Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 20., szombat A' BALATON JÉGÉN Fotó: Gyertyás László 4 Téli csata a nyári Balatonért TÖBBFELVONÁSOS DRÁMA BOGLÁRLELLÉN Ha elhisszük Shakes peare- nak, hogy a világ egy nagy színiház, s benne színész minden férfi és nő, akkor a boglárlelleit kamaraszínpadnak tekinthetjük, ahol persze azért még töményen jelen van az élet sava-borsa. A függöny felhúzása előtt nézzük a kulisszák mögötti eseményeket: a városi tanács a közelmúltban új darab próbáját kezdte meg. Címe: „Emeljünk közterületi árakat”. A súgó — jelen esetben — az apparátus és a főrendező: a tanácselnök jól felkészült a témából. Tanulmányozták a korábbi előadások dokumentumait, s megdöbbentek: a húszéves instrukciók még mindig élnek, aligha módosított valamit rajtuk az élet. Forradalmian megváltoztatni egy színházat persze rendkívül nehéz. Számítani lehet arra, hogy a vezető színész bereked, a statiszta rossz ütemben lép színpadra, zenés darabnál esetleg megcsúszhat a karmester és elvágódik a zenekari árokban. Azt persze ritkán tételezi föl bárki is, hogy néhány markánsabb művész vezetésével föllázad az egész statisztéria. Akik végig jelén voltak, azt mondják: már a szerep- osztásnál elindult a harc, s nem lehetett tudni, mikor fajul háborúvá. Szabó József tanácselnök rutinos közéleti ember lévén nem akart katartikus élményt szerezni a tanácsnak már a főpróbán. Ügy gondolta — s ebben maga mögött érezhette a súgók és a közönség: a helyi lakosság támogatását —, hogy fölméri a darab hatását, s a premierre ennek megfelelően módosítja az előadást. Nos, a főpróba nem aratott egyértelmű sikert, s ez biztató lehet a bemutatóra. A tudósító a függönyök felhúzásakor jelent meg a helyszínen, s mindjárt kezébe is kapott egy színházi kalauzt, melyet a kereskedők képviseletében Kertész Rezső megyei Kisosz-titkár nyújtott át: „Kedves Rezső! Ismét segítségül hívunk, mert a boglárleltei városi tanács a közterület- használati díjakat fel akarja emelni az 1990. január 4- én tartandó tanácsülésen. Az emelés mértéke épületnél, pavilonnál 360 forintról 1500 forint (négyzet- méter év), vendéglátóipari előkertnél 60 forintról 400 forint (négyzetméter’év) díjra. Ehhez még jön az áfa, 15 százalék. Tehát 1725 forint lenne az építmények díja, a kerté pedig 460 forint. Sajnos, most sem történt meg az érdekeltek bevonása, illetve tájékoztatása. Véleményünk szerint ez olyan áremelést von maga után a szabadáras élelmiszerárak bevezetésével, a prognosztizált 19 százalékos inflációval a vendéglátóipari áfa 100 000 forintonként 13 800 forintra történő emelésével, hogy azt hiszem, majdnem százszázalékos áremelést kellene Végrehajtani. Ez az idegenforgalom csődjéhez vezet. A magyar lakosság vásárlóereje már tavaly is lényegesen csökkent. A növekedésre számító KGST-turisták sem lesznek annyira ellátva forinttal, hogy áraink elviselhe- tők legyenek számukra.” A forgatókönyvnek megfelelően peregtek a jelenesek. Madarász Ferenc hatósági osztályvezető azzal védte a koncepciót, hogy a váltós rossz anyagi körülmé- hyek között van, s több évtizedes központi irányítás után, most végre a tanács dönthet lényeges helyi gondokról. A bevételek növelésének egyik eszköze a darab eszmei mondanivalója: a közterület-használati díjak ’emelése. A kereskedők 70 Százalékának egyébként frekventált helyen van üzlete, s így jövedelmük is több az átlagosnál. . Hajdinák József meggyőző monológjából az derült ki, hogy a sok szólam ellenére sem dicsőség még Magyarországon vállalkozónak lenni. Furcsa, rosszízű előítélet lengi körül őket, pedig ebben a szférában 6em kisebb tehetségű és nem kevésbé tisztességes emberek dolgoznak, mint az élet más területén. Ok saját pénzüket kockáztatják, régebbi üzleteiket fel kellene újítani, de a tisztázatlan jogviszony miatt nehéz e döntés. Garanciát kellene számukra biztosítani, hogy végre hosz- szabb távra tervezhessenek. Ennek egyik formája az épületek, illetve földterületek megvásárlása, s akkor ők gondoskodnak a megfelelő színvonalról is. Kertész Rezső kiselőadásában arról beszélt, hogy végre ki kel! lépni az apparátus bűvköréből, minden döntést a nyilvánosság előtt kell meghozni s az igazi értéknek kell érvényesülni, A két tanácsülés közötti Szünetben a kereskedők 'mozgósították kollégáikat, s a csata szombaton a lellei ■művelődési házban folytatódott. A tanácselnök és a hatósági osztályvezető természetesen védte saját elképzeléseit, de az összefogás és az ellenérvek hatásába kijelentették: hajlandók a kompromisszumra. A kereskedők néhány képviselő- ■je: Szalay Pál, Hajdinák József, Molnár Gáborné, Búkor Ferenc vállalkozásbarát politikát kért a tanácstól, s cserébe ők is támogatásukat ajánlották. Szalay Pál javaslatára most 50-től 100 százalék közötti áremelést, s évenként az infláció •mértékével emelt közterület-használati díjat tartanának elfogadhatónak. Kérték az elnököt, ezt az elképzelést támogassa a tanács legközelebbi ülésén. A márciusi bemutatóig is índulatmentes, jó munkát :kíván a tudósító. Süli Ferenc Tanulj, hogy permetezhess! Az Elnöki Tanács 2 1988- as határozata, valamint a MÉM 5 1988. számú rendeleté alapján a szabadforgalmú és nagyüzemi felhasználású növénvvédőszer-kategó- riák mellett január 1-jével megismerkedhettünk egy új fogalommal, a feltételes forgalmú növényvédő szerek csoportjával. Ezeket a szereket azonban csak a kellő ismeretanyagot igazoló vizsgabizonyítvánnyal rendelkezők vásárolhatják meg. Megyénkben már sorra rendezik azokat a tanfolyamokat, amelyeken 80 órás foglalkozás keretében elsajátíthatók. a tudnivalók. Kaposváron a Móricz Zsigmond Művelődési Házban Húsz Mihály igazgató szervezte meg a Kertbarátok Egyesülete tagjai* részére az oktatást. Dr. Jasinka János, a Növény- és Talaj- védelmi Szolgálat Kaposvári Intézetének igazgatója a megyei helyzetről is tájékoztatott. — Nemesdéden befejeződtek az első tanfolyamok, mi 59 embert vizsgáztattunk. Felkészültségük alapján sokan akár a technikusminősítő vizsgán is megfeleltek volna. Ebben a községben a szolgálat állomása is szervezett tan folyamot, így több mint százan tettek sikeres vizsgát. A kaposváriak között ott van az áfész, az Agróker, a Zöldért minden olyan munkatársa, aki növényvédőszer- forgalmazásban vesz részt. — Lassan meg kell kezdeni a tavaszi kerti munkákat, aki nem kezd időben, vegyszer hiányában a védekezéseket is elmulasztja. Nyitottak vagyunk, bárki jelentkezését elfogadjuk — mondta Hász Mihály Gyorsan változó rendeletek korát éljük. Vajon meddig marad fenn ez a rendelet ? — Átalakuló gazdaságunkban egyre meghatározóbbá válik a. kisüzem. A jelenlegi 37 százalékos részesedési arány az idén várhatóan eléri a 40 százalékot a mezőgazdasági termelésben. Ehhez viszont a teljes szektorsemlegességet kell biztosítani, tehát minden vegyszert hozzáférhetővé kell tenni a kistermelő számára is — mondta Jasinka János. A jövőben tehát a nö- vényvédőszer-vásárlás a megfelelő ismeretekhez lesz kötve, nem a termelőüzemhez. Mindenképpen el kell sajátítani tehát a szükséges tudnivalókat, annál is inkább, mert a nyugat-európái szabványok más követelmények elé állítják a termelőket. Érdemes tehát rászánni 80 órát, nemcsak saját, de környezetünk és embertársaink egészségéről is szó van. M. T. DÉL-DUNÁNTÚLI TÜKÖR Szippantás a füstködből Meggyújtom az új egy forint ötven filléresem végét, amelynek megjelenési formája egy szál cigaretta, s békésen kifújom a füstöt, miután megszabadítottam némi kátrány- és nikotinmennyiségtől. Lám, máris kevésbé szennyezem a levegőt! Magamat — belül — persze nvúvasztom, de mi ez ahhoz képest, amit mások tesznek velem? Ilyen szempontból egy kicsit a csütörtök kivétel volt. ' Megálltak a füstokádók Mindenütt Volán-sztrájk, ebből az alkalomból nyugalom az utakon. Nem akarok túlságosan ironizálni, hiszen tudom, miért kerül sor a munkabeszüntetésre, tudom, mit jelent ez országos viszonylatban, és átér- zem a buszvezetők gondját. De még valami mást is. Nem zúgtak előttem Pécs utcáin a füstokádó, köhög- tetö autóbuszok. Mintha kicsit tisztább lett volna a levegő; legalábbis kellemesebb. Valahogy bátrabban lélegeztem. Talán csökkent a szmog. Mert az ugyancsak van, és ha lenne — mint ahogy állítólag lesz — rendszeres mérés, lassan akár szmogriadót is elrendelhetnének az egészségügyi hatóságok Pécsett. Sötét füstköd takarja a várost, a szabadban levő kocsik reggelre egységes szürke bevonatot kapnak, s köhögőrohamokat, légcsőhurutot az emberek. Mert ontják a füstöt a kocsik, a buszok, a gyárak, és nincs a jótékony szél, ami elsodorja. Lassan az jár jól, aki egyáltalán nem is lélegzik. Csodálom, hogy még nem árulják palackban a friss levegőt. Óriási üzlet lenne! Ebéd utáni fröccs helyett két szippantás ózon. Mert úgy kellene a jó levegő a tüdőnek, mint szemnek a szép látvány. Szemérmes lányok S mi más lenne gyönyörű a férfiszemnek, mint a nő. Így érthető, hogy sokan belelkesültek, amikor az egyik pécsi bár amatőr sztriptízversenyt hirdetett. Aztán ahogy ez már lenni szokott, jött a csalódás, mert a szomszéd Zshzsika vagy a telt keblű hölgy a AZ INDOK: RÁFIZETÉS Megszűnő nagyatádi szolgáltatások Az új év első munkanapján megszűnt a nagyatádi pb-gázcseretelep. Papp János, a Somogyker 36. számú boltjának vezetője volt az üzemeltető: — A pb-gáztelep a tanács tulajdona, mi csak üzemeltettük. Amíg a városban csak itt lehetett pb- gázpalackot cserélni, addig nagy volt a forgalmunk. Amióta az Áfor-kútnál is cserélnek, naponta csak 25- en, 30-an jönnek, a 11,5 kilogrammos palackokért. A Dél-somogyi Mezőgazda- sági Kombinát lábodi húsüzeme sem tőlünk viszi már: a községben létesítettek telepet. Veszteséges hát az üzemeltetés, s felmond- tuk a tanácsnál a szerződést. Igv csak a város végén, a lábodi úton levő benzinkútnál lehet palackot cserélni, de ott csak a 11,5 kilogrammosokat, mivel nem tartanak 0,5, 2 és 23 kilogrammos palackot. Elterjedt az a hír is, hogy bezár a Patyolat-szalon; a tanács-vb legutóbbi ülésén be is jelentették ezt. Az indok: ráfizetéses... Ha ez így megy tovább, akkor a város szolgáltatóhálózata visszafejlődik. (Dorcsi) harmadikról nem volt a jelentkezők között, sőt még jelentkezők sem voltak. Sokan megelégedtek volna a sztriptíz helyett — a sztrip nyolccal, de hát sehol semmi. Pedig a rendezők elhúzták a mézesmadzagot, mert azt ígérték, az első öt helyezett szerződést kap, 8 ezer forintért alkalmazzák őket. Nyolcezerből ugyan manapság nem lehet felöltözni, de levetkőzni talán igen. Ügy látszik, lányaink mégsem szemérmetlenek, hiszen nem -tolongtak, hogy bájaikat mutogassák. Nem voltak oda, hogy a bár plakátjain szerepeljenek ... Mások persze megőrülnek a plakátokért, hiszen valóságos plakátháború dúl, egymásét ragasztják át az ellenfelek, aztán természetesen mindenütt ottfelejtik az érvényüket vesztett papírokat: házfalon, villanyoszlopon, kerítésen. Teljes a káosz plakátügyben is, nem lehet pontosan tudni, melyik kié és ki mit akar. Persze ez lenne még a kisebbik baj, hogy a plakátokról nem lehet tudni... Csak egyszer majd e téren is rendet ke:l tenni, hiszen a felül szmo- gos, alul szemetes várost most derékon kapta a plakáthadsereg. De úgy látszik, ahogy a lányok nem voltak hajlandók vetkőzni a bárban, úgy nem vetkőzik. nem szabadul meg kopott gönceitől a város sem. Pedig az lenne az igazi íjagy show! Ki megy v és ki marad? Másutt megszabadulnak, de nem plakátoktól és ruhadaraboktól, hanem emberektől. E téren, úgy hírlik. Tolna megye fiatal városában, Tamásiban meglehetősen zavaros a helyzet. Azt beszélik, hogy az egyik üzemből rövidesen száz embert küldenek el. A másikból is legalább annyit. Biztosat nem tud' és nem is tudhat senki. A kisvárosban ugyanis főleg nagyvárosi cégek leányvállalatai, kirendeltségei működnek: s mit tesz a nagyvállalat? Nem a központban hajt végre leépítést, hanem vidéken, a kislánynál. így sok ember helyzete bizonytalan. Nem tudja, igaz-e a szóbeszéd, és ha igaz, akkor kire vonatkozik. Tamásiban most is több mint százan vannak munka nélkül, és a tanács alaposan fontolgatja a közhasznú munka bevezetését. Konkrét döntés azonban még nincs, mert végül is senki nem tud semmit pontosan ... Sajnos, manapság ez a helyzet. Mindenki beszél, találgat, de pontosan nem lehet tudni semmit. így aztán jövőt tervezni is meglehetősen nehéz. Pedig kellene! Azért ez alól is van kivitel, szerencsére. A távközlési igazgatóság például végre tervezhet, hiszen önálló vállalat lett. S a távközlés jó bolt, jó befektetés. Tíz év múlva mindenütt lesz crossbar, és újabb kétmillió lakásban cseng majd a telefon. Talán akkor majd gyorsabban, egyszerűbben mennek a dolgok. S hadd legyek optimista: eljön majd az idő, hogy egy új lakást úgy vehet birtokba az új tulajdonos, hogy ott már működik a telefon, vagyis az első napi csőtöréshez telefonon hívhat szerelőt. Ez lesz az igazán jó dolog! Dán Tibor
