Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-12 / 294. szám
1989. december 12., kedd Somogyi Néplap S Cserbenhagyott Gyermekrajzok és a biztonság diplomások ? Sosem voltam jó oroszos, annak ellenére, hogy orosz tagozatom végeztem el a gimnáziumot. Mivel kötelező volt tanulni, nagy volt bennünk az ellenállás. Persze voltak, akik még hat évet is áldoztak érte, ki hazai egyetemeken, a szerencsésebbek, a jobbak Lenin- grádban. A megyében az „illetékesek” idejében — már júniusban — felismerték az elkerülhetetlent. Felszólító levelet küldtek azoknak az egyszakos orosz középiskolai tanároknak, akikről koruk után ítélve úgy gondolták, hogy még képesek egy másik idegen nyelv elsajátítására is. Két hónap jutott a felkészülésre, ami a négyéves gimnáziumi anyag megtanulását jelentette, de nem akárhogyan, hiszen a felvételi vizsgát is kell tenniük — ez állt a levélben, melyet a megyei pedagógiai intézet küldött ki a tanároknak. Szinte hihetetlen, de akadt jelentkező a feltételek ellenére is. A vállalkozók egyike Moróczné Hortobágyi Zsuzsa, aki a kaposvári Táncsics gimnázium orosz szakos tanára volt. Azért írtam múlt időben, mert éppen az átképzése miatt két év fizetetlen szabadságot kért a gimnáziumtól. — Említette, hogy ön is felvételizett augusztus 28-án az Agrártudományi Egyetemen, a német felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő, tanfolyamra. Miért nem indult el ez a tanfolyam? — Az egész nyarat a felkészülésre áldoztam. A felvételi azonban elmaradt, egyszerűen megfeledkeztek róla. Sárosdi Iván tanszék- vezető tanár azt mondta, hogy kolléganője, aki a vizsga levezetésével volt megbízva, külföldön tartózkodik. Egy hét múlva visszahívtak bennünket. Már csak négyen jelentünk meg. Ennek ellenére kiosztották a feladatlapokat, majd közölték, hogy pénz, tanár és jelentkező hiányában a tanfolyam elmarad. — Ezek után lát-e arra esélyt, hogy középiskolai tanárként el tudjon helyezkedni? — Pillanatnyilag nem látok kiutat. Oroszt ugyan taníthatnék, mert a diákok egy része továbbra is tanulja ezt a nyelvet, de úgy érzem, hogy ebben a megváltozott helyzetben nincs erőm fojvtatni. Eddig -is naponta kellett megküzdeni a diákok ellenállásával. Választ vártak a kérdéseikre, hogy miért az oroszt tanuljuk, s ma már erre őszinte szívvel nem tudok érveket felhozni. Most magánúton, önerőből próbálom a német nyelvet elsajátítani, azzal a titkos vággyal, hogy valamikor még visszakerülhetek a pályára, a diákok közé. A tanárnő keserű szavai után Rácz Jenőt, a megyei pedagógiai intézet munkatársát kérdeztem. — ön mit tud róla, miért nem indult el az Agrár- tudományi Egyetemen a középiskolai tanároknak szervezett német nyelvtanfolyam? — A vizsgáztató tanárnő figyelmen kívül hagyta megbeszélésünket, és az adott időpontban külföldön volt. Az egy háttel később megtartott szintfelmérésen csupán egy szentélyt tartottak alkalmasnak. — Nem voltak túl magasak a követelmények? — A vizsgabizottság nem tananyagot, hanem nyelv- használatai szintet mért. — Milyen lehetőségeket kínálnak az átképzésre vállalkozó tanároknak? — A megyében kilenc középfokú csoportot indítunk. A programot a pécsi Állami Nyelvvizsga Bizottság állította össze. Félévenként sziptmérő vizsgát tesznek a hallgatók. A 108 jelentkezőből 11 a középiskolai tanár. Amennyiben a választott nyelvet középiskolában szeretnék majd tanítani, feltétlenül el kell végezniük a felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamot is, majd a kiegészítő szakot az egyetemen. — Ez azt jelenti, hogy hat év tanulás után ismét egyenrangú tanárként térhetnek vissza kollégáik közé? — Szerencsés esetben. Ugyanis a nyelvi kiegészítő szakon eddig 16 főt vettek fel egy évben, most majd várhatóan több százra emelkedik a jelentkezők száma. — Tud-e munka nélkül maradt orosztanárokról? — Erről nem tudok, de mi nem is vagyunk hatóság, a mi feladatunk a meglévő igények felmérése és kielégítése. (Hunyadkürti) Dél-Buda pest a Jelölt A város lakosságának szolgálatában A KAPOS TV ELSŐ ADÁSA Megvan a világkiállítás budapesti helyszíne Dél-Budapest lesz a Budapest—Bécs világkiállítás budapesti helyszíne, ha. a rendezés jogát a Nemzetközi Kiállítások Irodájának (BIE) közgyűlése december 14-én Magyarországnak és Ausztriának ítéli. Mint ismeretes, a világkiállítás budapesti helyszínére helykijelölést és területrendezési tervpályázatot hirdetett a Fővárosi Tanács, a kormány nevében a kormánybiztos, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. A pályázatra 24 titkos és jeligés pályamű érkezett. A zsűri, neves építészek, közgazdászok, városrendezők, szociológusok, geográfusok, négy lehetséges terület — Gazdagrét—Örsöddomb. Dél- Buda, Óbuda—Aquincum és a kőbányai vásárváros közül választotta ki a legalkalmasabbat a nagyszabású rendezvény helyéül. Mint Baráth Etele, a Közlekedési, Hírközlési, és Építésügyi Minisztérium államtitkára tegnap az MTI munkatársának elmondta: a zsűri végül is Budapest déli részének két térségét, a Cse- pel-sziget északi csúcsát és a Lágymányosi-híd közvet- lén környezetét találta a legalkalmasabbnak. A két terület egymással, összefügg. Magát a kiállítást csak az egyik helyszínen rendezik meg, de a másik terület kihasználása is célszerű, sőt szükséges is. Mivel olyan tervpályázat nem volt, amely egyedül képes lett volna minden követelménynek eleget tenni, ezért a zsűri csökkentett összegben- két első díjat ítélt oda. Mindkét terv jó megoldást tartalmaz a világkiállítás helyszínére. Míg azonban az egyik Lágymányoson helyezte el, a másik a Csepel-sziget északi részére képzelte a rendezvénysorozatot. Mindkettő felhasználta viszont a Duna másik oldalát is. a kapcsolódó létesítmények elhelyezésére. A zsűri ezért kapcsolta össze a két pályázatot. A két variációból természetesen csak az egyiket valósítják meg, hogy ez melyik lesz, azt részletes műszaki, gazdasági elemzés alapjain léhet csak véglegesen eldönteni. Az egyik első helyezett a Szenczi Ottó vezette munkacsoport, ők a lágymányosi helyszínt tartják alkalmasnak, a másik első díjat Bálint Imre és alkotótársai kapták, ők a Csepel-szí getet jelölték meg helyszínül. A megosztott pályadíj 500—500 ezer forint. Mint ismeretes, a parlament döntése alapján — ha Párizsban december 14-én számunkra kedvezően határoznak — nemzeti bizottság alakul az illetékes miniszterekből, a pártok és szakértői testületek képviselőiből. Ez a testület irányítaná az elvi munkálatokat. Emellett megerősödik a kormánybiztosi intézmény is, és megkezdődik a világkiállítás műszaki, gazdasági munkálatainak konkrét előkészítéA szerencsések foghatták, a legszerencsésebbek meg is találták készülékükön csütörtökön este a kaposvári városi televízió első adását. A kísérleti műsorról szerzett benyomásokat nyilván a kezdetleges technika is befolyásolja, de érdemes szót ejteni az egyórás ösz- szeállítás tartalmáról. Ha megkésve is, de Bérletes János felelős szerkesztő és csapata összehozta a még „konzerv” anyagokból vágott 60 percet. Bebizonyosodott: a város fakói igénylik a kábeltévét, és ezt el is mondták kívánságaikkal együtt. Szeretnének látni és halllani a megyei tanácsi változásokról, kíváncsiak arra, hogy milyen szervek állják a tévé költségeit. Sokan említették, fel kell lépni Kaposvár környezetének a megóvásáért, a fiatalok és az öregek életkörülményeinek javításáért. Gyerekek is megszólaltak: legyen kívánságműsor! Természetesen színházi tudósításokra és kulissza- titkokra is kíváncsiak, továbbá sportesemények közvetítését is szívesen látnák a nézők. A pártok képviselőinek véleménye egy dologban megegyezett. Objektív politikai tájékoztatást és információkat várnak, és sportszerű politikai küzdelmet nosséga előtt. Megnyugtató, hogy a felelős szerkesztő ígérete szerint a városi tévé nem lesz a politikai küzdelmek martaléka. A gazdasági, kulturális és politikai információk mellett néhány érdekes témájú riportot is láthattunk. Herner Árpád kaposvári videós filmjének utóéletéről megtudtuk, hogy híres ufós felvételeit az MTV megvette. Azután a jó magyar forintot kifizette az alkotónak; és devizáért rögtön el- is adta a nyugati tévéállomásoknak. így kell ezt csinálni. Gondolom, ha Herner Árpád talál még ufót kamerájával, akkor fordított fesz a sorrend. A kulturális események közül az Erdélyi csillagok című képzőművészeti kiállí- tásiöl bensőséges hangulatú tudósítást láttunk. Méltó összeállítással emlékeztek meg Mensáros Andor alezredesről, aki a II. világháború végén — 1944, november 28-án — öngyilkosságot követett el a kaposvári vasútállomás közelében. Tette ezt azért, mert Pécsen szabotálta, hogy a nácik a magyar kincseket menekítsenek ki az országból. A nyilas számonkérés és megtorlás helyett az önkéntes halált választotta. Az adást csütörtökön 18 órakor megismétlik. folytatnak a tévé • nyilváV. Zs. A fotózás mesterének kiállítása Juan Gyenes képei Kaposváron 246 pályamunka érkezett a Somogy Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1989. évi gyermekrajzpályázatára. Ebből 90 rajzot és festményt állítottak ki Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A tegnapi megnyitón Borbola Mihály rendőr alezredes, a megyei közlekedésbiztonsági tanács titkára hangsúlyozta, hogy a tanács tevékenységének céljai között szerepel az általános iskolai tanulók közlekedésének biztonsága. Ez a pályázat jól szolgálta ezt a célt, hiszen nem kevesebb, mint 17 iskolában foglalkoztak a gyerekek a témával. A szakmai értékelést Tibol László nagybajomi rajztanár, megyei vezető rajzszaktanácsadó tartotta. Öt felső és öt alsó tagozatos tanulónak adott át tárgyjutalmat. Ezenkívül mindkét kategóriában 1-1 különr díjat is átvehették a tanulók. Különdíjat két pedagógus is kapott. Az alsó tagozatosok közül Ambrus Aliz negyedik osztályos nagybajomi, Gyarmati Ariel harmadik osztályos siófoki, Klenovics Anikó negyedik osztályos kaposvári (Bartók isk.), Nagy Judit negyedik osztályos kaposvári (Berzsenyi) és Veres Rita harmadik osztályos kaposvári (Bartók) tanuló pályamunkája bizonyult a legjobbnak. A felső tagozatosok közül Geri Gréta (Gárdonyi), Leukó Péter (Berzsenyi), Szabados Anna (Bartók), valamint Németh Zoltán kéthelyi, Pincze Anikó nagybajomi pajtások rajzolták, festették a zsűri szerint a legszebb alkotásokat. Különdíjat a kéthelyi, A fotográfia nemzetközi ünnepét jelentette, • amikor októberben megnyitották Juan Gyenes spanyol fotóművész kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában. A fotózás kaposvári származású mesterének fővárosi kiállításából most a szülőváros fotóművészetet szerető közönsége is megismerhet néhány képet. Tegnap este Reményi Gyenes István költő nyitotta meg a tárlatot a Kilián György Városi Művelődési Központban. Az Életképek 1930—36 címet viselő tárlat anyaga az életmű töredékét öleli csak fel. Így is örülnünk kell, hiszen a világ művészeti fővárosaiban való bemutatkozás után kapunk ízelítőt Gyenes munkásságából, és a fotók között találjuk a városunknak adományozott 17 alkotását is. A világhírű portréfotós megörökítette az iskolát teremtő Chaplint, barátját Pi- cassót, a szürrealista Dalit és a színészóriás Orson Wellest. A magyarok közül Korda Sándor rendezőt, Bajor Gizit, a Duna-korzón sétáló Molnár Ferencet és Zi- lahy Lajost, akiről Gyenes készítette az utolsó fotót. Bepillanthatunk Bartók és Kodály életébe, s a kaposvári Csík Ferenc olimpiai bajnokot is megörökítette a mester. A zenei ihletésű fotómontázsok közül is gyönyörködhetünk néhányban: Liszt Ferenc műveire a fény nyelvén komponálta meg gondolatait és érzelmeit. Köztük van az egyetlen színes felvétel: a „Noches de Wienna” című. A kiállítás december 31- éig tekinthető meg. V. Zs. első osztályos Horváth Marietta és a kaposvári Kisfaludy iskolás, hatodikos Bóta László kapott. A nevelők közül a kéthelyi Barna Árpád és a Bartók iskola rajztanára. Szlavicsek Istvánná kapott különdíjat. 24 titkos és jeligés pályázat TV-NÉZÓ
