Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

1989. december 4., hétfő Somogyi Néplap 3 Vendégfogadók I. országos fóruma Földváron Nagybajom a falusi turizmusra szavaz „A kormány reformprog­ramjában a falu önfejlődé­sének támogatása, a foglal ■ koztatási gondok enyhítése és a mezőgazdasági terme­lés szerkezetátalalkítása céljából vegye figyelembe a falusi turizmus fejlesztésé­nek lehetőségét. Szükséges­nek tartjuk, hogy vala­mennyi, a falut érintő köz­ponti, megyei és egyéb ala­pok a falusi turizmus érde­kében is megpályázhatók legyenek. Ahhoz, hogy a magyar lakosság és a kül­földiek megismerjék a lehe­tőséget, fontos egy országos és nyilvános katalógus ki­adása az idegenforgalmi propaganda terhére.” E gondolatok a „Magyar Falusi Vendégfogadók Szö­vetségének Németh Miklós miniszterelnökhöz írott, se­gítséget kérő leveléből va­lók. Hogy maguk is tesz­nek, bizonyítja: a hét vé­gén Balatonföldváron a szövetség megtartotta első országos fórumát, ahol jogi­pénzügyi kapaszkodókat nyújtottak a munkába be­kapcsolódni szándékozók­nak. Csáky Csaba ügyvezető elnök arról tájékoztatott, hogy még mindig nem szek­torsemleges az idegenfor­galmi alap, és az idegenfor­galmi munkát koordináló szervek nem akarnak köz­vetlen kapcsolatba kerülni a lakossággal. Az is nyil­vánvaló — mondta —, hogy a jogszabályok rosszak és nem igazán hozzáférhetőek. Ezért most meghívtuk és egy hosszú asztalnál egy­más mellé ültettük az ille­tékes minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek képviselőit, hogy válaszol­janak a hazánk minden tá­járól érkezett mintegy 150 vállalkozni kívánó ember­nek a falusi turizmussal kapcsolatos, még tisztázat­lan kérdésekre. — Én nagyon hasznosnak ítélem a kétnapos tanács­kozást — mondta Bognár Jánosné, a nagybajomi ga- mesz vezetője. — Azért jöt­tem, hogy tájékozódjam: miképp kapcsolódhat be az én falum is a falusi turiz­mus vérkeringésébe. Nagy­bajomban még nem foglal­kozik a lakosság vendégfo­gadással, de sok az ala­csonynyugdíjas, akinek je­lentős segítséget jelentene, ha ki tudna adni szobát. Sokan Kaposvárra járnak dolgozni; az új lehetőség révén biztosan többen ott­hon maradnának. Az embe­rek félnek a munkanélküli­ségtől is: nagyon bizonyta­lan, hogy megszűnik-e a faluban a mintegy 60—70 embert foglalkoztató ruha­gyár. A szomszédos Mesz- tegnyőn már van falusi tu­rizmus, Somogysárdon pe­dig ott a ménes — folytat­ta. — Azt tervezzük, hogy összefogunk. Van meleg vizű fürdő, kisvasút, tiszta leve­gőjű erdő, és reméljük, a volt munkásőrbázist is hasznosíthatjuk majd. A vállalkozók meglehető­sen paprikás hangulatban vártak egyértelmű válaszo­kat az illetékesektől. Úgy döntöttek: hogy szervezetet hoznak létre, amely figye­lemmel kíséri majd a fa­lusi turizmussal kapcsolatos folyamatokat. A résztvevők egy része kétnapos tanul­mányútra — tapasztalat- cserére — indult Ausztriá­ba. (Czene) Cukoroldal Még huszonöt nap van a kampányból, de vélhetően az év végi két ünnepet is gyárban töltik majd a Ka­posvári Cukorgyár dolgozói. Nos, egyelőre sovány vigasz, hogy a következő időszak­ban (két-három... év alatt) szeretnék növelni a gyár feldolgozóképességét és ak­kor esetleg néhány nappal hamarabb abbamaradhat majd a munka. Persze nem is ez az elsődleges érdek; hiszen ha több cukor kerül a raktárakba, az a vállalat eredményét is gyarapítja. Mindenesetre a tegnapi délelőttös műszak meglehe­tősen nyugodt képet muta­tott. Répaszállító gép egy sem érkezett. Ilyenkor az elmúlt napokon felduzzadt répahegyekből mossák be a szükséges mennyiséget. Az ülepítőben megtisztult víz kétökölnyi nyíláson át zú­dul a szabadban tárolt ré­pára. Csakis a halom aljá­ra, másként fölösleges lenne az egész művelet A hideg víz fröcsköl min­denfelé, a vízágyú kezelője hiába húzott gumicsizmát, a permet néha mégis rá­megy a nadrágjára meg a zakójára is. A tegnap dél­előtti napsütés még istenes volt a mínusz tízfokos éj­szakához képest. Mert a fe­neketlen gyomrú gépeket csak a hideg kedvéért nem állítják le .. , A vízágyúnál néhány óránként váltják egymást. kivált, ha a nulla pont alá süllyed a hőmérséklet. A forró tea valamicskét eny­hít, de jólesik azután meg­melengetni az elgémbere­dett kezet bent, a pihenő­iben. A répa közben szaka­datlan úszik be, a feldol­gozógépek felé. Igaz, elő­fordul, hogy hiába járnak teljes erővel a hatalmas szivattyúk, a sáros vízen kívül nem pumpálnak mást a tisztítósorra. Előfordult már, hogy a szivattyúházból vaslemezt, láncdarabot kel­lett kiemelni. A szerelés legalább egy műszakra munkát ad a lakatosoknak. Ilyenkor egy másik szivaty- tyú dolgozik. A javítgatás, a kényszerű DÖNTÖTT A VB erre azt válaszolta, a garan­cia: a tanács jelöld meg, me­lyik cég végezze a vizsgála­tokat. Németh Tamásné, a vég­rehajtó bizottság titkára sze­rényen megjegyezte: a la­kosságot is meg kell kér­dezni ez ügyben. A vb nem dönthet az egész lakosság nevében. A tanácselnök végül azt a határozati javaslatot terjesz­tette elő, hogy egy héten be­lül meg kelt szervezni a la­kosság tájékoztatását ez ügyben. Egyúttal- megkérik a Katalizátor Kft-t, hogy vé­geztesse el a már említett három helyre a meteoroló­giai, geológiai, szállítási egészségügyi, foglalkoztatási és egyéb infrastrukturális vizsgálatokat. Ez ellen a meghívottaknak nem volt kifogásuk.. Ezután a végre­hajtó bizottság a határozati javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Balázs Andor MEGALAKULT A VASAS SZÖVETSÉG A vas-, fém- és villamos­energiaipari dolgozók szak- szervezeti kongresszusán vasárnap elfogadták az új alapszabályt, s így megala­kult a Vasas Szakszervezeti Szövetség. Szövetségi ta­nácsnak hívják a vezető tes­tületet. A NEGYEDE MÉG HÁTRAVAN Csurgón jó lesz? Hulladék-akkumulátort feldolgozó üzem megállás minden bizonnyal növeli a cukor előállításá­nak költségét. Márpedig ezt az értéket nap nap után fi­gyelemmel kísérik a szak­emberek. Jelenleg a terve­zetthez képest 74 fillérrel kevesebbe kerül egy kilo cukor. Természetesen ez azt is jelenti, hogy kevesebb energia fogy. Az eddigi hetvenöt napot vizsgálva már látszik, hogy a tavalyi­hoz képest most kedvezőb­ben alakul az energiamér­leg, holott az elmúlt évben is figyelemre méltó ered­ményt értek el. A tizenöt százalékos cukortartalom viszont nem éppen szívde­rítő, de ezért leginkább a termelők panaszkodnak. A gyárban viszont annak örül­nek, hogy az idei kampány­ban csak saját termeltetésű répa kerül a feldolgozósor­ra. Annyi már biztos, hogy a gyáron nem múlik majd a folyamatos cukorellátás; eddig több mint huszon­nyolcezer tonna édesítőt gyártottak. És a cukor mi­nőségére sem lehet semmi­lyen panasz. December harmadika — írja ki a laborban a számí­tógép. S hogy vasárnap van? Lényegtelen. A száza­lékokat, Celsiusokat ugyan­úgy regisztrálnia kell. Hiá­ba, ez most kampányidő. (Faragó) vező eredménye esetén a végrehajtó bizottság vállal­ja, hogy Csurgó környékén fölépíthetik a telepet. A te­lepítés munkálataiban jugo­szláv és olasz v áldada tok is részt kívánnak venni. A telepítés helyéül több lehetőség is fölmerült. Alsók (ez Csurgó és Berzence közötti terüle­ten fekszik), az ipartelep és á szentai országút felé eső terület. A végrehajtó bizottság munkájában meghívottként vett részt a helyi MSZP, MDP, népfront, ifjúsági szervezet, a szakmunkáskép­ző és az üzemek több kép­viselője. Sztipanovics Sándor, a he­lyi demokrata fórum tagja hangsúlyozta: csak akkor le­het dönteni, ha ismerik a ta­nulmányok eredményét. Er­re a megoldásra azonban nincs lehetőség, mert a Ka­talizátor Kft. csak akkor vé­gezteti el a vizsgálatokat, ha a vb vállalja, hogy abban az esetben, ha a tanulmányok bebizonyítják; semmiféle ká­ros hatása nincs a telepítés­nek, akkor a tanács apport­ként adja a helyi téesztől megvásárolt területet. A csurgói tanács kis tőkerész- vénnyel vesz részt a majd­nem egymiUiárd forintos be­ruházásban. Horváth László, az MSZP helyi szervezőbizottságának vezetője szerint „gyarmati ipar” kerül Csurgóra. Azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy valóban az ígért 250 embert tudják-e majd itt foglalkoztatni. Nem érti: a hamburgi hulladékakkumu­látor-üzemnél korszerűbbet ígérnek, és mégis ennyi embert kell foglalkoztatni. Bélteczky Sándor, a szak­munkásképző igazgatóhe­lyettese elmondta: Csurgó levegője amúgy is irritálja az asztmásokat. Kérte azt is, mondják el, milyen szakem­berekre lesz szükség az új gyárban. Tudnak-e olyano­kat képezni? Molnár László népfrontel­nök a vizsgálatok garanciái­ra kérdezett rá. Gál Endre Mint ismeretes: az NDK- ban megszűnt a KGST-or- szágok hulladék-akkumulá­torait feldolgozó telep Ezt a telepet Gyöngyösoroszi'ban kívánták fölépíteni. El is kezdték az építkezést, a tervtől mégis el kellett áll­ni, mert a szakemberek többsége nem tartotta alkal­masnak a kijelölt területet. A Mátrának az idegenforga­lomban különösen érdekelt területéről volt szó. Harco­san ellenállt a lakosság is. A beruházó — az Országos Érc- és Ásványbánya Válla­lat — ezért új helyet kere­sett a létesítménynek. Több településhez intéztek felhí­vást. A címzettek között volt Csurgó is. Ez a kisváros a fejlesztés minden lehetősége iránt érdeklődik, de körülte­kintően szeretne eljárni. Az ügyet szrdán este tár­gyalta a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága. — Mi erre a felhívásra jelentkeztünk — mondta Gál Endre tanácselnök. — Hia a telepítés föltételei adottak, s azt a csurgóiak is akarják, akkor a beruházás megvalósításé ra részvénytársaság alakul, és ebben több magyar fő­hatóság melllett a csurgói tanács is részt kíván venni. N.agy felelősséggel kell dön­tenünk, hiszen ez a döntés hosszú ideig meghatározhat­ja a település fejlődését. Foglalkoztatáspolitikai szem­pontból nagyon sokat jelen­tene a városnak, de megkell vizsgálni a környezetre és az egészségre gyakorolt hatását is. Megtudtuk, hogy a beru­házás egyik szervezője, a Katalizátor Kft. csak akkor végezteti el a több, mint hárommillió forint értékű meteorológiai, talajtani, köz­lekedési és egészségügyi ta­nulmányokat, ha azok ked­Építészek a falusi turizmusért (Folytatás az 1. oldalról.) különböztetett népi építésze­ti hagyományokkal rendel­kező tájkörzet lakói fontos­nak tartják-e az építészeti emlékek megőrzését, vál­lalkoznának-e vendégek fo­gadására. A környékből érkezett fa­lusiak élénk érdeklődése mind a két kérdésre egyér­telműen igenlő választ adott, ami azt bizonyítja, a kiste­lepülések arra számítanak: lesz jövőjük. A kiállításon dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész volt a kísérőnk, aki a falusi há­zakról készült fotókhoz és rekonstruált tervrajzokhoz fűzött magyarázatot. — Ezek a felvételek és műszaki rajzok azt mutat­ják be a kiállítás nézőinek, hogy mit tartunk példaér­tékű épületnek Szennában, Zselickisfailudon, Szilvás­Ttnirrvr' szentmártonban és Patcán. A kiállítással és a tanácsko­zással az a célunk, hogy hir­dessük: az új építészet ha­gyományőrző legyen. Másodízben került sor So­mogybán népi építészeti fó­rumra. Emlékezetes: tavaly Somogyszentpál adott ott­hont a rendezvénynek, ám a sorozat folytatása mellett a szennai összejövetel részt­vevői úgy határoztak, hogy a Zselici ősz nevű program keretében minden évben megrendezik a fórumot a faluban is. Dr. L. Szabó Tünde kifejtette: — A megyében több olyan apró település van, amely egyedülálló népi építészeti hagyományokkal rendelke­zik. Gondolok elsősorban Csurgó környékére, valamint Tengődre. A szennaiak he­lyi kezdeménye mellett foly­tatni kívánjuk tehát a meg­kezdett népi építészeti ■ fó­rumsorozatot, a megyében A népi építészeti emlékek megőrzése és a falusi turiz­mus élénkítésének gondola­ta ölelkezően fogalmazódott meg a fórum résztvevőinek kérdéseiben. Erőteljes kriti­ka érte a tanácsot azért, mert a szennai Tildy Zoltán utcában kicsire méretezték a telkeket, a falusi turizmus igényeinek ezért nehezen fe­lelhetnek meg a létesítmé­nyek. Vita volt arról is, ér- demes-e a régi épületeket korszerűsítve felújítani, avagy olcsóbb újat építeni. A fórumon részt vevő épí­tészek egyértelmű igennel és nemmel nem válaszolhattak, ugyanis háza válogatja, mit érdemes tenni, ám azt meg­jegyezték, hogy a régi házak eszmei értéke magasabb az újakénál. Kamatkedvezmé­nyes kölcsönnel talán a drá­gább megoldást is többen választanák. Nemcsak Szenna kíván be­kapcsolódni a falusi turiz­musba, hanem valamennyi környező hagyományőrző település is. Ám az öt leg- érdekeltebb táj,körzeti köz­ség közül Szenna máris megpályázta negyven csa­láddal azt a támogatási ala­pot, amivel jószerivel úgy gazdálkodhatnak, hogy a maguk hasznán túl a 'falusi turizmus is virágozzék a fa­luiban. Horányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents