Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-06 / 263. szám

1989. november 6., hétfő Somogyi Néplap 3 Az élelmiszer-gazdaság jövő évi szabályozásának elemei Az APEH küldi az adó-folyószámlákat Egyre jobban körvonala­zódnak az élelmiszer-gazda­ság jövő évi szabályozásá­nak elemei. A MÉM-ben kapott tájé­koztatás szerint a felvásár­lási árak a jelenleginél na­gyobb mértékben válnak szabaddá. A mezőgazdasági termények közül az étkezé­si búza, az élelmiszerek kö­zül pedig csak a fehér ke­nyér és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej marad ha­tósági árformában, minden más mezőgazdasági termék szabadáras lesz 1990. január 1-jétől. Az étkezési búza a ható­sági árformán belül a tájé­koztató árkategóriában ma­rad azzal, hogy a centrum­ártól plusz—mínusz 5 szá­zalékkal térhetnek el. Az el­ső osztályú étkezési búza felvásárlási ára az 1989. évi tonnánkénti 4750 forintról 5700 forintra, a másodosz­tályú búzáé 4360 forintról 5100 forintra emelkedik. A kukorica, a vágósertés és a vágómarha eddig ható­sági áras volt, 1990-től ezek­nél úgynevezett garantált árat. állapítanak meg. Ezt az árformát túltermeléskor, il­letve a piaci zavarok elhá­rításakor érvényesítik, mi­vel a termelők átlagos költ­ségeit és .minimális nyeresé­gét mindenképpen biztosíta­ni kívánják, összességében azzal számolnak, hogy az üzemek jövőre az eddigiek­nél átlagosan mintegy 17— 19 százalékkal többet kap­nak termékeikért. A piac és az árak szere­pének növelése érdekében a termelési támogatások na­gyobb része 1990-ben meg­szűnik- Az exportlehetősé­gek kihasználása érdekében változatlanul fennmarad a húsmarha-, a borjú-, vala­mint a juhtenyésztés! támo­gatás a kedvezőtlen adott­ságú területek üzemeinél. E támogatásokat a vállalkozá­si nyereségadó hatálya alá tartozó valamennyi gazdál­kodó (egyéni vállalkozó, il­letve mezőgazdasági kister­melést folytató magánsze­mély is) igénybe veheti. Fe­lére csökken a műtrágya és a talajjavító meszezés tá­mogatása. Továbbra is ér­vényben marad a mezőgaz­dasági alaptevékenység, va­lamint az adózás szempont­jából kedvezményezett élel­miszeripari tevékenységek rövid lejáratú hitelei után a 3 százalékos kamatpreferen­cia. Mezőgazdasági beruházá­saikhoz a jövő évtől kezdve a nagyüzemek mellett, az egyéni vállalkozók és a kis­termelést folytató magán­személyek is kérhetnek tá­mogatást. A MÉM előter­jesztése szerint az új támo­gatási rendszer alapján ül­tetvénytelepítésre, szarvas- marha-, sertés-, baromfi- és juhtartásra, halastó létesí­tésére, élelmiszer-feldolgozó tevékenységre, csomagolás- technikai fejlesztésre nye­reségadó-visszatérítést kap­hatnak a gazdálkodók. Ál­lami költségvetési támoga­táshoz juthatnak az üzemek a meliorációs munkákhoz, öntöző- és rizstelep kialakí­tásához, bekötő- és összekö­tő út építéséhez, erdőfeltá­ráshoz és a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vil­lamosítási beruházásokhoz. A kedvezőtlen adottságú üzemek ipari tevékenységé­nek nyereségadó-kedvezmé­nye jövőre felére csökken, viszont bővül az elmaradott térségek köre, így többen jutnak kedvezményhez. A mezőgazdasági termelő­ket is érintő adózási rende­leteket a Parlament ezután fogadja el. A kormányzat a vállalkozási nyereségadó mérséklését tervezi a ter­melés élénkítése és a kül­földi, illetve a magántőke nagyobb arányú felhaszná­lása érdekében. A MÉM ja­vaslata: a kistermelők adóz­tatása ne szigorodjék. Az 500 ezer forint árbevételig terjedő adómentességet a jövőben is fenn akarják tar­tani, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a kistermelők — a vállalkozókhoz hason­lóan — tényleges ráfordí­tásaik alapján számolhassa­nak el jövedelmükről. Ez azért kedvező, mert így vál­lalkozási nyereségadó ala­nyokká válhatnak, és igény­be vehetnek termelési és beruházási támogatásokat. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal fővárosi és megyei ádófelügyelőségei a napokban megkezdték az adó-folyószámlák kivona­tainak kiküldését. A folyó­számlák kiküldésének alap­vető célja — mint azt Sütő Dezső, az APEH elnöke el­mondta —, hogy tájékoztas­sa az adózó állampolgáro­kat arról, az adóhatóság szá­mítógépes nyilvántartása szerint milyen mértékben tettek eleget az állampolgá­rok adófizetési kötelezettsé­geiknek. * Az APEH elnöke közölte, hogy folyószámlát csak azok az egyéni vállalkozók (kis­iparosok, kiskereskedők), a személyi jövedelemadó mel­lett ÁFA-t is fizető magán- személyek és személyi jö­vedelemadót fizető magán- személyek kapnak, akiknél az APEH nyilvántartásai alapján az 1989. augusztus 3l-i adatok szerint 100 fo­rintnál nagyobb adófizetési hátralékot vagy adótúlfize­tést állapítottak ,meg vala­melyik adónemben. Az APEH elnöke kifejtette, hogy az eltérések tisztázása mind az adóhatóság, mind az ál­lampolgárok közös érdeke, így a folyószámlák megkül­désével lehetőséget kívánnak biztosítani az eltérések kö­zös rendezésére. Az állam­polgárok személyesen- is fel­kereshetik az APEH illeté­kes területi szerveit (a me­gyei adófelügyelőségeket), vagy a folyószámlához csa­tolt egyeztető lapot postai levélként visszaküldhetik az adófelügyelőségekhez. Az adóhivatal tapasztala­tai szerint az eltérések leg­inkább abból származtak, hogy az adózó ugyan telje­sítette befizetését, de azt rossz számlára utalta..Ugyan- csak elég gyakran fordult elő, hogy az adót befizették ugyan az állampolgárok, de az önbevallásuk nem érke­zett meg a területileg ille­tékes adófelügyelőségekhez. Számos esetben az adózók nem tüntették fel személyi számukat az átutalási pos­tautalványon (a befizetési bizonylaton), vagy hibásan írták azt be. SZŰNJÖN MEG Á VIDÉK GYARMATOSÍTÁSA A Medosz ringbe száll Ma egyre hangosabb, egy­re érthetőbb a tagok szava minden szervezetben. Ezt éreztem a Medosz XXVII. kongresszusát előkészítő megyei küldöttértekezleten is, amelyet pénteken tartot­tak az SZMT-székház szín­háztermében. önvizsgálatra szólította fel a jelenlévőket dr. Gala- bár Emil, a Medosz megyei titkára. S ebben példát mu­tatott, amikor mérlegre tet­te az 1985. évi megyei kül­döttértekezlet óta végzett munkát. Somogy legnagyobb létszámú szakszervezetének a mezőgazdaságban, erdé­szetben, a vízügyben dolgo­zó tagjai is tudják, hogy egy év óta előtérbe került az érdekvédelem. A tagság azonban továbbra is elége­detlen hatékonyságával. A megyei titkár leszögez­te: a szabályozók alakítói akkor járnak el felelősen, ha a mező-, erdő- és vízgazdál­kodás ágazataiból az elvo­nást mérsékelve lehetővé teszik a fejlesztéseket. Itt van mód a legkisebb ráfor­dítással piacképes termékek előállítására alkalmas mun­kahelyek kialakítására. Igaz, hogy ez esetben föl kellene adni a vidék gyarmatosítá­sának politikáját. A Medosz a pártok mellett, illetve ve­lük összefogva hitelesen képviselhetné a vidéki la­kosság érdekeit, mert ezzel védené a tagjait is. A felszólalók kiálltak a falun élők helyzetének javí­tása mellett. Ehhez — mint megfogalmazták — az is szükséges, hogy a Medosz határozottabban képviselje a tagok érdekeit. Peresztegi Gyula, mint a tsz-dolgozók tagozatának képviselője fel­rótta — személy szerint bí­rálva a Medosz megbízott főtitkárát —, hogy a javas­latuk ellenére sem vizsgál­ták meg az agrárolló nyílá­sának okait. A tagság hatá­rozott érdekvédelmet kér, azért fizet, hogy megte­remtsék ennek a lehetősé­gét. Jäger János, akit a MÉM­intézetek választottak meg küldöttnek, nem tartotta al­kalmasnak a Medosz orszá­gos vezetőit, hogy az érde­keiket képviseljék. A nö­vényvédelmi szolgálat pa­naszt tett rajtuk keresztül, hogy az állami vagyont át­játsszék vállalati tulajdon­ba, s a MÉM miniszterhe­lyettese nem nekik, hanem a Zala megyeieknek vála­szoltuk Ügy fogalmazott. hogy jelenleg sem a Me­dosz, sem a MÉM nem vál­lalja fel az érdekeik kép­viseletét, pedig a mostani átszervezések miatt náluk létbizonytalanság van. Azt kérte, hogy a szakszervezet legyen a tisztességes mun­ka pártja. Javasolta, hogy a megyei bizottság a környe­zetvédelmet is vegye föl a programjába, vizsgálják meg milyen következményekkel jártak a MÉM utasításai, korrupciós csekedetei. A bárdibükki Végh Ist­ván úgy fogalmazott, hogy két szakszervezet van: az egyik az, amire szükség van, a másik az, ami nem mű­ködik. Ide sorolta a SZOT- ot, a Medoszt. Szerinte az­óta, hogy megszüntették a függetlenített szb-titkári tisztséget, nincs, aki foglal­kozzon a dolgozókkal. Ö is sürgette, hogy a minőségi munkáért járjon minőségi bér. A szakszervezet a mun­kahelyen a minőségi munka támogatója legyen. A nagy­atádi Fejes József szintén kifogásolta a függetlenített szb-titkári tisztség meg­szüntetését. Sok bírálat hangzott el a Medosz-központról, így dr. Bereczki András, a közpon­ti vesetőség titkára leszö­gezte, hogy a szakszervezet tagságával kell szövetséget kötni, nélküle nem lehet eredményt elérni. A Me­doszt pedig alkalmassá kell tenni a képviseletükre. Egyetértett azokkal — Koncz Józsefnével, Horváth Zoltánnal —, akik bírálták az adórendszert. A személyi .jövedelemadóhoz jövede­lem is kell, tisztességtelen, hogy a létfenntartáshoz szükséges pénzt adóztatják meg. Fontosnak ítélte meg a szakszervezeti tisztségvise­lők védelmének visszaállí­tását, ma ugyanis élesebben kell ütközni. Ez a tagságnak is érdeke, hiszen ez bátorít­hatja a tisztségviselőket. Dr. Galabár Emil össze­foglalva a vitát, egyetértett Peresztegi Gyula javaslatá­val: hogy a megyei válasz­tott tisztségviselő munkálta­tói jogát a választott titká­rok értekezlete lássa el. Azt is megígérte, hogy a szak- szervezet felvállalja a MÉM- intézetek problémáinak kép­viseletét. A somogyi kongresszusi küldöttek muníciója nagyon gazdag, tőlük is függ mit és hogyan tesznek majd szóvá az országos fórumon. Lajos Géza Nincs engedély és betakarítógép CUKORHIÁNNYAL SZÁMOL AZ IGAZGATÓ A déli-délkeleti szél a friss melasz illatát teríti a városra. A gyárkémény gő­ze szeptember 19-e óta jel­zi: tart a kampány. Az au­gusztus végi cukorhiányos napokban sokan tekintgettek a Kapos-part irányába. A napi édesítőszerünket most megvásárolhatjuk, már terjengenek a híresztelések, hogy ez a paradicsomi „édes élet” csak átmeneti állapot. Hogyan vélekednek erről a cukorgyár vezetői? — Negyvenhetedik napjá­nál tart ma, vasárnap az idei kampány. A tervezett mennyiség 46 százalékát dolgoztuk fel eddig — mond­ta Ház László főmérnök. ­A nyárutón a cukorhiány kényszerítette a gyárat az indulásra: éretlen répát kel­lett a kezdeti időszakban feldolgozni. Az alacsony cu­kortartalom mellett az egyéb technológiai károk is csök­kentik a gazdálkodás ered­ményességét. Az idei kam­pányban 300 ezer tonna kö­rüli mennyiséget dolgoznak fel. — A félidei eredmények alapján várhatóan mintegy 38 ezer tonna cukrot állít elő a kaposvári gyár. — A déli országrészben ter­melt cukorrépát Jugoszláviá­ban dolgozzák fel. Miként érinti ez a gyár tevékeny­ségét? — A termelők onnan MÉM-engedéllyel szállítják bérfeldolgozásra a termést Jugoszláviába — mondta Kováts Imre igazgató. — A Kereskedelmi Minisztérium és a MÉM nem okult a ko­rábbi hiány okozta rakciók- ból és ismét engedélyezte, hogy a bérfeldolgozásból el­vileg visszakerülő cukrot a hazai lebonyolító szervek exportálják. Emiatt sajnos már most ellátási gondjaink vannak a körzetünkben. A megtermelt répa meny- nyisége emelkedett. A gyár­nak mégis csak egyetlen le­hetősége van a feldolgozan­dó alapanyag biztosítására, a felvásárlásiár-emelésre. — Van más lehetőség is — mondta az igazgató. — Szerettünk volna erre a termeltetési évre öt beta­karítógépet biztosítani a taggazdaságainknak. A Ke­reskedelmi Minisztérium ar­,ra hivatkozva kért külön MÉM-engedélyt az import­hoz, hogy bizonytalan a ka­posvári gyár idei exporttel­jesítése. Lassan vége a be­takarítási szezonnak és még választ sem kaptunk: a gé­pek pedig a külföldi gyár­tó udvarán várnak a sor­sukra. Az igazgató azt mondja, veszélyes ezt kijelenteni, de a hallgatás még inkább ve­szélyes. — A MÉM apparátusa csak akadályozza gazdálko­dásunkat. A különböző en­gedélyeztetési eljárások las­sításával, téves információk kiadásával lejárat bennün­ket a kül- és belföldi part­nereink előtt. A kellően nem tájékozódott, sértődött ap­parátus milliós nagyságren­dű károkat okozott és okoz a gyárunknak. — Mennyi valójában az ország cukortermelése és termelünk elegendő cukor­répát? — Ma csak azt tudják megmondani, mennyit ter­mel a cukoripar — felelte Ház László. — A kaposvári gyár saját termelése 38 ezer tonna, a jugoszláv bérfeldol­gozásból elvileg visszaérke­ző mennyiség 7—14 ezer tonna. Ez azonban csak el­vileg jön vissza: ma nincs meg, hiányzik a termelé­sünkből. — Mennyi cukorrépa megy ki az országból feldolgozás­ra? — Két gyár feldolgozó kapacitása évente. Ez 30 ezer tonna cukor, amely jö­vőre hiányzik majd a ke­reskedelemből. Ellátási kör­zetünkben továbbra sem tudjuk biztosítani az igé­nyeket. Legkésőbb a jövő év harmadik negyedévében, az ideinél jelentősebb cu­korhiánnyal kell számolni. — Lát-e kiutat ebből a helyzetből az igazgató? — Meggyőződésem, hogy a minisztériumok appará­tusa akadályozza a kor­mányzati döntések végrehaj­tását. Egy minisztériumi fő­előadó ma bármit meg tud akadályozni, ha nem ért egyet a vállalattal. És nincs, akinél panaszt lehetne ten­ni. Néhány hónappal ezelőtt még nem féltem, ma igen! Mészáros Tamás SOK VOLT AZ ÁRUS, KEVÉS A VÁSÁRLÓ A füllyukasztó szerencséje — Rendőrök a forgalomban A veröfényes napsütés és a sokféle portéka kárpótol­hatta tegnap délelőtt a vá­sárlátogatókat a Cseri park­ban, miután fél órás ideg­tépő keresgélés eredménye­ként parkolóhelyet találtak autóiknak. Nagy vásár volt a vasár­napi, rengeteg árussal és mégtöbb nézelődővei, de kevés vásárlóval. A sátrak­ban legtöbb esetben ízlésfi­camról árulkodó ruhane­műket, rossz farmerhami­sítványokat és tonnányi „en­gedményes” áru öltözéket kínáltak. Egy nagyobb méretű asz­talra két ifjú hölgy import kozmetikumokat és édessé­geket pakolt ki. Szerintük közepesre esett vissza a vá­sári forgalmuk, mert egyre többen juthattak hozzá Ausztriából ezekhez a ,er- mékekhez. Őket egy meg nem nevezett osztrák—ma- ’ gyár kft. és a Délker látja el. Jó, ha tudja a vásárló: 30 százalékos haszonkulcs­osai dolgozik a két hölgy. „Piszok, nem szégyelli ma­gát?!” — kiabálta teli a környéket egy pulóverárus. Éppen egy asszonyt ért ide­jében tetten, akitől még visszaszerezhette a lopott ruhát. A pecsenyesütőknek és az italárusoknak mindig meg­éri kimenni. A ténfergő em­berek többsége megkóstolja a házi finomságokat. Pál Annamária igali ma­szek most volt először a ka­posvári vásáron. — Sok röviditalunk fogy, és a jó.minőségű sörök. A hazai nyolcnapos szavatos­ságú söröket nem isszák a vendégek: inkább a tartó- sabbat, importból származót kérik. Hajnali háromtól itt vagyunk, nagyon kedvesek a maszektársak. Első vende­geink kora reggel ők vol­tak. A füllyukasztókinak már csak a vásárban éri meg. Ez Kiss Gyanó Istvánná véle­ménye: délelőtt tízig 30 fü­let lyukasztott ki páronként 350 forintért. Ha valaki még reményke­dett az idei jó bortermésben, most a hordóártisoknál meg: győződhetett az ellenkező­jéről. „Sehogysem megy a hor­dó, mert rossz a termés és rossz a szezon" — hallottuk. Nemcsak a bor kevés, ha­nem drága a fa és a vas is. A néhány vásárló két és háromezer forint között jut­hatott a mesteremberek mű­veihez. A maszek asztalosok és kárpitosok viszont nem pa­naszkodtak. Zalaegerszeg­ről jöttek ülőgarnitúrákkal és szekrénysorokkal, mert megérte. Sok áru kelt el. Akár csak a kutyáknak: volt aki 400 forintért tacs­kóhoz juthatott és rövid idő alatt elkelt öt német vizs- lakölyök is. A rend őreinek erejét a forgalom irányítása kötötte le. Szerintük sok dugót az indokolatlanul elhelyezett táblák okoznak. A rend­őröknek az a feladatuk, hogy a táblának érvényt szerez­zenek. A károsult végül is az autós. Szerencsére a bu­szok segítséget kaphattak a rendőrségtől a könnyebb és gyorsabb közlekedésre. Varga Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents