Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-08 / 265. szám

NAPILAP XLV. évfolyam, 265. szám Ára: 4,30 Ft 1989. november 8., szerda Hazaérkezett Pozsgay Imre Virágok Lenin szobránál EMLÉKEZÉS NOVEMBER 7-ÉRE Vita az újság terjesztési díjairól A posta magyarázza áremelési javaslatát A jövő évi terjesztési ta­rifákról vitatkoztak kedden a Magyar Posta központjá­ban a posta képviselői, va­lamint a lap- és könyvki­adók szakemberei. A tanács­kozáson — amelyen mintegy 40 kiadó képviseltette ma­gát — Kertész Pál, a Ma­gyar Posta elnökhelyettese ismertette az intézmény el­képzeléseit az új tarifákról. Jelenleg a napilapokat darabonként 1,70 forintért terjeszti a Posta, ez az ősz- szeg azonban nem elegendő a költségek fedezésére. A számítások szerint 33 fillér az egy napilapra jutó vesz­teség. A Posta szerint ez az állapot nem tartható, így azt javasolja, hogy 1990, ja­nuár 1-jétől a helyben ter­jesztett napilapok darabjá­ért 2,30 forintot, a vidéken árusított napilapok után pe­dig 2,60 forintot kapjon. Ez­zel lehetővé válna, hogy az önköltség megtérüljön és egy szerénynek mondható, átlagosan 10 százalékos nye­reségre is szert tegyenek. A színes lapok terjeszté­sét eddig és a továbbiakban is az ár meghatározott szá­zalékáért terjesztette a Pos­ta, a mostani javaslat 3—4 százalékos tarifanövelést tar­talmaz. Igaz ugyan, hogy a színes lapok terjesztése nem tekinthető veszteségesnek, ám a Posta úgy véli, hogy ez a minimális tarifaemelés szükséges a begyűrűző inf­láció hatásainak ellensúlyo­zására. A vitában főképpen a na­pilapok terjesztésére vonat­kozó elképzeléseket érte tá­madás. A lapkiadók véle­ménye szerint a Postának a tavalyi tarifáért kellene továbbra is árusítania, il­letve terjesztenie a lapokat. A Posta ezt az álláspontot (Folytatás a 2. oldalon) Sokszor és sokat írtunk az elmúlt hónapokban a hús­hiány kapcsán a Kaposvári Húskombinátról, amely szenvedő alanya volt a ki­alakult helyzetnek. A köz­vélemény ugyanis hajlamos megfeledkezni arról, hogy ez az üzem kizárólag export előállítására készült: ennek ellenére az utóbbi időkben egyre nagyobb részt vállal a belföldi kereskedelmi ellá­tásban. Igaz, hogy darabolt sertéshús-készítményeket szállít, talán exportból visz- szamaradt termékeket? Marosán László igazgató készségesen válaszolt kérdé­seinkre, megelőzendő a lap­pangó hírek terjedését. — 1986 óta a húskombi­nát a belföldön hagyomá­nyos tőkehús előállítására nem alkalmas. Vágóüze­münk és az utána következő Négy országot érintő két­hetes látogatását befejez­ve kedden délután hazaér­kezett Budapestre Pozsgay Imre államminiszter. Hel­sinkiből hazafelé, a repülő­gép fedélzetén interjút adott Császár Tibornak, az MTI és Erdélyi Andrásnak, a Magyar Hírlap tudósítójá­nak. Az út során mindenütt ta­pasztalhattuk a hazánk, il­letve az ön látogatása iránti rendkívüli érdeklődést. Vé­leménye szerint mennyire szólt a magyar változások világpolitikai jelentőségé­nek, mennyire bizonyulhat mélynek és tartósnak ez a figyelem? — Valóban, valamennyi felkeresett várdsban öröm­mel tapasztalhattam ezt a nagy érdeklődést és — hoz­záteszem — rokonszenvet, de voltak országonként sa­játos jegyei is a figyelem­nek. A londoni látogatást illetően kézenfekvő a vá­lasz: ott-tartózkodásom egy­Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes el­nöke kedden — kérésére — fogadta Pák Csői Unt, a Koreai Köztársaság állam­miniszterét. A megbeszélé­sen áttekintették a Ro Te csontozó-daraboló részle­günk heti 80—90 tonna áru­alapot dolgoz fel. Korábban ebből mintegy 10 tonna ke­rült belföldi forgalmazásra, jelenleg a heti kapacitásunk harmada. Csak darabolt ser­téshúst tudunk szállítani. — Hogyan lett nagyobb mennyiség a hazai piacra? — A Minisztertanács ok­tóber 26-tól felfüggesztette a korábban kiadott élő ser­tés, hasított félsertés és da­rabolt sertéshús exportját. Engedélyt erre ezután csak akkor kaphat a termelő, ha kielégíti a belföldi igénye­ket és lemond 20 százalék exporttámogatásáról. Most tehát hűtőházi tárolásra ter­melünk, emellett bővítettük a belföldi szállításainkat. — A heti harminc-har­mincöt tonna áru kielégíti a belföldi igényeket? beesett a magyar kulturális fesztivál megnyitásával a Barbican Centerben, s a ma- radandóságot éppen a ma­gyar kultúra ott bemutatko­zó értékei adják. Kanadában az ott élő magyarság képviselőivel való találkozás igazolta azt, hogy az ottani érdeklődés nem konjunkturális, nem csupán a magyar helyzet pillanatnyi különlegességé­nek szól. Tapasztalhattam azt is, hogy az ott élő befo­lyásos magyarok közvetlen hatást gyakorolnak a kor­mányzati tevékenységre, s ez segített kapcsolatokat te­remteni az ottani hivatalos politikai körökkel is. Mind­ehhez hozzátartozik, hogy a kéthetes utazás érzelmileg legmegragadóbb pillanatait Kanadában élhettem át. Fél éven belül másodszor, ezúttal Washingtonban volt alkalmam találkozni George Bush amerikai elnökkel, s kellemes meglepetést jelen­tett, hogy a törvényhozás, a Vu köztársasági elnök no­vember 22—24-én esedékes magyarországi látogatásával összefüggő kérdéseket. Ro Te Vu személyében először látogat dél-koreai elnök Ma­gyarországra. — Mi szállítanánk, de igény csak 20—25 tonnára van: ennyit vesz át a ke­reskedelem. Bárkitől elfo­gadnánk rendelést, csak mondja meg, hová szállít­sunk, és visszük. A megma­radó darabolt árut folyama­tosan szállítjuk a bajai és a zalaegerszegi hűtőházak­ba. Ezek a húsok egyébként is értékesebbek, mint példá­ul a szűzpecsenye — és ezért idáig sem voltak túl­zottan keresettek. — Júniusban azt mondta: április végéig a tervezett nyolcmillió forintos veszte­ség helyett tízmillió forint nyereséget értek el. Milyen most az eredményesség? — Az exportstopig időará­nyosan teljesítettük terve­inket. A lehető legjobban kihasználtuk a nyugat-euró­pai sertéshúskereslet adta képviselőház, a szenátus tag­jai is különleges érdeklődést tanúsítottak hazai dolgaink iránt. A legtöbb konkrét gazdasági jellegű eredmény, illetve a jövőre vonatkozó ígéret is Washingtonhoz fű­ződik. Így éppen az utazás idejére esett Bush elnök döntése arról, hogy határ­idő nélkül megadja a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­ményt országunknak. Az el­nök jóindulatát, támogatási készségét jelezte a magyar- országi beruházásokkal kap­csolatos amerikai állami ga­ranciák ügyében is. Amikor ezt szóba hoztam, sajátos tartalmat adott megbeszélé­sünknek, hogy a jövő hó­napban sorra kerülő első Gorbacsov—Bush csúcsta­lálkozó előtt első kézből — az elnöktől — kaphattam tá­jékoztatást az előkészületek­ről, az amerikai szándékok­ról. A meglehetősen zsúfolt amerikai programba még egy tájékozódó jellegű üzleti megbeszélés is belefért: a General Motors elnökével Detroitban reménykeltő. tár­gyalást folytattam egy ma­gyarországi járműmotorgyár létesítéséről. A Magyar—Finn Baráti Társaság elnöki tisztéből és régi személyes baráti kap­csolatokból fakadó meghí­vásnak tettem eleget Finn­országban. Különösen fon­tosnak tartom, hogy Koivis- to elnökkel és a finn kül­ügyminiszterrel tartott meg­beszéléseimen a segítőkész­séget olyan konkrét kérdé­sekben is érezhettem, mint Magyarország csatlakozási szándéka az EFTA-hoz, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz. — A Finn Szociáldemok­rata Part a konzervatívok­kal kormányoz együtt, ők a koalíció két legerősebb té­nyezője. Jelenthet-e ez szá­munkra is tanulságokat? — Igen, immáron két eu­rópai ország példáját láthat­juk magunk előtt — Auszt­riáét és Finnországét —, ahol szocialista, illetve 'szo­ciáldemokrata pártok alkot­(Folytatáe a 2. oldalon.) lehetőséget. Azonos munka­erővel több terméket állítot­tunk elő, 104 millió forint az eredményünk. Pénzügyi megítélésünk tehát jó, nin­csenek likviditási gondjaink. — Anyagilag hogyan érin­ti a húskombinátot a Minisz­tertanács határozata az ex­portstopról? — Ha lemondunk a 20 százalék támogatásról, elve­szítjük az egész évi ered­ményünket. Hogyan magya­rázzam meg a dolgozóknak, hogy ilyen 10 hónap után mégsincs nyereség? Erről a támogatásról nem mondha­tunk le! — Mi lesz a nehezen meg­szerzett exportpiacokkal? — Nehezen szereztük meg a piacot. Ismereteink sze­rint két-három hét türelmi idő után kereskedelmi part­A Magyar Szocialista Párt kaposvári szervezőbizottsá­ga meghívta a kaposvária­kat és a környékbelieket a Forradalmárok terére a nagy októberi szocialista forrada­lom évfordulója alkalmá­ból, azt kérve, hogy minden­ki helyezzen el — tisztelete jeleként — egy szál virágot a Lenin-szobor talapzatára, s emlékezzen az évforduló­ra. Tegnap délután mintegy kétszázan — párttagok és szimpatizánsok — tettek eleget a meghívásnak és jöttek el a térre. Közöttük voltak a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői is. Németh Miklós miniszter- elnök meghívására tegnap a késő esti órákban hivatalos látogatásra Budapestre ér­kezett Felipe González Márquez, Spanyolország mi­niszterelnöke. A ma délelőtt kezdődő miniszterelnöki megbeszé­léseken várhatóan megvi­tatják a gazdasági, a kultu­nereink más lehetőség után néznek, és visszakerülni erre a piacra szinte lehetetlen lesz. Az árakról nem is be­szélve, mert vert helyzetben már nem mi diktálunk. Ab­ból a tényből kiindulva, hogy ez az üzem kizárólag exportelőállító, értelmetle­nül állunk a kormányzati döntés előtt. — Az ön véleménye sze­rint mi lett volna a helyes döntés? — Augusztusban le kellett volna már állítani az élő­állatexportot. Annak ellené­re mondom ezt, hogy a hús­kombinát 50 ezer élősertést szállított külföldre. Egy ilyen intézkedés 20—25 for- gálmazót és a jugoszláv fel­vevőpiacot érintette volna, de tudomásul kell venni: más a jugoszláv piac és megint más a nyugat-euró­Sokan jelentek meg szeg­fűvel a kezükben, amelyet tisztelettel helyeztek el Le­nin szobránál. Ugyancsak virágot helyezett el a talál­kozó meghirdetett időpont­jában a Magyar Szocialista Párt megyei szervezőbizott­sága nevében Sárái Árpád, a párt városi szervezőbizott­sága nevében Mihalics Ve­ronika, a megyei tanács ne­vében dr. Iharos Csaba vb- titkár, a városi tanács nevé­ben Vidák Gizella elnökhe­lyettes, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság nevében Hifner Ferenc, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok nevében Ribakov Genagyij Alek- szandrevics alezredes és Gorskov Andrej őrnagy. ralis, a műszaki-tudományos kapcsolatok bővítésének le­hetőségeit, s véleményt cse­rélnek a jogállamiság meg­teremtésének tapasztalatai­ról, az azzal összefüggő el­járási módozatokról. A két kormányfő várhatóan át­tekinti a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit is. pai. Egyébként talán a nagy­tételű magánexportot is vizs­gálhatták volna az érdekel­tek. — Miután a hütöházak előbb-utóbb megtelnek, az árak és a vásárlói szokások nemigen változnak, hogyan ítéli meg ' a vállalat lehető­ségeit? — A fogyasztói szokás és a fogyasztói pénztárcák helyzete nem a termelő asz­tala. Egy biztos: a felhal­mozásra kerülő áru nagy része hamarosan ismét ex­portáru lesz, hogy mekko­ra veszteségekkel, azt ma megmondani nem lehet. Na­gyon kemény munkával biz­tosítottuk a vágásokhoz az alapanyagot, felvásárlási piacunkat nem engedhetjük át másnak. Tovább dolgo­zunk és várjuk a helyes kor­mányzati döntést! Ha le­mondunk az exporttámoga­tásról, akkor egy kilogramm feldolgozott húson 22,82 fo­rintot veszítünk. Könnyű kiszámolni: ez év végére mintegy 90 millió forintot tesz ki. Mészáros Tamás patthelyzet? Hűtőházba termel a húskombinát Az exportot a kormány tiltotta meg, a hazai vevő nem jelentkezik Szűrös Mátyás koreai államminisztert fogadott Budapesten Felipe González

Next

/
Thumbnails
Contents