Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-09 / 266. szám
NAPILAP XLV. évfolyam, 266. szám Ara: 4,30 Ft _____________________1989. november 9., csütörtök N ÖVEKVŐ GONDOK KAPOSVÁRON Pályakezdőkről tárgyalt a városi tanács vb A munkahelyteremtésen legyen a hangsúly Budapest vendége Felipe González 8?»fÖS Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, tegnap a Parlament Munkácsy termében fogadta Felipe Gpnzále* spanyol minis ater ein ököt. A megbeszélésen, bal oldalén Felipe Gonzalez, jobb oldalon Szűrös Mátyás és Kovács László külügy- minisztériumi államtitkár Tegnap a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeiről, a foglalkoztatáspolitikai teendőkkel összefüggő tanácsi feladatokról tárgyalt a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, A vita alapjául szolgáló jelentés hiteles képet nyújtott a pályakezdők helyzetéről. Ebből kitűnt, hogy a munkaerő- közvetítő szervek ügyfélforgalma jelentősen emelkedett. Mikpzben az álláskeresők száma 12—IS százalékkal nőtt, addig a bejelentett üres álláshelyeké 8—10 százalékkal csökkent. A legerősebb visszaesés az iparban és az építőiparban tapasztalható, Különösen nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, akiknek az idén 580-cel kevesebb állást kínáltak, mint tavaly. Am ennek ellenére túlnyomó többségük munkába állt. Mindössze ketten Igényeltek újrakezdési kölcsönt. Bérük emelkedett az előző évhez viszonyítva, azonban alaposabb vizsgálatot Igényel, hogy mindenütt megtartották-e az Idei vonatkozó előírásokat. A legkedvezőbb helyzetben a szakmával, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők voltak; 13—14 százalékuk tanulmányi szerződés alapján helyezkedett el. A pályakezdőknek mintegy 83 százaléka fizikai munkakörben talált helyet. Az Idén a legkritikusabb helyzetbe a tovább nem tanuló, gimnáziumot végzettek kerültek. Október elejéig azonban ők is találtok munkát, igaz hu* szonnyolcan fizikai állományban, s hu*zonegynek jutott közülük szellemi foglalkozás. Körükben még mindig nem népszerű a szakmaszerzés, noha hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy könnyebben helyezkednek el azok, akik ilyennel rendelkeznek. Mindent egybevetve, szerencsére Kaposváron és környékén, ha a kívánt helyre nem is, de legalább munkahelyre „rázódott” az, aki a vállalatoknál, intézményeknél kopogtatott. (Olyanok is akadtak, főként városkörnyéki lányok, akik otthon maradtak, a háztartást vagy a gazdálkodást választották.) Kaposváron és környékén tehát az elhelyezkedés terén még nincs nagy feszültség, a felhők azonban már gyülekeznek — ahogy a vb-ülé- sen fogalmaztak. ívről évre nehezebb a helyzet, s tekintettel a demográfiai hullámra, 1992-ben, 93-ban — tehát a tetőzés időszakában — kritikussá válhat. A fő kérdés az, mit lehet tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a nagyobb munkanélküliséget? A feladatok egy része helyi jellegű. Papp János tanácselnök ugyan hangsúlyozta: nincs lehetőségük arra, hogy beruházásokkal jelentős számú munkahelyet teremtsenek, arra azonban Igen, hogy a lehetőségek „kiajánlásakor" gondoljanak a foglalkoztatásra is. Jól szolgálja a foglalkoztatási gondok enyhítését például az oktatási igazgatóság épületében létesítendő egészségügyi főiskola. Sokat tohet a tanács azzal is, ha szakigazgatási szervei révén folyamatosan magas színtű infprmációt nyújt a foglakoztatásról, a munkaerő-gazdálkodásról. Van lehetőségük a helyi üzemeknek, intézményeknek is. Jó példa erre a Kaposvári Ruhagyár, amely varrómunkás szakmában indított tanfolyamot több mint 80 általános Iskolát végzett számára. Ugyancsak ide sorolható a hamarosan beinduló kereskedelmi (főleg ABC-élelmiszer) eladóképző tanfolyam is. Van tartalék az úgynevezett kevésbé népszerű szakmák (ács, állványozó, bádogos, esztergályos, lakatos stb.) elfogadtatásában is, hiszen az e szakmákkal rendelkezőkből ma sincs elég. A végrehajtó bizottság szerint a feladatok másik része a központi szervekre, a kormányra hárul. A jelentés is indokoltnak tartja a külföldi munkavállalás engedélyezését, a munkanélküli segély megadását a pályakezdőknek is, a rugalmas foglakoztatási formák (rész- munkaidő, bedolgozás stb.) szélesebb körű bevezetését, a nyugdíjkorhatár fölemelésére irányuló terv felülvizsgálását, és munkahelyteremtő beruházások létesítését, Az ülésen különösen az utóbbi körül alakult ki élénk vita, Többen szóvá tették, miért nem segíti jobban a kormány a vállalkozásokat, a munkahelyteremtő beruházásokat, például a jelenleginél kedvezőbb adózással is. Erre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mint a munkanélküliség „kezelésére” mér csak azért Is, mert az előbbiek hozzák, az utóbbiak viszik a pénzt, nem szólva arról a két különböző hatásról, amelyet a közérzetre, a közhangulatra gyakorolnak.- Szegedi Nándor Egyszerűsített katonai tiszteletadás jellemezte azt az ünnepélyes ceremóniát, amelyet szerda reggel rendeztek a Parlament előtti Kossuth Lajos téren Felipe Qonzález tiszteletére. A spanyol miniszterelnök Németh Miklós kormányfő meghívására kedden, a késő esti órákban érkezett Budapestre. A magyar és spanyol zászlókkal díszített Országház előtt Felipe González és vendéglátója elvonult a díszegység előtt; a parancsnok jelentést tett, majd a zenekar eljátszotta a spanyol és a magyar himnuszt, Gyermekek virágcsokrokkal köszöntötték az újbóli megválasztását követő első külföldi útjára érkezett kormányfőt. Az ünnepélyes fogadtatást követően Németh Miklós és Felipe González szűk körű megbeszélést tartott a miniszterelnöki dolgozószobában. (Folytatás a 2. oldalon.) Földgáz Ausztriából? Megnyílt a siófoki műszaki és közgazdasági hónap Tegnap megkezdődtek a 13. siófoki műszaki és köz- gazdasági hónap rendezvényei. A megnyitót követően Bihary Béla, a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat főosztály- vezetője tartott előadást, melyben rámutatott: szűkös gazdálkodás elé néz az energiaipar. Az energiahordozók közül a gáz felhasználásának aránya ma 30 százalék — a fogyasztás a következő években másfélszeresére fog nőni. A hazai, évi 6 milliárd köbméteres termelés 2010-re a felére csökken. Akkor, amikor a szükséglet a számítások szerint 18 milliárd köbméter lesz ... A felhasználás struktúrája tovább növeli a nehézségeket: a fogyasztás radikálisan a Dunántúlon, nő meg, míg a feltáratlan földgázmezőik az ország délkeleti részén húzódnak. Mindezt figyelembe véve azon gondolkodnak — mondta—, hogy nyugatról lenne a legoptimálisabb beszerezni a hiányzó mennyiséget. Hogy milyen módon? A Csehszlovákián átvezető nyugati tranzitvezeték, mely 72 milliárd köbméter kapacitású, csak 70 százalékosan kihasznált. Valószínű, hogy ennek aránya nem is fog nőni, mert Ausztriába már elég a norvég földgázmezők kincse. Ebben az esetben a nyugati szomszédon keresztül kötnénk rá a fővonalra. A raásik alternatíva: az Alpok—Adria Közösség keretén belül Szlovénia olasz földgázt kíván vásárolni. Talán ehhez csatlakozunk? Voltak olyan elképzelések is, mely szerint Lenti vagy Szentgotthárd térségében erőmű épülne, melyet a Szovjetunió felől a Dunántúlig meghosszabbított új vezeték látna el földgázzal. Ez azonban nagyon jelentős anyagi eszközöket igényelne, Döntés 1—2 éven belül várható. Bármely terv megvalósulása esetén nagyobb bátorsággal adhatnák ki a dunántúli településeknek az engedélyt a gáz bevezetésére. És a beruházó minden esetben a siófoki központú GOV lesz. A következő napokban számos, nagy érdeklődésre számolt tartó előadásra kerül sor. Hallhatunk a szocialista autógyártás új típusú termékeiről, digitális központok létesítéséről és üzemeléséről, vagy a zárt technológiás karbantartás gyakorlati tapasztalatairól. Mint Meggyes Gábor, a rendező MTSZ Somogy Megyei Szervezetének siófoki intézőbizottsági titkára tájékoztatott: nagyrészt speciális kérdésekkel foglalkoznak, hogy a rendezvény a szakmai továbbképzést is szolgálja. Célunk — mondta —, hogy a szakemberek napi munkájukhoz segítséget kapjanak és a módszer- vásár értékes tapasztalatai gyakorlati haszonként jelenjenek meg a városban. (Czene) Helyre kell állítani a jövedelmezőséget Az agrártermelés meghatározó hazánk gazdaságában Dél-dunántúli mezőgazdasági aktíva Kaposváron Az agrártermelés az ország egyetlen nettó devizatermelő ágazata, épp ezért, elgondolásaiban, a kormány agrárpárti — hangoztatta tegnap dr. Hütte(r Csaba, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Baranya, Somogy, Tolna ágazati irányítóinak tartott aktivaérte- kezleten. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának konferenciaterme zsúfolásig megtelt tegnap. Dél-Dunántúl három megyéje — Baranya, Somogy, Tolna — agrárágazatának üzemi, vállalati vezetői, megyei tanácselnök-helyettesei jöttek el, hogy szót váltsanak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel az ágazat időszerű kérdéseiről. Brandtmüller István, a megyei tanács elnök- helyettese köszöntötte a résztvevőket, többek között az elnökségben helyet foglaló Horn Péter akadémikust, az egyetem rektorát, Széles Gyulát, a kar dékánját. — A holnap körvonalainak megismerését, az együttgondolkodást szolgálja ez a találkozás — mondta vitaindító beszéde elején dr. Hütter Csaba. A mostani munka, a jövő évi tervezés idején ez elengedhetetlen még akkor is, ha mindenütt hasznosítható receptet nem lehet adni, minden üzemnek, vállalatnak magának keli döntenie, hogy milyen irányba mozdul el. A miniszter abból a tényből indul ki, hogy hazánk gazdaságában az agrártermelés meghatározó. Rendkívül gyors mennyiségi és minőségi fejlődést produkált az elmúlt harmincöt év alatt — 1968 és 1988 között például huszonháromszorosára növelte exportteljesítményét. Ugyanakkor a nyolcvanas évek elejétől az agrár jövedelmek — mind a személyi, mind az üzemi tőkejövedelmek — fokozatosan leszakadtak a társadalmi átlagtól, megindult a tőke felélése. Egyre gyorsuló ütemben szűkült az él. és középmezőnybe tartozó üzemek száma, és nőtt a kritikus körülmények között levők aránya. Mint hangsúlyozta, a kormány felismerte ezt a tarthatatlan helyzetet, és rövidesen közzéteszi programját, melynek célja, hogy a következő három évben visszaálljanak a nyolcvanas évek elejét jellemző jövedelmi pozíciók. Jövőre erre a célra ötmilli- árd forintot irányoztak elő Figyelembe véve a piaci lehetőségeket, a sürgető anyagi, műszaki fejlesztési feladatokat, 2000-ig a mezőgazdaságban fél-egy százalékos, az élelmiszeriparban másfél—két százalékos termelésnöveléssel számolnak. Részletesen szólt a miniszter a piaci helyzetről, kiemelte, hogy az agrártermelés hazánk egyetlen nettó devizaszerző ágazata még úgy is, hogy az exporttermékek jó része állami szubvenciót igényel. Bebizonyosodott, hogy a deklarált programok az ágazatban nem hozták meg a várt eredményt, a gazdasági folyamatokat becsülni ugyan lehet előre, de pontosan behatárolni aligha. - Ebből a meggondolásból várható, hogy az olajos növényekre, a cukorrépára, a gabonára szükség lesz a jövőben is — bár a gabonán belül célszerű az arányt a kukorica javára növelni. Fontos, hogy a gabonaárak már 1990-ben közelítsenek a világpiaci árakhoz. A minőség javítására minden tekintetben szükség van, az árakban közelíteni kell az európai bel- tartalmi értékekhez. Az élelmiszeriparban is fokozatosan bevezetik a nyugateurópai szabványokat. Az ipari tevékenységről szólva hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint erre a jövőben is változatlanul szükség lesz, már csak a lakosság foglalkoztatása érdekében is. Kiemelte a túlbürokratizált irányítás egyszerűsítésének fontosságát, mondván : „a magunk területén olcsóbban működő államot akarunk kialakítani”. Beszéde további részében a tulajdonreformmal foglalkozott. Mint mondta, a mező- gazdasági kormányzat fő törekvése a versenysemleges szabályozórendszer, a szektor- és szervezetsemleges közgazdasági környezet kialakítása. Mindezt a szövetkezeti, az állami, a személyi tulajdon tiszteletének jegyében kívánják megvalósítani. Alapvetően az a fontos, hogy a mezőgazdaságban mindenütt olyan szervezeti formák működjenek, melyek ott, abban a térségben, azon a területen versenyképesek. Beszéde befejező részében a szabályozók jövő évi várható változásairól szólt. A még nem véglegesen kialakult döntések legfőbb célja, hogy már jövőre lényegesen javuljanak a mezőgazdaság, aZ élelmiszeripar árai. A búza és a tej kivételével várhatóan minden terméknél bevezetik a szabad árakat, ami óhatatlanul magával hozza majd a fogyasztói árak emelését is. Bár a cél a támogatások fokozatos leépítése, bizonyos területeken és célok érdekében ezek megmaradnak továbbra is. Ilyen többek között a kedvezőtlen adottságú üzemek, a vállalkozók, a termelő infrastruktúra támogatása. Várhatóan bővül a személyi jövedelemadókedvezmények köre és mértéke. Ezekről és az egyéb módosításokról a parlament dönt majd. A változások végső eredményeként, a számítások szerint, a mező- gazdaság jövőre ötmilliárd- dal, az élelmiszeripar 4 mil- liárddal növelheti jövedelmezőségét. A vitaindító előadást követően részletes szakmai kérdésekre válaszolt a miniszter. Az aktívaülés után a résztvevő gazdasági vezetők megtekintették az egyetemi karon folyó oktató, kutató, tudományos tevékenységet. (Vörös)
