Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 6., szombat ÁLLÁSPONTOK E két oldalon körkép olvasható, amely korántsem a teljesség igényével készült. Hiszen a rövid nyilatkozatban megszólaló képviselők, ügyvivők, pártjuk, mozgalmuk helyzetének, hosszabb-rövidebb múltjának, s terveiknek csak legfontosabb elemeit emelhették ki. Tegyük hozzá: korántsem csak az itt és most szereplő politikai szerveződések jelentik a teljes közéleti skálát Somogybán. Egy további „fordulóban” róluk is, tőlük is szeretnénk körképet kapni és adni. A mostani megnyilatkozások nem az első híradások, mert — rendszerint Állás- pontokfeleimmel — már közreadtunk beszámolókat, közleményeket, okfejtéseket és felhívásokat, amelyek jelentékeny része a különböző pártok „színeiben” fogalmazódott. Egyszer-másszor előrebocsátottuk azt is, hogy az újságírás önálló műhelyfeltételeihez hozzátartozik a plurális, sokszínűbbé vált közélet objektív tükrözése a lap hasábjain. Tapasztalataink, tájékozódásunk alapján, ezt olvasóink többsége jó néven vette, mert informáltsága vált ezáltal gazdagabbá, s elősegítette véleményalkotását. Ugyanakkor — tegyük hozzá — korántsem valamiféle „idilli” állapot ez. (Mai helyzetünkben dőreség is lenne ilyenre számítani...) Voltak, vannak olvasók, akik sokallják a politika „túlsúlyos" szerepét (arányát) a lap hasábjain, voltak pártok, akik viszont kevesellték „jelenlétüket” ugyanezeken a hasábokon, s voltak, akik megróttak bennünket, mondván: miért nem foglalunk állást, miért nem kommentálunk: „csak” közreadjuk — úgymond — a különböző álláspontokat. Nincs talán véleményünk? Van. S állást is foglaltunk. Mindenekelőtt abban, hogy egyedüli megyei napilap lévén Somogybán, először azt kell bemutatnunk, hogy milyen érdekek és szándékok igényelnek nyilvánosságot — s ezt is a lap profiljának, témaskálájának megfelelő módon. Azonban egy korábbi politikai intézményi struktúra váltása és változása, az egypárt önmaga folytonosságával szakító meghasonlása, megújulása és újraszerveződése, új pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek alig pár hónapos (vagy hetes) működése idején aligha lenne célravezető a látványos — hangzatos pálcatörés avagy felmagasztalás. Nem is szólva arról, hogy az újságot írók és szerkesztők sem állnak fölötte e folyamatnak, s ma valamennyi tömegkommunikációs műhelynek megadatik a lehetőség és a felelősség elgondolkodni azon, hogy mit jelenthet a közélet „ítészének” és „krónikásának” a feladata. Egyébként is látjuk, tapasztaljuk, hogy érdekek és meggyőződések, új felismerések és régi beidegződések — a politikai kultúra és türelem kinyilvánítása közben is — gyanakvásokkal, indulatokkal terhesen követelnek nyilvánosságot. Gyakran könnyebben talál utat a felcimkézés és a leszólás, mint a másokra türelemmel figyelő érvelés. Viszont érzékelhető, hogy a napi érdekekre nemcsak hivatkozó, de azt valóban vállaló politikai képviselet is jelen van a palettán, sőt amikor a szükség parancsolja — mint Románia népeinek megsegítésében is — közös medret talál a cselekvőképes jószándék! Természetes és elodázhatatlan, hogy e helyzetben — s ezentúl rendszeresen — a választásra jogosult polgárok voksainak kell döntenie programokról és képviselőkről. A választásokra mi is készülünk. Tisztességes, objektív tájékoztatást kívánunk adni a választások eseményeiről, a programokról, a jelöltekről — mindenekelőtt azt bemutatva, hogy egy közösség vagy közéleti mozgalom kit, miért tart érdemesnek érdekei képviseletére, de teret nem adva a közéleti küzdelemben, a másokat lejárató, bemocskoló, az emberi méltóságot sértő szándéknak. Nem azért, mert „lovagi ideálok” vezérelnek bennünket, hanem azért, mert mindennapjaink mutatják, hogy a tét igen nagy. Bármily nagy is a szó: ez közös sorsunk alakulása. S ehhez nemcsak pártsikerek kellenek. T. T. „Erősen a jövőbe kellene néznünk” Lévai József az MDF országos választmányának tagja, írásban válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire: — Lakitelektől indulok ki. Amikor még az ellenzék egységes volt, és ellenzéki politikát folytatni nem tűnt egészen kockázatmentesnek. Robbanás- szerű, dinamikus erő látszott szerveződni a hatalom ellen, világos céljaink voltak, amelyekért érdemes volt és kellett is harcolni. Nos, ezek a célok nagyrészt megvalósultak. Az a dinamikus erő erősen megoszlott és—sajnos—ezzel elvesztette. egységét az ellenzék. Szinte furcsának tűnt, hogy szabad tüntetni, mindenki kimondhatja a véleményét, megírhatja mindenki, amit akar. Megvalósult a szabad sajtó és a szólásszabadság. Magyarország köztársaság lett. Álltunk Nagy Imre koporsójánál, tüntettünk az erdélyi magyarság jogaiért. És félünk attól, hogy összeroppan a gazdaságunk, és sajnos ez ellen vajmi keveset tehetünk. Nem vagyunk hatalmi pozícióban, nem léphetjük át a saját árnyékunkat. Ahelyett, hogy összefognánk, egymást bántjuk. Igaz, padlóra került a hatalmat gyakorló párt is, de ez csekély vigasz. A múltból élünk, csemegézünk az elért sikereken, pedig erősen a jövőbe kellene néznünk... — Hogyan alakult a szervezettségük, és a pártélet? — Minden párt átesik egy perióduson, amikor a felfelé ívelő. pálya kissé megtorpan, aztán megint beáll egy egyensúlyi állapot. Az ellenzéki pártok egy részének a Magyar Demokrata Fórum volt a bölcsője. Ez a MDF régebbi — így a kaposvári szervezetnél is — bizonyos visszaeséséhez vezetett. Az MDF- szervezetek száma szaporodott, de az alapszervezeteknél a taglétszám stagnál. Nincsenek meg a pártélet technikai kellékei, és ha meglesznek is, — társadalmi munkában vállalni felelősségteljes feladatokat — igen nehéz. Megszállottság kell hozzá. Kevesen értik meg, hogy gyors sikereket elérni ma már egyre nehezebb. Azt sem értik, hogy a demokrácia nem azonos az anarchiával. Azt sem, hogy nem feltétlenül fontos feltűzött szuronyokkal állni egymással szemben, ha valamiben nem értünk egyet. Aztán meg van taktika és stratégia is. A többpártrendszer küzdőtere nem egy békés sziget. És nem mindenki Jézus Krisztus... Ha rajtam múlna — a demokrácia és az egyén szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett — szorosabbra fognám a gyeplőt. Frázisnak tűnik, de egységben az erő! A szervezettebb párt előnyösebb feltételek mellett indulhat a választásokon. — Mennyire tépázta meg az MDF hírnevét az ominózus pofozkodási ügy? — Ismerve a történelmet tudom, hogy a politikában néha egészen felkorbácsolódhatnak az indulatok. Volt idő, amikor az országgyűlési képviselőket záptojással dobálták meg, vagy összetörték a parlament széksorait, vagy éppenséggel rálőttek a miniszterre... Nálunk—az egypártrendszer idején — börtönbe csukták azt, aki ellentmondott. Az erőszakot semmi sem menti. Hiszen ez ellen harcoltunk még néhány hónappal ezelőtt. De azt gondolom, hogy ezt most pártpolitikai szempontból kihasználni nem tisztességes dolog. Mindenhol vannak visszás dolgok, ha csak ezeket hangoztatjuk, akkor hamarosan a vicclapok állandó témája' lesz nemcsak az MDF, hanem valamennyi párt is. — Milyen rendezvényeket szerveztek eddig ? — A kezdeti időszakban igyekeztünk toborzójellegű gyűléseket tartani. Olyan érdekes emberek voltak az előadók, akikkel az életben legfeljebb csak néhányszor találkozhat az ember. Példaként említem Király Bélát, Bíró Zoltánt, Litván Györgyöt és Rácz Sándort. Megemlékeztünk 1956-ról, elkészült a Nagy Imre emléktábla, most pedig a szegények karácsonyát szerveztük meg. — Hogyan készülnek a választásokra? — Most a választásokra való felkészülés, képviselőjelöltek jelölése a legfőbb feladat. Gondoskodni kell a megfelelő propagandáról, irodát kell létrehoznunk, de mindenekelőtt meg kell teremteni a belső egységet, az egyetértést. Platformról csak a választások után lehet szó, de jó lenne megismerni más pártok álláspontját is. Az. hogy érzelmileg melyikhez állunk közelebb, amúgy is kiderül majd a korteshadjárat során. Tehát fel kell készülni a hatalomnak vagy a hatalom egy részének az átvételére. „Nemcsak a Magyarországon élő magyarok pártj a kívánunk lenni” ✓ „Bort, búzát, békességet!” Elegáns irodaház a város központjában, a színház mellett. Itt van a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, s immár itt van a kisgazdapárt megyei központja is. A központ: 1 iroda, a „klasszikus” méretben. Talán 3x4 méteres lehet. Van még egy íróasztal, s egy dohányzóasztal is, 2 székkel. És van 1500 tag 38 alapszervezetben, 38 településen. Tarján Lászlóné dr, a párt megyei főtitkárhelyettese: — Somogybán elsőként a kaposvári szervezet alakult meg a múlt év februárjában — néhány fővel. Ez az iroda egyben a kisgazdapárt városi szervezetének is otthont ad. A megyei és a városi tanács, valamint a HNF közreműködésével jutottunk a helyiséghez és itt szeretnénk kicsit tágasabb teremhez is jutni, ahol a gyűléseinket megtarthatjuk. Erre egyébként már ígéretet kaptunk. —A pártnak nincs vagyona, bár bérleti díjat sem kell fizetnünk. Adományok vannak, s természetesen a központi juttatásokból is kapunk. FKGP — Az 1989-es év szervezéssel és a programok készítésével telt el. Részt vettünk az országos agrárprogram kidolgozásában, környezetvédelmi programunk pedig az országos koncepció alapját képezte. Minden szinten felléptünk a gyurgyeváci vízlépcső felépítése ellen. Komoly sikernek könyveljük el, hogy nem kezdték meg a kivitelezést. Részt vettünk az új erdő, vadászati és vadgazdálkodási törvénytervezet előkészítésében. Az az álláspontunk, hogy az 5 hektárnál nagyobb erdők maradjanak állami tulajdonban, a téeszeknél pedig tisztázni kell a tulajdonjogot. Pártunk közreműködésével sikerült a föld tulajdonjogával kapcsolatos túlkapásokat megakadályozni, szeszfőzdék, uradalmi istállók lebontását meggátolni. A vadászati, vadgazdálkodási törvényben pedig azt akarjuk biztosítani, hogy ez alanyi jogon legyen a tulajdonosé. — Természetesen mi is készülünk a választásokra: a körzetek élére megyei instruktor kerül, aki szervezi, irányítja a pártgyűléseket. A kisgazda képviselőjelölteket januárban mutatjuk be. Valamennyi körzetben indítunk jelöltet, lesz, ahol kettőt is. Csak azokat azonban, akik előzetesen az egyéni választásokon megmérettek. Bizakodó vagyok, két-három körzetben győzelemre számítok. Beszélgetésünk végén visszatérünk a pártvagyonra. Tarjánné dr. elmondja, hogy a jelenlegi zeneiskola volt a székházuk, de ők nem kívánják elvenni a gyerekektől, biztosak ugyanis abban, hogy megoldódik a helyiségproblémájuk. Arról is szól, hogy nem könnyű a szervezés, de a tagság létszáma állandóan emelkedik. Mosolygós, derűs, optimista, amikor elbúcsúzik: bort, búzát, békességet kíván. Mindhármat megérdemeljük! Az egyetlen párt, amelynek „központi” székhelye Kaposvár, s amelynek vezetője is kaposvári. Dr. Gueth Gyula, a Szabadság Párt országos ügyvezető elnöke, a megyei kórház ortopéd-főorvosa. A nagy kórházi rekonstrukció keretében osztályán is nehéz állapotok uralkodnak. Egy használaton kívüli kezelőhelyiségbe vonulunk vissza, miközben állandóan zavarnak bennünket, az ajtó pedig — természetesen zárhatatlan. Azért csak elindul a beszélgetés, a főorvos szívesen ismerteti a párt néhány hónapos történetét: — Október 7-én volt az első gyűlésünk a Jurta Színházban, melyre az Amerikában jelentkezett tagok egyharmada hazajött. Intézőbizottságot, 11 tagú vezetőséget választottunk ekkor, s ezután hozzáláttunk a program és a működési, szervezeti szabályzat kidolgozásához, amelyet a november 18— 19-i I. kongresszusunkon fogadtunk el. Somogybán szeptemberben alakult meg a párt, jelenleg 10 településen 32 tagja van, a legtöbben Kaposváron és környékén. SZABADSÁG PÁRT Vagyonunk nincs, jelenleg a lakásom egyben a párt irodája is. Számunkra is a választási hadjáratra való felkészülés a legfontosabb. Somogybán minden körzetben indítunk jelöltet. Mi a többi párt által hagyott rést szeretnénk betölteni azzal, hogy nemcsak a Magyar- országon élő magyarok pártja kívánunk lenni! Azt szeretnénk, ha a külföldön élő magyarok segítenének a gazdaság talpraállításá- ban. Ezért is támogatjuk a külföldi tőke bevonását, a kis- és középvállalkozásokat, és nemcsak az iparban! A mezőgazdaságban az amerikai típusú farmergazdálkodást támogatjuk, és a föld visszaadását jogös tulaj donosának. A vállalkozásokat az adórendszer megváltoztatásával is támogatni kell — például a csúcstechnika bevezetésére adókedvezményt kell garantálni. Pártunk az önkormányzatot támogatja, s ennek keretében a település rendelkezik a földterülettel és a befizetett adóval. El kell törölni a 43 százalékos társadalombiztosítást — önálló biztosító- társaságot kell létrehozni, amely felvállalja a betegbiztosítást. Ebben a formációban a nyugdíjasok és a 14 éven aluliak ingyenes ellátást kapnának, míg az aktív dolgozó fizeti a biztosítási díjat. Pártunk annak a híve, hogy az irreálisan magas nyugdíjakat csökkentsük, az alacsonyakat emeljük. Felül kell vizsgálni a vagyonokat is, s ami nem a fizetésből, hanem a korábbi funkcióból származik, állami tulajdonba kell adni! Reformálásra szorul az oktatás és az egészségügy is. Terveinkben 14 éves korig ingyen könyv, a rászorulóknak ingyenes étkezés és továbbtanulási lehetőség a cél. Engedélyezni kell magánkórházak, magánklinikák működését és lehetővé tenni, hogy az állami kórházaknak is fizessen a biztosító. A bérházaknál is engedélyezni kell a privát szektort. Úgy érzem, a választásokon meglepetést fogunk okozni. Optimizmusom alapja: a programunk, mellyel az eddig közömböseket is politizálásra kényszeríthetjük.
