Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

Somogyi XLV. évfolyam, 283. szám NAPILAP Ara: 4,30 Ft 1989. november 29., szerda Végeredményt csak holnap Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra — Tájékoztató a Parlamentben Csütörtök előtt nem tudják nyilvános­ságra hozni a népszavazás végeredményét — jelentették be az Országos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlament­ben, ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársaival találkoztak. A hivatalos végeremény közlése azért szenved kése­delmet, mert hétfő estig a 20 terület 11 001 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét si­került .feldolgozni, s a beérkezett jegyző­könyvek főzött,a vártnál több akadt, amely jogi felülvizsgálatot is igényel. A jegyző­könyvek feldolgozása folyamatos, a mun­ka éjjel-nappal folyik. Ezen a tájékoztatón is — mint vasárnap óta minden alkalommal, amelyen a vá­lasztási bizottság, a válasz­tási iroda és a sajtó képvi­selőt találkoztak — a leg­élesebben a nyilvánosság kérdése vetődött föl. Az el­ső — már ismert — gondot az okozta, hogy több sajtó- orgánum megsértette a vá­lasztójogi törvény azon passzusát: „a szavazást meglőző nap 0 órájától vá­lasztási kampányt folytatni tilos.” Mint kiderült:a tör­vénysértés ténye igaz. Ám arra a kérdésre: ki és mi­nek alapján dcmti el, hogy egy sajtóbeli Írás — akár burkolt — választási kam­pánynak minősül-e avagy sem, nincs válasz. A legjel­lemzőbb példa erre az Or­szággyűlés azon — pénte­ken elfogadott és szomba­ton (a tiltott napon) közzé­tett — nyilatkozata, amely­ben a népszavazás kiírásá­ról szóló határozatát ért vá­dakra válaszolt. A problé­ma azonban sokkal mélyeb­ben gyökerezik. Az alapve­tő kérdés ugyanis az: mit tegyen az újságíró, a szer­kesztő — s ez elsősorban az írott sajtó munkatársaira vonatkozik —, ha olyan eseményről kell írást közöl­nie, amelyen akár a szava­zással, akár a választással kapcsolatos vélemény, állás­foglalás hangzik el, s amely csak a „tiltott” napon jelenhet meg? Ha nem írja meg — megszegi tájékozta­tási kötelezettségét. Ha megírja — megszegi a vá­lasztójogi törvényt. Arra sem válaszol a tör­vény, hogy ki és miként járhat el a törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem pedig a választójogi tör­vény nem tartalmaz erre vonatkozó szankciókat. A második, nagy vihart kavaró kérdés: kinek van joga a szavazás adatait nyilvánosságra hozni? A választójogi törvény ugyanis — amely a népsza­Budapesten kedden dél­előtt megkezdődött a Varsói Szerződés Honvédelmi Mi­niszteri Bizottsága tagjainak ülése, amelyen részt vesz Pjotr Lusev hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Lobov hadseregtá­bornok, az egyesített fegy­veres erők törzsfőnöke. Megnyitó beszédében Kár­páti Ferenc vezérezrédes, honvédelmi miniszter emlé­keztetett rá: néhány nap múlva lesz húsz éve annak, hogy 1969 decemberében Möszkvában megtartotta el­ső tanácskozását a VSZ tag­állami Honvédelmi Minisz­tereinek Bizottsága. Azóta az ezeken a fórumokon kidol­gozott határozatok, javas­latok jelentősen hozzájárul­tak az egyesített fegyveres erők vezetésének, harcké­szültségének, technikai szín­vonalának fejlődéséhez, végsősoron a szervezet glo­bális katonapolitikai ténye­zővé válásához. Kárpáti Ferenc hangsú­lyozta: Magyarország meg­győződése szerint a szövet­ség valamennyi országa érdekelt abban, hogy a bé­csi tárgyalásokon átfogó megegyezés jöjjön létre, amely elősegítheti, hogy a kelet—nyugati viszonyból eltűnjenek a gyanakvás és az ellenségesség elemei, és új biztonsági partneri vi­szony alakuljon ki az or­szágok között. A jelenlegi ülésen a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé 1989 jú­liusi bukaresti ülésének ha­tározata, valamint a honvé­delmi miniszteri bizottság korábbi döntései alapján öt vazás lebonyolítására is irányadó — rendelkezik ar­ról: a választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók; a szavazás napján 20 óra előtt részeredményt nyilvános­ságra hozni tilos, valamint az előzetes és végleges eredményt az Országos Vá­lasztási Bizottság közzéte­szi. A kérdésre azonban nem ad — legalábbis a joghoz nem értők számára — választ. Sokak számára érthetet- lfen volt az a hétfő délelőt­ti — s az aznap nyilvános­ságra hozott • tájékoztatásnak ellentmondó — közlés, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hiva­tal igazgatója úgy döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza nyilvánosságra. Tel­jes bizonytalanságban lévén az Országos Választási Bi­zottság — hiszen senki sem tudta; Kéry Andrásnak van-e ehhez joga egyálta­lán — eleinte elfogadta ezt. A kétely azonban nem hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenkező értelmű döntést hoztak: a bizottság hétfő esti ülését követően nyilvá­nosság elé tárta az előzetes és ideiglenes eredményt. A bizottságnak ez az ülé­se azonban robbanásig fe­szült légkörben zajlott le. Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott, be­jelentették a négypárti saj­tótájékoztatón, elhangzott Pozsgay Imre államminisz- ter szájából egy nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon) olyan fontos és időszerű kér­dést terjesztenek elő és vi­tatnak meg, amelyek az egyesített fegyveres erők tö­kéletesítését, védelmi dokt­rínájának korszerűsítését, és a fegyverbaráti együtt­működést kívánja szolgálni. A tanácskozás várhatóan csütörtökön záródokumen­tum elfogadásával ér véget. (MTI) A Megyei Választási Bizottság közleménye A Somogy Mfegyei Választási Bizottság köszö­netét fejezi ki a szavazatszedő bizottságoknak az 1989. november 26-i népszavazás alkalmával kifej­tett tevékenységükért. Köszönetét mond a válasz­tási szervek munkáját segítő szakértőknek, tanácsi dolgozóknak, a tárgyi-technikai feltételek biztosí­tásában közreműködő vállalatoknak, szövetkezetek­nek, intézményeknek. Elismerését fejezi ki a So­mogyi Néplap szerkesztőségének és munkatársai­nak a népszavazással kapcsolatos alapos és sok­oldalú lakossági tájékoztatásért. A Megyei Választási Bizottság egyben felkéri az érdekelteket, hogy az 1990-es évben sorra ke­rülő választások és népszavazások törvényes, szak­szerű lebonyolítását biztosítsák, illetve segítsék elő. Az Agráckerekasztal munkabizottsága A tulajdonreformról Kedden Budapesten tar­totta első ülését a Nemzeti Agrárkerekasztal tulajdon­reformmal foglalkozó mun­kabizottsága, pártok, társa­dalmi egyesületek, vala­mint állami irányító szer­vezetek képviselőinek rész­vételével. A tanácskozáson főként ügyrendi kérdésekről folyt a vita; végül arról dön­töttek, hogy a munkabizott­ságban résztvevő szerveze­tek írásban nyújtják be a tulajdonreformmal kapcso­latos elképzeléseiket. Eze­ket a szerkesztőbizottság összegzi, és a következő ülé­sükön megkezdik róla a vi­tát. Az ülésen nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy a kerekasztal résztve­vőinek konszenzusra kell-e jutniok a tnlajdonreform minden kérdésében, vagy pedig olyan állásfoglalást kell letenniük a -kormány asztalára, illetve a parlament elé, amelyben a pártok elté­rő nézetei érvényesülnek. A kerekasztal — hangzott el egy vélemény — nem akar az agrárérdgkeket képvise­lő csúcsszervezet lenni, sok­kal inkább célja, hogy az agrárgazdaságra kedvezőt­len felsőbb szintű döntéseket megakadályozza. A paraszti rehabilitáció szükségességét senki sem vi­tatta, és abban is egyetértés volt, hogy a mai közös gaz­daságoknak nincs anyagi le­hetőségük a különféle „szám­lák” kiegyenlítésére, leg­följebb a vagyonrendezés alkalmával találhatnak mó­dot a régi sérelmek orvos­lására. (MTI) KAPOSVÁRON RÖGZÍTETTÉK Videofelvétel az. ,«ufó"-ról Hatalmas fényerejű kicsi pont, egy helyben áll-lebeg az esti égbolton. Szép lassan közelebb jön, s ekkor már kiválóan látni az alakját. Szürkés korong, melyen két párhuzamos fekete csík lát­szik, a csíkok közt pedig ugyancsak fekete kerek folt mozog ide-oda. Ez ufó? A jelenséget sokan látták Kaposváron hétfőn este, de az, hogy megörökítse ezt, Veszélyek a kiskereskedésben Megyénk magánkeres­kedelmében több mint fél­ezren dolgoznak olyan te­rületen, amely különösen balesetveszélyes. Ide tarto­zik a Tüzép, a vendéglátás és a bolthálózat is. Foko­zott a balesetveszély ott ahol több alkalmazottat foglalkoztatnak. A magánkereskedőknek öt évenként kell bizton­ságtechnikai vizsgát ten­niük. Ilyent tartottak a Ki- sosz megyei titkárságán. — A vizsgára kötelezett 550 kereskedőnek 60 száza­léka jelent meg. A tapasz­talatok szerint megfelelő­en felkészültek. Azoknak, akik nem tudtak eljönni, jövő áprilisban kell szá­mot adni ismereteikről — mondta Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára.. — Mennyi baleset törté­nik évente a megyei ma­gánkereskedelemben ? — Tíz—tizenöt; ezek kivizsgálásában a Kisosz is részt vesz. Ez a mintegy 3200 magánkereskedőhöz viszonyítva nem sok. Re­méljük azonban, hogy nem azért ilyen alacsony ez a szám, mert eltitkolják a bajt. — Volt-e az idén sú­lyosabb baleset? — Szerencsére nem. Ta­valy azonban meghalt egy ember, mert munkagépes­tül belesett a mészbe. A felelősség megállapítása még tart. — Ellenőrzik-e azt, hogy a magánkereskedők ho­gyan váltják valóra az itt tanultakat? — Igen, a munkavédel­mi felügyelőséggel együtt. Azt tapasztaljuk, hogy csak kevés helyen nem tesznek eleget az előírá­soknak, s ott is leginkább a felkészületlenség az ok. Ez is bizonyítja: érdeke a kereskedőnek, hogy meg­ismerje az előírásokat. Er­re igen alkalmasak a biz­tonságtechnikai vizsgák. Fotó: Gyertyás László csak Herner Árpádnak ada­tott meg. Az ő videofelvé­telén láttuk mindezt. A felvétel hitelességéhez nem férhet kétség. A jelen­ségre Győr fi József figyelt föl többedmagával a Zara- nyi-lakótelepen hétfőn este fél hétkor. Azonnal felhív­ta barátját, munkatársát Herner Árpádot, jöjjön, nézze meg ő is, hozza ma­gával a videokameráját. Így született meg a felvétel, amiről bizton állíthatjuk, egyedülálló és dokumentum- értékű Magyarországon. — Gyorsan fölszaladtam a kameráért, még szerencse, hogy volt benne kazetta, mert azt nem néztem meg a nagy rohanásban. Akkor már nagyon sokan nézték a jelenséget egy csoportban. Ráirányítottam a kamerát a fényes pontra, s szép lassan közelihoztam. Még akkor sem hittem, hogy sikerül kőzetről látni. Amikor ki­tisztult a kép, felkiáltot­tam meglepetésemben. Ez nem volt túl szerencsés, mert ezek után szinte ki­tépték a kezemből a kame­rát a körülöttem állók, hogy ők is láthassák közelről az ufót. Mindez jól hallatszik a felvételen, hisz a hangokat is rögzítette a gép. így, bár Herner Árpád szinte már profi videósnak számít, rá­adásul elektromossággal, elektrotechnikával foglal­kozó vállalkozó, mégsem mondhatja senki, „ó kérem, ez lehet filmtrükk!” — Hát, ez most nem trükk! — mondja Hemer Árpád. Ez a Video 8-as rendszerű Sony kamerával, 12—72 milliméteres Zoom objektívvei rögzített film hiteles és valódi. — Egyébként hisz ön az ufókban, vagy egy másik civilizált világban? (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents