Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
1990. január 16., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 TÖBB INFORMÁCIÓ, KEVESEBB GOND Tíz kérdés az adóbevallásról Bűzös marad Siófok?! Az Alkotó Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Rt. 1982 óta menedzseli egy fiatal somogyi alkotócsoport „Teraszoskazettás szennyvíztisztítás'’ című találmányát. 1984 óta védi szabadalmi oltalom a találmányi leírást; ennek alapján az országban eddig tíz szennyvíztisztító telep létesült, s további négynek a tervezése folyik. A már működő létesítmények eredményei teszik figyelemre méltóvá a feltalálók szerkesztőségünknek irt levelét, amelyben még november 28-án megjelent „Bűzös marad-c Siófok?" című írásunkra reagálnak. A szerzők borúlátó, ám korántsem megalapozatlan válasza a kérdésre: igen. A „miért?”-rc így adnak választ: Év eleji fontos és kénytelen tennivalóink közé tartozik az adóbevallás. A múlt évi tapasztalatok is bizonyítják, hogy e téren még sok a bizonytalanság. Az APEH Somogy Megyei Igazgatósága segíteni akar az állampolgároknak, egyebek között azzal is, hogy a Somogyi Néplapban- ismerteti a legfontosabb tudnivalókat. Takács Antalt, az adófelügyelőség vezetőjét kérdeztük ; — Kitől lehet személyi jövedelemadó bevallásához Szükséges nyomtatványokat kapni? — Az 1989. évi személyi jövedelemadó-bevallásokat az adóbevallásra kötelezettek többségének a posta már kézbesítette. — Mit tegyen, aki még nem kapta meg? — Aki eddig még nem kapta volna meg az adóbevallást, kérjük forduljon az adófelügyelőséghez, annak kirendeltségeihez (személyesen, telefonon vagy írásban), és számára az adóbevallást átadjuk vagy megküldjük. Az egyéni Vállalkozók az adóbevallást az érdekképviseleti szervnél (Kiosz, Kisosz) is beszerezhetik. — Mit kell tudni a határidőről? — Az adóbevallás határideje az egyéni vállalkozók számára 1990. február 28., a nem vállalkozó magánszemélyek esetében 1990. március 20. Ha valaki az adóbevallását az említett határidő előtt adja is be az adókülönbözet befizetési határideje azonos marad az említett határidővel. Az nem rövidül le. — Kinek kell adóbevallást tennie? — Azoknak az állampolgároknak, akik a munkáltatójukkal nem tudnak elszámolni (vagy az elszámolás határidejét elmulasztották), és adóköteles összjövedelmük az 55 000 forintot, nyugdíjasoknál (vagy a velük egy tekintet alá esőknél) a Í08 000 forintot (nyugdíjjal együtt) meghaladta. Akiknek adóelőleg-visszatérítési igényük van, az adóbevallás benyújtásával, külön kérés nélkül, 30 napon, belül visszakapják többlet- fizetésüket, ha azt a munkáltatóval nem tudták (vagy elmulasztották) elszámolni. állampolgároknak, akik költségeiket tételesen (esetleg a vállalkozókra érvényes szabályok szerint) számolták el, még akkor is, ha összjövedelmük nem haladta meg az 55 000 forintot, nyugdíjasoknál a 108 000 forintot. — Ki számolhat el a munkáltatóval? — A munkáltatóval az számolhat el, akinek az ösz- szevonás alá eső jövedelme kizárólag egy munkáltatótól származik (kivéve a mező- gazdasági kistermelésből, az egyéni vállalkozásból, ingó, ingatlan, vagyoni értékű átruházásokból eredő jövedelmeket) továbbá az, aki a munkáltatótól megszerzett bevételével, szemben tételes költségelszámolással nem kíván élni. A munkáltatóval való elszámolás feltétele továbbá, hogy az év utolsó napján a munkaviszony fennálljon. A nyugdíjas, ha más adóköteles jövedelme nincs, szintén elszámolhat a munkáltatójával. — Milyen jövedelmekről nem kell adóbevallást tenni? — Azokról a jövedelmekről, amelyből 20 százalékos adót (nem adóelőleget) vontak le, adóbevallást nem kell tenni. Az úgynevezett kis összegű (2000 forint alatti) jövedelmekről akkor kell adóbevallást tenni, ha megszerzője az összjövedelembe való beszámítást választotta az összeg kifizetésekor. — Hol és hogyan valljuk be az adót? — Az adóbevallást 1 példányban kell az adófelügyelőséghez eljuttatni postán (a kapott borítékban díjmentesen) vagy személyesen. A személyes bevallás benyújtási helyéről és idejéről az érdekelteket folyamatosan fogjuk tájékoztatni a Somogyi Néplapban. — Meddig szükséges megőrizni a bizonyítékokat? — A bevalláshoz nem kell csatolni semmilyen bizonyítékot; a bizonyítékot 1994. december 31-ig meg kell őrizni, és az adóellenőrzést végzők rendelkezésére kell bocsátani. — Mire ügyeljenek az adózók az adóbevallás kitöltésekor? cserélhető ki. Ilyen esetben a hibát önellenőrzéssel lehet kiküszöbölni, ez egy másfajta eljárás. Nagyon fontos, hogy az adóbevalló személyi adatait is pontosan töltsék ki (lakcím, személyi szám, adószám, bankszámla- szám). Az adószám mindig személyre szóló, azt más nem használhatja föl. Az adóbevalláson a foglalkozást is (rövidítés alkalmazása nélkül) fel kell tüntetni. Az aláírás az adóbevallás elengedhetetlen kelléke, aláírás nélküli adóbevallást nem fogadnak el. Annak a magánszemélynek, aki költségeit a vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolja el, nem kell a vállalkozói pótlapot kitölteni. Akitől adóelőleget vontak le (például: fizető-vendéglátó) a levont előleg összegét akkor is a saját bevallásában szerepeltesse egészében, ha jövedelmét az adóbevallás során mással (pl. házastárssal) megosztotta. Ha az adófizetésre kötelezett meghalt, adóbevallást helyette nem- kell tenni. Ilyen esetben az örökös kérje az adófelügyelőségtől a rendelkezésre álló adatok beküldésével az adó megállapítását. — Hol és hogyan tájékozódhatnak az állampolgárok az adózással, az adóbevallással kapcsolatos tudnivalókról? — Annak érdekében, hogy az állampolgárok adóbevallási kötelezettségüknek minél egyszerűbben eleget tehessenek, tájékoztatókat tartunk a helyi tanácsokkal és munkáltatókkal közös szervezésben. Ezen túl állandó és alkalmi ügyfélszolgálatok keretébén megválaszoljuk a hozzánk fordulók kérdéseit. Az ügyfélszolgálatok az adóbevallást is átveszik és az átvételről elismervényt adnak. Az elismervényt az állampolgárok töltik ki. Az adózással kapcsolatos tájékoztatók és az ügyfél- szolgálatok helyéről és idejéről1 a Somogyi Néplapban hirdetést teszünk közzé. Az egyéni vállalkozók részére az érdekképviseleti szervezetekkel együtt adunk tájékoztatást a rájuk vonatkozó adóbevallási tudnivalókról. Kívánom, hogy az adóbevallás-adási kötelezettség teljesítése minél kevesebb gonddal járjon. Siófok lakossága eddig is nem kevés anyagi áldozatot vállalt a szennyvízcsatornaépítés megvalósításában, ám úgy látszik, hogy rajtuk kívül; álló ok miatt kevéssé hatásosan. A szennyvizet ugyanis nem elég elvezetni, tisztítani is kell. Ez utóbbi viszont — a Balaton térsá- gébeh — állami feladat. Az eddigi szennyvíztisztítási koncepciók hibája az, hogy nem veszik figyelembe a nyári idényjelleget, a természetes erőforrások igény- bevételének lehetőségét. Az év háromnegyed részében kihasználatlan, rendkívül drága szennyvíztisztítási technológiára alapozott koncepció kedvezőtlen hatásai mór több éve érezhetők. Az üzemelő siófoki szennyvíztelepen nyári időszakban az alábbi főbb problémák jelentkeznek: — A szolgáltatott ivóvíz viszonylag magas hőmérséklete — amely a Balaton vizének hőfokától függ — a szennyvíz 25—30 Celsius- fokos hőmérsékletét vonja maga után. Ez, továbbá a hosszú szállítási távolság (maximum 22 km) miatt időnként a szennyvíz az átemelőkben és a csatornahálózatban berothad. Így a hálózat műtárgyainál bűzhatás keletkezik, a szennyvíz pedig a megépült regionális szennyvíztelepen —ennek technológiájából következően — a kívánt mértékre gyakorlatilag tisztíthatat- lanná válik. — A regionális tisztító- telepekre érkező szennyvíz mennyiségének és minőségének szélsőséges ingadozása. Téli időszakban a telepek alulterheltek, nyáron, csapadékos időszakban és hétvégeken a mennyiségi, kánikula idején pedig minőségi problémák okoznak a telepeken tisztítási hatásfokzuhanást. A megfelelő hatásfok ismételt kialakulása heteket vehet igénybe. A szennyvíztisztító telepek szűk — és a terhelésingadozás követése szempontjából merev — kapacitása korlátozza a csatorna- építési programokat még ott is, ahol ez nagyrészt lakossági pénzekből megvalósulhatna. Az utóbbi években egyre sokasodnak a lakossági panaszok a meglevő tisztítómű erősödő szaghatása miatt. Ez az előzőekben ismertetett hosszú regionális csatornahálózat nyári berotha- dására vezethető vissza. Ezt a gondot (nemcsak hazánkban) eddig megoldani nem tudták. Megállapítható, hogy a telep jelenlegi helyén történő bővítése — 45 000 köbméter nap kapacitásra — tovább súlyosbítaná a problémákat, elsősorban a kánikula idején, mikor az üdülőnépesség száma a legmagasabb és elviselhetetlenné tenné a szaghatást. Más oldalról a nagy teljesítményű tisztító kitelepítésének sorsa több évtizedre megpecsételődne. A jelenlegi telep mellett legfeljebb egy rendkívül bűzös, a nyár egy részében tisztításra alkalmatlan, nagy üzemeltetési költségű létesítmény hozható létre. Eredményeként lenne 45 ezer köbméter/nap tisztítókapacitás ősztől tavaszig, amikor még távlatokban sem várható 20 ezer köbméternél több szennyvíz, ugyanakkor nyáron képtelen lenne — megfelelő hatásfokkal — tisztítani. A fentiekre való tekintettel a jelenlegi helyen és módon történő szennyvíztelep- bővítés a rendelkezésre álló pénzek szakszerűtlen fel- használását eredményezné. Az utóbbi évtizedekben a Balaton üdülőkörzetében kényszerűségből és ésszerűségből a vízellátás biztosítására csúcsvízművek létesültek. Véleményünk szerint a meglevő regionális szennyvíztelepek nagy részének bővítése az eddigi módon indokolatlan. Ehelyett néhány hónapon át üzemelő csúcsszennyvíztisztító telepeket kell és lehet kialakítani, hasonlóan a csúcsvízművek- hez. Mielőbb szükséges szakítani azzal a felfogással, hogy a szennyvíztisztító kapacitás létrehozása csak több ezer köbméter beton és több száz tonna acél, valamint több száz kilowattos energiafaló motorok beépítésével lehetséges. Ahol mód van rá, ott alkalmazni kell a lényegesen olcsóbb természetes biológiai lebomláson alapuló technológiákat. Ezek a nyári időszakban jó hatásfokkal üzemelnek. A telepek általában nem üdülőövezetben, hanem a jelenleg már meglevő tisztított vizet idegen gyűjtőre vezető csatornák végére lennének telepítve. A siófoki szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos gondok megoldására országos pályázat került kiírásra? amelyen az Alkotó Rt. is részt vett. A fentiek alapján Siófok szennyvízzel kapcsolatos fő problémája a városban levő bűz, ami az idegenforgalmi idényben, melegebb időszakokban jelentkezik. Ennek fő okozója távolabbi területekről regionális csatornán át érkező szennyvizek bűzös állapota. A pályázat nem tér ki ennek megszüntetésére — ami a várost megkerülő vezetékek megépítésével lehetséges —, továbbá azt sem veszi figyelembe, hogy a meglevő csatornahálózattal képtelenség a szennyvíztelep névleges kapacitásának megfelelő szennyvízmennyiség telepre juttatása. Figyelmen kívül maradt az a döntéselőkészítő tanulmány is, amelynek alapján egyértelmű, hogy nem telepbővítés, hanem csúcs-szennyvíztisztító mű és kijuttató vezetékek építése szükséges. Pályázatunkban komplex megoldásra törekedtünk, amelynek megvalósítására a kivitelező vállalat 294 millió forintos ajánlatot adott. Továbbá évi kb. 50 millió forint üzemeltetési költségmegtakarítást • is eredményezhetett volna, ez viszont a pályázat elbírálásánál — úgy tűnik— nem volt szempont. Javaslatunk alapján a Balatonszárszótól érkező szennyvizek elkerülték volna a várost, s ez egyben a bűz megszűnését is jelentette volna. Ezek a szennyvizek az új csúcstelepen kerültek volna megtisztításra, amely Siófoktól 4 km-re délre, minden településtől minimum 2 km távolságra létesült volna a teraszoskazettás szennyvíztisztító eljárás alkalmazásával. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi szennyvíztelep nyári szezonban már üzemen kívül helyezhető, teljes felszámolása középtávon megoldható. Javaslatunk megvalósítása esetén' szóba sem kerülne Siófok és térsége építési korlátozásának szükségessége. A döntést előkészítők, meghozók, illetve abban közreműködők ismerik részletesen kidolgozott javaslatunkat, amely azonban ellentétes az általuk képviselt intézmények és vállalatok érdekeivel. Jelenleg még mindig nem az optimális műszaki megoldás irányába halad a beruházás. Ezérit marad bűzös Siófok. — Gondosan kell eljárni, Mindenképpen adóbeval- mert az elrontott (bekül- lást kell adniuk azoknak az dött) adóbevallás újjal nem Sz. N. Új tésztagyártó üzem Üj, olasz gyármányú tésztagyártó soron kezdték meg a termelést a békéscsabai konzervgyárban. A gépsort új üzemcsarnokba telepítették, így a beruházás mintegy 200 millió forintba került. A szinte teljesen automata berendezéssel elsősorban spagettit és csőtésztát gyártanak (MTI-fotó — B. Fazekas László felv.) t t.Í.®.H* Ki OißMis »«S3;ss »f **Í***««**S3 $««i «*«««««# svtlft* c Szerzőtársai nevében: Király Gyula