Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990. január 11., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 A bonviván új tenorszerepe Jankovits József az operett színpadon „Bűvös erő volt e virágban ...” — hangzik majd Don Jósé ajkáról a debreceni Csokonai Színház Car- men-előadásában. Bűvös erőre — különösen ilyenfajtára — oly nagy szükségünk van, hiszen a világ haddal tele. Ezt minden Don Jósé elénekli: nincs benne semmi rendkívüli. Kivételes élményt az énekes szemé'.yc- és hangja ígér. Erre a szerepre Jankovits József, a Fővárosi Opereittszínház népszerű bonvivánja készül. — Nem ez lesz az első operafellépésem, mert énekeltem már, ugyancsak Debrecenben, Hunyadi Lászlót is — mondja. — Ez a felkérés is olyan csábító volt, hogy nem tudtam neki ellenállni. Az operaéneklés egyre kevéssé titkolt vágyam. Az Operettszínház színpadán előadtam már a Levéláriát is Puccini Tos- cájából. — Miközben november 24-én a Cirkuszhercegnő kirobbanó sikerű premierjén a Fővárosi Operettszínházban főszerepet énekelt. — Ez az az operett, amit sikerrel játszott a társulat nyáron Münchenben, ahová már különböző darabokkal ötödik éve járunk. Szeretem Mister X szerepét, igényes feladat minden énekes számára, és kitűnő partnerekkel játszom. — Táncdalénekesként indult, aztán az Operettszínház karában énekelt. Mikor kezdődött a szólókarrier? — A. Fővárosi Operett- színházban már énekeltem kisebb szerepet a Kabaréban, amikor Pál Tamás Szegedre hívott. Csodálatos két év volt, és csodálatos szerepek: a Lili bárónőben, a Bajadérban, a Bob hercegben. Onnan hívtak a Margitsziget Víg özvegy előadására a beteg Leblancz Győző helyett, három előadáshoz. 1980-ban volt a Kálmán Imre-emlékműsor nemzetközi szereplőgárdával, amiben a „Mondd el, hogy imádom a pesti nőket...” énekelhettem. S utána még sokszor. 1987-ben a Vigadóban. Jelena Obrazcovával is felléptem egy koncerten. — Az Operettszínház? — Szegedről 1981-ben jöttem vissza. Először vendégként énekeltem Edwint a Csárdáskirálynőben. Aztán a Boccaccio, a Cigányszerelem, a Marica grófnő ... — Ügy tudom, nemcsak Münchenben énekelte ... — Sokáig volt műsoron Nyugat-Berlinben, s ezzel a darabbal szerepeltem a Belga Királyi Opera társulatával Antwerpenben és Gentben. Hosszú ideig műsoron volt. Koncerteztünk Norvégiában, „ Izraelben, Ausztráliában, de énekeltem Velencében, Bécsben, és remélem, a Gartnerplatz Theater társulatával (München) eljutok Japánba iá. — Most operaszerepre készül ... — En nem teszek különbséget a zeneileg igényes feladatok között. Tíz évig Raskó Magdához jártam tanulni, 1986-tól Kapitányné Katona Magdához. Aki színpadra áll, annak a legtöbbet kell nyújtania. Azért merem elénekelni Don Jósét, mert a Hunyadi Lászlót már elénekeltem. És színpad meg színpad között nincs különbség. Jó és rossz darab van, jó és rossz előadás ... Józsa Ágnes „Oly sok viszály után" Megkérdeztük a szerkesztőt Megjelent az Alpok—Adria Közösség információs kiadványa ÖT NYELVEN TÁJÉKOZTAT A közelmúltban megjelent az Alpok—Adria Közösség szervezetének és működésének, valamint munkamódszerének irányelveit tartalmazó, a Központi Nyilvántartó Iroda által közreadott információs brosúra. A kiadvány a közösség valamennyi tárgyalási nyelvén — németül, szlovénul', olaszul, magyarul és horvátul — tartalmazza az említett dokumentumokat. ^NYHavf-adiv2 Figyelemre méltó antológia jelent meg nemrég ezzel a címmel, az amszterdami Fórum kiadó gondozásában, Benke László szerkesztésében. A kötet „A forradalom 33. évfordulóján” alcímet viseli. A kiadványról a könyv szerkesztőjével beszélgetünk. — Számtalan könyv jelent meg e tárnáról; a könyvpiac telítve van, az olvatsók-vásárlók zsebe meg üres. Nem ,vall-e túl nagy bátorságra — némi túlzással — a százegyedik könyvvel színre lépni? — Ez nem bátorság, hanem kötelesség, . becsület dolga. Ebben a könyviben oldani írók szólaltnak meg, akik részt vettek a forradalomban. írók, a nemzeti Mikii smeret őrizői: élők és holtak, öregek és fiatalok, verssel, novellával, tanulmánnyal, eredeti dokumentumokkal. Nemcsak a forradalom viharában született műveket adljúk közre, hanem azokból is válogattunk •— persze a teljesség igénye nélkül —, amelyek az eltelt évtizedek során ’56 szellemét őrizték. Mert az igazságot fegyverrel el lehet nyomni, de végleg eltemetni nem lehet. Nem emlékezni akarunk hát, hanem három nemzedék vallomásaival nagy on is eleven szel lemet idézünk meg: a szabadság, a demokrácia, a ’függetlenség gondolatát. Kevin O’Connor Brewer és Lou Brockway Frantisek Vanek szerepében Vaclav Havel „Közönség” című drámájában prágai előadásán a Cinoherny Klubban. Az amerikai PBS televíziós társaság felvételt készített az amerikai vendégművészek előadásábán bemutatott műről. Havel darabjait — a szerző ellenzéki nézetei miatt — 20 évig nem játszhatták a csehszlovák színházak. — Olvashatunk-e ereteti, eddig még nem publikált írásokat a kötetben? — Könyv alakban először jelenik meg például Benjámin László, Képes Géza, Kónya Lajos nem egy verse vagy az írószövetség 1956. december 28—i gyűlésének jegyzőkönyve, Fekete Gyula, Göncz Árpád tanulmánya, Sirmonffy András tizenöt eves korában írt megrendítő naplója, és sorolhatnám még. — Miért egy amszterdami 'kiadónál jelent meg a kötet? — Az írószövetség Móricz Xsigmond1 Baráti Körében merült fel a kötet kiadásának gondolata, és1 a féllig 'Hollandiában, félig' ismét itthon élő költő, Dékány Károly vállalkozott a megvalósításéra, hozzá kell tenném, nem csekély anyagi áldozatot vállalva. — Sokat sejtető címet adtak a kiadványnak... — Azt szerettük volna sugallni a címmel is, hogy legyen már vége a barikád- psziclhoózasnalk, az egymás torkának eső, sehova sem vivő civódásnak. Persze három évtizedes szájzár után a sérelmek felfakadnak, s ez érthető. Ki kellene beszélni. néven kell nevezni a dolgokat, de a civódásnlak legyen már vége; most már '„működtetni” kell ’56 örökségét : a demokráciát. A. J. Bevezetőjében olvashatjuk — mint már lapunkban is beszámoltunk róla — az Alpok—Adria Közösség szervezésének és finanszírozásának eljárási szabályzatát a Vezető Tisztviselők Bizottságának 1988. november 3—4-i villachi és 1988. november 25-i velencei ülésén közösen szövegezték meg, s 1988. november 26-án Velencében a plenáris ülés hagyta jóvá. A kiadvány 13 cikkelyre bontva tartalmazza az 1978. november 20-i velencei közös nyilatkozatot; többek között pontos tájékoztatást kapunk a munkaközösség feladatáról, a tagok és az aktív megfigyelők kormányzati szintű összejöveteléről, az ülések összehívásáról-, valamint a munkacsoportok létesítéséről. A következő részben az Alpok térségében működő munkaközösségek együttműködéséről, az 1988. június 4-i millstatti plenáris ülés határozatáról olvashatunk. Az együttműködés célja a tagállamok közötti vélemény- és információcsere fejlesztése, a munkaközösségek tevékenységének ösz- szehangolása, az érdekelt nemzeti és nemzetközi intézmények közös, ügyeivel és kívánalmaival való fokozott foglalkozás. 1988. június 4-én az Alpok—Adria Közösség tízéves fennállása alkalmából Mills- tattban Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország és az NSZK külügyminisztere, illetve képviselői találkozót tartottak, s ezen kiemelték, hogy a regionális együttműködés gazdasági, tudományos, kulturális és más területeken jelentősen hozzájárult a kölcsönös bizalom és megértés erősítéséhez. Megállapították, hogy a munkaközösség tevékenysége és céljai az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányával összhangban vannak, s így európai érdekeket képviselnek. A következő fejezet a hat bizottságiról, illetve a munkacsoportokról tájékoztat, miajd a közösség hivatalos, többnyelvű dokumentumai megjelentetésének .közös alapelveiről olvashatunk. Végül a kiadvány a Központi Nyilvántartó Iroda létrehozását taglalja. IZRAELI ŰTIJEGYZET Hétköznapok a Szentföldön A bécsi repülőtéren kora délután rövid időre elcsitul a forgalom. A „B” épület félreeső sarka, a 26-os kijárat kivétel. Itt van az izraeli légitársaság, az El A1 bérelt területe, ahol alapos kihallgatás után engedik föl az elcsigázott utasokat a kék-fehér gépre. A Szovjetunióból kivándorló zsidókat, 'a turistákat, a zarándokokat vagy az üzletembereket is átható pillantású, de fölöttébb udvarias biztonsági emberek kérdezgetik. Nem,' a bőröndöket (most) nem akarják átkutatni; az utas lelkiismeretére apellálnak. Mindegyikük szakképzett pszichológus, és a szempilla rebbenésére is gyanút fog. Mikor csomagolt a kedves utas? A csomagolás után felügyelet nélkül maradt-e a bőrönd? Vett-e át valakitől csomagot, borítékot (lásd még: levélbomba)? A repülőtéren vásárolt tárgyat a szeme láttára csomagolták-e be? És így tovább, a végtelenségig. A közel-keleti újsághíreken edződött utazó bólint, s lassan — ha eddig még nem volt — bűntudata támad. Izraeli útja során először, de nem utoljára. A Tel Aviv-i Ben Güri on repülőtéren elutazás előtt „Óvakodj a gyanús tárgyaktól!” feliratok alatt még egyszer átesik e procedúrán. Az utas a két ellenőrzés között is csak nehezen feledheti: olyan országba érkezett, amely több mint negyven éve végi állig fölfegyverkezve fennmaradását. A jeruzsálemi óváros arab részében a dzsiippekben halkan duruzsol az adó-vevő készülék, katonák strázsálnak a sikátorok bejáratainál .. . Betlehem előtt araszol a forgalom: az út felét szögesdrótakadály torlaszolja el. A Tv-híradóból ismert kis tér a Születés temploma előtt éppen csendes; az előző napon ugyanitt kődobáló arabokra lőttek. Az 1967-ben Szíriától elragadott Golan- fennsíkon szögesdrótkerítések veszik körül az új zsidó településeket, a falvakban éjszakánként polgáriak őrjáratoznak. Kirjat Smo- nában, a libanoni határ közelében minden ház bomba- és belövésbiztos szobával épül. A Holt-tengerben csak kijelölt szakaszokon lehet fürödni. A strand bejáratánál fegyveres katona nyúlik el a székben, jó száz méterre légvédelmi ágyú mered az égre. A világ legmélyebb pontján — több mint 400 méterre a tengerszint aLatt — a víz felét arab ország, Jordánia birtokolja. A hangulat kissé hitch - cocki: a félelem behálóz mindent, bár az ok nem látható, nem tapintható ... Ennek ellenére se tételezze fel az olvasó, hogy a turista rettegve járja be a kicsiny de látnivalókban párját ritkító országot. A katonai készenlét rekvizítumai nem fedik el a zsidó Siratófalat, fölötte a muzulmán Al-Ak- sza mecsetet vagy a keresztények templomait. Az Olajfák hegyéről a zsidótemetőn át botorkál le a hagymakupolás pravoszláv Mária Magdolna-templomihoz, majd a tenyérnyi Getsemáne-kerthez, ahol amerikai anyóka akarja megtéríteni: ne a templomban imádkozzon Istenhez, hanem szívében hordja, s amikor megtudja, hogy az utas magyar, magyar nyelvű szórólapot kerít elő mappájából. A Genezáreti-tó és környéke Jézus tevékenységének helyszíne. A tó fölött terül el például Szafed, amelyet főleg Spanyolországból aragóniai Fülöp idején bevándorolt zsidók leszármazottai népesítenek be. Itt zsinagógákat mutogatnak, askenázi és szefárd stílusút. Az egyik zsinagógából kilépve, s levéve a férfiak számára kötelező kis fejfedőt, perselyes bácsikába ütközünk: Románia számára gyűjt. Bukarestből vándorolt ki, valamikor a hatvanas években. „Ott csak dolgozni volt muszáj — enni nem volt mit”, mondja ki a szentenciát hibátlan németséggel. Közép-Európa legújabbkori történései a Szentföldön is utolérik az embert, sőt igazán csak itt. A badacsonyi vulkánkúpnál kétszer nagyobb Masszada teteje fellegvárat rejt. Masz- szadában zajlott le a zsidók utolsó nagy csatája a rómaiak ellen időszámításunk kezdetén. Az utas e heroikus küzdelemről —az erődítmény védői kollektív öngyilkosságot követtek el — Josephus Flaviustól tudhat meg a legtöbbet. S arról is értesül, hogy a Josephus Flavius bizony fölvett.név: egy magas rangú reálpolitikus zsidó rejlik mögötte. A Holt-tengerben valóban nem lehet úszni: a szokásos sómennyiség legalább tízszeresét' tartalmazó víz fenntartja a lubickolót. Akár újságot is olvashat a vizes hintaszékben. Élet itt lehetetlen; a kíváncsiskodó úgy köpi ki a vizet, mintha petróleumot nyelt volna. A turista a Jordán völgyét figyelve meghallgatja az idegenvezető magyarázatát a háborúkról, amelyeket Noémi szerint rákény- szerítettek Izraelre. A magyar uftais tudja ugyan, hogy a kibuc nem cserkésztábor — minit ahogy az egyik osztrák utas az izraeli kirándulásig sejteni vélte —, némi újdonság viszont, hogy ezek „a kommunisztikus képződmények” felbomlóban vannak. Az individualizmus áttöri a spártai szabályokat. Azt, hogy a gyerekek éjszaka is együtt maradjanak szüleiktől elszakítva, vagy hogy ne legyen mindenkinek autója, hanem a 200—300 kibuclakó a telepe 20—30 gépkocsijának valamelyikét bérelje ki egy-egy alkalomra. A kibuc azonban sok terhet is levesz a telepesek válláról — ha a bürokráciától meg- csömörlötten a kényelmi szempontokat nézzük —; például befizeti helyette az adót vagy befizet a betegsegélyezési alapba. A kibuclakó évi 1500—2000 sékel készpénzt kap kézhez „exttrakiadásokra” — ez a városokban nagyjából a havi átlagjövedelemnek felel meg. Nem sok, morogja a turista, Izrael csillagászalti áraira gondolva, miközben hörpint a világ legdrágább söréből. Még a Szentföldön vette három és fél sékelért, azaz körülbelül száz forintért. Sarkadi Kovács Ferenc s
