Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
1989. november 9., csütörtök Somogyi Néplap 3 MIÉRT DÖNTÖTTEK AZ MSZP MELLETT? Változtatni emberek tudnak MSZP-javaslatok a fiatalok gondjainak megoldására Szakmát és otthont Az MSZMP—MSZP kongresszusát követően megkezdődött az új párt szervezése megyénkben is. Szervezőbizottságok alakultak, a kongresszus megyei küldöttei felhívással fordultak lakóhelyük MSZMP-tagságá- hoz, baloldali érzelmű honfitársaikhoz. Az új párthoz való csatlakozásra szólították fel mindazokat, akik elfogadják az MSZP-nek a demokratikus szocializmus elvére épülő programját és alapszabályát. Nem áll könnyű döntés előtt az elődpárt tagsága, hiszen választania kell: vállalja-e aláírásával a tagságot az új pártban? Az elhatározás nem születhet meg könnyen, gyötrődések és vajúdások nélkül. Kinek-ki- nek magának kell döntenie. Ezért kérdeztünk meg néhány embert, aki már belépett a pártba: miért döntött az MSZP mellett? Kérdésünkre Frank Sándor Somogyvár tanácselnöke, Koltai Béla, a Tungsram kaposvári vállalatának gépbeállítója, Kocsis István, a boglárlellei Vas—Műszaki és Hűtőgépjavító Kisszövetkezet elnöke és Németh Lajos, a kéthelyi általános iskola igazgatója válaszolt. A kötődés a faluhoz Frank Sándor, 41 éves, 1969 óta párttag. — Főiskolás koromban lettem a párt tagja. Indíttatásomban kétségtelenül az is szerepet játszott, hogy szüleim a fasizmus áldozatai voltak — mondta. — Szinte tisztán szociális alapon tanulhattam a főiskolán, e segítség nélkül nem szerezhettem volna diplomát. Ezért is úgy gondoltam, hogy nekem ezt valamilyen módon viszonoznom kell, s ebben a pártban van a helyem. 1985-ben választottak tanácselnöknek. Községünknek ugyan jelentős a múltja, ám mégis elmaradott térség. Véleményem szerint egy tanácselnök valójában csak akkor tudja képviselni az adott közösség érdekeit, ha — jó értelemben véve — politizál is. Küldöttként voltam jelen a pártkongresszuson. A pártszavazáson három küldöttjelölt közül a legtöbb szavazatot kaptam. Személyes törekvéseim egybeesnek az MSZP programjában megfogalmazottakkal. Én össze- egyeztethetőnek tartom a párttagságomat a jelenlegi hivatásommal, hiszen a helyi érdekek érvényesítése, az önálló gazdálkodás a lakosság pénzével, a helyi önkormányzatok fejlesztése az én olvasatomban az MSZP programjának szerves része. Itt helyben, a közösségért akarok tenni. Van egy ars poeticám, ami talán abszurdnak tűnik, ám igaz. Nevezetesen, hogy akinek a szülei a falu temetőjében nyugszanak, annak sokkal nagyobb a kötődése a faluhoz. Többet akar tenni az adott közösségért, mint akit úgy helyeztek oda. Itt a faluban a kongresszus előtt sokan féltettek is, de amikor hazajöttem, nem volt szégyenkezni valóm. Senki sem támadott meg, hogy miért így szavaztam. Kötetlenebb a politizálás Koltai Béla, 44 éves, 1967- től párttag. — 1965-ben kezdtem meg az úgynevezett mozgalmi tevékenységet a KISZ-ben — mondta. — Több választott tisztséget töltöttem be KISZ-ajánlással lettem párttag. Az MSZMP gyakorlatában nekem már korábban sem tetszett, hogy nem azt vehettük fel párttagnak, aki szívesen jött közénk, hanem a statisztikai szemléletből adódóan a munkás jelleget kellett erősíteni. Ezzel a értelmiség jelentős hányada ki volt rekesztve. A kirekesztettek nagy része most talán éppen ezért az ellenzéki szervezeteknek a tagja. Hogy mi tetszik nekem ebben az új pártban? Az, hogy kötetlenebb lehetőséget biztosít a politizálásra, teret ad az áramlatok működésének, lehet vita, sőt szükséges is. Hogy az MSZP nem rekeszt ki egyetlen politizálni vágyót sem. Ügy ítélem meg, az új pártban szinte rá vagyok kényszerítve, hogy politizáljak, hogy a véleményemet elfogadtassam másokkal. Ne a munkahelyemen, munkaidő alatt, kö'telességszerűen, hanem saját elhatározásból, minden előny nélkül. Ezért léptem be. S ha az új párt következetes marad, ha igyekszik meggyőzni a tömeget érvekkel, ha előtérbe helyezi az egyes emberrel való törődést, akkor mind többeket tud programjának megnyerni. Szükség van a baloldalra Kocsis István, 44 éves, 1966 óta párttag. — Az MSZMP-hez fanatikus kötődésem nem volt. Én egy baloldali pártnak leltem a tagja — mondta. — Az embereket mindig a cselekedeteik és nem párttagságuk alapján ítéltem meg. Az MSZMP a késlekedéséért nagy árat fizetett. Nagyon sok tisztességes, becsületes ember hagyta el, aki nem előnyök miatt volt a tagja. Megismerve az MSZP programját és alapszabályát, az elsők között csatlakoztam. Én baloldali párthoz akarok tartozni. A magyar társadalomnak ma szüksége van a baloldali progressziót megtestesítő, reformokért küzdő pártra. Közel állnak hozzám az MSZP programjában megfogalmazott elvek. Bízom abban, hogy az MSZP rendezi sorait, hogy mindenki önvizsgálatot végez, s csak a többség által Van már világútlevelünk. Akkoriban, amikor bevezették, örültünk: hosszú évek után mehettünk, amerre akartunk. Ám a magyar — így nevelkedett — meglehetősen bizalmatlan. A pénzügyi kormányzat most már sokadszor bizonyította, hogy van okunk a kétkedésre. Tehát útlevelünk az van, s most mégis törvénytelen dolgokra kényszerítenek bennünket, mintha mi tehetnénk a kialakult áldatlan állapotról. Az elkapkodott, ésszerűtlen intézkedések után a nyakunkba, kaptuk a lakossági valutakeret befagyasztását is. Az egyszerű ember nem fogadja el, hogy ez volna a legésszerűbb lépés. Bosz- szankodik. Tegnap az utazási irodákat kerestük fel valutaügyben, ma többek között a bankokban kialakult helyzetről érdeklődtünk. A spanyol pezetától kezdve a kanadai dollárig szinte minden valutában helyeztek el pénzt a Magyar Hitel Bank kaposvári fiókjában. Legalábbis a múlt hét végéig. Hétfőtől kezdve, mintha azok mennének többen a bankba, akik kisebb vagy inkább nagyobb összeget hitelesnek tartott emberek lépnek be. Akik pedig korábban visszaéltek a bizalommal, keresnek maguknak más pártot. Olyan pártra nincs szükség, amelyik beleszól a gazdálkodásba. Az MSZP programját alkalmasnak tartom arra, hogy segítse a válságból való kilábalást.. A program jó irány Németh Lajos, 38 éves, 1978 óta tagja a pártnak. — Nekem az első időszaktól kezdve tetszett a program és az alapszabály — mondta. — A kongresszus után két nappal találkozhattam a kongresszusi küldöttekkel. Sok mindenről beszélgettünk, s ez a beszélgetés adta az első lökést. Az elhatározásomat befolyásoló másik dolog volt, hogy az Országgyűlés elfogadta akarnak felvenni. Az MHB szeptember közepétől foglalkozik a lakossági deviza- számlák vezetésével és ahogy megtudtuk, az elmúlt néhány napot kivéve dinamikusan nőtt a betétállomány. Értesüléseink szerint a befolyt összeg mintegy negyven százaléka számított mozgópénzek, tehát hol betették a valutát, hol meg kivették. A többit viszont tartós betétként kezelték. Nos, a betétek túlnyomó része — úgy fest — ezek után is a bankokban marad. Egy higgadt vélemény szerint a kormányok érdeke, hogy legaláb a devizaszámlákat érintetlenül hagyja. Hiszen bármilyen, ezeket érintő korlátozó intézkedéssel a teljes hitelvesztéssel kellene szembenéznie. Arról nem is beszélve, hogy a pártnak a munkahelyekről való kivonulását, a pártva- gyonnal való elszámolást és a munkásőrség megszüntetését. Én megvallom őszintén, ezt már a kongresszustól vártam. Mivel ott erre nem került sói, ez újabb presztízsveszteséget jelentett. Ám mindezek ellenére is sokat gondolkodtam. Bár mi itt, Kéthelyen már az elmúlt időben is több dologról másként gondolkodtunk, mint ami a hivatalos vélemény volt. A politika mindig érdekelt: a program lehetővé teszi, hogy jó irányba induljunk el, de ehhez emberek kellenek. Úgy éreztem, hogy változik a helyzet és ebben nekem is részem kell legyen. Aki itt korábban is párttag volt, abból semmiféle előnye sem származott. A pedagógusnak, akár párttag, akár nem, egy faluban mindig megvannak a feladatai. Tehát úgy gondoltam, belépek. L. J. gyarapodó devizabetét az államháztartás szempontjából sem mindegy. Óvatos bizalmatlansággal fogadták érdeklődésünket mindazok, akiknél a napi „fekete” árfolyamok iránt érdeklődtünk. Szinte senki sem akart tudni róla. Gyors stratégiaváltás után — vételi vagy eladási szándékot imitálva — azonban megoldódtak a nyelvek. így tudtuk meg, hogy a nyugatnémet márkát legolcsóbban a lengyelektől lehet beszerezni, ők 47 forintért adják. Volt. aki 50—55 forintot is kínált érte. Az osztrák schilling kelendősége szinte határtalan. Valószínű a már lekötött bevásárlóutak miatt ekkora az ára, Kaposváron 6 forint Az MSZP véleménye szerint az ifjúság körülírható szociológai fogalmakkal, de korántsem homogén társadalmi csoport. Napjainkra kiderült az is, hogy politikailag megosztott, területenként más-más az élethelyzete, eltérő a családi háttér, életkoronként más problémák foglalkoztatják. Az MSZP fiatal tagjai ezért szükségesnek tartják az állami ifjúságpolitika gyökeres megváltoztatását. Az ifjúsággal kapcsolatban oly sokat emlegetett gondok (lakás, oktatás stb.) nem az ifjúság ügye, hanem az egész magyar társadalomé. Megítélésünk szerint a szabályozáshoz nem külön ifjúsági törvényre van szükség. Minden lényeges döntés (országostól a helyiig) csak akkor lehet az egész ország számára jó, ha az ifjúságnak is az. Ezért javasoljuk, hogy készüljön átfogó szociológiai felmérés a megyében, amely jó alapot adhat ahhoz, hogy — reális leheaz árfolyam. Keszthelyen tegnap 1:7 arányban váltották. Az USA-dollár. nem hivatalos árfolyamáról csak értesüléseink vannak, ez egyezik az országos képpel, 90— 100 forint között járja. Eddig is lappangott, most viszont virágozni látszik a valuta-feketepiac. Nem csoda tehát, hogy elemi felháborodással fordulnak minden lehetséges fórumhoz azok a becsületes állampolgárok, akik eddig tiszteletben tartották a törvényeket. Mert az ostor most rajtuk, rajtunk csattan. Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében a Republikánus Nemzeti Párt a következőképp fogalmazott: — Meggyőződésünk. hogy ez a rentőségeinket figyelembe véve — megfogalmazzuk konkrétan: mit kell tenni a fiatalok érdekében. Ezt a javaslatunkat a megyei tanács legutóbbi — ifjúságpolitikával foglakozó — ülésén is előterjesztettük, és a testület egyetértett azzal. Az állam hosszú távú célja csak a fiatalok esély- egyenlőségének megteremtése lehet. A szociálpolitika eszközeivel pedig azokat a fiatalokat kell segíteni, akik önhibájukon kívül kerültek hátrányos, kilátástalan helyzetbe. Az ifjúságot sújtó problémákat (a pályakezdés, a társadalomba való beilleszkedés, az oktatás, a család- alapítás, a lakáshoz jutás stb.) összefüggéseiben próbáltuk vizsgálni, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ebből az ördögi körből kijutni elsősorban a minőségi oktatás megteremtésével lehet. Fontosnak tartjuk, hogy a gimnáziumokban legyen nagyobb választékú és gyakorlatias a fakultációs képzés, és oktassák magasabb színvonalon az idegen nyelveket, a számítástechnikát. E célok valóra váltása segítséget nyújt a tovább nem tanulók elhelyezkedéséhez is. Nem megyei sajátosság a fiatalok lakásproblémája. Megoldani csak új lakáspolitikával lehet, és ennek keretében a bérlakások építéséről sem szabad lemondani. A kormányzatnak olyan közgazdasági környezetet kell teremtenie, hogy érje meg a vállalati és a magánszektorban egyaránt tőkét lakásépítésbe fektetni. Követeljük, hogy a HM kezelésében levő és hosszú ideje nem használt lakásokat alakítsák át tanácsi bérlakásokká. Támogatjuk a megyei és a helyi tanácsok törekvéseit, amelyek szerint segítik a falun üresen álló házaik, porták hasznosítását. A fiataloknak ez. a lehetőség fedelet és megélhetést is jelenthet. Ezért — véleményünk szerint — ki kell dolgozni azokat a kedvezményeket, amelyek segíthetnek abban, hogy az elmaradott infrastruktúra mellett is vállalják a fiatalok a vidéki életet. Horváth Zoltán delet semmilyen lényegi megoldást nem hozhat, ugyanakkor beláthatatlan következményei lehetnek az illegális valutapiac szervezetté válásának. A Pest Megyei Demisz tiltakozása így szól: — A magánforgalomban élő és virágzó valutázás ezentúl soha nem látott méreteket fog ölteni, s úgy gondoljuk, ez a szegényeket szegényebbé, 'a gazdagokat még gazdagabbá fogja tenni, növelve a társadalomban már így is meglevő, óriási mértékű vagyoni különbségeket. A tatabányai Fidesz-tagok véleménye szerint: — Az új helyzet egyrészt embertelen körülmények közé kényszeríti a nyugatra utazó — eddig is lenézett — magyarokat, másrészt pedig a feketepiac valutaüzéreit juttatja horribilis haszonhoz. Mindenesetre sajnáljuk azokat az embereket, akik kényszerű végrehajtói a határozatnak — pénzintézeti dolgozók —. ugyanis ma ők a szenvedő céltáblák. Pedig ők tehetnek erről a legkevesebbet. Mészáros—Faragó Kisbuszok Székesfehérvárról Az Ikarus székesfehérvári gyárában megkezdték az 543-as típusszámú kis autóbuszok sorozatgyártását. Az idén 215 kisbuszt igyártanak belföldre, a következő évben pedig már iraki és egyiptomi megrendelőknek is szállítanak Feketepiaci árfolyamok Betét és kivét VALUTALÁZ HELYETT BOSSZANKODAS
