Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

'4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 17., szerda ÁLLÁSPONTOK Áz MDF kaposvári szervezetének nyilatkozata A Néppárt megyei szervezetének felhívása IGAZSÁGOS VAGYONELOSZTÁSI A TSZ-EKBEN FIDESZ-KÖSZÖNET Fontosabb, hova kerültek a segélyek Az Országgyűlés decem­beri ülésszakával lezárult egy korszak: az államszo­cialista diktatúra a szabad választásokkal véget ér. Miközben tudomásul vesszük, hogy katasztrofális helyzetünkben súlyos in­tézkedések meghozatalára kényszerül a kormány, til­takozunk az olyan intézke­dések és döntések ellen, amelyek a hatalom átmen­tését, a nemzeti vagyon ki­árusítását és a pazarlást szolgálják. Nem engedhetjük az or­szág, a nemzet jövőjét el­játszani ! Nem a nemzet a bűnös, hanem azok, akik országun­kat morálisan és gazdasági­lag szakadékba sodorták. Nem leszámolást, de elszá­moltatást és felelősségrevo- nást akarunk. Ennek érdekében körle­tei jük, hogy: — Kezdődjön meg azon egykori és jelenlegi párt-, állami és gazdasági vezetők elszámoltatása, akiket bizo­nyíthatóan felelősség terhel az elkövetett törvénytelensé­gekért, az elhibázott politi­kai és gazdasági döntése­kért! Számoljanak el a „rá­juk bízott", de elherdált nemzeti vagyonnal. A fel­vett, de vissza nem fizetett dollármilliárdokkal! — Vonják felelősségre és állítsák független bíróság elé a Lázár és a „Grósz- kormány" tagjait az állam- háztartási mérleg tudatos meghamisításáért! — Követeljük elszámolta­tását — és vétkességük megállapítása esetén bíró­ság elé állítását — mind­azoknak, akik az elmúlt tíz évben, illetve a büntetőjogi elévülési időn belül párt-, állami vagy gazdasági ve­zetői állást töltöttek be és töltenek be Kaposvárott és vonzáskörzetében! Az elszá­moltatás megtörténtéig he­lyezzék zár alá ingatlanai­kat, bel- és külföldi deviza- számláikat. — A kormány azonnali hatállyal szüntesse ,meg a szocializmus építése érdeké­ben kifejtett tevékenységért adományozott kitüntetések­kel járó kiváltságokat! Szűnjön meg a korenged­ményes nyugdíjazás, a ki­tüntetésekkel járó kiemelt nyugellátás. Maximálják a megállapítható nyugdíjak összegét és ezzel egyidejű­leg szüntessék be az ezt meghaladó, vezetői beosz­tásból eredő magas nyugdí­jak folyósítását. Az így megtakarított összeget for­dítsák az alacsony összegű nyugellátások emelésére. Az önhibájukon kívül a társa­dalmi létminimum alá ke­rült polgártársaink segé­lyezésére. — Szűnjön meg a nem­zeti vagyon kiárusítása és elkótyavetyélése. Az új kor­mány hivatalba lépéséig azonnali hatállyal tiltsák meg gyáraink, üzemeink, földjeink valós értékük alat­ti eladását magánkézbe tör­ténő átengedését. — A kormány azonnali hatállyal állítsa le a mú1: dokumentumainak meg­semmisítését, az MSZMP- iratok elégetését. A kapos­vári és a megyei iratokat ne . engedjék Budapestre szállítani. Az MDF nem kíván a szociális demagógia eszkö­zeivel élni. Arra kérjük a gyárak és az üzemek dol­gozóit, hogy jogos követe­léseik érvényesítésére a sztrájkot csak végső eset­ben vegyék igénybe. A jelenlegi súlyos hely­zetben a nemzet egységes fellépésre és összefogásra van szükség. Nem akarjuk, hogy politikai, világnéze­ti meggyőződése, faji vagy nemzetiségi hovatartozása miatt bárkit is üldözzenek. Elítélünk minden olyan tö­rekvést, amely a nemzeti egység megbontását szol­gálja. Határozottan vissza­utasítunk minden olyan megnyilvánulást, amely a hazánkban és a határain­kon kívül élő más nemzeti­ségek, népek közötti ellen­tétek szítására vezet. Európához való felzárkó­zásunkat és a közös európai- ház felépítését csak egymás érdekeit és jogait kölcsönö­sen tiszteletben tartva va­lósíthatjuk meg. Ennek tör­ténelmi esélyei adott. Az MDF- kaposvári szervezete megnyugvással veszi tudo­másul az Európában bekö­vetkezett forradalmi válto­zásokat és baráti kezet nyújt a diktatúrák megdöntőinek. Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezete A Magyar Szocialista Munkáspárt Siófok városi tagsága megtartotta év eleji összevont taggyűlését, ame­lyen — helyenként éles vi­tában — értékelte a jelen­legi helyzetet és meghatá­rozta a- feladatokat. A siófoki fórum megálla­pította, hogy a városban fo­kozatostan rendeződnek a párt sorai. A tagok elsősor­ban elvhű marxisták, s köztük egyre több a fiatal és a nő. Megfogalmazódott a taggyűlésen, hogy az elmúlt időszak ziláltságáért, a gaz­dasági nehézségekért a párt egyszerű tagjai nem tehe­tők felelőssé. Nem fogadják el azt az álláspontot, hogy a párt hagyta el tagságát. A tagság létezik, de most már azok nélkül a vezetők nélkül, akiket a tagság el­ítél, mert nem hallgattak rá, amikor eltértek a mar­xista elvektől; amikor visz- szaéltek hatalmukkal. A párt alapvetően e tor­zulások miatt nem tudott eleget tenni a társadalom iránti kötelezettségeinek. Ezért a tagság egyetért az­zal, hogy társadalmunk a többpártrendszer keretei kö­zött tartsa ellenőrzése alatt a mindenkori hatalmat. Te­hát támogat minden demok­ratikus kibontakozást. A siófoki MSZMP-tagOk ugyanakkor elítélik mind­azokat. akik hatalmuk át­A Magyar Néppárt me­gyei gyűlést tartott szom­baton Somogyváron. E fó­rumon megválasztották a megyei elnökséget. Tisztelet­beli elnöknek dr. Kanyar Józsefet, elnöknek dr. Gye- nis Sándort, titkárnak Tor­kos Tamást választották neg, az utóbbi kettő so- mogyvári lakos. A Magyar Néppárt me­gyei és választási irodája Somogyváron lesz. Az ülé­sen részt vett Varga Csaba országos titkár, és tájékoz­tatót tartott a szép számú tagságnak. A Néppárt iránt érdeklődők a somogvvári tisztségviselőknél érdeklőd­hetnek és jelentkezhetnek a párt ügyekben. A Magyar Néppárt So­mogy megyei szervezete fel­hívást fogadott el, s ebben leszögezte: örömmel üdvözli, hogy végre lehetővé vált a termelőszövetkezeti vagyon felének felosztása a tagok között. Ugyanakkor megüt­közését fejezi ki amiatt, hogy egyes termelőszövetke­zetek elosztási módszere mentése érdekében alkuba bocsátkoznak és nem a sa­ját munkájukból élő töme­gek érdekében cselekszenek: akik a magántőke kezére akarják átjátszani azt a köz­vagyont, amelyet a dolgozó tömegek teremtettek meg azzal, hogy jogos munkabé­rüknek csak egy részét kap­ták meg a szocialista jövő ígéretével. Elítélik azokat is, akik demagógiával akarják szétzilálni a progresszív ér­telmiség, munkásság, tsz- tagság érdekközösségeit. A párttagság ma legfon­tosabb feladatának tartja, hogy mozgósítsa a saját munkájukból élő embereket arra: támogassák a munka­helyeken a jól szervezni tu­dó vezetőket. Egyetért azzal, hogy a vállalatoknál alakít­sanak munkástanácsokat, egyéb helyeken közvagyon­védelmi bizottságokat és követeljék meg, hogy véle­ményük és beleegyezésük nélkül a fejük fölött senki ne döntsön termelőegysé­geik sorsáról. Szorgalmaz­zák, hogy a dolgozók becsü­letes munkájukért becsüle­tes bért kapjanak. Siófok város MSZP-tagsó- gának az a meggyőződése: a munkájukból élő emberek csak ilyen összefogással ke­rülhetik el, hogy saját ha­zájukban váljanak ..vendég- munkássá” vagy ami még hátrányos helyzetbe hozza azokat az alapító tagokat, akik nemcsak munkájukkal, hanem földjükkel, eszköze­ikkel, állataikkal is nagy­ban hozzájárultak a mai va­gyon létrejöttéhez. A Magyar Néppárt megyei szervezete ezért felszólítja az érintetteket, hogy a va­gyonfelosztásnál vegyék fi­gyelembe a- tagként eltöltött éveket, az ezelőtt megkere­sett összes jövedelmet és a belépéskor bevitt földet, esz­közöket, állatokat, nehogy ismét igazságtalanságot kö­vessenek el a már annyi­szor kifosztott parasztsággal szemben. Arról, hogy a kommunis­ta hatalomátvétel xpilyen károkat okozott a mezőgaz­daságban. de méginkább a falusi társadalmakban, kö­teteket lehetne és kell is nlajd írni. Dr. Csullag Jó­zsef — „Tűnődések a ma­gyar mezőgazdaságban" — írásában, az adott lehetősé­gekhez képest csak nagy vonalakban, de az ágazat és a nemzet iránti felelősségei átérezve hívja fel a figyel­met az uralkodó áldatlan állapotokra. A Szabad De­mokraták Szövetségének a mezőgazdaság piacgazdálko­dásra történő átalakításáról, a mai helyzet lehetőségek­hez képest gyors megváltoz­tatásához kidolgozott prog­ramja van. A piacgazdálkodás alapja a tulajdonviszonyok átala­kulása. Nem kívánjuk a nagyüzemek igazgatási úton történő felszámolását, és nem kívánunk földosztást, de a jelenlegi szövetkezeti tulajdon valódi (elsődleges) tulajdonosainak megtalálá­sát és jogaikba való vissza­helyezését. Mezőgazdasági tőke és földpiac megterem­tésével.- az új szereplők megjelenésének és korláto­zások nélküli gazdasági nö­vekedésének lehetőségét. Mindenkinek, aki igényli, meg kell adni a lehetősége­ket, hogy egyéni, családi vállalkozásban kapcsolódjon be a mezőgazdasági terme­lésbe. Tudomásul kell ven­ni azonban azt, hogy az el­múlt negyven év nem te­remtett olyan feltételeket, hogy ezek a magángazdasá­gok képesek lennének a fel­adatok elvégzésére. A je­lenlegi nagyszövetkezetek, amelyek esetenként több falu határát is magukban foglalják, alkalmatlanok szö­vetkezeti funkciók betölté­sére, és önigazgató vállalat­nak is. Az egyes termelési feladatokra létrehozott ön­álló csoportok megalakulá­sa szükséges ahhoz, hogy az önigazgató vállalat belső ér­dekviszonyai világossá vál­janak, s hogy az önálló egy­ségek tevékenységük logiká­jából adódó szövetkezeteket alkothassanak. Az induló vagyont, az elkülönült vál­lalat] szintté váló tulajdo­nosi központ adja, s ennek révén érvényesíti az egész vállalkozás eredményességé­ben. a célszerű kooperáció megőrzésében és fejleszté­sében. Mindezek előtt visz- szavonandó minden olyan jogszabály, amelyek: gátol­ják a tulajdonviszonyok’ át­alakulását: akadályozzák a A közelmúltban közöltünk egy csokrot a pártoknak a Románia népei számára gyűjtött segélyekért mon­dott köszönetéiből. A ka­posvári Fidesz-csoport ké­sőbb eljuttatott levelét most közöljük: „Köszönetét mondunk azoknak, akik a romániai forradalom során a legkülönfélébb segítsé­get nyújtották a szabadsá­gukért küzdő nemzetnek. A gyűjtés során sokukkal volt alkalmunk találkozni sze­mélyesen, és úgv éreztük, hogy akj akkor segített, azt nem köszönet reményében tette. Sokkal őszintébb, mé­lyebb érzelmek vezették őket. Valószínűen nagyobb örömet jelentene számunk­ra. hogy biztosan tudják: a küldemények oda kerültek. föld szabad forgalmát; kor­látozzák a nagyüzemek zárt vállalati határainak bomlá­sát; kényszerpályákra tere­lik a termelési és forgalmi tevékenységet. Új szervezeti formákat is szükséges in­tézményesíteni : árutőzsdé­ket, melyek egy részét kül­földiek számára is meg kell nyitni; új szövetkezeti, pénz­intézeti és kombinált keres­kedelmi-pénzintézeti formá­kat; gazdasági célú egyesü­leteket. A támogatási rendszernek az ország gazdasági szerke­zete, külkereskedelmi kény­szere miatt kétféle feladata van: a termelők közvetlen támogatása azokban a fázi­sokban, amelyeket összeom­lás fenyeget; az export és hazai fogyasztó támogatása. A támogatásokat szervezet­semlegessé és teljesen nyílt­tá kell tenni, emellett cél­szerű fix összegben megha­tározni, majd lassan elapasz­tani, hogy a meglévő szer­vezetek és eszközök átalakí­tására. bérbe adására való ösztönzés erős legyen. Rövi- debb távon tehát a pénz­ügyi szabályozás egyelőre három célra törekedhet: az árszabályozás és támogatás ne akadályozza a termelők körének átalakulását; pénz­ügyi eszközökkel segítse az átrendeződést. használjon olyan formákat, amelyek szigorúan korlátozzák a je­lenlegi szervezetrendszer konzerválásában érdekelt csoportok érdekérvényesí­tését. Ha a legkülönbözőbb vállalkozások számára válik lehetővé a mezőgazdálkodás, nagyon gyorsan kiderülhet, hogy eddig még a kedvezőt­len termőhelyi adottságok ellensúlyozása címén adott támogatások is gyakran ttsupán az alkalmatlan vál­lalatformát finanszírozták. Le kell számolni azzal,. hogy a kistérmelés egy sor- vadóban lévő, önellátásra berendezkedő, kiöregedőben lévő nemzedékhez kötött szektor, és célja a falu el­hagyását szolgáló felhalmo­zás. Mindmáig megvan az a gazdasági erő, amely egyik alapja lehet egv új tí­pusú vállalatfejlődésnek. A hetvenes évektől a falusi la­kosságban oszlani kezdtek a városon szerezhető előnyök­höz fűződő illúziók. Megin­dult a városokból ki- és visszaköltözés. A falusi élet­teret tudatosan vállalóknak két nagy csoportját ismer­jük. Az egyik csoport a vá­rosok agglomerációs körze­tében letelepedett, anyagi ahol a legnagyobb szükség volt rá. Kellemetlen volt tapasz­talni, hogy jó néhány po­litikai szervezet az. ott el­dördült sortüzeket egyben a hazai választási kampány startpisztolyaként fogta fel. És itt lehetett érezni, hogy a sajtó útján közölt, a szer­vezet nevével fémjelzett, győzelmi jelentés ízű. tonná­kat, km-eket, lötöket fel­soroló híradásokban fonto­sabb az, hogy ki, mint az, hogy kinek. Talán nem illik felhánytorgatni ezt bárme­lyik részére, hiszen tevé­kenységükre: gyűjtés, szállí­tás és mindezek szervezése, égető szükség volt. Éppen ezért volt űr, amelyet kitöl­javakkal rendelkező csalá­dok, akik letelepedési he­lyük kiválasztásakor közpon­tok. iskolák elérhetőségére, valamint a második gazda­sági szerepvállalás lehetősé­gére ügyelnek. A másik cso­port a szegénység elől me­nekülők, akik éppen az in­tézményhiányos települése­ket és tanyákat keresik elő­szeretettel, mert végre meg­csillan előttük a paraszttá válás lehetősége. Az eddig is falvakban maradó, tisz­tességesen. becsületesen dol­gozni akaró és tudó, a pa­raszti életformát, tudást vé­rükben hordozó tömegek árutermelővé alakulásának egyetlen gátja a központi­lag, tervutasításos alapon működő, életképtelen gazda­sági rendszer volt. A falusi társadalmak stabilizálódá­sának legfőbb akadálya a falusi gazdasági tér infra­struktúrájának, kereskedel­mi, pénzügyi és községgaz­dálkodási rendszerének ter­vezett és irányított leépítése volt. A legsürgetőbb feladatok túlmutatnak a mezőgazda­ság programtézisein, a köz- igazgatás működési elveinek tárgykörébe tartoznak. Ki kell alakulni, alulról épít­kezve, a helyi önkormány­zatoknak. A faluközösség által szabadon, demokrati­kusan megválasztott; is­mert, tisztességes, becsüle­tes szakemberek kerüljenek az elöljárói posztokra. A je­lenlegi tanácsi vagyonok (is­kola, csatorna, költségvetési üzem stb.) kezelését egye­sületekre, vállalkozókra, is­kolatanácsokra stb. kell bíz­ni. hogy az önkormányzati szerv valóban községpoliti­kával, a helyi tevékenysé­gek szervezésével. ehhez szükséges kapcsolatok, hite­lek, szakismeretek megszer­zésével foglalkozzék. A fal­vak infrastrukturális felté­telei létrejöttének anyagi erőforrásai a megváltozott rendszerben sem biztos, hogy elegendőek lesznek, ezért a legsürgetőbb felada­tok egyike, hogy az ország­pusztító gigantomániás nagyberuházások forrásait e területekre csoportosítsuk át. Ami a legfontosabb és min­den változás alapja: az újat, jobbat, mást akarás igénye, és az ezt elfojtó, évtizede­ken'át a népbe nevelt szol- gaiság és félelem leküzdése. Szabad, demokrafikus állam­ban fogunk élni, de ezt akarni és ezért tenni kell. Csapó Tamás SZDSZ kaposvári s/.orvt'/.c te rosszabb — munkanélkülivé. iOLT U N K B A N PSPP Ú J ^ Autóköpenyeket kínál széles választékban a Kaposvár, Ady E. utcai járműbolt! — 520—13 Stomil és NDK 1— 135—12 Trayal — 145—13 Semperit és Trayal — 155—13 Barum és Trayal — 165—13 Barum és Tayal személygépkocsi-hű tőtakaró — töltött személygépkocsi-akkumulátorok Telefon: 82 21-731 (107711) Siófoki MSZMP-tagok állásfoglalása Alakítsanak munkástanácsokat a vállalatoknál töttek tevékenységükkel." v HOZZÁSZÓLÁS Néhány szó a mezőgazdaságról

Next

/
Thumbnails
Contents