módo­sításáról szóló alkotmány­erejű törvényjavaslatokról, módosítják a családjogi tör­vényt, megtárgyalják az Ál­lami Számvevőszék létszá­máról és éves költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően megvitatják a Magyar Köztársaság katona- politikai érdekeinek képvi­seletéről, az országgyűlési képviselőjelöltek állami költ­ségvetési támogatásáról, a Nagykanizsai Sörgyár ál­lamigazgatási felügyelet alatt álló vállalattá minősí­téséről szóló országgyűlési határozattervezeteket. Két népi kezdeményezést is na­pirendjére tűzött az Ország- gyűlés: határozatot • hoznak az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, illetve a ma­gánszemélyek jövedelemadó­járól és a vállalkozási nye­reségadóról szóló törvények módosításáról. Ezután kép­viselői indítványokat, sze­mélyi javaslatokat tárgyal­nak meg. A januári ülés­szak az interpellációkkal és kérdésekkel zárul, amelyek­re — mint ismeretes — ok­tóber óta nem kerülhetett sor. Kevés volt a szavazat A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos lis­tán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a parlament — tekintettel a Romániából érkező hírek­re — fogadjon el egy nyi­latkozatot az ott zajló ese­ményekről és a magyar nem­zetiség helyzetéről. Az ülésszak az országgyű­lési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű tör­vény feletti határozathoza­tallal folytatódott. E tör­vényt már a múlt heti ülé­sen megvitatták a képvise­lők.) A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító ja­vaslatokat» Ezek, valamint a törvényjavaslat kidolgozá­sában részt vevő pártok vé­leményének figyelembevéte­lével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagy­ják a költségekre, tisztelet­díjakra és egyéb juttatások­ra vonatkozó részeket. A jogi bizottság támogat­ta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejárta­kor vagyonnyilatkozatot kell tenni az Országgyűlés elnö­kének. Nem támogatták vi­szont Hámori Csaba javas­latát, hogy a főfoglalkozású képviselőket megbízatásuk lejárta után a korábbi mun­káltató köteles szakképzett­ségüknek megfelelő munka­körben ismételten foglalkoz­tatni. Ezt követően az elnök be­jelentette, hogy határozat- hozatal következik, s emlé­keztetett arra: mivel alkot­mányerejű törvényről van szó, elfogadásához kéthar­mados szavazattöbbség szük­séges. A szükséges 252 he­lyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfogadott­nak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapol­ják. Nem foglalkoztak a megyei lapokkal Az Országgyűlés az 1986. évi sajtótörvény módosítá­sáról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat •— elmúlt héten megkezdődött — tár­gyalásával folytatta munká­ját. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fog­(Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a Kaposvár és Vidéke Áfész 7. sz. boltja a füredi városrészben. A kis ABC 108 négyzetméteres élőadóterében és a raktárakban 2 millió forint értékű az árukészlet Aláírásgyűjtés a megyei lapok gazdasági függetlenségéért Aláírásgyűjtést kezdeményeznek a Sajtószákszervezet és a megyei MÚOSZ-csoportok titkárai a jelenleg MSZP- tulajdonban levő megyei lapok Státusának megváltoz­tatására. A Sajtószakszervezet Titkári Tanácsa szerdai ki­bővített ülésén felhívást fogadott el, amelyben a me­gyei sajtó olvasóihoz, fordul támogatásért. A felhívás megállapítja: a hiteles tájékoztatáshoz ma elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyei lapok a szellemi önállóságon túl gazdaságilag is a pártoktól függetlenekké váljanak. A szerkesztőségek eddigi kezdeményezései rendre meghiúsultak. A népi kezdeményezéssel azt akarják el­érni, hogy a több mint 1,2 millió példányban megjelenő 1 apóik at az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti médiákká, felügyeletüket pedig a mindenkori parlament által ki­jelölt államigazgatási szerv vegye kezébe. Fotó: Kovács Tibor Kovóts Imre: a hasznot mindenki meg akarja osztani, a veszteséget senki Március elsejétől a cukor­nak is változik az ára. A Kaposvári Cukorgyár beje­lentette, hogy emeli a ten- melói felvásárlási árakat, s ez azt jelenti, hogy a fo­gyasztói árak is növekedni fognak. Minderről szó volt azon a tegnapi tanácskozá­son is, amelyet a gyár ve­zetői kezdeményeztek a ter­melők közreműködésével. A cukoripar helyzete ma ugyanúgy viták központjá­ban áll, mint az egész élel- miszer-tartósító iparé: más véleményen van a termelő és máson a feldolgozó. Ez egyebek között kiderült a barcsi termelőszövetkezet képviselőjének felszólalásá­ból is. Azt vetette ugyanis föl, hogy a gyár a szövet­kezettel ellentétben nagyobb nyereséghez jut. Kováts Im­re igazgató viszont arról be­szélt; a nyereségük annyira alacsony, hogy elkerülhetet­len az áremelés, mert csak így lehetnek rentábilisak. A drágább cukor fedezi csak az előállítás költségeit, s nem növeli a gyár nyeresé­gét. Gondolkodnak azon is, hogy a Kaposvári Cukor­gyárat ismét részvénytársa­sággá szervezik át. De olyan tulajdonosi viszonyokat akar­nak teremteni, ahol a rész­vényes valóban részvényes lesz. A tőke növeléséből újabb fejlesztésekre is jutna. így például a mai termésterüle­tet és termésátlagokat fi­gyelembe véve 80—85 nap­ra csökkenthetnék a kam­pányt, illetve ha nőne a ter­melési kedv, akkor 90—95 nap alatt végezhetnének a feldolgozással, úgyhogy na­ponta 500—550 vagon répát dolgoznak föl. Ez egyelőre terv, hiszen a részvénytár­saság megalakításához szük­séges az is, hogy a meglevő jogszabályokat módosítsák. Persze más is kell: például megfelelő fajtaválaszték! A Kaposvári Cukorgyár igaz­gatója elmondta, hogy nem sajnálják a befektetést a minőség és a technológiák javításától, Szívesen vennék, ha külföldről érkezne vető­mag. Ez persze nem olcsó. Viszont megfelelő fajtavá­lasztékkal biztosítható a fo­lyamatos betakarítás, elke­rülhető a tárolási veszteség, jó minőségű répához juthat­nak, amit nem korábban és nem későbben szednek föl, mint ahogy kellene. A leg­utóbbi kampányban nyolc­millió forint értékben vet­tek át olyan répát, amely fagyott volt, béltartalma sem felelt meg a követel­ményeknek. A veszteség miatt egyetlen termelő sem jelentkezett. A kárt nem, a hasznot viszont mindenki meg akarja osztani. A sok panasz között egy jó hír: tavaly csak 42 gaz­dasággal kötött termeltetési szerződést a gyár, az idén ötvennel állapodnak meg. A gyáriak szerint ez is bizo­nyítéka annak, hogy van fantázia a cukorrépa-terme­lésben. Igaz, a kockázat is nagy. Ha kedvezőtlen az időjárás, rossz a termés, nagy a ráfizetés. (Nagy) A mai áremelke­désekről la;punk 2. oldalán számolunk be. 1

Next

/
Thumbnails
Contents