Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
-Ö [ XLV. évfolyam, 232. szám '* ,.jv.- | > "•>, I || jggH C\(ß2ILJW 1989.'december 21., csütörtök „Magán”-tájvédelem 180 hektáron (4. oldal) Karácsonyi muzsika (5. oldal) Világszerte tiltakoznak a temesvári vérengzés miatt „Elég a cinkosságból Románia vérszomjas őrültjével” és „Szabadságot Romániának!” — olvasható többek között a transzparenseken december 19-én, amikor tüntetéssel tiltakoztak Géniben a temesvári népi megmozdulás vérbe- fojtása miatt A romániai események, a temesvári véres tragédia tiltakozások özönét indította el Magyarországon. Pártok, tömegszervezetek, szövetségek, érdekképviseleti, egyházi szervezetek fogalmazták meg szerdán elítélő, tiltakozó állásfoglalásukat, felhívásukat. A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Fidesz, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Helsinki Bizottság közös felszólítással fordult a magyar miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez. Ebben kérik a magyar kormányt, hogy javasolja a helsinki egyezményt aláíró valamennyi ország kormányának: lépjenek fel egységesen a további vérontás, a fenyegető polgárháború megakadályozásáért. A diktatúrával szemben a diplomáciai tiltakozás nem elegendő. Határozottabb lépésekre ván szükség. Az aláíró országok kormányainak ajánlja megfontolásra a magyar kormány: a kereskedelmi egyezmények felfüggesztését, a román áruk bojkottját, a Romániába irányuló áruszállítások leállítását — a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek és gyógyszerek kivételével —, a diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre helyezését, végül kérje a Biztonsági Tanácsot, hogy ítélje el a román kormány terrorját, amely súlyosan fenyegeti az európai békét. A Magyar Demokrata Fórum megrendülve gyászolja a Ceausescu-rendszer áldozatait. Felhívjuk a határainkon belül és kívül élő magyarságot, hogy együttérzésünk jeléül december 21- én, csütörtökön tegyen gyásziobogótt a házak és a középületek homlokzatára. Déli 13.00 órakor a falvakban és városokban kondul- janak meg a harangok, szólaljanak meg a járművek kürtjei és egyperces néma megállással tiltakozzunk Ceausescu elnyomó dikta • túrája ellen. A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége és parlamenti csoportja rendkívüli aggodalommal veszi tudomásul, hogy Romániában hosszú ideje semmibe ve(Folytatás a 2. oldalon.) Gyászlobogó az Országházon Elfogadták a lakásprogramot Szenvedélyes vita a költségvetésről A sorsdöntő gazdasági kérdéseket tárgyaló T. Ház tegnapi ülésén első helyre kerültek a Romániában zajló döbbenetes események. A képviselők egyperces néma felállással, kegyelettel emlékeztek meg a román diktatúra áldozatairól. Amint az várható volt, az Országgyűlés végül elfogadta a lakásreformot. Dr. Vida Kocsárd somogyi képviselő szavain felbuzdulva az MSZP élnöke is támogatta a kormányt. Az új indítvány havi 300—600 forint többletterhet jelent a közepes jövedelmű családoknak. A lakbérek átlagosan 35 százalékkal emelkednek. Szenvedélyes vita, kisebb kiegészítések, módosítások jellemezték a krízisköltségvetés vitáját a T. Házban. A képviselők elismerték, hogy legfontosabb cél a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd elkerülése. A képviselőket elsősorban az vezette, hgoy szembe kell nézniük a realitásokkal. Ez persze nem gátolta azt, hogy többen megfogalmazzák a kétségeiket. Egyik-másik honatya még az adatok hitelességét is megkérdőjelezte. A T. Ház ma dönt a költségvetési törvénytervezetről. Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munkanapon elsőként Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót. „Lélegzetvisszafojtva és iszonyatos döbbenettel figyeljük napot óta a Romániában zajló eseményeket” — kezdte beszédét a kormányfő. Arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament homlokzatára. A képviselők a padsorokban felállva fejezték ki szolidaritásukat a Ceauses- cu-diktatúra elnyomottjaival. Bírálat a mozdonyvezetők sztrájkjáról A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. — Mi lenne akkor, ha a tanítók, a mentősök, az elektromos művek dolgozói, a bányászok, vagy más ágak dolgozói az érdekérvényesítés olyan eszközeit választják, amelyekkel más rétegeknek ártanak? Ha ez a folyamat beindul, akkor fokozatosan szétveri a társadalmat. Itt már régen nem a kormány sorsáról van szó, hanem az országéról. Óvok mindenkit attól, hogy erre (Folytatás a 2. oldalon.) A képviselő emlékei Első lépés volt a demokrácia felé Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megBltakulásának 45. év- fordulója alkalmából' szervezett tegnap este megemlékezést az MSZP kaposvári irodája. Az est vendége dr. Kanyar József, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője volt, aki a résztvevők előtt képviselői igazolványával „igazolta magiát”. — Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megalakulása Debrecenben Magyarországi első lépése volt a demokrácia fielé. Ma visszatekintve kár, hogy ezt nem követte a második, következő lépés — mondta az előadó. Visszaemlékezve a magyar nemzet újjászületésének e bölcsőjére, megrohanják az embert emlékei és élményei. Am e pillanatban a legszomorúbb az, hogy amikor 1984-toem, 40 év után összejöttek az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselői, jóval több mint 200 képviselőből már csak ötvemen éltünk — mondta Kanyar József. Látszott a szemén, a mosolyán hogyan került újra az akkori élmények hatása alá. Osillogó tekintete árulkodott legbensőbb érzéseiről, amikor a pártok nagy szónokairól, jeles képviselőiről beszélt. Mint mondta: Erdei Ferenc, Bibó István, a magyar államigazgatás legkiválóbb ja i és mindenekelőtt Illyés Gyula tette rá a Legnagyobb hatást. — Szép emlékek fűznek a nemzetgyűlésiben. Ez talán abból is adódik, hogy ekkor került a parlamentbe Illyés Gyula is — mondta az előadó, s mélyen átélve személyes élményeit, beszélt a parasztpárt tevékenységéről, vezetőinek egyéniségéről, kvalitásairól. És saját kötődéséről. Nem feledve, hogy az akkori időszak tanulságait, tapasztalatait még a következő időszakban kell mélyebben feldolgozni. L. J. Sztrájk a vasúton Tegnap reggel öt órakor a kaposvári vasútállomáson is elhagyták a mozdonyokat a vezetők. Az alapjáraton dübörgő dízelek csak a szükséges világítást és fűtést biztosították az egyórás figyelmeztető sztrájk idején-. Az utasok egy része ugyan tudott az előző esti híradásokiból a demonstrációról, de a többség értetlenül szemlélte az eseményeket. A forgalmi szolgálattevő irodáiból érkező információkról, a sztrájkoló mozdonyvezetőik véleményéről a 3. oldalon tudósítunk. Negyvennégy, huszonegyediké A képzeletnek kell segítenie abban, ha az ember felidéz egy napot, amely még őelőtte — avagy generációja ellőtt — volt. Mégis. Volt az napi Apáink élték meg koromban, lőporfüstben, kétségek között. Frontokról frontokra terelve, bajtársat temetve, tábori postára várva élte meg — aki megélhette. Lássuk a történelem tényeit! Már 1944. december 13- tód a felszabadult országrész 45 helységében — hét nap alatt! — 230 képviselőt választottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Gondoljuk meg — hogyan lehetett? Mert eközben mozogtak, megálltak és megint mozogtak a frontok, de Debrecenben (,kikötő” Lett megint a református szellemű tiszántúli .polisz”) zászlót bontott már december 15-én a Polgári Demokrata Párt, aztán ugyanott megalakult a Független Kisgazda Párt ideiglenes országos vezetősége is... •Másnap, december 16-án német ellentámadás indult az Ajrdenmefcben („A halál ötven órája"); a 2. és 3. Ukrán Front' pedig megkezdte a Budapestet körülzáró támadást. Ha a tények és „száraz" adatok érdekelnék a továbbiakban az olvasót — javaslom, üsse fel például, a Magyarország történeti kronológiája című Akadémiai kiadványok ILI. kötetének utolsó és IV. kötetének legelső lapjait. Ebből megtudhatja, hogy harcoltak a katonák és azt is, hogy az írók mit írtak és mit jelentettek meg akkoriban. Meg azt is, hogy azok, alkik az addigra felszabadult országot már országnak érezték, azt akarták, hogy ne csak az élethez legyen közük, de a köznek is legyen új élete! December 21-én a református kollégium oratóriumában ünnepi külsőségek között ülitek össze nemzetgyűlést tartam. Egy nap múltán az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az ideiglenes kormányt, melynek elnöke ama dálnoki Miklós Béla lett (pártonkívüli), tagjai között volt Nagy Imre a Magyar Kommunista Párt, Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt képviseletében. Többek között. Ennyi a tényszerű história. Történelem, amelyből érettségi tétel is felállítható... Fényes napok voltak — lehettek — azok Debrecenben! Miközben az ország még mindig stratégiai elgondolások, harcászati-hadműveleti tervek terepasztalául szolgált. Apáink zöme — pedig —" bőrén érezve negyvennégy telét — araszolt még- az életéért hol hátra, hol előre, gondolva eközben a közelgő karácsonyra is, s óvita életét, ha tehette, noha tarkölattüzek űzték messzire a betlehemi csillag jáiribor fényét... Vonatok indultak még velük, vonatok vártak még ráj-uik, s ők meghúzódtak a félelem és a bizonytalanság sokszor tépázott árkaiban. Bizony, miattuk is gondolok tisztelettel azokra a Debrecenben összeülő honatyákra, mert a bombatölesé- res-<fagyos föld rögein állva egy még vérző ország pulzusát tudták értelemmel' kitapintani, s a Nagyerdő aknaszaggatta fái fölött volt szemük a pirkadat észrevételére. Pedig a hadak útjain ide-oda kóborolt még a sokat hajszolt véletlen szerencse. De nem feledhettük azok sem, akiknek szájára büszke dlalokat röptéitek korábban, 9 akik akkor már vacogva, a megjósolt győzelem helyett, zsugorodott remények között vonultak vissza, miiközben szomorúbb lett a hadiének és kifosztottá az ifjúság sók édes éve. Ok aligha tudhatták akkor, harcban a Tiszánál, majd a Dunánál, hogy mi történt pontosan Debrecen városában 21-én, s talán azt sem, hogy van-e még egyáltalán Debrecen városa. Apáink sebesültek, éhesek — és fiatalok — voltak. S tudtak utána újra építeni. Családot is, országot is. Tehát vagyunk-. így, ha nem is mélyenszántó, de kézenfekvő tanulság az, hogy ugyan részvételük nélkül, de néma jóváhagyásukkal és érdekükben határozott az ideiglenes kormány a fegyverszünetről 23-án. Kórt békességet, amely egy alig kiszámítható karácsony előttben fogant, lehetőségei a kormos glória fényében voltak csak kivehetők. Az élethez ez kellett, túl a Tiszán, majd túl a Dunán is. Bár aznap még, 23-én, a rögtönítélő nyilas hadbíróság halálra ítélte Bajcsy-Zsd'linszky Endrét. ' ’ T. T. Az MDF felhívása országos gyászra
