Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-08 / 291. szám

1989. december 8., péntek

Somogyi Néplap

3

Borotvaélen a költségvetés

(Folytatás az 1. oldalról.)

az SZJA aminaik a településnek a bevétele legyen, ahol aiz áMampolgái- lakik. Ez az első hallásra rokonszenves elv csalóka, hiszen vannak olyan elöregedő települések, ahol egyszerűen nincs is adóköteles jövedelem, mi- közibem egyes virágzó vidékeken lakosonként a 10 ezer forintot is eléri a személyenkénti jövedelemadó. (Somogybán 4400 forint.) Vannak persze az önkormányzati gazdálkodáshoz vezető átmenetre tartalékolt, ellensúlyozó állami források. Dr. Várfalvi István, a megyei tanács főosztályvezetője mégis számos érvvel1 bizonyította, hogy az új tanácsi gazdálkodás 1990-es bevezetése elhamarkodott. A megyei tanácsra hárítja például azt a népszerűtlen feladatot, hogy kis pénzből sok igényt próbáljon kielégíteni.

Továbbiakban a somogyi képviselőcsoport egyhangúlag foglalt állást amellett, hogy a parlament december 18-án oszlassa fel önmagát, s három hónapon belül írja ki az új választásokat. Az Országgyűlés természetesen tovább folytatja majd munkáját a választásokig afféle ügyvezető parlamentként: dönt a legh alias z t hatat lama bb kérdésekben, ám sarkalatos

törvényeket nem hoz. Mint az MDF-nek a képviselőkhöz intézett felhívása is hangsúlyozta, ez az egyetlen mód arra, hogy mielőbb megteremtsék a külföldi tőke beáramlásához garanciát jelentő belpolitikai feltételeket.

Az Agrárszövetség somo - gyi szervezete azzal a kéréssel fordult a képviselőkhöz, hogy támogassák: az

élelmiszer-feldolgozóipari részvényeket a termelők kaphassák meg, akik ezekkel jó gazdaként tudnak bánni.

A tárgyalt lakáspolitikai koncepcióban, illetve a jövő évi — a lakáscélú kölcsönöket, támogatásokat, valamint a lakbéreket érintő — kényszerintézkedésekben az Országgyűlés számos rossz lehetőség közül választhat. Persze, el is vetheti valamennyit, ám ez sem lenne jobb, hiszen a költségvetésnek egyszerűen nincs fedezete az eddigi szintű lakbér, illetve lakáshitelkamat-tá- mogatá sokra.

Ami a bérlakásokat illeti: várhatóan január 1-jétől a bérlőt terhelik majd a lakáson belüii fenntartási költségek. Ugyancsak várhatóan május 1-jétől 100 százalékkal nő a lakbér, emellett a csatorna- és vízdíjak megfizetése is a lakóra hárul.

A lakásvásárlók kamatainál négy változatról van szó. Mindegyikben többet fizetünk, jóllehet a rászorulók esetében differenciált kedvezmények is lesznek. A bonyolult intézkedéssor lényege, hogy az állam hozzávetőleg 10 százalék erejéig fizeti majd ki a piaci szintű kamatokat, így ránk mintegy 12—14 százalékos kamatteher hárul. Egy változat ugyanezzel a munkáltatókat terhelné. A téma kapcsán kibontakozott parázs vitában egybehangzó volt a vélemény, hogy az új tervezett intézkedések elsősorban a vidéki lakosságnak kedvezőtlen.

Bíró Ferenc

Vállalkozni csak a szabályok betartásával lehet

November 23-i számunkban tudósítottunk a kazso- ki falugyűlésről, amelyen téma volt egy vállalkozás elhamarkodott kezdése. Most Szita Károly környezetvédelmi szakmérnököt, a megyei környezet- és természetvédelmi főmérnököt kérdeztük a Kazsokon megkezdett vállalkozásról.

— Tudomásom szerint Nagy Róbert növényvédő szert tároló edények feldolgozására kíván granuláló- üzemet létesíteni — mondta. — Magára a tevékenységre nagy szükség volna; a mezőgazdaságban használatos vegyszerek tárolóedényei műanyagból készülnek, s nincs megoldva sem a megfelelő tárolásuk, sem az újrahasznosításuk.

— Van-e már megfelelő technológia a feldolgozásra?

— Korábban voltak már próbálkozások a vegyszeresballonok granulálására, tudomásom szerint csekély sikerrel. A vállalkozó által ismertetett külföldi gép paramétereit nem ismerem, véleményt nem tudok mondani róla; támogatunk viszont minden olyan technológiát, amely a fennálló problémát megnyugtatóan, vagyis nem környezetszennyező módon oldja meg.

— Mi kell egy ilyen vállalkozáshoz?

— Garancia arra, hogy a granulátum nem halmozódik föl a feldolgozás helyén, tehát ismerni kell a további sorsát is. Arra is garancia kell, hogy a feldolgozás során nem szennyeződik a környezet. És természetesen be kell szerezni a szakhatósági állásfoglalásokat és engedélyeket is.

— Mi ennek az ügynek a tanulsága?

— Az üzleti alapokra helyezett problémamegoldás nem mellőzheti az egyéb, szakmai állásfoglalásokat. Az engedélyeztetési eljárás lefolytatása kötelező minden állampolgár számára. Korrektül járt el az igali tanács, amikor minderre felhívta a vállalkozó figyelmét.

— Lesz-e folytatás?

— -Mindenképpen! Környezetünk megvédése érdekében ezt a gondot megkell oldani. Messzemenően támogatunk minden olyan javaslatot, ahol a garanciák megfelelőek. Somogybán veszélyes hulladékok elsősorban a mezőgazdaságban képződnek: célszerű tehát, hogy ezen a területen oldódjon meg a probléma.

M. T.

Á tisztességről

Csuda dolgokat hallani néha az ország vezetőinek szájából. Egyikük minap azt mondta: tisztességesnek tartja az ismételt áremeléseket, attól függetlenül, hogy versenyhelyzetbe még ma sem kényszerülnek a termelők. Végül is igaza van. Hogy megvesszük-e a tejet, a kenyeret vagy sem, azt saját magunk dönthetjük el.

Valahol olvastam: ha egy fillér nélkül elengedünk nyaralni egy 19 éves lányt, akkor ne csodálkozzunk, ha k .. ,va lesz belőle. Hát valahogy így járt a mi kis országunk is.

Az etikai kislexikon szerint a tisztesség fogalma azonos a becsülettel: „ .. .a szocialista társadalomban a becsület fogalmának tartalma kifejezi, hogy mindenkinek őriznie kell közössége becsületét, egész népének becsületét... A becsület azt írja elő az ember számára, hogy erkölcsös cselekedeteket hajtson végre saját vagy közössége érdemeinek a társadalom előtt való alátámasztása végett...”

Mi tagadás, igaza van a hivatalnoknak. Ebben a meghatározásban sehol sem szerepel szó szerint: enni kell, hogy élhessünk. Tisztességesen.

(Czene)

Rövid távú kilátásaink

Vértes András a gazdasági kilábalásról, az inflációról és a népszerűtlen intézkedésekről

Jelen gazdasági helyzetünkben elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Ebben nem kételkedik senki, bár többen úgy vélik, hogy a népszerűtlen állás- foglalásoktól tartó kormányzat továbbra sem ura a helyzetnek: kapkod vagy szükségtelen kompromisz- szumokat köt. Az átmeneti időszakban, a politikai csatározások közepette, igencsak meglepő, hogy a Közös Piac rövid lejáratú hitel odaítélését javasolja Magyarországnak. Dr. Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója mondta:

— A Világbank rövid lejáratú hiteleket nem finanszíroz. A Közös Piac javaslata egyelőre nehezen értelmezhető, hiszen a Világbank beruházásra, struktúraátalakításra nyújt hitelt, s ebbe beleférnek a tanulmányutak is, valamint a nyelvtanulás, a külföldi tőke idecsábítása, az infrastrukturális befektetés. De ez egyik sem rövid lejáratú hitel.

A további hírek tisztázzák majd, milyen akcióról van szó. Ha tényleg rövid lejáratú hitelről, akkor ezt nem a Világbank, hanem a Valutaalap, az IMF adja; ez esetben a pénz azonnal le- * hívható lenne, s ez a magyar gazdaság fizetőképességének szempontjából igen sokat számítana a következő hónapokban.

— Tehát ha ezt a rövid lejáratú hitelt most nem kaptuk volna meg, be kellett volna jelentenünk a fizetésképtelenséget?

— Egyelőre egy árva centet sem kaptunk. Mindenesetre, ha nem jutunk hitelekhez, akkor a fizetésképtelenség veszélye is fenyeget. Az országnak évente két és fél—hárommilliárd dollár hitelre van szüksége a folyó finanszírozás érdekében. Az utóbbi időszakban viszont elpártoltak tőlünk a hitelezők.

— Fizetési mérleghiányunk a szakértők szerint akár egy- mílliárd dollár is lehet, vagy annál is több. Meddig feszíthető ez?

— A mi intézetünk prognózisa szerint 1,2—1,3 milliárd dollár lesz az idén a folyó fizetési mérleghiány; a hivatalos előrejelzés 1,4—

1,5 milliárd dollár. Egészen biztos, hogy a tőkés bankvilág ezt nem fogja tartósan finanszírozni.

— Két-három vagy öt évig?

— Az idén még finanszírozható, talán ... Jövőre 800 millió dolláros fizetési mérleghiányt várunk, de mindenképpen egymilliárd dollárnál kevesebbet. Az idei

4—500 millió dolláros idegenforgalmi kiadástöbbletünk 1990-ben átmegy aktívumba, ez körülbelül annyival javítja a fizetési mérleget.

— Az egymilliárdos, föl- tehetőleg felvehető hitel nem gerjeszt-e újabb inflációt?

— Csak akkor kapjuk meg a hitelt, ha a kormány radikális lépésekre szánja el magát, kidolgoz egy programot. A hitelfelvétel maga nem inflációt gerjesztő. Fontosabb, hogy a kölcsönpénz összességében csökkentse a fizetési mérleg hiányát, kevesebb pénzt engedjen be- áramlani a gazdaságba, mint amekkora árumennyiséget ott megtermelnek.

— Az önök véleménye szerint tartható a jelenlegi inflációs szint?

— Fennáll a veszélye, hogy nem lehet kordában tartani. Keresleti, tehát béroldalon is alig van gátja az infláció elszabadulásának. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal bővült az első kilenc hónapban, a nettó átlagbérek pedig 21 százalék körüli mértékben növekedtek. Ez igen erőteljes bérnövekedés, de az iparban is nagyjából ugyanez a helyzet.

— Van orvosságuk az infláció növekedése ellen?

— Feltétlenül úgy tartjuk, hogy átmenetileg a béradót nem szabad még eltörölni. Egy másik eszköz: mindenképpen vissza kell szorítani a jelentős rubelaktívumot, a többlet az idén meghaladja az egymilliárd

KOSZORÚZÁS, NÍVÓDÍJ, JUTALOM

SajiónapS ünnepség Kaposváron

Még a hagyományoknak megfelelően, december 7-én ünnepelték a magyar sajtó napját a Somogyi Néplapnál. A jövő évtől ugyanis március 15-e lesz a hazai sajtó ünnepe. Ezzel kapcsolatban Bencsik Gábor, a MUOSZ főtitkára tegnapi rádiónyilatkozatában többek között azt mondta: búcsúzunk a december 7-i sajtónaptól. Semmi bajunk vele, de új helyzet van, az új igények szerint változik az ünnep időpontja. Azok, akik az idén még december 7-én tartják a sajtónapot, nem követnek el törvénysértést...

A Somogyi Néplap szerkesztőségében - megtartott ünepségen a nívódíjat — amelyet a kollégák szavazata alapján a' kiemelkedő munkát végző újságíró, szerkesztő vagy fotoriporter kaphatja ‘ meg -— Kurucz F erenc olvasószerkesztőnek adta át dr. Tröszt Tibor főszerkesztő. Az ünnepségre a Gábor Andor-szobornál és Roboz István író-újságíró Dózsa György utcai emléktáblájának megkoszorúzása után került sor, ahol azt is bejelentették, hogy Horányi Barna rovatvezető a közeli napokban vette át a megyei tanács nívódíját, Faragó

László pedig a posta nívó- díjpályázatán ért el harmadik helyezésit

A koszorúzásra meghívást kaptak a pártok és szervezetek képviselői is. Közülük azonban csak Papp János, Kaposvár tanácselnöke és Paksi Lajos, az MSZP Kaposvári Titkárok Tanácsának elnöke vett részt az ünnepségen. Ott voltak a nyomda és a posta képviselői is.

Pordány H. László, a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója elismeréssel szólt ai nyomda és a posta tevékenységéről, megköszönte a lap előállításában és terjesztésében kifejtett segítségüket. Emléklapot adott át Bárdos Csabának, a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat fényszedőcsoportvezetőjének és Horváth József laptördelőnek, valamint Somogyvári Béláné hírlapárusnak és Dudás János nagyatádi hírlapkézbesítőnek.

A Somogyi Néplap és a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat névében a két legfiatalabb munkatárs — Varga Zsolt és Lengyel János — koszorúzott.

rubelt. Ezt jövőre csökkenteni kell. Akár durva, ad" minisztratív lépésekkel is. Tovább kell folytatni a monetáris pénzszűkítést, mert ha több pénzt bocsátanak ki a bankok a gazdaságba, akkor az szintén gerjeszti az inflációt. A forint leértékelését csak oly mértékig szabad megtenni, ameddig a belföldi árszínvonal és a külföldi árszínvonal növekedéskülönbsége indokolja. Csak ott érdemes csökkenteni a támogatásokat, ahol ennek közvetlen hatása van a termelésre; így bizonyos élelmiszereknél, az agrárszféra jelentős részében, a rubelexportnál, egyes dollárexportoknál.

— A Gazdasági Kamara javasolta — újabban a kormány is támogatja állásfoglalásában —, hogy jó lenne mihamarabb áttérni a konvertibilis valutaelszámolásra a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való piaci kapcsolatban. Az önök prognózisa szerint mikor lesz erre lehetőség?

— Egyelőre ezzel nem foglalkoztunk, mert sem az idén, sem 1990-ben nincs mód az áttérésre. Csak a következő tervidőszakban lehet számítani rá. A váltás most ellentmondana a partnerek tervezési logikájának. A legkorábban 1991-re prognosztizálható az áttérés. Badarság lenne elkapkodni, de elodázni is.

— A drasztikus változtatást kivétel nélkül mindenki zokon venné, de a folyamat talán kevésbé visszafordítható.

— Volt is ilyen vizsgálat, hogy egyszerre meg lehet-e valósítani az ár-, bér-, valutaköltségvetési, szociális és elosztási reformot. Teljesen egyértelmű, hogy nem lehet, mert olyan bonyolult átrendezési hatásokkal járna mind a lakosság, mind a költségvetés körében, amelyek közt egyszerűen senki nem ismeri ki magát. Ha csak önmagában a lakásfinanszírozás rendszeréhez nyúlunk, az is jókora átrendezésekkel jár. A rendszert azonban átfogóan és alapvetően rendbe kell tenni, de ez csak folyamatban képzelhető el.

— Mit gondol: az új kormány megtartja-e a Gazdaságkutató Intézetet?

— A világ minden piac- gazdaságában vannak ilyen jellegű kutatóintézetek. Olyan piaci jelzéseket, olyan javaslatokat, tanácsokat adnak, amelyeket máshonnan nem kaphat meg a gazdaságvezetés.

— Önök együttműködnek a Berend T. Iván vezette tanácsadó testülettel?

— Nincs hivatalos együttműködés a két testület között. Az a kormánynak a hivatalos személyes tanácsadó testületé. Mi egy formailag független kutatóintézet vagyunk, nagyobb távlatú dolgokkal foglalkozunk és nem a pillanatnyi döntésekhez adunk tanácsot. Volt már olyan, hogy meghívtak minket a . tanácsadó testület ülésére. Ilyen értelemben tehát van kapcsolat.

— Lemérhető-e, hogy a kutatóintézet milyen hatékonysággal dolgozik?

— Az intézet prognózisai elég jól be szoktak jönni. Ügy gondolom, ebből a szempontból nincs szégyenkezni valónk. Persze nem találunk el mindent, a számok tizedekre sosem stimmelnek, de ez természetes. Az szerintem nem kérdéses, hogy egy ilyen kutatóintézet megmarad-e, sőt valószínűnek tartom, hogy több ilyen fog egymás mellett működni. Valójában már ma is verseny van eten a piacon.

Faragó László