Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
£MÄ Pozsgay Imre Washingtonban Vad és vadászai a lémája két írásunknak is. Saly Géza/ a Somogyi Néplap egykori munkatársa, a Nimród főszerkesztő- helyettese a bekerített Kaszáról mondja el véleményét a 6. oldalon. Cséplő József új könyvét {Antikva kiadás) a 9. oldalon ismertetjük, s részletet is közlünk a Medve- iesen Kanadában cí- . mű műből. ________________________« E lnökválasztási kampány A köztársaságielnök-je- lölteket támogató aláírások gyűjtése a november 26-i népszavazás eredményének kihirdetésétől, minden bizonnyal november 27-től december 22-ig, tarthat, feltéve, hogy az állampolgárok többségé úgy dönt: az országgyűlési választások előtt kerüljön sor az elnökválas/.- |ásra. „A magyar—amerikai kapcsolatokat évtizedekig jellemző „hidegháborús távolságtartás" végleg a múlttá — jelentette ki washingtoni sajtótájékoztatóján Pozsgay Imre. Az államminiszter magyar idő szerint csütörtökön éjjel találkozott az amerikai sajtó képviselőivel a magyar nagykövetségen. Egy kérdésre vá'.vszolva elmondta: a Magyar Köztársaság virágzó, fejlődő kapcsolatokra számít a jövőben az Egyesült Államokkal. Az amerikai gazdaság — tette hozzá — hatalmas erőforrás lehet a hazai gazdaság megújulása számára is. Ez az erő nem segélyek formájában, hanem főként nagyvállalatok működőtöké beruházásai révén segít' heti a fellendülést. Az is elengedhetetlen — mutatott rá —, hogy a hazai iparban meghonosodjék a legfejlettebb technika. Ezért is hozta szóba Bush elnökkel folytatott megbeszélésén a fejlett technika bejutását gátló COCOM-lista enyhítésének, valamint a beruházóknak nyújtandó úgynevezett OPIC-garanciáknak a kérdését. Egy kérdés kapcsán szólt arról, hogy az egyesült államokbeli látogatás alkalmat ad konkrét üzleti megbeszélésre is: az államminiszter pénteken Horváth Edének, a Rába vezérigazgatójának társaságáKezdeményezés Barcson Szociális központról döntött a tanács Országosan is figyelemre méltó, példa értékű kezdeményezésről döntött csütörtöki ülésén a Barcsi Városi Tanács. A testület — több napirend mellett — megvitatta az egységes szociálpolitikai rendszer gyakorlati kialakításának lehetőségeit. Erről kérdeztük dr. Bencze Lajost, a tanács vb-titkárát. — A beterjesztet javaslat és a vita alapján megállapítható, hogy a városi tanács áital működtetett szociálpolitikai rendszer az elmúlt időszakban figyelemre méltó eredményeket ért el, ám a felügyelet és a hatás- körgyakox-lási jogok megosztottsága változatlan maradt. A szociális gondoskodás gyakorlati feladatainak megoldása során korábban a hatósági osztály jogköre volt az anyagi juttatások (segélyek. közgyógyellátás) jogosságának megállapítása, az alkoholgondozás, a szociális otthoni beutalás, a gyámügy és az ifjúságvédelem. A művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztály (MEISO) irányította, általánosságban felügyelte a gondozási központot, a nevelési tanácsadót, a gyermek gondozását végző, városi szociális létesítményeket, és ágazati, szakmai felügyeletet gyakorolt a szociális foglalkoztató felett. A település szociálpolitikai programja biztosítja a szükséges föltételeket. Ennek jegyében január 1-jei hatállyal létrehozzák az egységes szociálpolitikai rendszert megtestesítő szociális központot. Ez önálló jogi személyként működő, önálló szervezet. Tevékenysége létszámnövekedést nem igényel ! A szociális központnak a meglevő intézmények meghatározott funkcióin túl többek között feladatkörébe tartozik a város polgárainak, családjainak, a tartósan hátrányos helyzetű és az átlagosnál nagyobb szociális terhekkel küzdő csoportjainak a mindenkori szükségletekhez és lehetőségekhez igazodó szociális, mentálhigiénés ellátása. Figyelemmel kíséri a lakosság szociális viszonyainak alakulását: jelez és ajánl a tanács szociálpolitikai feladatainak hatékonyabb megoldásához; együttműködik és összefogja a társadalmi, állami szervek, gazdálkodó szervezetek, egyesületek és pártok hasonló tevékenységét; ösztönzi és támogatja a lakossági önsegélyező csoportok, közösségek létrejöttét; továbbá feladata a család összetartó erejének őrzése — erősítése, közreműködés az egyének életvezetési problémáinak feloldásában. A tartalmi működésről a döntés tehát megszületett, a felügyeleti szervről a decemberi tanácsülés határoz majd. _ (Lengyel) ban Detroitba utazik, ahol a General Motorsnál tárgyalnak egy magyarországi járműmotorgyár létrehozásáról. A tájékoztatón számos kérdés hangzott el Magyar- ország és a szomszédos államok viszonyáról. Arról, hogy fizetünk-e majd kárté. rítést Csehszlovákiának a nagymarosi beruházás leállítása miatt, Pozsgay Imre így vélekedett; „Ha e döntéssel kárt okoztunk, azt hajlandóak leszünk megfizetni, de persze nem a csehszlovákok fogják ' megmondana, hogy mekkora ez a kár. Ezt objektív módon, független szakértők bevonásával esetleg bíróság előtt kell majd eldönteni. S akkor lehet, hogy bebizonyítjuk azt is; a kiesésből eredőnél nagyobb kártól mentjük meg a két országot a beruházás elhagyásával. A magyar—román viszonyról szóivá Pozsgay Imre rámutatott: a két nép között nincs ellentét, egy türelmetlen, soviniszta, történelemhamisító politika és az emberi jogok lábbal tip- rása okozza a két állam ellentéteit. Több újságíró foglalkozott az esetleges magyar semlegesség kérdésével. Pozsgay Imre rámutatott: ez nem csupán egy ország döntésének, hanem nemzetközi garanciáknak is a függvénye, ezért a tömbök nélküli Európa kialakulásával válhat realitássá. Csurgói Madonna — Amerigo Tot 1965-ben készült alkotása. A mesterre Kovács Péter emlékezik a 8. oldalon Privát program Az állami vállalatok részbeni magánkézbe adására szűk- ség van, hiszen ezzel is elősegíthető a gazdaság talpra állítása, a piacgazdaság kialakítása. Talán ez az egyetlen megállapítás, amellyel a legtöbb résztvevő egyetértett azon a tegnap délelőtti tanácskozáson, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara dél-dunántúli bizottsága szervezett Pécsen gazdasági szakemberek Számára. A privatizációs program kidolgozás alatt áll, tervezetek születtek, de úgy tűnik: a kitételek sokak nemtetszését váltották ki. Egyesek szerint az újkeletű privatizálás egyenesen összekuszálja a jelenlegi helyzetet, és még lehetetlenebb gazdálkodási körülményeket teremt. Dr. Schagrin Tamás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője vitaindítójában elmondta, hogy a magánvállalkozásokat elősegítő két törvény készül. Az egyik az egyéni vállalkozóknak kíván esély- egyenlőséget, versenysemlegességet biztosítani. A kormány ezzel is a magántőke bevonását szeretné elősegíteni. Hogy valójában mekkora pénzösszeg mozgósítható így, azt természetesen senki sem tudja előre. Többen viszont úgy látják, mintha fogyna a vállalkozói kedv, és egyre kevesebb a vállalkozásba pumpált pénzmennyiség. A privatizálásról szóló törvénytervezet váltotta ki az igazi vitát. A kormány beismeri, hogy az államosítás nem volt szerencsés lépés, amit elrontottak, nekik kell helyrehozniuk. Az utóbbi megjegyzés arra vonatkozott, hogy a privatizáció ma nem megy végbe magától, ezt a főhivataloknak segíteniük kell. A kereskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást érinti elsősorban a privatizáció, kivált a szerződéses, bérletbe vett üzleteket. A tervezet szerint a kereskedelemben a hat- fősnél kisebb, a vendéglátás területén a tizenöt főt meg nem A demokrácia ne legyen siemélyeskedés Dr. Vastagh Pál Kaposváron A legfontosabb: legyenek alapszervezetek Kaposvár vendége volt csütörtökön este dr. Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja, vidéki titkár. A Kilián György ifjúsági házban találkozott az érdeklődőkkel. A házigazda szerepét betöltő Sárái Árpád, az MSZP megyei szervezőbizottságának elnöke a rendezvény cáljára utálva többek között elmondta: nem az a fontos, hogy az előadás után a hallgatóság aláírja az MSZP-tagságot megerősítő szándéknyilatkozatot, hanem, hogy segítsük az eligazodást és az itt elhangzottakat továbbvigyük. Szavaiból az is kiderült, hogy lassan halad a szervezés. Somogybán csupán mintegy 1100 tagja van az MSZP-nek. A hallgatóság, amelyben sajnos alig akadt munkás, nyilván az okokra is kíváncsi volt, és a népszerű vendégtől várt választ. — Elindultunk egy többpártrendszerű parlamenti berendezkedés irányába, és azt látom, hogy állunk, meditálunk, s nem értjük, hogy valójában mi történik. Ez a meditáció — mondotta — sajnos túlságosan hosszúra nyúlik. Vastagh Pál megértést tanúsított azokkal szemben, akik még nem tudtak felzárkózni, vagy végképp távol maradnak. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista. — Most az a legfontosabb, hogy létrejöjjenek az alapszervezetek. Elő kell segíteni a baloldali szerveződéseket. Szükség van egy erős baloldali blokkra, az MSZP- re, de az egyéb baloldali szerveződéseket is türelemmel kell szemlélni. Ma még sokféleképpen értelmezik a baloldalt. A hallgatóság élt a lehetőségekkel, és elhalmozta kérdésekkel Vastagh Pált. Sajnos olyanok is akadtak, akik visszaéltek ezzel, és politikai kulturálatlanságu- kat bizonyítva személyeskedtek a vendéggel. Ügy gondolták, a demokrácia azonos az indulatokkal. Szerencsére nem sokáig kellett ezt tűrnie, mert a többség hosszan tartó tapssal véget vetett a rendezvényhez méltatlan megnyilvánulásoknak. A kérdezők túlnyomó része alátámasztotta az elbizonytalanodást. Ügyszólván valamennyi felszólaló aggodalmának adott kifejezést akár társadalmi, pártpolitikai, gazdasági vagy napi politikai kérdéseket érintett. Vastagh Pál nem tért ki az úgynevezett kényes kérdések elől sem. Arra a kérdésre például, mit jelent Szűrös Mátyás indulása a köztársaságielnük-választá- son, ellenérzésének adott kifejezést. Nem szerencsés — mondta —, ha ugyanazon pártban a már elindított elnökjelölt mellett más is elfogadja a jelölést. Azt a kérdezőt pedig, akit az nyugtalanít, hogy az ország a polgári demokrácia felé halad, azzal nyugtatta meg, hogy a történeiem bebizonyította: a polgári demokratikus formák alkalmasak a társadalom megfelelő szintű irányítására. A vendég azoknak, akik felpanaszolták: sokan kerülnek ideológiai, sőt lelki válságba az utóbbi időben, azt válaszolta, nincs ebben rendkívüli. Azt a gyors váltást, amelynek részesei vagyunk, sem politikailag, sem emberileg nem könnyű feldolgozni. Csak remélhetjük, hogy ez a politikai este segített oldani a görcsöket és eligazodni az embert, jellemet, észt egyaránt próbára tevő korunkban. (Szegedi) haladó üzletek kerülnek majd magánkézbe. A számok természetesen a törvény elfogadásáig még változhatnak, miként a többi szabályozó is. A privatizációra a vállalatoknak önállóan is lehetőségük lenne, bár ezt többen ellenzik: miért vegyenek újabb kölöncöt a nyakukba? Pénzt ugyanis meglehetősen keveset látnak: a terv értelmében az üzlet valódi árának csupán 20 százalékát kapná meg a vállalat. Az összeg nagyobbik része a közeljövőben megalakítandó vagyonkezelő alapba kerülne. Egy másik variáció szerint az említett üzleteknek eleve az alap lenne az átmeneti tulajdonosa, s ennek az „intézménynek” kellene törekednie arra, hogy minél hamarabb túladjon rajtuk. Az értékesítésnél feltétlenül szükség van a nyilvánosságra, a pályázati rendszerre és a társadalmi konroll- ra. Azt viszont vélhetően senki sem tudja majd garantálni, hogy az üzlet megtartja-e korábbi funkcióját. „Egy zárva tartó élelmiszerbolt helyett jobb egy nyitott butik" — érvelt a főosztályvezető. Azt hiszem, ez aligha nyugtatja meg a kistelepülések lakóit, akiknek esetleg tíz kilométereket kell majd utazniuk egy kiló kenyérért. A kisboltok megszűnését, átalakítását a kereskedelmi szakemberek közül többen szinte bizonyosra veszik. A tervezettel kapcsolatban az egyik hozzászóló megemlítette, hogy az az érzéke, mintha a dolgozat nem is vette volna figyelembe a kamara javaslatait. Schagrin Tamás mindjárt említett két kitételt, amelyet az MGK javasolt és része a tervezetnek. Az nem derült ki, hogy mi lett a sorsa a többi észrevételnek. A nagyvállalatok magánkézbe adásáról kevés szó esett a vitán, így azután az ezeket képviselők korán otthagyták a tanácskozást. A kormány azt szeretné, ha a nagyvállalatokat nem egészben, hanem egységenként árulnák. Kérdés ezek után, hogy így lenne-e ezekre vevő? Farag6 László
