Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

1989. december 5., kedd Somogyi Néplap 3 BABÓCSÁN KEZDŐDÖTT Köszöntötték az ötvenezredik somogyi földgázfogyasztót Á legszebb a somogyi szakasz Búcsú a budapesti járattól Baráti kapcsolatok — A gödrök mint irányadók Somogybán a földgázfo­gyasztók száma elérte az öt­venezret. Ma közel 900 ki­lométer vezetékrendszeren, 38 településen 190 millió köbméter földgázt értékesí­tenek. Egy kis ünnepség kereté­ben köszöntötte az ötvenez­redik fogyasztót tegnap a Kögáz kaposvári üzemigaz­gatósága. A megye fejlődése szempontjából jelentős állo­mást jelző eseményen részt vett Farkas István, a városi tanács elnökhelyettese, Ko­vács Béla, a megyei tanács főosztályvezetője és Dénes János, a Kögáz vezérigazga­tója is. Fábián György, a vállalat kaposvári üzemigazgatója rámutatott: megyénkben a gázszolgáltatás Babócsán in­dult meg a hatvanas évek­ben; 1968-ban Kaposváron folytatódott, majd a követ­kező két évben Siófok és Nagyatád következett. A legnagyobb felfutást a fo­gyasztásban az 1970-es évek vége, illetve a 80-as évek hozták. 1978-ban megépült a Lengyeltóti—Kaposvár távvezeték, s ez lehetővé tette a megyeszékhely biz­tonságos ellátását és egy sor kisebb település bekapcso­lását. Jelentős előrelépésnek számított a Nagyatád— Nagykanizsa és a Mező- szentgyörgy—Újudvar kö­zötti távvezeték megépítése, amely az országos vezeték- rendszer részeként kapcso­lódott be a földgázszállítás­ba. Fábián György hangsú­lyozta: e jelentős fejlődést csak a lakosság rendkívül nagy anyagi áldozatával si­került elérni. Elmondta, hogy az elkövetkező évek­A napokban adta út a megújult kaposvári Ibusz- irodát dr. Szemenkár Erika, az utazási iroda vezérigaz­gatója. — Szeretnénk, ha az uta­zás már az irodában kezdőd­ne — mondta kérdésemre. Az iroda kialakításánál a helyi sajátosságokat, a kör­nyezetet is figyelembe kell venni. Persze bizonyos dol­gokat előírunk, hogy a szí­nek és a formák miatt min­denki felismerjen egy Ibusz-irodát. Nem titok: hoz­závetőleg 6,8 millió forintba került a rekonstrukció. Az iroda üzemi eredménye 5,5 millió forint: ez azt jelenti, hogy a befektetés, a felújí­ben lassul a fejlődés, a há­lózat építését elsősorban, a településeken folytatják. Ha sikerül összeszedni a hozzá­járulást, kaphat gázt So- mogyjád, Berzence, és re­mény van Szőlösgyörök, Ádánd, Ínke, Iharosberény, Iharos, Pogányszentpéter bekötésére is. Felszólalt az ünnepségen Dénes János, a Kögáz ve­zérigazgatója is. Beszédében különösen nagy hangsúlyt kapott, hogy Somogy a gáz­ellátás szempontjából álta­luk gondozott három megye között élen járt a földgáz- bekapcsolásban. Ez — mint mondotta — annak köszön­hető, hogy a tanácsoktól igen nagy segítséget kaptak. Elismeréssel szólt a vállalat dolgozóinak áldozatos mun­kájáról, amelynek nagymér­tékben köszönhető, hogy a megyében nem történt je­lentősebb baleset. Közvetlen kapcsolat tás négy év alatt megtérül. Természetesen több jelentő­sebb eredményre van szük­ség ahhoz, hogy moderni­zálhassuk például az infor­mációs hálózatunkat. A szá­mítógépes rendszerünk 15 évvel ezelőtt nagyon kor­szerű volt, viszont már ki­dolgozás alatt van az új rendszer. Nem minden iro­da kerül majd közvetlenül kapcsolatba a központi szá­mítógéppel, hanem bizonyos alrendszerek működnek majd. — Külföldön érezhető a konjunktúra az utazási iro­Ezután átadta az ötven­ezredik bekötést jelentő em­léklapot Lékai Józsefnének, aki családjával Kaposváron, az Eger u. 11-ben lakik, és néhány hete már a korsze­rű fűtőanyagot, a környe­zetkímélő földgázt használ­ja. A fiatalasszony, aki fér­je távoLlétében vette át az emléklapot és a Kögáz aján­dékát — azt tudniillik, hogy egy évig ingyen használhat­ja a földgázt — hangsúlyoz­ta: az ünnepség nem neki és családjának, hanem azok­nak szól, akik lehetővé tet­ték a fejlődést, mindenek­előtt a Kögáz dolgozóinak. Az ő munkájukat nagyra értékelve Fábián György ki­tüntetéseket adott át Ko­csis Tibornak, Kovács Já­nosnak, Tarlós Lajosnak és Röth Lajosnak. dáknál. Mennyire érvényes Magyarországra? Érdemes-e nálunk erre befektetni? Ügy gondolom, hogy egyre ki­sebb a fizetőképes kereslet a külföldi utak iránt. — Az idén erősen meg­emelkedett az Ibusz beuta­zóforgalma, de szerencsére a magyar utasok sem hagytak cserben bennünket. Sokan még mindig képesek maga­sabb értékű utakat is meg­fizetni, ám jóval többen je­lentkeznek az alacsonyabb árú -utakra. — Elsősorban a külföl­diek beutaztatásától remél­nek nagyobb bevételt? — Ha ez így lenne, akkor mi most nem itt beszélget­nénk. A világon egyetlen iparág sem fejlődik úgy, ha nincs rá belföldi keres­let. A japán tévét sem le­het eladni Amerikában, amíg Japánban nem vették meg az emberek. Belföldi idegenforgalom nélkül nincs külföldi. — A kormánynak a valu­tával kapcsolatban néhány olyan intézkedése volt az utóbbi időben, amely ugyan­csak bosszantotta az állam­polgárokat. Az Ibusz belső gazdálkodását ezek nem rendítették meg? — A sokféle változás ne­künk többszörösen fáj; négyszer kellett teljesen megváltoztatnunk a kiszol­gálás rendjét, a számítógé­pes programokat. Sokszor erre csak 48 óra állt a ren­delkezésünkre. Most, a leg­utolsó utasítás is 12 oldalt A Kapos Volán minden reggel indít autóbuszt a me­gyeszékhelyről — Igalon, Siófokon, Székesfehérváron át — a fővárosba. Ezenkí­vül Győrt, Pozsonyt, a ju­goszláviai Verőcét, Zala­egerszeget, Szombathelyt, Szekszárdot és Pécset köti össze jelenleg közvetlen autóbuszjárat. Ezek a bu­szok kicsit a megyét is rep­rezentálják. Nemcsak ezért tesznek e vonalakra kifogástalan, mű­szaki állapotú járműveket és nagy tapasztalaid „piló­tákat”, hanem azért is, mert a legváltozatosabb forgalmi körülmények között kell embernek és járműnek helytállnia. Itt a legna­gyobb a vezető „magányos­sága”, s itt van leginkább ráutalva a saját erejére. A gépkocsivezető-hiánnyal küz- ködő Volánnak nem kis gond a megfelelő emberek kiválasztása... Az egyik távolsági autó­busz vezetője, Fonai Rezső a napokban búcsúzott a ka- posvár—budapesti járattól, amelyen 1968 óta teljesített szolgálatot, mégpedig kitű­nően, baleset nélkül. Ez bi­zonyítja, hogy a „hivatalos búcsúztatás” alkalmával Ba­logh János igazgatóhelyettes átadta neki az 1 750 000 bal­esetmentesen megtett kilo­méter után járó jelvényt és pénzjutalmat. A baráti be­szélgetésnek is beillő bú­csúztatón- persze kiderült, hogy ennél jóval több utat tett meg baj nélkül, csak (annak idején) útjainak egy részét még nem tartották számon, ö ugyanis 1950-ben a Mávaut-nál kezdte, és vezette a vállalatnál azóta forgalomba állított vala­mennyi Ikarus-típust. Csak a kaposvár—budapesti út­vonalon több mint egymil­lió utast szállított. Ezek kö­zött igen sok olyan van, akihez az évek során sző­tesz ki... Az emberek tö­megesen özönlöttek az iro­dánkba, mert nem bíztak a rendelkezésekben. Ilyen helyzetben minőségi kiszol­gálásról aligha beszélhetünk. — Anyagi hátrányt is je­lentett ez? — Ki sem lehet számolni, mennyit. Jogállamban ilyen elő sem fordulhat, hogy egy évben négyszer változtassa­nak meg egy ilyen előírást. Mi mindig megpróbáltunk idomulni az új szabályokhoz, már csak azért is, mert a nagy tömegű pénzkiszolgá­lás anyagi eredménnyel is jár. Az utazási irodák saját kirándulásaikhoz is valuta­felhasználási keretet kap­nak, s ezt mi ebben az év­ben is felhasználtuk. — Mekkora összegről van szó? — Erre az évre a múlt évinek a 36 százaléka volt a norma. Bővülésre nincs le­hetőség. A jövő évi program összeállítása ilyenkorra már rég befejeződött. A prospek­tus kinyomtatása legjobb esetben is 4—5 hónap. Min­dig kérjük az illetékeseket, hogy vegyék figyelembe: no­vemberben már nem lehet a kialkudott utakat felboríta­ni, újakat szervezni. Azt hi­szi, érdekelt is ez valakit? Mindennek ellenére optimis­ta vagyok. Nagy gonddal állítottuk össze a programot. Azt is várjuk, hogy sokan a saját devizaszámlájuk ter­hére utazgatnak majd ve­lünk. Faragó László vődött baráti szálak kötik. Ugyanis a falvakon nap nap után áthúzó autóbusz — különösen ott, ahol nincs vonatközlekedés — összekö­tő kapocs a nagyvilággal. — Gyakran voltam pos­tás, gyógyszerbeszerző, ta­nácsadó. A legcudarabb idő­ben útra keltem, mert érez­tem, hogy a megállókban sokan várnak. Vezettem ak­kora ködben, hogy nem lát­tam sem az árkot, -sem a felezővonalat, egyedül az út ismert gödrei, egyenetlensé­gei adtak némi támpontot — emlékszik vissza a szolgálati időre. A járat, amelyet részben társadalmi igény, részben a vállalatnak a fővárosba és onnan Kaposvárra irányuló postája hívott életre (jelen­leg például a számítógép- rendszer kiszolgálásával kapcsolatos tennivalókat végzi), Fonai Rezső nélkül is mindennap elindul. Hogy meddig marad meg jelenle­gi formájában, ma még nem tudni. Ugyanis — noha az autóbusz a legtöbbször zsú­folt — közvetlenül a Ka­posvárról Budapestre, és az onnan visszautazok száma nem sok. Talán azért, mert korán indul, sok helyen megáll és elég hosszú idő alatt teszi meg az utat. Épp ezért — mondta az igazga­tóhelyettes — felmerült már Hétfő reggeltől három na­gyobb élelmiszertermék­csoportban — így egyes hús­ipari termékeknél, hűtőipa­ri áruknál, valamint a sze­szes italoknál — felemelték a fogyasztói árakat. Az ár­emelés nem országos, csu­pán néhány termelő- és ke­reskedelmi vállalat élt vele, és kizárólag . a szabadáras termékek egy részének a fo­gyasztói árát növelték. Ez azt jelenti, hogy a különböző üzletekben eltérő árakat ér­vényesítenek. Kisiván Géza, a Budapest ti Húsipari Vállalat igazga­tója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ők ezúttal ki­zárólag az úgynevezett szá­razáruk árát emelték föl átlagosan 20 százalékkal, miután a legutóbbi áreme­lésnél ezek „kimaradtak”. Indoklásul elmondotta, hogy elsősorban termelési költsé­geik növekedése miatt kí­nálják ezentúl drágábban áruikat a kereskedelemnek. Ez év júliusa óta az élö- sertésekért kilogrammon­ként 25—28 százalékkal töb­bet fizetnek, a sertésfelvá­sárlási átlagáruk kilogram­monként már eléri a 63 fo­rintot. A budapesti Sugár Üz­letközpont csemegeáruhá­zában elmondták: hogy a Herz téliszalámit ezentúl 360 forint helyett 420 forintért adják kilogrammonként, a Herz paprikás szalámit 360 forint helyett 440 forintért kínálják. A parasztkolbász ára ezentúl az eddigi 240 forint helyett 300 forint lesz, a pesti csípős kolbászért 260 forint helyett 320 forintot kénytelenek fizetni a fo­gyasztók. A húskészítmények árá­nak növelésével kapcsolat­ban a Húsipari Központban elmondották: a téliszalámi, a csabai csípős kolbász és az egyéb szárazáruk árát csu­pán a Budapesti Húsipari Vállalat emelte, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát árai változatlanok. A hűtőipari termékek ár­változása 10 és 30 százalék közötti, a Budapesti Hűtő­ipari Vállalat legjobban' a csöves csemegekukorica árát egy szuperexpressz járat in­dításának gondolata is. Hogy mennyire válna be, azt jelenleg pénzszűke miatt nem lehet kipróbálni. Egy biztos: ha a költsé­gek, az utak zsúfoltsága, a magángépkocsi-forgalmat nehezítő egyéb körülmény miatt nő a tömegközlekedés szerepe, nagy esélye van a szuperexpressz járatnak. Ennél azonban Fonai Rezső már legföljebb csak jó taná­csokkal szolgálhat. — Ez a legfájdalmasabb, hogy kiestem a „verkliből” — mondja. Ügy érzem, hogy hirtelen légüres térbe ke­rültem. Ebben a helyzetben jól­estek a pályaudvar-vezető Győré Vilmos szavai. Ami­kor átnyújtotta a hűségju­talmat, tudtára adta: a vo- lánosok ezután is szívesen látják körükben, ha úgy hozza a sors, akár munka­társként is. Fonai Rezső megköszönte, de nem titkolta: most leg­inkább azok hiányoznak, akikkel az útvonalon szo­kott nap nap után találkoz­ni. Azt persze nem tudja, hogy ő hiányzik-e utasai­nak. De ha csak annyit kér­deznek „Hát a Rezső hol van?”, az azt jelenti, hogy e két évtized bennük sem múlt el nyomtalanul. Szegedi Nándor növelte, a 350 grammos cso­magolású kukorica 14,60 fo­rintról 19 forintra, a 400 grammosé 16,30 forintról 21.20 forintra nőtt. A Sugár Üzletközpont árjegyzéke sze­rint a 400 grammos zöldbor­só új fogyasztói ára 11 szá­zalékkal magasabb a régi­nél, 25,20 forint, a 300 gram­mos zöldbabért 15 százalék­kal magasabb árat kell fizetni, az új ár: 16,80 fo­rint. A magozott, mélyhűtött meggy csomagonkénti ára 3 forinttal, a szamócáé 4 forinttal, az 1 kilogrammos hámozott őszibaracké csak­nem 5 forinttal emelkedett, a szalonnás pizza darabon­ként 3,70, a sajtos pizzáé 3,30 forinttal emelkedett. A nagyrédei Szőlőskert Tsz termékei közül a mély­hűtött cukrozott szamóca 5.20 forinttal, a meggy 4,10 forinttal drágult csomagon­ként, a vegyes főzelék ára 25,60 forintról 30,70 forint­ra emelkedett, a zöldborsót ezentúl 26,10 forint helyett 29,80 forintért vehetik meg a vásárlók. Ugyancsak emel­te mirelittermékeinek árát a ráckevei Aranykalász Tsz; a 1 2 kilogrammos zöldbor­só bolti ára a korábbi 31,70 forint helyett 35,70 forint lett, a vegyes főzelék ára pe­dig 20,70 forintról 24,40 fo­rintra nőtt. A szeszipari cikkek árát ezúttal a Budapesti Likőr­ipari Vállalat emelte. A Su­gár Üzletközpontban a 0,2 literes Unicumot a korábbi 75—80 forint helyett ezen­túl 95 forintért, a 0,5 litere­sei 150 helyett 199 forintért, a litereset pedig 300 helyett 395 forintért árusítják. Ki­sebb mértékben emelkedett a szatmári szilvapálinka, va­lamint a Marina gin ára is. Az MTI munkatársának a Duna Élelmiszer- és Vegyi- áru-kereskedelmi Vállalat­nál elmondották: a húsipari szárazáruk fogyasztói árát csak december 11-étől eme­lik meg. December 4-étől ők csak a libamájkonzerv, a paradicsom alapú üdítőita­lok, a burgonyacukor és a gyógyvizek fogyasztói árát emelték. FOGYASZTÓI ÁRVÁLTOZÁSOK Belföldi idegenforgalom nélkül nincs külföldi

Next

/
Thumbnails
Contents