Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
1989. december 6., szerda Somogyi Néplap 3 Á forint újabb leértékeléso Hétfőn érkezett a rövid, de sajnos már nagyon ismerős hír: a Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Tavaly július óta ez a negyedik leértékelés, így összesen 27 százalékkal, azaz csaknem egyharmadával csökkent a forint értéke. A hivatalos indoklás szerint Magyarország konvertibilis fizetési mérlege tovább rom. lőtt, az ország eladósodása a remélt stabilizálódás helyett tovább folytatódott A mostani leértékelés, tekintettel a gyorsuló inflációra, tulajdonképpen nem is meglepő. Vállalataink jelentős része ugyanis az egyre tövek vő költségeket nem tudja gazdaságosabb termeléssel ellensúlyozni, ezért termékeik mindinkább kiszorulnak a nyugati piacról, amely nem ismeri el a magas magyar költségeket. Mit remél a kormány az intézkedéstől? Azt, hogy némileg olcsóbbá és így vonzóbbá válhat a külföldi vállalkozó tőke számára a magyarországi be. fektetés. Pénzügyi szempontból, legalábbis elvben az is helytálló, hogy az egységes valutapiac kialakulásához járulnak hozzá a leértékelések, ugyanis ily módon lehetne közelíteni az állami banki és a magánárfolyamokat. Keveset beszélnek róla, de tény — és talán ez volt a legsúlyosabb érv a leértékelés mellett —, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, elsősorban a Valutaalap ennél jelentősebb leértékelést sürget az ország ingatag pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez. Márpedig a Valutaalap „ajánlásain” egy oly mértékben eladósodott országnak, mint Magyarország, nem célszerű sokat meditálni. Szemérmesebb a közlemény a leértékelésnek a lakosságra gyakorolt hatását tekintve. Közgazdászok vitatják, hogy a leértékelések általában milyen arányban válnak inflációs tényezővé. Egyesek szerint minden leértékelés egyharmada szinte azonnal megjelenik az árakban. A legközvetlenebb inflációs hatás az, hogy a vállalatok és a lakosság kénytelen többet fizetni az importált anyagokért, árukért. Máris elhangzottak olyan érvek, hogy mivel a lakosság már úgyis csak ötven dollárt válthat ki évente, a leértékelés közvetlen inflációs hatása nem lesz jelentős. Ennek a magyarázatnak az a gyenge pontja, hogy nem számol a mind kiterjedtebb, lassan már feketének nem is nevezhető valutapiaccal. Várható, hogy az értékét vesztő forinttól mind többen feketevaluta vásárlásával igyekeznek szabadulni. Ezek a valutavásárlások többnyire függetlenek áruvásárlástól, hiszen a családi megtakarítások értékének mentését szolgálják. Egyes szakértők szerint ma már olyan kiterjedt az országban a konvertibilis valutában való kereskedelem, hogy nem túlzás kettős pénzrendszerről beszélni. A valutás üzletek, áruházak száma rohamosan nő, dollárért lakást, autót lehet soron kívül vásárolni. A nálunk nem kapható vagy hiánycikk gyógyszerek magánimportjára is mind többen „szakosodnak”, de színházjegyet, sőt magas színvonalú fogorvosi ellátást is vásárolnak ma már magyar állampolgárok konvertibilis valutáért. Ez persze a lakosságnak csak igen kis részét érinti, ám a feketepiaci árfolyamok várható 10 százalékos emelkedése végeredményben mégis szélesebb körben hat, mint azt általában feltételezik. Pusztai Éva Automatikai kiállítás és előadás Gép hívja a tűzoltókat A KERESKEDŐK KONGRESSZUSA UTÁN A privatizálást bízzák a vállalatokra Bezárt üzletek karácsonykor? „Tűzrvédelmi automatikák” címmel kiállítást és előadásit rendezett a Gépipari Tudományos Egyesület Somogy megyei szervezete tegnap az MTESZ kaposvári székházéban. Heizler György, a megyei tűzoltó-parancsnokság munkatársa hangsúlyozta: a biztonság és a gazdaságosság nem lehetnek ellentétes fogalmak. A tervezők, beruházók, tűzvédelmi felelősök ismerkedjenek meg a holnap, de inkább már a ma technikai lehetőségeivel. Sokszor az információ hiánya gátolja a hosszú távon gazdaságosabb ési biztonságosabb eszközök, berendezések alkalmazását. Ma hazánk az automatikák alkalmazásában hátul kullog az európai országok sorában. Az Építmények tűzvédelme elnevezésű szabványsorozat követelményei várhatóan változnak. A jövőben nagyobb lehetőségük lesz az építészeknek és a tűzvédelmi szakembereknek a rugalmas tervezésre, persze a veszélytényezők figyelembevételével. Egy épület pilléreinek tűzállósági határértéke megvan határozva, de ettől egy beépített olfóbe- rendezés révén el lehet térni. Ezután a mechanikai műszergyár automatikai részlegének munkatársa egy új tűzjelzőt mutatott be. E műszer nemcsak a hő sebességét méri, hanem saját magát is ellenőrzi. A tűzoltók legnagyobb ellenfele a hő és a füst. A Kipszer munkatársa hő- és füstelvezető berendezést mutatott be Somogy tűzvédelmi szakembereinek, tervezőinek és beruházóinak. Az Elaktrovill kisszövetkezet automatikus tűzjelzője nagy sikert aratett. A somogyi tűzoltókat rövidesen tűzgóckereső készülékkel szeretnék ellátni. E^t mutatta be a Pirolater gmk. Füstös helyiségben sok időbe telik, mire megtalálják a tűz központját. Az oltás gyorsaságát nagy mértékben segíti a készülék. Legnagyobb sikere talán a Robottechnika gmk riasztórobotjának volt. Ez az „okos” kis gép ha tüzet észlel, telefonon felhívja a tűzoltókat. Jelzi nekik a tűzről észlelt információit — úgy, hogy szintetizátor segítségével az emberi hangot is képes utánozni. Megismerkedhettünk még a Pirometál gmk univerzális gázérzékelőjével és a Tiszel gmk impulzusüzemű vésznyitójával is. A dombóvári tűzvédelmi szakbolt tábláit és tűzvédelmi felszereléseit állította ki, a Kaposelektro kisszövetkezet pedig riasztóberendezését mutatta be. A KPVDSZ pénteken és szombaton tartotta kongresszusát a fővárosban. Elzen megszűnt a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, mert kivált, s ezután önállóan működik a bankok és biztosítók dolgozóinak szak- szervezete, a vendéglátó és idegenforgalmi dolgozók szakszervezete. A küldöttek megalakították a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetségét a belkereskedelmi, a külkereskedelmi, valamint a termelőeszköz-kereskedelmi dolgozók szakszervezeteiből. Kulcsár Lászlóval, a Kereskedelmi Szakszervezetek Megyei Szövetségének titkárával a kétnapos kongresszus legfontosabb .döntéseiről beszélgettünk. — A Kereskedelmi Szak- szervezetek Szövetsége első demonstrációként a következőket tervezi: december 24- én nyitva kellene tartani a boltokat. Az elmúlt években, így két évvel ezelőtt is, óriási munkát végeztek a kereskedelmi dolgozók, amíg az általános forgalmi adó bevezetésre került. Éppen ezért úgy érezték, s ez a kongresszuson is megfogalmazódott : tulajdonképpen a karácsonyi fölkészüléshez, a családba való tartozáshoz nekik is megjárna az, hogy ezen a napon ne nyissanak ki. A szövetség rövid időn belül, még ezen a héten tárgyaljon a Kereskedelmi Minisztériummal és hozzon olyan döntést, amelyet később a fogyasztók és a lakosság tudomására hoznak: december 24-én az élelmiszer-kereskedelemben a boltok ne nyissanak ki. Ügy érezték, és ezt a küldöttek is megfogalmazták: ha megfelelő időben tájékoztatják a lakosságot, akkor erre föl tud készülni. Így nekik is megvan a lehetőségük arra, hogy családjuk, szeretteik körében töltsék az ünnepeket. — Hogyan lát munkához a szövetség ? s — Az öt tagszakszervezet, amely a szövetséget létrehozta, teljesen önállóan fog dolgozni, a szövetség pedig elsősorban összehangoló szerepet lát el, Ikis létszámú apparátussal. A területi képviseletet a régi megyei bizottság helyett a megyei szövetség látja el. Azt is egyértelműen támogatta a kongresszus, hogy a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége tegyen le az asztalra egy álláspontot, hogy mi a véleménye a privatizálásról, vagyis az üzletek magánkézbe adásáról. A kereskedelemben dolgozókat ez nagymértékben érinti. A hozzászólók, a küldöttek is elmondták: nem a privatizálás ellen vannak, hanem azt szeretnék, hogy bízzák a vállalatokra. S ez ne csak a szolgáltatás — ezen belül a kereskedelem — területén valósuljon meg, hanem az ipar egyéb területein is. Ha ezt a vállalatokra bízzák, biztosan megtalálják a lehetőséget, hogy milyen formában, milyen ütemben hajtsák végre. Ez így az ott dolgozók létbiztonságát nö. véli. Az Országgyűlés a bérliberalizálást elvetette és kötöttséget hozott az 1990-es évre. A kongresszus azonban úgy foglalt állást: támogatja a SZOT-ot és valamennyi olyan szervezetet, amely amellett van, hogy 1990-ben vezessék be a teljes bérliberalizálást, s ezt vigyék az Országgyűlés decemberi ülésszakára. A kongresszuson végezetül jó erőt, egészséget kívántak a kereskedelmi dolgozóknak a várható nagy csúcsforgalom miatti sok és fárasztó munkához. Azt kérték tőlük, hogy próbáljanak meg úgy fölkészülni mind termékekkel, mind egyebekkel, hogy a lakosság igényeit mindenképpen ki tudják elégíteni. — Elhangzott az is, hogy ha az áfész-dolgozók január végéig nem kapnak 35 százalékos béremelést, akár háromnapos sztrájk is lesz a szakszervezet szervezésében. — Szóba került a háromnapos sztrájk — erősítette meg Kulcsár László. — A küldöttek úgy foglaltak állást, hogy amíg tárgyalási lehetőség van, azt meg kell keresni, a sztrájkot pedig csak mint végső eszközt kívánják bevetni. — A KPVDSZ a második legnagyobb létszámú szak- szervezet volt Somogybán. Mennyien tartoznak a megyei szövetséghez a mostani szétválás után? — Azelőtt 13 ezer tag tartozott hozzánk, a szétválás után pedig 9600 tartozik; az ő képviseletüket látjuk el a megyében. — Hányadik helyre kerültek így a megyei rangsorban? — A harmadik helyre, mert a Vasas és a Medosz, mint legnagyobb szakszervezet előttünk lesz. — Mi a legfontosabb feladat a kongresszus után? — Elsősorban az, hogy tájékoztassuk az szb-titkáro- kat a kongresszus hangulatáról, a határozatokról, hogy fölkészítsük őket az év végi, a karácsonyi csúcsforgalom levezetésére. Elmondjuk azt is, hogy milyen feladatok állnak előttünk jövőre. Lajos Géza SAJÁTOS ARCULATÚ FALUSZÖVETKEZET A belső vállalkozásé a vezető szerep Fejlődik a szövetkezet kereskedelmi hálózata Sok volt a kérdés, a hangosan gondolkodás ezen' a közgyűlésen. Pedig a tabi Béke Termelőszövetkezet tagjai nem ezen a fórumon hallottak először az év gazdálkodásának tapasztalatairól, azokról az újszerű, belső vállalkozási formákról, amelyeknek segítségével átalakulhat a szövetkezet szerkezete, az igazi tulajdonosi érdekeltség megteremtésével megszűnhet az ide tartozók bérmunkásjellege. A modellváltás elkerülhetetlen Az előkészületek hosszú hónapok óta tartanak. Ein- nek módjáról, formájáról minden gyűlésen, munkahelyen igen sok szó esett vezetők és dolgozók között. Már csak azért is, hogy ez a belső átalakulás valóban közmegegyezéssel az érdekek, a célok, az igények messzemenő egyeztetésével valósuljon meg. Az alapelv az volt, hogy a modellváltás, az új arculatú faluszövetkezet megteremtése elkerülhetetlen'. A mai gazdasági és politikai válságban a túlélésre csak az képes, aki a saját gazdasági pozícióit a nehéz helyzetben is építi, stabilizálja. Vannak feladatok, amelyeket csak a szövetkezet képes ellátni, és vannak olyanok, amelyeket csak a magánvállalkozók. A siker érdekében a kettőt nem szembe, hanem egymás mellé kell állítani. Ehhez ki kell építeni a kormányzati rendszert, folyamatosan, kialakítani a vállalkozás feltételrendszerét. Az első lépés a tulajdon- viszonyok tisztességes rendezése és működtetése. Vonatkozik ez a földre éppúgy, mint az évtizedek alatt felhalmozott eszközökre. A szövetkezet tagja a jövőben így válhat valódi tulajdonossá. gazdasági vállalkozóvá, de egyben munka- vállaló is lehet. Maga döntheti el, hogy a munkamegosztásban egyéni vállalkozó lesz-e vagy a közös szervezetben dolgozik, illetve mindkettőbe belekapcsolódik. Ehhez persze hiányzik még jó néhány jogszabály, módosítani kell a szövetkezeti törvényt, az alapszabályt. A jövő érdekében A Béke szövetkezetben ennek ellenére — most már közgyűlési határozattal is — úgy döntöttek, hogy hozzálátnak a modellváltás alapjainak kiépítéséhez. Mint elhangzott a közgyű- léseni: az 1990-es a bevezetés éve lesz. Minden munkacsoporttal, egyéni vállalkozóval a kölcsönös szándék és egyetértés alapján szerződést kötnek a szövetkezeten belüli munkavállalásra. Természetesen ez a gazdasági, anyagi előnyei melltett önálló felelősséget és kockázatot is jelent. A szövetkezeti munkavállalás mellett a Béke Tsz a magángazdaságok fejlődésével is számol, sőt támogatja azokat a vállalkozókat, akik a nagyüzemileg nehezen hasznosítható területeket bérbe veszik és ott akár növénytermeléssel, akár állat- tenyésztéssel foglalkoznak. Mi több — ezt a véleményt is hallottam — drukkolnak azért, hogy sikeresek legyenek ezek a vállalkozások. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a szövetkezeti bérmunkás jelleg meglehetősen „leszoktatta” a falvakban élőket a vállalkozásról. A jó példák újra éleszthetik a már-már kivesző kezdeményező kedvet. „Elgy sajátos arculatú faluszövetkezet kialakítását szeretnénk — hangzott el a közgyűlésen —; egy olyan szövetkezését, amely részt tud vállalni a településen élők anyagi és humán szükségleteinek kielégítésében. Létkérdés a falun a szövetkezetek és a magángazdaságok fejlődése, egymás kiegészítése, a munkamegosztás. Akik ebben segítenek bennünket, azokat a szervezeteket támogatni iktell.” (Vörös) A határban folyik az év utolsó munkája, a mélyszántás
