Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
1989. december 22., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Magántervezői A tervek 60 százaléka nem SZEGÉNYEK KARÁCSONYA Nincs minden rendben az építészet körül. Vannak, akik egyenesen zűrzavarról beszélnek, mások megrökönyödve fogadják a nem éppen hízelgő megállapítást, de amint körbenéznek város- és faluszerte, belátják: vannak még hiányosságok a házak külsejével kapcsolatban és a települések arculata sem egységes. Hiába, ilyen az egész gazdaság — legyinthetnénk, de ennyivel nem lehet elintézni az ügyet: környezetünket nem egy-két évre formáljuk, nem is beszélve közérzetünkről. Készül az építésügyi és párhuzamosan a műemlé - ki törvény; az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Kovács Imre, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette a Kaposváron nemrég tartott magántervezői fórumon. A tanácskozásra meghívták a hatóságok képviselőit, a magántervezőket, a települések főépítészeit és a kivitelezőket is. Legelőbb azt jelentette be az osztályvezető, hogy csökkentik az építési hatóságok számát. Most mintegy ki- Iencszáz működik; az ideális azonban az lenne, ha száz-százötvenre csökkentenék a számukat. Kivált azért, mert kevés a jól képzett építési szakember (egyes adatok szerint a jelenlegi hatósági munkatársaknak csak a harmada építészeti műszaki végzettségű). A szakmai hiányosságok az építészeti tervezésben is megmutatkoznak: nem ritka, hogy háromszor, négyszer is módosítani kell egy tervet. A törvény arra ösztökél majd mindenkit, hogy minőségi munkát adjon ki a kezéből. Várhatóan a jövő évtől végzettségüknek megfelelően a tervezők megkötés nélkül mindenkinek tervezhetnek. Akinek a munkáját többször is visszaadja a hatóság, talán kevesebb megrendelést kap, s maga is rájön: jobb lesz más foglalatosság után nézni. Készül egy országos szervezőjegyzék is, felváltva az eddigi megyei lajstromot. Ezen pontosan feltüntetik: ki jogosult épületek tervezésére. Arról nem is beszélve, hogy az építtetők is könnyebben választhatnak tervezőt, akár az ország másik végéből is. A törvény végső célja az fórum megfelelő építészeti környezet alakítása és minőségi javítása, s közben az évtizedek, évszázadok alatt kialakult települések arculatát, hagyományait is meg kell őrizni. Az összehangolt munkát segíti majd a szervezés alatt levő Építészeti Kamara. Viszont minél előbb szükség lesz az építész-szakemberképzés felülvizsgálatára. A szó valódi értelmében építőmesterek kellenek az építkezésekhez, mert a házak kivitelezési színvonala sóik helyütt csapnivaló, nemegyszer a tervektől eltérő, életveszélyes épületeket húznak föl (ezeket a hatóság rendre le is bon tatja). A somogyi családiházter- veknek hatvan—hetven százalékát építész üzemmérnökök készítik. Nem túl jók ezek a tervek, bár azt is el kell mondanunk: van közöttük olyan is, amelyik az év lakóháza pályázaton díjat nyert. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész szerint a főiskolások, sőt még az egyetemisták is meglehetősen rövid ideig tanulják a tervezést. A minisztérium jónak látná, ha az építész üzemmérnökök elsősorban vállalkozó műszaki szakemberek lennének vagy hatósági, városgazdasági tevékenységgel foglalkoznának és belőlük válnának a legjobb építőmesterek. Ezzel persze nem azt akarják deklarálni, hogy üzemmérnökök nem tervezhetnek épületeket, de nem bánnák, ha az arra érdemesek megszereznék az építészmérnöki oklevelet is. Kompié Miklós, a megyei építéstervezői szakértő bizottság tagja meglepő adatokat adott közre: az általuk vizsgált terveknek majdnem hatvan százaléka nem éri el a megfelelő szintet. Az 1600 véleményezett munka negyedét készítette vezető tervező. Mindez alátámasztja a minisztérium elképzeléseit: mielőbb oktatási reformra van szükség az építészképzésben is, különben aligha dicsérnek majd bennünket utódaink. Az építéstervezői szakértő bizottságok a későbbiekben is megmaradnak, a tizenkét tagú „zsűri” évente cserélődik. Ma még megoldatlan kérdés, hogy az ön- kormányzatok létrejöttével ki lesz a helyi szervek építészeti tanácsadója. Mind a 230 megyei településen nem foglalkoztathatnak építészeti szakembert. Az egyik lehetőség, hogy a főépítészi hálózatot növelik. (Faragó) Bensőséges, megható ünnepségre került sor tegnap este Kaposváron a megyei tanács székházénak éttermé- bem Az MDF kaposvári szervezete hívott meg 51, többnyire egyedülálló, özvegy nyugdíjast, hogy karácsony előtt átadják azt az adományt — személyenként ezer forintot —, amelyet Kaposvár város polgárai adtak össze a szegényeknek. Aa MDF kaposvári szervezete november 15-ítőI' december 15-ig városunk több pontján öt pénzgyűjtő perselyt helyezett el. A város lakossága 51 ezer forintot adott össze. A rászorulók kiválasztásában a városi tanács egészségügyi osztálya segített. Az ünnepélyes hangulatot a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kórusa karácsonyi dalokkal, Darabos Anita, a Munkácsy gimnázium tanulója pedig verssel Szerdán délután az MTESZ- székházban tartotta ülését Kaposvár város tanácsa. A testület — többek között — megtárgyalta dr. Lukács Tibor városi vezető ügyész szóbeli előterjesztése alapján a város és városkörnyék törvényességi helyzetét. A vezető ügyész elmondta, hogy a magas szintű jogszabályok megalkotása után nyilvánvalóvá vált: az ügyész nem kizárólagos őre a törvényességnek, hanem közreműködik a törvényesség biztosításában. Például az államigazgatási munka törvényességét a tanácsok erősítik és ellenőrzik. Az ügyészség tehát közreműködik és elősegíti a belső garancia- rendszer működését. Ennek lehetséges módja az informálás, a helyzetértékelés. A tanácsok mint önkormányzati szervek felelősek a törvényesség helyi alakulásáért. Az ügyészi tájékoztató célja sem lehet más, mint információt adni és segíteni abban .hogy megszilárduljon a törvényesség, növekedjen a tanács és a végrehajtó bizottság felelősségérzete. A törvényesség helyzetének megítélésében alapkérdés a jogi szabályozottság A vezető ügyész megítélése és prózarészlettel tette bensőségessé. A szervezőik képviseletében Szigetvári György üdvözölte a vendégeket, egyben megköszönte a megyei tanács elnökének is, hogy szerint az elmúlt időszakban a jogalkalmazók részéről kirívóan súlyos visszaélés nem fordult elő. Majd szólt a konkrét vizsgálatok tapasztalatairól, a tanácsok megélénkülő jogszabályalkotó tevékenységéről. Dr. Lukács Tibor a bűnözés alakulásával kapcsolatban elmondta: növekedése egyre veszélyesebbé válik. Az első háromnegyed évben 152 ezer bűncselekmény vált ismertté, 6 ez lényegesen több a tavalyinál. Megyénkben nyolcezer, Kaposváron és környékén kétezer volt a bűncselekmények száma. Minden adat, sajnos, rekord. S rendkívül erőteljes a bűncselekmények számának növekedése. Hosz- 6zú évek tapasztalata, hogy az év végén erőteljesebb a bűnözés. A korábbi évekhez hasonlóan most is bűnügyi fertőz öttségről kell számot adni. A helyzet egyre rosszabbodik — a bűnüldöző hatóságok, különösen a rendőrség nagy erőfeszítései ellenére. Sajnálatos tény, de területünk bűnügyileg fertőzött. A bűnözés szerkezetét évek óita a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg. helyet biztosított a rendezvénynek s vacsorával vendégelte meg a rászorulókat. Az est végén a résztvevőket a Tempo taxi díjtalanul szállította haza. Az egyéb tendenciák is igen kedvezőtlenek. A megye- székhelyen is megjelent egy minőségileg új bűnözési forma, a szervezett bűnözés. Fokozódott a brutalitás és az erőszak is. A rablások száma sem csökkent. Az elkövetés módja egyre gátlástalanabb, hiszen akár világos nappal is kirabolnak kereskedelmi egységeket. Gyakoriak a környezetkárosító vandál rongálások, temetői emlékkövek ledöntése, kriptafeltörések stb. Elszaporodtak a devizabűncselekmények. Nő a visz- szaesők, a többszörösen visz- szaesők és a gyermekkorú — 14 éven aluli — elkövetőik száma. Sajnos, a nagy erőfeszítések sem vezetnek eredményre. Erről1 szóltak a tanácstagok és a város rendőrkapitánya is. E korántsem szívderítő napirendet követően a testület Kaposvár város díszpolgára címet dr. Horn Péternek és Zákányi Zsoltnak ítélte. A város lakosságának véleményét is figyelembe véve döntött a tanács, így a jelenlegi helyett a város régi történelmi címerét használják majd. (Lengyel) VISSZHANG Nem sorsolták ki a palesztinok ajándékát Adámné Fábri Lili megyei úttörőelnök néhány észrevételt fűzött a lap december I8-i számában a Karácsonyi előzetes — Csibészkesorsolás címmel közölt íráshoz. A kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központ január 16-i Karácsonyi előzetes elnevezésű gyermek- programjának szervezője, lebonyolítója és finanszírozója a Kilián városi művelődési központ volt és nem a Somogy Megyei Úttörőelnökség. Ezért a színvonalas programért járó elismerés a művelődési központ dolgozóit illeti meg. Ugyanakkor volt az épületben a megyei és kaposvári úttörőelnökség által szeptemberben útjára indított Csibészke sorsjegyakció 491 nyereményének sorsolása. A két esemény egy ponton találkozott: a tizenöt főnyereményt a műsor Télapója sorsolta ki a gyermekközönség előtt. Adámné Fábri Lili a levélben megállapította: „Kérésünkkel ellentétesen a palesztin táncosok által felajánlott ajándékokat tételesen felsorolja a cikk. Ez ugyan pontos, mégis kifogásoljuk, azért kértük az újságírót, hogy tekintsen el az információ közlésétől, mert a Kilián György művelődési központ és az úttörőszövetség képviselői úgy döntöttek, hogy sem karácsonyi, sem más gyermekrendezvényükön semmilyen — se külföldi, se magyar — politikai párt vagy szervezet propagandaanyagait gyerekek körében nem népszerűsítik, főleg ajándékként nem osztogatják. A palesztinok ajándékát tehát nem sorsoltuk ki, jelenleg a Somogy Megyei Úttörőelnökségen található meg hiánytalanul”. Ülést tartott Kaposvár tanácsa Napirenden a törvényesség Díszpolgárok — Igen a régi címerre A végjáték is tétre megy (Munkatársunk telefonjelentése.) A 450. számú országgyűlési határozat egy korszakot zárt le, jóllehet a mű nem végeztetett be, s még a (törvény)alkotó sem pihenhet ... Ez a parlament a korábbiakkal össze sem hasonlítható színvonalú munkát végezve a reformok útjára vezette az országot, s ezzel betöltötte történelmi szerepét. Abban mindenki egyetért, hogy a békés politikai átmenet föltétele a választások mielőbbi megtartása. Abban már nehezebben született egyetértés, hogy a jelenlegi ország- gyűlés milyen módon adja át a stafétabotot. Mikor Bánffy György budapesti képviselő novemberben nevezetes indítványát tette, úgy érezhette: nem szelet, hanem mindjárt vihart vet. Az égiháború azonban elmaradt, s a parlament decemberi önfeloszlatásából a „mandátum lerövidítése” lett. — Szándékom, amely egybeesett az MDF-ével, az volt, hogy márciusban kerüljön sor a választásokra — mondta Bánffy György. — Indítványomat kezdetben óriási ellenállás fogadta, azóta azonban a képviselőcsoportok és a különböző szerveződések is megemésztették, s már elfogadják a választások halaszthatatlanságát. Mégis: képviselői önérzetüket sértette az egyébként az alkotmányban is szereplő önfeloszlató módozat, s arra hivatkoztak, hogy így a választásokig létrejövő „ügyvezető parlamenti” státusz elbizonytalanítaná a honatyákat, egyfajta „van is Országgyűlés, meg nincs is” helyzetet hozna. Több egyeztető tárgyalás után jutottunk arra a megállapodásra, hogy a parlament rövidítse le mondá- tumát, ám márciusig teljes jogkörrel végezze munkáját, Ügy, hogy közben az ideiglenes köztársasági elnök írja ki a válaszitásokat. Végül' is a formát mellékesnek tartom, a lényeg az, hogy véget kell vetni ennek az átmeneti állapotnak. A kormány mostanában gyakran hangoztatja, hogy az IMF- megállapodáshoz milyen gazdasági követelményeknek kell megfelelni. Szerintem az IMF már attól is biztonságosabbnak látná kölcsöneinek megtérülését, ha ezt az országot a nép által megválasztott parlament s az ezáltal kijelölt új kormány vezetné. — Valóban csak a képviselői önérzetet megnyugtató tapintat áll az önfeloszlatást felváltó mandátumlerövidítés mögött? — kérdeztük dr. Soltész Istvánt, a parlament főtitkárárát. — A parlament mandátuma háromféleképpen szűnhet meg. Vagy úgy, hogy letelik megbízatási ideje, s mód van arra, hogy feloszlassa a köztársasági elnök, aki azonban ezt csak igen kivételes és valószínűtlen esetben teheti meg. Elképzelhetetlen például — ez az egyik föltétel —, hogy a kormánytól egy éven belül négyszer vonják meg a bizalmat. A harmadik mód, hogy önmaga mondja ki feloszlását. Az idő előtti választások kiírása érdekében most is ez történik. — Csakhogy az eredeti indítványtól eltérve, nem itt és most... — Ennek a kérdésnek csak politikai tétje van. Ha azonnali hatállyal oszlatná fel magát a parlament, s csak ügyvivői minőségben működne a választásokig, sarkalatos törvényeket már nem alkothatna. Ha viszont a feloszlatást későbbi időpontra teszi, jogi szempontból semmi sem korlátozza a munkáját. Más kérdés, hogy ez esetben még a politikai bölcsesség és önmérséklet korlátozná a parlamentet abban, hogy mit vállalhat föil. A mostani „késleltetett” megoldás mellett szólt az is, hogy a közvélemény számára alig lett volna érthető, hogy egy önmaga feloszlását kimondó parlament miért működik tovább. Végiül is ahhoz, hogy Szűrös Mátyás kihirdethesse a választások napját, a parlamentnek ki kell mondania feloszlását. Ám ennek ténylegesen nem kell azonnal bekövetkeznie. — A képviselőcsoport-ülések időszakában e megfontolások és lehetőségek még nem voltak ismertek? Hiszen két hete a somogyi képviselőcsoport is a decemberi önfeloszlatás mellett foglalt állást. — E lehetőségek szerepelnek az alkotmányban, így vélhetően csak a képviselők nem gondoltak erre. Az önfeloszlatás elhatározott módon való kimondása sem okozott volna változást jogi értelemben a parlament életében, viszont óriási politikai tehertételt jelentett volna. Egy deklaráltan végnapjait élő parlament képviselőinek felelősségérzete, elkötelezettsége, lélektani helyzete egészen más. — Véleménye szerint melyek azok a törvénykezési feladatok, amelyeket márciusig még el kell végeznie ennek a parlamentnek? — Még a választások előtt feltétlenül szükség van új sajtótörvényre. Hasonlóképp néhány olyan gazdasági jellegű törvényre is, amelyek az ország működőképességét fenntartják és az elkezdett folyamatokat továbbviszik. Ilyen az egyéni vállalkozás szabadságát bővítő vagy a jegybankról szóló törvényjavaslat. A vagyonalap és az állami vagyon védelmének ügye sem tűr halasztást, hiszen a téma máris kiélezett viták gyújtópontjában áll. Egyre-másra jelennek meg például indítványok, hogy föl kellene függeszteni az átalakulási törvényt és a földtörvényt, mert kiskapukat ad a nemzeti vagyon kiárusításához... Szóval ebbe a most „zavaros” pohárba is tiszta vizet kell önteni. — Miért épp március 16-a lesz az önfeloszlatás határnapja? — Mert nyilvánvaló, hogy ezt követően a parlament már semmiféle tevékenységet nem kíván végezni. Lehet azonban még számolni azzal, hogy március 15-én tart egy utolsó ünnepi ülést. Bíró Ferenc
