Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
1990. január 25., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 Görögország a sláger Visszaszorult a török és a bolgár út Idei megyei kilátások az idegenforgalomban Fekete István emlékezete KILENCVEH ÉVE SZÜLETETT Utazz, magyar! — sugallta a világútlevél, és az emberek meghallották az üzenetet. Száz- és százezren indultak külföldre. Az §0 dollár valutakeret ■ bevezetése azonban úgy hatott, mint a leszaladt roló, amely hirtelen elzárja az addig kedvező kilátást. Háromévenként legföljebb egy kis kukucskálásra ad lehetőséget az utazni vágyó állampolgárnak. Vagy nem így lenne? Két kaposvári idegenforgalmi irodában, a Siotour- nál és az Ibusznál érdeklődtünk arról, vajon a kedvezőtlen rendelkezések mennyire szorították vissza az utazási kedvet. — A mi irodánknál nem esett vissza a forgalom. Legalább annyian jelentették be igényüket külföldi útra, mint a múlt év hasonló időszakában — mondta dr. Gé- ger Gyula irodavezető a Siotournál. — Ennek az az oka, hogy a csoportos utazáshoz biztosítani tudjuk a szükséges valutát, sőt, miután az egyéni utazás lehetősége az ismert valutáris gondok miatt csökkent, a társasutazások iránt nőtt az érdeklődés. Az Ibusznál Fejes Sándor irodavezető egy árnyalattal kedvezőtlenebbnek minősítette az iroda forgalmát a tavalyinál. Az egyéni utazás visszaesett, és stagnál az érdeklődés a társasutazások iránt is. — Mire számítanak a hazai idegenforgalomban? — A belföldi utakra kevesebb a jelentkező. Ebben nagy szerepe van a hazai árak emelkedésének is — mondják a Siotournál. Az Ibusz vezetője csak megerősítette ezt, hozzáfűzve, hogy például a Balaton- parton rendkívül emelkedtek a szobaárak és az egyéb költségek. Ennek ellenére van néhány hely, ahová rendszeresen szerveznek utakat. Mindkét iroda belföldi programjaiban az idén is szerepel Sopron. Ezenkívül a Siotour Lillafüredre, az Ibusz pedig Bükkfürdőre és környékére szervez rendszeresen, elfogadható áron kirándulást. — A világnak mely tájaira akarnak utazni azok, akik az önök irodájához fordulnak? — Nálunk favorit az idén is Görögország. — Ezt már dr. Desztics Gyuláné, a Siotour munkatársa mondta, aki szerint az egyhetes program elsősorban azért vonzó, mert olcsón sokat nyújt. Majd hozzáfűzte: — Nem elégedtünk meg a görög sikerprogrammal. Újítottunk: idén bekapcsoltunk egy gyönyörű dalmát tengerparti üdülőhelyet, Makarszkát. E térségben nemcsak a tengerpart, hanem a Neret- va folyó csodálatos, vadregényes világa is sok szépséget "kínál. — A görög utak nálunk is nagyon népszerűek. Emellett igen kedvelt a jugoszláv tengerpart is — hallottuk az Ibusz-iroda vezetőjétől. — Szerveznek-e utat Romániába? — Románia iránt nagy az érdeklődés — mondja dr. Géger Gyula. — Bizonyára sokat ígér dél-keleti szomszédunk turisztikai szempontból. Egyelőre azonban nem szervezünk utat Romániába, mert egyrészt nem tudjuk, milyenek ott a körülmények, a szolgáltatás színvonala mennyire felel meg a követelményeknek, másrészt ma még azt sem ismerjük, milyen idegenforgalmi irodák működnek ott. A felmérés megkezdődött. Mindenkelőtt testvérme- gyénkben, a festői szépségű Hargitában kutatjuk fel a lehetőségeket. Romániáról Fejes Sándor úgy beszélt, mint a nagy idegenforgalmi lehetőségek országáról, ahová Budapestről már az idén indítanak autóbuszjáratot. Kellő számú jelentkező esetén a kaposvári iroda is lehetőséget nyújt a romániai kirándulásra. — Milyen utak iránt csökkent az érdeklődés? — Két országot említhetek: az egyik Bulgária, a másik Törökország. Az előbbinél az ellátás zavarai, az utóbbinál a valutakorlátozás az ok — mondta dr. Desztics Gyuláné. Az Ibusz vezetője hasonlóan vélekedett a török utakról. Ennek ellenére Törökországba is indítanak járatot — —mondta —, Isztambulban márciusban három éjszakát tölthetnek el a kirándulók 8141 forintért. (Szegedi) 1900. január 25-én született Gölle községben Fekete István író. Személyesen nem találkoztam vele soha. Azon a nyáron halt meg, amikor megismerhettem volna. Mint keszthélyi kis diák írtam neki lévőiét, s válaszolt rá. S aztán egy képeslapot kapott tőlem Gölléről, mely az íróasztalán állt halála utolsó percéig, és, ahogy özvegye írta egyik levelében: „nem nyúlhatott hozzá senki, ö törölgette, tisztította a portól, nélküle italán írni sem tudott volna.” Hazájának Somogyot tartotta és nagyon szerette. Akik olvasták a Ballagó idő című regényét, emlékeznek rá, milyen lelki tö rést okozott Fekete Istvánnak a város. Vigasza az volt: lejárt a piacra, hogy gölleiekkel találkozhassál^ Gölle község hálával adózik hűséges fiának. 1971 ben emléktáblát helyeztek el szülőházán. „E házban született Fekete István író, a kétkezi emberek és a természet világának költői ábrázolója. Rajongásig szerette szülőfaluját és annak embereit, akiilk emberségét és írói világát formálták.” Róla nevezték el a művelődési otthont, a községi könyvtárat és az általános iskola könyvtárát. Gölle nagy hatással volt rá. Soha nem távolodott el a parasztgyerekektől. Talán ez a szeretet és ragaszkodás formálta későbbi életét is. A göllei Kácsalja rétté’ sokszor találkozunk írásaiban, ahol mezítlábos , kis pajtásaival élete legboldogabb éveit töltötte. Társaságukban fedezte fel a szülői házon túli világot, a Cöndét a szarkafészkes akácaival, a szőlőhegyet és az öreg szentpéteri erdőt. Fekete István eggyé vált a göllei parasztgyerekekkel, er- kölcsiségben ettől nőtt jegenyemagasra ! Olvasóinak széles tábora* műveinek nem csökkenő népszerűsége, személyének tisztelete a bizonyíték arra, hogy maradéktalanul sikerült megvalósítani célját: „ ... a kísértés és a vágy el nem hagytak soha, életet, színt, csillogást, muzsikát adni a 'szavaknak, hogy a könyv kitárt lapjain ott legyen az ősz, a tavasz, a bánat, az öröm és szólaljon meg az írás magától, mint amikor a szél megzendül a nyírfák sudarában.” Ha ismerősök látogatták meg Budapesten, Gölle említése szívét melengette — „Budai lakásomban, — pedig negyedszázada lakom benne —, talán először éreztem otthon magam, mert az igazi otthont kitörölhetetlenül ébren és álmomban is mindig szülőfaluim jelentette.” Fekete István rnur>kássár gával kapcsolatban Takáts Gyula költőt idézném- „Hiába tanítóikodotr Gárdonyi Géza Karódon, és született Babay József Nagyatádon, bizony Az én falum, a Vándorlegények, az Édesanyám és a Mi hu- szonketten című könyveik megközelítően sem ábrázol ják cflyan sokszínűén és mélyen a somogyi valóságot, mint Fekete István írásai.” Írásai különösen nagy élményt nyújtanak azoknak aíz olvasóknak, akik ismerték, illetve ismerik szereplőit, az író barátait, vagy ellátogattak a szülőfaluba, jártak a Cöndében, a szőlőhegyen és a csodálatos Kácsaliján. Az író születésének 90. évfordulóján keresem a választ arra a kérdésre, hogy miért hallgat irodalomtörténetünk és kritikánk az íróval kapcsolatban ? Rádöbbentem arra, hogy a ma élő kortárs írók, akik közül többen korántsem alkotlak annyit, minit ő, sokkal nagyobb elismerést és méltatást kapnak, pädlg köztudomású, hogy Fekete István már 20 éve eltávozott körünkből. Veres Péter azt mondta róla: „Ha a Kelét angol szerző írja, rögtön szárnyra kapta volna a világhír, mert hűségesebb krónikása az állatvilágnak Kipling- nél.” Talán nem’ is tudta, hogy Fekete István távcsövével órákig figyelte könyvei „modelljeinek” szokásait: Csít, a fecskét, Vukot, a rókát... „Könyveiből a külföld a magyar tájat és embert, a magyar pedig a hazát ismeri meg. A legnemesebb honismereti mozgalom az övé! Egyéni utakon járó magyar író, aki jelentős műveket hagyott hátra. Könyveiből harmónia, tiszta és egyszerű bölcsesség árad, sugárzik. Hitének mélysége vitte iközel az elemekhez és az emberekhez. Szeretete egyetemes. Ahol magyarok élnek, írásait mint a hazához vezető kalauzt igénylik. Emigrációink levelezése és hírei is erről vallanaík. Ifjúságunk körében a nagy költészet és a líra befogadására is előkészítő a Fekete István-i mű” — mondta róla Takáts Gyula. _ Fekete István a szívével írt és a szíve is vitte el, mert — egy hindu közmon- dá s szerint is — „a gondolat bölcsője a szív”. Hosszú hallgatás után szülőfajujában újabb tervek születtek és valósultak meg. 1986. szeptember 2-án tíz alapítótaggal megalakult a Fekete István Baráti Kör. A szervezetnek ma mintegy 120 tagja van. A baráti kör és a község lakossága 1987. augusztus 20-án adta át a nagyközönségnek a szülőházban berendezett emlékszobát és halászati gyűjteményt. Ez a nap számomra azért is felemelő volt, mert az író özvegye — Edith néni — megajándékozott egy díszes borítóval bekötött és dedikált „Ballagó idő” c: mű könyvvel, melyhez képékeit is mellékelt. Elmondhatatlan öröm fogott el, amikor a képek között megláttam azt a képeslapot, melyet 20 éve én küldtem még Keszthelyről Fekete Istvánnak. Ez ' a képeslap nekem is lakásomba hozta szülőfalumat, mert azon a könyvespolcon helyeztem el, ahol Fekete István portréja is látható, megjelent műveivel együtt. Továbbra is azon munkálkodunk, hogy ápoljuk a Fekete István-i nagyomá- nyokat, haza- és szülőföld" szeretetre neveljük az ifjúságot. Tervezzük az tró szobrának felállítását is a szülőház. előtti parkban. Tavaly nyáron egynetes olvasótábort szerveztünk ajkai diákoknak a községben. Az idén pedig góllei diákok látogatnak el Ajká ra. Nevét viseli még az 1938- ban megalakult kertbarát kör is. Az író születésnapja van. A dombóvári utcát járom, azt az utcát, ahol Fekete Árpád — a későbbi göllei tanító —, az író édesapja született. Odébb a dombóvári vár egyik romtornya látszi a gólyafészékkel. Megszólal a harang: déli 12 óra ... Lehunyom a szemem: Göllére gondolok! Mintha ott járnék! Ajándék ez a szép (téli nap. És a harangokról jut eszembe Fekete István régi mondása: „... a tornyok, a várak és paloták összedőlhetnek, de a szeretet örök!” A születésnapon most ezt is hirdessék a harangok! S végül emlékezzünk és köszöntsük az egyetlen élő göllei barátot is, akinek a következő verset írta: „Berta Jancsinak! Végy kezedbe pajtás, könyv vagyok: betűmön mosoly és igaz könny ragyog. Halhatatlan lettél, s gyermek életünk: olvass el Pajtás — és Feléledünk!" Bodó Imre------------------- _ H a szerényebb is a kínálat A Képzőművészeti Kiadó újdonságai R E G I Ó Új folyóirat A művészeti albumok iránt érdeklődők a „Nagy magyar festők” sorozatban az idén Zichy Mihály gazdag életművével ismerkedhetnek meg. A Képzőművészeti Kiadó is kénytelen volt csökkenteni idei könyvújdon- ságai számát, ám továbbra is igényes művek megjelentetésére vállalkozott. Ezek sorában találjuk Gellér Katalin Zichyről szóló munkáját, amely negyven színes és száznál több fekete-fehér reprodukciót szentel az európai hírű festő munkásságának megismertetéséhez. Ez ideig senki sem vállalkozott még a teljesség igényével századunk erdélyi képzőművészeinek a bemutatására, Banner Zoltán pedig ezt teszi a kiadónál megjelenő új kötetében. A szerző célja, hogy a leg- újabbkori erdélyi művészet valódi arculatát tárja föl a festészet, szobrászat, a grafika és az iparművészet műfajain keresztül. A mintegy hatvan színes és száznál több fekete-fehér reprodukció nagyrésze kalandos úton jutott a kiadó birtokába. A Képzőművészeti Kiadó biblifil sorozatában Rembrandt harminc legszebb, bibliai témájú rézkarcát adja közre Kelényi György ismert barokk-kutató segítségével. Ugyancsak könyvritkaságnak számít Jókai Mór versbe szedett, emlékkönyvszerű városkalauza Budapestről. A Mai magyar művészet sorozat Borsos Miklóst mutatja be. L. Kovásznál Viktória a sokoldalú művész pályájának szentelte újabb munkáját, amelyben talán elsőként kísérelte meg Borsos művészetének és életpályájának módszeres összefoglalását és rendszerezését. A Szépművészeti Múzeumról eddig is több album készült. Ezek tapasztalatait figyelembe véve rendhagyó kiadványt gondoz a kiadó. A múzeum régi képtárának és szoborgyűjteményének legszebb darabjaiból 150 remekművet ismertet Urbach Zsuzsa. A várható igényre való tekintettel a magyaron kívül német, angol és olasz nyelven is megjelenteti a kiadó. Megújuló Székesfehérvár Székesfehérvár Palotaváros nevű központja és környéke rendezésére, beépítésére tervpályázatot írt 'ki a városi és a megyei tanács a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériummal. és a Művelődési Minisztériummal közösen. A tervpályázat célja, t hogy megoldják e városrész térségének szerves és harmonikus kapcsolódását a történelmi városközponthoz. A tervpályázat országos és nyilvános, a részletes kiírásit a jelentkezők a városi tanács műszaki osztályán kaphatják meg. A napokban jelenik meg a Regio című kisebbségtudományi szemle első száma. A folyóirat érdeklődésének középpontjában a csehszlovákiai magyarság múltjának és, jelenének tudományos igényű vizsgálata áll. Elemzi a kisebbségi kérdés általános problematikáját is. Az új folyóirat figyelme kiterjed minden etnikai kisebbség helyzetére, különös súly- lyal a Közép-Európában élőkre. Szerzői a csehszlovákiai magyarság kutatásának a viliág bármely pontján élő szakemberei, a kisebbségi kérdés rangos, magyar és más nemzetbeli kutatói. A folyóirat szerkesztősége a Regio hasonló jellegű könyvsorozat kiadására és terjesztésére, valamint a csehszlovákiai magyar tudományosság támogatására alapítványt hozott létre. A Regio előfizethető postai pénzesutalványon: Párbeszéd Alapítvány 222-11882 folyószámlaszámon, megrendelhető a szerkesztőség címén (Gorkij fasor 38. I. em. 34.).
