Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

XLV. évfolyam, 284. szám Ara: 4,30 Ft _____________________1989. november 30., csütörtök H atezer-százegy szavazattal GYŐZÖTT AZ „IGEN”! HIVATALOS VÉGEREDMÉNY Az országos népszavazás hivatalos vég­eredménye: az érvényesen szavazó pol­gárok 50,07 százaléka (2151926 állam­polgár) voksolt IGEN-nel és 49,93 száza­léka (2145 825) állampolgár) szavazott NEM-el arra a kérdésre, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására. A hivatalos végeredmény tehát — ha az adatokban némi eltérés mutatkozik is — megerősítette az előzetes eredményt, a „négy IGEN” .győzelmét! A népszavazás eredményéről szóló je­lentés tartalmazza azt is: vasárnap 4 541 077 állampolgár szavazott, ez a vá­lasztásra jogosultak 58,03 százaléka. Az országos népszavazás érvényes és ered­ményes valamennyi kérdésben. Gorbacsov Rómában tárgyal Megbeszélések az európai biztonságról Az Országos Választási Bi­zottság, valamint a Belügy­minisztérium választási iro­dája szerdán este — a Par­lamentben megtartott saj­tótájékoztatón — ismertette az első országos népszavazás végeredményét. Az Országos Választási Bi­zottság, valamint az Álla­mi Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország 10 566 034 állampolgárából 7 824 775-en jogosultak a választásra, s közülük 4 541 077-en (58,03 százalék) vettek részt a nép­szavazáson. A szavazás nap­ján a választók nyilvántar­tásába 23 314 állampolgárt jegyeztek be igazolás nélkül, 6581 személyt töröltek. Iga­zolással 43 225-en szavaztak; a szavazókörökben 2241 sza­vazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvé­nyes és eredményes volt — állapítják meg a jelentések. Az első kérdésre — csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köz- társasági elnök megválasztá­sára? — a választópolgárok 54,92 százaléka (4 297 751) szavazott érvényesen; közü­lük 2 151 926-an (50,07 szá­Az állampolgár számára ez lesz a legfontosabb és emberközelibb törvény, hi­szen egész működési mecha­nizmusunkat, közérzetünket befolyásolja majd — mond­ta dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke az ön- kormányzati törvénykon­cepció tegnap zajlott szak­mai vitájában, melyen a me­gyei tisztségviselők mellett húsznál több település ta­nácselnökei, illetve elöljárói vettek részt. A fórum célja az volt, hogy a koncepció leglényegesebb kérdéseiről kialakított közös álláspont­tal, mintegy muníciót adja­nak a képviselőknek a té­ma decemberi előzetes par­lamenti vitájához. Az ön- kormányzati törvénykon­cepció roppant szerteágazó, ám helyenként csak alig körvonalazott, s túlságosan általános. Több kérdésben nem ad eligazítást, így hi­ányzik például belőle annak meghatározása, hogy kinek a joga a helyi képviselőtes­tületi tagok majdani jelö- lölése. Dr. Kerékgyártó István fő­osztályvezető — a téma szakértő vitavezetője — okkal tételezte föl, hogy e vázlatosság mögött a tör­vényalkotónak az a sejtelme húzódik meg, hogy az önkor­mányzati törvény bevezetése esetleg már egy új kormány működési idejére esik, s zalék) voksolt „igen”-nel és 2 145 825-en (49,93 százalék) szavazott „nem”-mel. Tehát 6101 szavazattal győzött az igen. A további három kér­désre leadott „igen” szava­zatok aránya (94-95 száza­lék) az előzetes eredmények­hez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 te­rületi központban külön-kü- lön összesített, érvényes sza-, vázátok arányáról és arról is: az egyes megyékben és Bu­dapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Eb­ből kiolvasható, hogy az érvényes szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas me­gyében (66,8 százalék), a leg­alacsonyabb pedig Hajdú- Biharban (47,3 százalék). Az Németh Miklós miniszter- elnök szerdán megbeszélést folytatott a Szabad Demok­raták Szövetségének képvi­selőivel: Kis Jánossal, Pető Ivánnal, Tardos Mártonnal és Tölgyessy Péterrel. A kon­ezért nem volna jó minden részletmegoldást ^behatárol­ni. A helyi önkormányzatok feladataitól az önkormányza­tok működésének gazdasági alapjaiig számos témakört felölelő egész napos eszme­csere azt példázta, hogy jó dolog az, ha valamiről olya­nok vitatkoznak, akik érte­nek hozzá... Egyebek közt elhangzott: szét kellene választani a közigazgatási önkormány­zatot és az egyesülési jog alapján működő önkor­mányzati kérdéseket. „Más­ként az egész parttalanná válik, s még a szőkék egye­sülete is jogot formál arra, hogy delegáljon valakit a közigazgatási önkormányzó 'testületbe” — így dr. Fili- szár Tibor siófoki vb-titkár. Mint mondta, eljárt az idő afelett, hogy a települések­ben atomizált képviselet le­gyen, azaz, hogy az utcák­nak, lakóteleprészeknek kü­lön képviselőjük legyen. Ad­dig, amíg egy testület szere­pe a kézfölemelés volt, ez nem látszott hátránynak. Most az egész település lát­hatja kárát, ha a tanácsülé­sen egy kis utca dolgaira te­relődik a vita ahelyett, hogy a település egészének érde­keit próbálnák képviselni a első kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59, 15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyé­ben' (52,87:47,13 százalék),' Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tol­na megyében (52 05:47,95 százalék) dőlt el. A legkeve­sebben Zala megyében vok­soltak „igen”-nel: az ér­vényesen szavazó 132 396 vá- lasztópolbár 43,43 százaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára — kérdé­sekre is válaszolva — tájé­koztatást adott azokról az esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felül­vizsgálatát követően válto­zott az első kérdésre adott igen—nem válaszok aránya. zultáción elsősorban a nép­szavazás nyomán kialakult politikai helyzetről; a parla­menti válsztások lehetséges időpontjáról esett szó. Németh Miklós szerdán hi­vatalában fogadta a Magyar tanácstagok. Elmondta még, hogy tart attól, ha a testü­let pártok delegáltjaiból áll össze ez a fórum, pártcsa­ták színterévé válik. „Mi­ként jön létre konszenzus ott, ahol nagyszámú párt de­legáltjai lesznek jelen?” Dr. Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhe­lyettese ezzel vitába száll­va mondta: a demokrácia lénye épp az, hogy csatáz­nak a pártok. Ez azonbarí nem úgy fest majd, mint amit most a nagypolitiká­ban látunk. A vita például arról lesz, hogy egy telepü­lésen szennyvíztelepet, bő­vítsenek, vagy iskolát épít­senek. Itt tehát nem ló­zungjaikkal, hanem telepü- léspo lit iká j uk eredményei­vel méretnek meg a pártok. Az igaz — mondta —, hogy amíg majd ezt megtanulják a pártok képviselői, addig lesznek személyi konfliktu­sok, kiélezett helyzetek, mégis hamar nyilvánvalóvá válik, hogy egy párt hely­ben csak akkor lehet sike­res, ha sikeres lesz a tele­pülésfejlesztése. Dr. Filiszár Tibor szerint ez csak hagyományokkal rendelkező demokráciában működik így. A politikai vi­takultúra nálunk tapasztal­A 11 007 szavazókor vala­mennyi jegyzőkönyvét fel­dolgozták. Rámutatott: az országos választási bizottság a szabálytalanul leadott szavazatokat valamennyi esetben érvénytelenítette. Ez azonban érdemben nem be­folyásolta a szavazás ered­ményét. Érvénytelenítették a debreceni 95-ös szavazó­kor teljes eredményét, s megtették a feljelentést a megyei főügyészségen. Az Országos Választási Bizottság titkára ' végezetül a bizottság egységes állás­pontját ismertette, amikor kijelentette: a jelenlegi vá­lasztójogi törvény alapján nem szabad belevágni még egy népszavazásba, és külö­nösképpen megfontolandó az országgyűlési képviselők vá­lasztásának a választójogi törvény alapján való meg­rendezése is. (Ismeretéi, hogy a parlament érvény­ben levő döntése szerint ja­nuár 7-én népszavazásnak kellene lennie a címerről.) Nem taglalté részletesen azokat a joghézagokat, ame-. lyekre a népszavazás fényt derített — hiszeh négy na­pon át, a folyamatos tájé­koztatás során- ezek konk­rétan szóba kerültek. Függetlenségi Párt vezetőit: Hornyák Tibort, Monostori Attilát és Szendi Lajost. A politikai átmenetről, vala­mint az ezzel összefüggő fel­adatokról folytattak eszme­cserét. ható szántjén ez a lehetőség döntésképtelenné tehet tes­tületeket, „Hiszen ma egyet­len párt sem képes még el­viselni a vereséget.” „Ezen a gyerekbetegségen túl kell esni — válaszolta Gál Endre csurgói tanácsel­nök. — Másként nem lehet megtanulni a kulturált poli- ’ tizálást. Egy kis községben nem elsősorban pártérde­kek, hanem érdekek jelen­nek meg.” Figyelemre méltó kételyt fogalmazott meg a helyi testületek listás választásá­val kapcsolatban: A kisebb településeken jó­szerivel csak szimpátia, s nem érdekek alapján törté­nik a választás, így az majd csak a testületi munkában derül ki, hogy a rokonszen­ves vonások mögött van-e felkészült érdekképviselet, vagy pedig a sók-sok szim­pátiából csak nagy anarchia születik. Ezzel kapcsolatban a polgármester koordinatív szerepét emelte ki. Kovács Istvánná rinya- szentkirályi elöljáró egy, az elmúlt hetekben tapasztalt országos gond helyi vetüle- tére utalva mondta: Ha egy helyi közigazgatásból kima­radó ellenzéki csoportosulás sorozatos aláírásgyűjtő ak­Mihail Gorbacsov szovjet államelnök és pártvezető szerdán hivatalos államfői látogatásra Rómába érke­zett. Kíséretében van Edu­ard Sevardnadze külügymi­niszter, Alekszandr Jakov­lev, az SZKP KB titkára, a PB tagja, és több más hi­vatalos személy. Elkísérte útjára felesége, Raisza is. Az Iljusin 62-es különgép 11.30-kor ért földet á római repülőtér betonján. Katonai díszsorfal és az államfőnek kijáró 21 ágyúlövés fogadta a gépből kilépő szovjet ve­zetőt. Az olasz kormány ne­vében Giulio Andreotti mi­niszterelnök és Gianni de Michelis ’ külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Mihail Gór bacsó vöt és kí­séretét a déli órákban a Quirinale-patotában, a köz- társasági elnökség díszud­varán fogadta Francesco Cossiga olasz államfő. Vele egyórás politikai megbeszé­lést folytatott Gorbacsov, a kormánytagok jelenlétében. Ezután koszorúzás követke­zett a Piazza Venezián, majd Gorbacsov városnéző sétát tett a Colosseum,, a Konstantin-diadalív és a római Fórum környékén, A VSZ-bizottság ülése Záródokumentum aláírá­sával, tegnap befejeződött Budapesten a VSZ-bizottság ülése. A napirenden a VSZ védelmi doktrínájával ösz- szefüggő kérdések szerepel­tek. cióba kezd, megbéníthatja az önkormányzat működé­sét. Dr. Gyenesei István egyetértett abban, hogy ma még sok torz vonása van az egyelőre kialakulatlan több­pártrendszernek. A pártér­dekek egyelőre megpróbál­nak fölékerekedni a közös­ségi érdekeknek. Csakhogy egy valóban működő több­pártrendszerben majd csak azok a pártok számíthat­nak sikerre és tömegbázis­ra, amelyek jól érzékelik, hogy mi egy település érde­ke, s ezeket a közösségi ér­dekeket alakítják pártér­dekké. Ezért tapasztalható ma is a polgári demokráci­ákban, hogy egyes települé­seken vagy térségekben nem a kormányzópárt van ha­talmon, hanem az, amelyik jobban képviselte a helyi érdekeket. A megyei képviselőcso­port soron levő ülése nyil­ván szerves folytatása le* majd a tegnapi vitának. Ott nyilván fontos kérdés lesz majd, hogy az önkormány­zati törvény által nyújtott önállóság egyes települések esetében nem váldk-e ma- gárahagyátottsággá, vagy hogy az „Üres kamarának bolond a háziasszonya” mondás miként érvényes az önkormányzatok gazdálko­dására . .. (Bíró) amelyet lezártak a forga­lom elől erre az alkalomra. Gorbacsovék városnéző körsétája diadalmenet volt: a római lakosság spontán módon hatalmas ünneplés­ben részesítette a szovjet vezetőt. A Colosseum kör­nyékén zászlókkal, üdvözlő feliratokkal fogadták. Gor­bacsov kezet fogott sok is­meretlennel, nagy gondot okozva ezzel biztonsági kí­séretének. A városnézés a Chigi-pa- lotánál, a miniszterelnökség­nél ért véget, ahol Giulio Andreotti várta vendégét részletesebb és elmélyültebb tárgyalásokra. Ezeken a két­oldalú kapcsolatok kérdései mellett a nemzetközi hely­zet teljes áttekintése szere­pelt napirenden, kiemelt helyet szentelve a kelet­európai változásoknak és az európai biztonság ezzel ösz- szefüggő mozzanatainak. A megbeszélésekkel egy- időben ^Raisza Gorbacsova a római műcsarnokban megnyitotta „A peresztrojka művészete és tudománya” című kiállítást, majd bevá­sárló sétát tett a belváros divatüzletei'ben és szalonjai­ban, ahol minden kirakatot Gorbacsov képével díszítet­tek föl. Aitala Somogyba tart A nyár elején írtunk faluriportot a Tolna me- j gyei Általáról. Ebben az ott élők többek között ar­ról is beszámoltak, hogy nagy érdeklődéssel ol­vassák a Tolna Megyei j Népújság mellett a Somo- : gyi Néplapot is. A napokban ismét föl­kerestük a községet. Az ottani népfrontbizottság elnökétől megtudtuk: több falubelije megkereste, s kérte, intézze el, hogy At­tala ismét Somogyhoz tar­tozzon. Az indokok között — melyeket több falubeli is megerősített — szere­pel az is, hogy a somo­gyi megyeszékhely húsz, míg a tolnai több mint hetven kilométerre van a községtől. Ez nagy hát­rány akkor, amikor két­szintű az irányítás. El­hangzott érvként az is, hogy a község infrastruk­túrája jelentős mérték­ben elmaradt a szomszé­dos somogyi falvakétól. A népfrontelnök a januári falugyűlésen előterjeszti, és megkérdezi, hogy tartsanak-e helyi népsza­vazást az ügyben. Megkérdeztük az attalai tanácselnököt is. ö el­mondta, hogy ugyan hiva­talos bejelentés nem ér­kezett még hozzá ez ügy­ben, de hozzátette, hogy amennyiben azt a falu egv f emberként akarja, úgy fejet hajt az akarat előtt. Gelencsér István nép­frontelnök mindehhez hozzátette: nagyot csa- í j lódna. ha a falu lakói nem szavaznák meg a So­mogyhoz csatlakozást. (Balázs) A parttalan demokrácia partjai Vita ai önkormányiati törvénykoncepcióról Németh Miklós megbeszélése az SZDSZ és az MFP vezetőivel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents