Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-05 / 288. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 288. szám Ára: 4,30 Ft 1989. december 5., kedd Kölcsönös elégedettség a máltai csúcs után Gorbacsov nyilatkozata a szovjet tv-nek SOMOGYRÓL A szovjet—amerikai csúcs- találkozó kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a jövőben nagyon sok területen konkrét eredményeket érjünk el — mondta Mihail Gorbacsov a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, hogy George Bush elnökkel folytatott megbeszélései nagy lendületet adtak a bécsi tárgyalásoknak. Mint mondta, nagy horderejű haladásra lehet számítani az európai hagyományos haderők csökkentését célzó tárgyalásokon. Az Interjú a találkozó helyszínén készült, a szovjet televízió vasárnap a késő esti órákban sugározta'. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy lehetséges és szükséges a jövő évben legfelső szinten aláírni a hagyományos haderők és fegyverzet csökkentéséről szóló szerződést.” A vegyi fegyverek általános betiltását illetően az amerikai fél néhány fontos új elemet vetett fel a csúcstalálkozón — mondta a szovjet államfő. Ezek reménnyel töltik el őt: mint mondta, számítani lehet rá, hogy ezen a téren is lesz haladás. Fontos új elemnek tartotta, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozók eddigi gyakorlatától eltérően az amerikai elnök most élénk érdeklődést mutatott a szovjet—amerikai gazdasági együttműködés lehetőségei iránt. A szovjet államfő szerint a nem hivatalos csúcstalálkozóra azért volt szükség, mert a világ napjainkban korszakot vált, fokozatosan szakít a hidegháborúval, az eddig szembenálló régiók között mindkét irányból megindult a közeledés. „Változik Kelet-Európa, változik a Szovjetunió, de változnak a nyugati országok is. Lényegi változások történnek a gazdaságban, a politikában, a szociális szférában, az integrációs folyamatokban." Mindennek alapján a szovjet államfő úgy véli, hogy az együttműködés új lehetőségei tárultak fel a nemzetközi politikában. Ezért szükségesnek tartja „Helsinki 2”, egy újabb összeurópai fórum megrendezését, ahol Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői értelmeznék a világban most zajló folyamatokat. Bush elnökkel folytatott megbeszéléseinek légkörét rendkívül jószándékúnak, nyíltnak, egyenesnek nevezte. „Nagyon sok realizmust találtam Bush elnök vélekedéseiben. Megéreztem azt a törekvését, hogy meg akarja érinteni a világban történő mélyreható változásokat, és kész véleményt cserélni róluk” — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő és kísérete vasárnap este visz- szaérkezett Moszkvába. AMERIKAI VISSZHANG A csúcstalálkozó első, vasárnapi visszhangja igen pozitív volt az Egyesült Államokban, az ellenzéki demokrata párti törvényhozók körében, is. George Mitchell, a szenátusi többség vezetője, aki nem egy kemény csatát vívott már George Bush el- nökkel, kijelentette, hogy megvalósul mindkét fontos javaslata, amelyeket május óta sürgetett: az Egyesült Államok jobb gazdasági kapcsolatokat teremt a Szovjetunióval, egyúttal pedig jövőre várhatóan megállapodással végződnek a fegyverzetkorlátozási tárgyalások. Sam Nunn, a szenátus katonai bizottságának befolyásos elnöke sikeresnek és építőnek minősítette a csúcstalálkozót és általában történelminek az elmúlt hetet, benne Mihail Gorbacsov látogatásával a pápánál. Az új helyzetben újra kell gondolni a NATO taktikai atomfegyvereinek korszerűsítését. Az amerikai tv- és rádió- hálózatok a hét végén nagy nyilvánosságot adtak a csúcstalálkozónak. Az egybehangzó kommentárok szerint a csúcsnak nincs „győztese”, mindkét vezető elégedett lehet a tárgyalásokkal. Az ABC vasárnap esti kommentárja szerint a Szovjetunió lényegében megkapta, amit a csúcstól várt: felgyorsítják a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, Amerika gazdasági segítséget nyújt, Mihail Gorbacsov és politikája Washington kifejezett támogatásában részesült. A szovjet fővárosban, december 4-én, .az egyik Lenin-hegyi rezidencián megnyílt a Varsói Szerződés tagállamainak csúcsértekezlete, amelyen Mihail Gorbacsov tájékoztatta a szövetséges országok vezetőit a máltai, szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeiről Napirenden a nyugdíjasok helyzete A világgazdasági fórumra készül a megye Somogy megyét mint önálló önkormányzati egységet fölvették az Európai Régiók Közösségébe az 1989. november 27—29. között megtartott ülésen. Az állandó tagként való felvétel több lehetőséget biztosít a megye számára. Befolyásolhatja — ha csekély mértékben is — a közös Európa politikai és gazdasági alakulását, de leginkább saját kibontakozásunkhoz találhatjuk meg a kapcsolódási pontokat. Ehhez az első lehetőséget az 1990 februárjában a svájci Davosban megrendezendő világgazdasági fórum adja. Ezen a világ legtekintélyesebb bankárai, beruházási és befektetői vállalkozói vesznek részt. Az európai régió tagságából adódóan meghívást kapott a fórumon való részvételre Somogy megye tanácselnöke, Vas és Baranya megye tanácselnökével együtt. A nem csekély i részvételi költséget az ottani szervezőbizottság vállalta magára. Élve a lehetőséggel Somogy gazdasági, vegyes vállalati, idegenforgalmi, gyógyászati, vadászati, művészeti és magánvállalkozói ajánlatait juttathatjuk így el a befektetni szándékozók asztalához. Ezzel az alkalommal minden gazdasági szervezetnek és magánvállalkozónak is élnie kellene, ha a szervezeti és közgazdasági feltételek megvannak. A felhívást, amely azokat az információkat tartalmazza, amelynek alapján a megyei ajánlat készült, lapunk 2. oldalán ismertetjük. AZ MNB KÖZLEMÉNYE Forintleértékelés A Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1989. december 5- től 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutákhoz viszonyítva. A forint leértékelését az ország kos'Vertibilis fizetési mérlegének romlása és az eladósodási tendenciák folytatódása tette szükségessé. A leértékelés fokozza az. exportáló vállalatok verseny- képességét; drágítja és ezáltal mérsékli az importot, s ezen keresztül javítja a fizetési mérleg egyensúlyát, ugyanakkor elősegíti a kormány importliberalizációs politikájának folytatását. Hegyei aktívaértekezletre készül . a Magyar Szocialista Párt Köszönet a választópolgároknak a „nem”-ért Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának ülése Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottsága tegnapi ülésén támogatta a kirívóan magas nyugdíjak valamiféle korlátozását, az alacsony nyugdíjasok körében viszont jövőre a javasoltnál nagyobb összegű kompenzálást tartott szükségesnek. A nyugdíjak maximalizálásának kérdése egy korábbi képviselői indítvány alapján került most napirendre. A bizottság tagjai nem vitatták, hogy a jelenlegi helyzetben az átlagosnál sokszorosan magasabb nyugdíjak rossz hangulatot keltenek, de ezzel együtt elvetették a nyugdíjak összegszerű korlátozásának gondolatát? A beterjesztett javaslatok közül a legigazságosabbnak azt a módszert ítélték, amely a nyugdíjalapot úgy maximálná, hogy a kereseteknek csak egy bizosyos határáig fizetnének nyugdíjjárulékot a dolgozók, s így majdani ellátásukat is csak annak alapján kapnák. Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők a fennmaradó részre külön biztosítást köthetnének, Az új rendszer bevezetésének időpontjául 1991- et jelölték meg, a felkészüléshez szükséges technikai okok miatt. Addig is átmeneti megoldásként a jövő évre azt a javaslatot támogatták, hogy minél magasabbak a keresetek, az egyes sávokba tartozó jövedelmek annál kisebb arányban számítsanak bele a nyugdíjba. Így például a javasolt táblázat szerint havi tízezer forintig .teljes egészében, de a 25 és 40 ezer forint közötti sávban már csak fele részben. Ezzel együtt a jövő esztendőre a nyugdíjak felső határát a minimális nyugdíj összegének 7-szeresében látnák célszerűnek megvonni. A kérdésben egyébként a kormány dönt majd a bizottság véleményének figyelembevételével. A képviselők alapkövetelményként fogalmazták meg, hogy visszamenőlegesen ne lehessen senki nyugdíját sem csökkenteni, jóllehet valóban vannak olyan magas nyugdíjak, amelyeket a társadalom értékítélete szerint érdemtelenül folyósítanak. A képviselők szerint el kell kerülni minden olyan esetet, amely precedenst teremtene korábban eldöntött dolgok törvénytelen, visszamenőleges módosítására. Viszont javaslatot tettek arra, hogy a korábbi kirívó nyugdíjak mindaddig ne részesüljenek semmiféle kompen- zációbarí, amíg az infláció révén a majdan megállapított felső határra nem csökken értékük. Mint Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter beszámolójából kitűnt: 30 ezer forint feletti nyugdíja jelenleg 38 személynek van (a legmagasabb 47 533 forint), 25 és 30 ezer .forint közötti nyugdíjat 92-en kapnak, míg 20 és 25 ezer forint közötti ellátásban 622- en részesülnek. Ez összesen 752 ember számára jelent havi 20 ezer forintnál magasabb járandóságot. Közülük 61-en állam- igazgatási dolgozóként, 290- en állami alkalmazottként (fegyveres erők dolgozói, de ide tartoznak az orvosok, az egyetemi tanárok, a politikai munkások és a művészek is), 344-en vállalati vezetőként, 57-en pedig fizikai dblgozóként mentek nyugdíjba. Mivel azonban várható, hogy az elkövetkezendő években számottevően bővül azoknak a köre, akik az átlagot jóval meghaladó ellátással mennek nyugdíjba, a képviselők indokoltnak tartották, hogy valamilyen döntés szülessen ebben az ügyben. Ä következő napirend, a nyugdíjak és a gyermekes családok juttatásainak jövő évi kompenzálásának" megvitatására a bizottság már olyannyira megfogyatkozott, hogy határozatképtelenné vált, holott alig múlt déli 1 óra. A különféle érdekképviseleti szervek küldöttei viszont — érthetően — végig kitartottak, s minden lehetőséget megragadtak, hogy elmondják álláspontjukat. A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium előterjesztése szerint a kormány jövőre 15 százalékos áremelkedést véve alapul a nyugdíjaknak átlagosan havi 700 forintos, a családi pótléknSk pedig 300 forintos emelését javasolja. Ennek megvalósítására nyújtottak be különféle variációkat a képviselőknek. A jelen lévő bizottsági tagok szakértőket is igénybe véve abban maradtak, hogy az 5300 forintos átlagnyugdíjhoz legalább 800 forintos ellentételezésnek kell tartoznia, s az emelést az év elején egyösszegben célszerű végrehajtani. Tegnap a késő délutáni órákban ülést tartott a Magyar Szocialista Párt megyei szervezőbizottsága. Sárái Árpád, az MSZP megyei irodájának vezetője elöljáróban áttekintette a közelmúlt politikai eseményeit, mindenekelőtt a tagtoborzás tapasztalatait. Többek között elmondta, hogy Somogybán 1500 tagja van a Magyar Szocialista Pártnak. A szervezés november 15-e után kissé lelassult. Megelégedéssel szólt viszont a megyében szervezett úgynevezett tagtoborzó fórumokról, amelyeken az MSZP országos elnökségének több tagja is szerepelt. Különösen sikeresnek nevezte Pozsgay Imre három látogatását a megyében. (Ebből kettőt az MSZP szervezett.) Ezeket a fórumokat — mint mondta — a jövőben is folytatni akarják. Egy hét múlva Horn Gyula külügyminisztert várják. Az irodavezető szólt az apparátuscsökkentés folyamatáról is. Ezt — noha igen sok gonddal és nehézséggel jár — igyekeznek tisztességesen és emberségesen megoldani. A jövőben Somogybán „karcsú” apparátus fogja a pártmunkával és a választásokkal kapcsolatos feladatokat végezni. Szóba került a pártvagyon is. Ennek számbavétele folyamatban van — mondta Sárdi Árpád —, s minden olyan ingatlant, amelyre nem tartanak igényt, december 31-e után átadnak a tanácsoknak. A megyéi szervezőbizottság megtárgyalta a december 16-án tartandó megyei pártaktíva (megyegyűlés) előkészítését- Az aktívaülésen, amelyet 13 órára hirdettek meg, tájékoztató hangzik el a pártszervezés, a politikai élet helyzetéről, megválasztják a megyei pártszerv tisztségviselőit, a pénzügyi és egyeztetőbizottságok vezetőit. A megyegyűlésre minden alapszervezet delegálhat egy főt. Hogy kit, azt az alapszervezet tagjai döntik el. Részt vesznek a megyei szervezőbizottság tagjai, továbbá a platformok és tagozatok képviselői is. Vita után úgy döntöttek, hogy más pártok képviselőit nem hívják meg. A szervezeteket (népfront, szakszervezet) az ott dolgozó MSZP-tagok képviselik. A tegnapi ülésen behatóan foglalkoztak a választásokra való felkészülés politikai feladataival is. Az MSZP-nek teljes erővel kell készülni a (Folytatás a 2. oldalon) INFORMÁCIÓK
