Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 17., szerda Megjelent a rendőrség szolgálati szabályzata Alapvető feladat: a közbiztonság és a belső rend védelme (Folytatás az 1. oldalról.) tói. Kölcsönös a szándék, hogy ezen a területen is fejlesszék a kapcsolatokat. Japán kész megvizsgálni, támogatni a COCOM-intéz- kedések enyhítését Magyar- ország vonatkozásában. Németh Miklós felajánlotta, hogy a japán kormánynak is eljuttatja azt a memorandumot, amelyet ebben a tárgyban az Egyesült Államok kormányának már elküldött. A japán fél megígérte, hogy tanulmányozni fogja ezt a dokumentumot. A magyar miniszterelnök ismertette a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és az idegenforgalmi kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó magyar elképzeléseket. A japán fél egyik javaslatra sem adott elutasító választ. A részletek további kimunkálásával szakapparátus foglalkozik majd. A politikai együttműködést illetően a magyar fél szorgalmazta, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak a szakminiszterek, s a külügyminisztériumok között is legyen rendszeres a konzultáció. Japán részről felvetették a törvényhozó testületek, parlamenti bizottságok közötti kapcsolatok kiépítésének igényét, s a magyar fél ezt helyesléssel fogadta. A japán fél egyetértett azzal a magyar javaslattal, hogy a két ország kössön beruházásvédelmi szerződést. A magyar—japán plenáris tárgyalásokat követően — ugyancsak a Parlamentben — Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta Kaifu Tosikit. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke elmondta arról, hogy magyar részről nagyra értékelik a szigetország közreműködését pénzügyi, gazdasági, műszaki-tudományos terAz Országgyűlés honvédelmi, valamint külügyi bizottságának meghívására kedden Magyarországra érkezett az Észak-Allan ti Közgyűlés delegációja. A 19 tagú küldöttségben — amelynek vezetője George Bruce, az Észak-Atlanti Közgyűlés politikai bizottságának elnöke — NSZK-beli, francia, holland, norvég, dán. kanadai és török képviselők kgptak helyet. A delegáció ellátogatott a Honvédelmi Minisztériumba, ahol Bíró József vezérőrveink megvalósításában. Kifejtette, hogy célunk a szabad, demokratikus Magyar- ország megteremtése az ezredfordulóig, s ehhez megfelelő háttért jelenthet Japán közreműködése programjaink megvalósításában. Kaifu Tosiki értékelése szerint a múlt esztendő nagy változásokat hozott a világpolitikában, ezen belül is Európában, s ebben Magyarország vezető szerepet töltött be. Utalt arra, hogy Japánban Európát úgy tekintették, mint két különálló keleti és nyugati, illetve szovjet és amerikai érdekövezetet. Ennek egyenes vonzata volt a Varsói Szerződés és ' a NATO szembenállása. Japán részről azt várják, hogy a szembenállást a párbeszéd váltsa fel, és a kelet-európai országok kiegyensúlyozottan térjenek át a piacgazdálkodásra. Szűrös Mátyás is szólt arról, hogy Magyarország úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek ma Közép-Kelet-Euró- pában végbemennek. Hangsúlyozta: nem vezető szerepre törekedtünk, hanem saját érdekeinkből indultunk ki. A múlt évben bekövetkezett változások alapvetően módosítják a kelet—nyugati helyzetet, valamint a Varsói Szerződés és a KGST szerepét. A szocialista országok gazdasági szövetségéről szólva kiemelte, hogy az a jövőben a politikai együttműködés szervezete legyen. Egyúttal meg kívánjuk gyorsítani az Európán belüli két tömb feloszlatását, mert hosszabb távon ez biztosíthatja a békés, biztonságos együttélést. Az enyhüléssel.’ a kedvező változásokkal összhangban előtérbe kerül egy „régi, új” kérdés: a német egység problémája. Németország egyesítése elkerülhetetlen, de nem mindegy, hogy mikor és hogyan kerül erre sor. Kaifu Tosiki délután előnagy, a vezérkar;- főnök első helyettese, az MN hadműveleti főcsoportfőnöke fogadta a vendégeket. Tájékoztatást adott a Magyar Néphadsereg helyzetéről, illetve a haderőreform bevezetése óta a Honvédelmi Minisztériumban, illetve a hadseregben bekövetkezett és a továbbiakban sorra kerülő változásokról, valamint ’a Varsói Szerződést érintő néhány aktuális biztonságpolitikai, bizalomerősítő kérdésről. adást tartott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetemi hallgatókkal zsúfolásig megtelt előadóteremben a japán politikus röviden összegezte európai kőrútjának tapasztalatait. Elmondta, hogy a nyugat- és kelet-európai vezetőkkel folytatott eszmecseréinek közös témája volt a kontinens keleti felén zajló reformfolyamatok értékelése. Kaifu Tosiki megítélése szerint az elmúlt év második felében drámai módon felgyorsult reformok nem csupán Kelet-Európát változtatták meg, hanem nagy hatással vannak a háború után kialakult keletnyugati viszonyrendszerre is. Ez a szerep nagy áldozat- vállalást követel, hiszen a régi rend összeomlása után az új viszonyok kialakítása bizonytalansággal, labilitással jár, minit minden átmeneti korszakban. A lényeg azonban — mutatott rá a miniszterelnök — az, hogy ennek a folyamatnak visz- szafordíthatatlannak kell lennie. Japán megítélése szerint egyébként a demokrácia és a piacgazdaság megteremtésére irányuló magyar reformtörekvések immár szilárd alapokkal rendelkeznek, s a kormányfő mostani látogatásával is azt kívánja demonstrálni, hogy a magyar erőfeszítéseket Japán és számos más ország is helyesli és támogatja. A rövid előadást követően a diákok számos kérdést tettek fel a vendégnek. Japán továbbra is megbízik Magyarországban, ha azt látja, hogy az ország teljes erejéből a gazdaság építésén, erősítésén munkálkodik. Kaifu Tosiki keddi programjának befejezéseként késő délután . szállásán fogadta a Magyar—Japán Gazdasági Klub. a Magyar —Japán Baráti Kör, illetve a Magyarországon élő japán kolónia képviselőit. Az állam és a párt vezető tisztségeit a lojális marxisták kezébe kell adni — írja keddi vezércikkében a Zsen- min Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja1. A pártlap idézi Csiang Cö-min pártfőtltkár kijelentését, amely szerint Kína és a hatalmon lévő kommunista párt léte, sikere, avagy bukása szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy az állami és a pártvezetés minden szintjén a marxizmushoz hűséges emberek kezében legyen az irányítás. Csak ily módon biztosítható, hogy folytatódjék Kínában a szocializmus építése és az ország korszerűsítése. A vezércikk utal a tavaly júniusi „ellenforradalmi lázadásra”, és leszögezi, arra Pozsgay . lemondott a médiák felügyeletéről Pozsgay Imre az alábbi nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodának: A Minisztertanács legutóbbi ülésén rám bízta a rádió és televízió kormányzati felügyeletével kapcsolatos feladatok egy részét. A magyar ellenzéki politikai élet egyes képviselői és különböző szervezetek bírálták ezt a döntést, mondván, hogy olyan személy nem lehet a nemzeti médiák felügyelője, aki a szocialista párt választási munkájának politikai irányítója. A bírálókat az az ellenőrizhető tény sem zavarta, hogy a felügyeletről szóló rendelet az államminisztere egyetlen olyan feladatot sem bíz, amely politikai vagy személyi ügyekben számára hatáskört, döntési lehetőséget adna. Ennek ellenére olyan döntésekkel hozták összefüggésbe a nevemet, amelyekben hatásköröm szerint részt nem vehettem. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a bontakozó magyar demokráciában megjelentek olyan politikai erők és szervezetek, amelyek a múlóban lévő régi hazugság helyét nem az igazsággal, hanem új hazugságokkal kívánják betölteni. De az is tény, kezdeni kell vele valamit. A hamis beállítás és rossz látszat ellen is küzdeni kell. Valóságos parlamentáris viszonyok között és tisztességes nyilvánosság mellett erre megvan az intézményes megoldás, a normális politikai kultúrában pedig a szükséges tolerancia. Mivel ez ma még hiányzik, így csak személyes döntést hozhattam. Ügy határoztam, kérem a kormányt, hogy a rádió és televízió felügyeletével ösz- szeíüggő feladatok alól mentsen fel. csak azért kerülhetett sor, mert megosztottság keletkezett a párt vezetésében. A tanulság az, hogy ha a vezető posztokon politikailag szilárd, a mafx;z:nushoz hűséges . emberek állnak, akkor a Pánt és a rendszer bármilyen nehézséggel és kihívással szembe tud nézni. A Zsenmin Zsipao arra a következtetésre jut, hogy a szocialista rendszer léte és jövője szempontjából döntő fontosságú a káderek kiválasztása, és az állami és párttisztségek betöltése olyan emberekkel, akik elsősorban és mindenek előtt marxisták. Ennek megfelelően semmiképpen sem szabad pozíciókba helyezni olyan embereket, akik politikailag és ideológiailag nem szilárdak, még kevésbé olyanok, akik úgy forognak, ahogyan a szél fúj. Első alkalommal hozták nyilvánosságra a rendőrség szolgálati szabályzatát. Ezzel kapcsolatban Barsi To- maj belügyi szóvivő elmondta: az állampolgárok személyiségi jogait közvetlenül érintő rendeletet többek között azért is a lakosság tudomására kellett hozni, hogy az állampolgárok is ismerhessék azokat, élhessenek jogaikkal. A rendőrség alapvető feladatairól egyébként alkotmányerejű törvény készül, a most elkészült és nyilvánosságra hozott szabályzat e törvény életbelépéséig marad érvényben. A most módosított szabályzat már figyelembe vette a múlt évi alkotmány- módosítást, valamint a Büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítását. A szolgálati szabályzat — amely a Magyar Közlöny 2. számában jelent meg — 1. pontjában leszögezi, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség védi a Magva: Köztársaság alkotmányos rendjét, felderíti, megszakítja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet, valamint a Büntetőtörvénykönyvben meghatározott állam-, valamint béke elleni bűncselekményeket. A rendőrség védi minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát, a közterületen és egyéb helyeken biztosítja nyugalmát. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szolgála- tilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha a szolgálatban levő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban levő rendőrt intézkedésében segíteni kell. A rendőr szeszes ital hatása alatt szolgálatiig nem léphet fel, nem intézkedhet, kivéve a Btk.- ban megfogalmazott jogos védelem és végszükség esetén. A szolgálati fellépés esetén a rendőr az intézkedés megkezdése előtt köszön, majd vezetéknevét és rendfokozatát közölve bemutatkozik. A bemutatkozás mellőzhető, ha az intézkedés jellege vagy körülményei miatt az célszerűtlen, illetve a késedelem veszélyével jár. Az intézkedés végét az „intézkedést befejeztem” szavakkal közli. Az állampolgárokat nemüknek és életkoruknak megfelelően a polgári életben szokásos módon kell megszólítani; a rendőr csak gyermekeket vagy nyilvánvalóan fiatalkorú személyeket tegezhet. Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe vagy területre valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselek mény megszakítása érdekében felkérésre és segély- kiáltásra, továbbá a lakcímbejelentési szabályok megtartásának ellenőrzésére bármikor beléphet. A rendőr szükség esetén erőszakkal is jogosult a magánlakásba belépni, ha segélykiáltást hall, illetőleg ez súlyos bűncselekmény megszakítása, súlyos bűntett elkövetésének, valamint elfogatóparancs alapján körözött személynek elfogása érdekében szükséges. A szolgálatban levő rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása érdekében is csak külön engedéllyel léphet be a Parlamentbe, a Minisztertanács Hivatalába, a Honvédelmi és a Külügyminisztériumba, valamint például szavazóhelyiségbe is. A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása — személyazonosságának megállapítása érdekében — szükséges. A rendőr bűn- cselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén, tárgyi bizonyítási eszköz felkutatására járművet, csomagot átvizsgálhat. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedések: bekísérás, elővezetés, előállítás, elfogás. A rendűi' — a támadásra, illetve az önmagában való kártevésre alkalmas .tárgyak elvételére átvizsgálhatja annak a személynek a felső- ruházatát, akivel szemben a személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedést foganatosítja. A ruházat átvizsgálását lehetőség szerint azonos nemű személy végzi. Ha erre nincs lehc tőség, akkor a nem azonos nemű személy ruházatának átvizsgálását úgy kell végeznie, hogy az aránytalan erkölcsi sérelmet ne okozzon. Bűncselekmény elkövetőjének üldözése és elfogása valamint a baleset áldozatának elszállítása érdekében a rendőr jogosult közhasználatú, közületi és egyéb járművet igénybe venni. Ha a bekísért, az elővezetett, az előállított vagy az elfogott személyen külsérelmi nyom látható, akkor őt, tovább az ön- és közveszélyes személyt azonnal meg kell vizsgáltatni orvossal. A sérültet nyilatkoztatni kell arról, hogy a sérülését hol, mikor, milyen körülmények között szenvedte el. A kényszerítő eszközökkel kapcsolatban a szolgálati szabályzat úgy rendelkezik, hogy a rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, és ennek érdekében joga van — előzetes figyelmeztetés után — kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyennek számít: a testi kényszer, a könnygázszóró palack, a bilincs, a gumibot, a szolgálati kutya alkalmazása, az útzár és a fegyverhasználat. A kényszerítő eszközöket — a bilincs kivételével — csak az ellenszegülés leküzdéséig szabad alkalmazni. A fegyverhasználattal kapcsolatban a szabályzat előírja, hogy a rendőr a fegyverét csak végső esetben használja, ha ez feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges. A szolgálati szabályzat rendelkezik egyebek közt a rendőrök nyilvános szerepléséről is, eszerint a rendőr a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján az egyes bűncselekményekről a szolgálati titok megőrzésével, a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartásával saját illetékességének határain belül nyilatkozhat. Rendkívüli vagy váratlan eseményekről, egyes kiemelt bűncselekményekről csak a Belügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének hozzájárulásával szabad nyilatkozni. ELHUNYT IPPER PÁL Tegnap hajnalban szívroham következtében, 63 éves Ikorában, elhunyt Ipper Pál újságíró. 1953-ban került a Magyar Rádióhoz, s 20 -éven át volt az intézmény munkatársa. Hat évig a Rádió New York-i tudósítója volt; hazatérte után ő indította útjára a 168 óra című rádióműsort. 1973-ban főmunkatársként a Tv-híradóhoz került. Ipper Pál diplomataként is dolgozott: Ausztráliában képviselte hazánkat mint nagykövet. Nyugdíjba vonulása után is rendszeresen dolgozott a rádióban: a múlt vasárnap még ő vezette az Agóra című vitaműsort. Publicistaként, külpolitikai újságíróként a magyar sajtó legkiválóbbjai közé tartozott. Nagy részt vállalt a hazai újságíró-utánpótlás nevelésében is. Felborított bútorok és szétszórt iratok jelzik, hogy ebben a helyiségben is jártak a tüntetők, akik január 15-én Berlin központjába vonultak, a nemzetbiztonsági hivatal és a tit- ' kosrendőrség feloszlatását követelve. A tüntetők egyik csoportja betört a titkosrendőrség szókházába, majd szétszórta a titkos dokumentumokat NATO-küldöttség érkezett Budapestre Marxistákat a vezető posztokra Magyar—japán tárgyalások
