Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-04 / 262. szám

£MÄ Pozsgay Imre Washingtonban Vad és vadászai a lémája két írásunk­nak is. Saly Géza/ a Somogyi Néplap egy­kori munkatársa, a Nimród főszerkesztő- helyettese a bekerí­tett Kaszáról mondja el véleményét a 6. oldalon. Cséplő József új könyvét {Antikva kiadás) a 9. oldalon ismertetjük, s részletet is közlünk a Medve- iesen Kanadában cí- . mű műből. ________________________« E lnökválasztási kampány A köztársaságielnök-je- lölteket támogató aláírások gyűjtése a november 26-i népszavazás eredményének kihirdetésétől, minden bi­zonnyal november 27-től de­cember 22-ig, tarthat, felté­ve, hogy az állampolgárok többségé úgy dönt: az or­szággyűlési választások előtt kerüljön sor az elnökválas/.- |ásra. „A magyar—amerikai kap­csolatokat évtizedekig jel­lemző „hidegháborús távol­ságtartás" végleg a múlttá — jelentette ki washingtoni sajtótájékoztatóján Pozsgay Imre. Az államminiszter magyar idő szerint csütör­tökön éjjel találkozott az amerikai sajtó képviselőivel a magyar nagykövetségen. Egy kérdésre vá'.vszolva elmondta: a Magyar Köz­társaság virágzó, fejlődő kapcsolatokra számít a jö­vőben az Egyesült Államok­kal. Az amerikai gazdaság — tette hozzá — hatalmas erőforrás lehet a hazai gaz­daság megújulása számára is. Ez az erő nem segélyek formájában, hanem főként nagyvállalatok működőtö­ké beruházásai révén segít' heti a fellendülést. Az is el­engedhetetlen — mutatott rá —, hogy a hazai iparban meghonosodjék a legfejlet­tebb technika. Ezért is hozta szóba Bush elnökkel folytatott megbeszélésén a fejlett technika bejutását gátló COCOM-lista enyhíté­sének, valamint a beruhá­zóknak nyújtandó úgyneve­zett OPIC-garanciáknak a kérdését. Egy kérdés kap­csán szólt arról, hogy az egyesült államokbeli láto­gatás alkalmat ad konkrét üzleti megbeszélésre is: az államminiszter pénteken Horváth Edének, a Rába ve­zérigazgatójának társaságá­Kezdeményezés Barcson Szociális központról döntött a tanács Országosan is figyelemre méltó, példa értékű kezde­ményezésről döntött csütör­töki ülésén a Barcsi Városi Tanács. A testület — több napirend mellett — megvi­tatta az egységes szociálpo­litikai rendszer gyakorlati kialakításának lehetőségeit. Erről kérdeztük dr. Bencze Lajost, a tanács vb-titkárát. — A beterjesztet javaslat és a vita alapján megálla­pítható, hogy a városi ta­nács áital működtetett szo­ciálpolitikai rendszer az el­múlt időszakban figyelemre méltó eredményeket ért el, ám a felügyelet és a hatás- körgyakox-lási jogok meg­osztottsága változatlan ma­radt. A szociális gondoskodás gyakorlati feladatainak meg­oldása során korábban a hatósági osztály jogköre volt az anyagi juttatások (segélyek. közgyógyellátás) jogosságának megállapítása, az alkoholgondozás, a szo­ciális otthoni beutalás, a gyámügy és az ifjúságvéde­lem. A művelődési, egész­ségügyi, ifjúsági és sport­osztály (MEISO) irányította, általánosságban felügyelte a gondozási központot, a ne­velési tanácsadót, a gyer­mek gondozását végző, vá­rosi szociális létesítménye­ket, és ágazati, szakmai fel­ügyeletet gyakorolt a szo­ciális foglalkoztató felett. A település szociálpoliti­kai programja biztosítja a szükséges föltételeket. En­nek jegyében január 1-jei hatállyal létrehozzák az egy­séges szociálpolitikai rend­szert megtestesítő szociális központot. Ez önálló jogi személyként működő, önálló szervezet. Tevékenysége lét­számnövekedést nem igé­nyel ! A szociális központnak a meglevő intézmények meg­határozott funkcióin túl töb­bek között feladatkörébe tartozik a város polgárai­nak, családjainak, a tartó­san hátrányos helyzetű és az átlagosnál nagyobb szociális terhekkel küzdő csoportjai­nak a mindenkori szükség­letekhez és lehetőségekhez igazodó szociális, mentálhi­giénés ellátása. Figyelemmel kíséri a lakosság szociális viszonyainak alakulását: je­lez és ajánl a tanács szo­ciálpolitikai feladatainak ha­tékonyabb megoldásához; együttműködik és összefog­ja a társadalmi, állami szer­vek, gazdálkodó szervezetek, egyesületek és pártok ha­sonló tevékenységét; ösztön­zi és támogatja a lakossági önsegélyező csoportok, kö­zösségek létrejöttét; továb­bá feladata a család össze­tartó erejének őrzése — erősítése, közreműködés az egyének életvezetési problé­máinak feloldásában. A tartalmi működésről a döntés tehát megszületett, a felügyeleti szervről a de­cemberi tanácsülés határoz majd. _ (Lengyel) ban Detroitba utazik, ahol a General Motorsnál tárgyal­nak egy magyarországi jár­műmotorgyár létrehozásá­ról. A tájékoztatón számos kérdés hangzott el Magyar- ország és a szomszédos ál­lamok viszonyáról. Arról, hogy fizetünk-e majd kárté. rítést Csehszlovákiának a nagymarosi beruházás leál­lítása miatt, Pozsgay Imre így vélekedett; „Ha e dön­téssel kárt okoztunk, azt hajlandóak leszünk megfi­zetni, de persze nem a cseh­szlovákok fogják ' megmon­dana, hogy mekkora ez a kár. Ezt objektív módon, független szakértők bevo­násával esetleg bíróság előtt kell majd eldönteni. S ak­kor lehet, hogy bebizonyít­juk azt is; a kiesésből ere­dőnél nagyobb kártól ment­jük meg a két országot a beruházás elhagyásával. A magyar—román vi­szonyról szóivá Pozsgay Imre rámutatott: a két nép között nincs ellentét, egy türelmetlen, soviniszta, tör­ténelemhamisító politika és az emberi jogok lábbal tip- rása okozza a két állam el­lentéteit. Több újságíró foglalkozott az esetleges magyar semle­gesség kérdésével. Pozsgay Imre rámutatott: ez nem csupán egy ország döntésé­nek, hanem nemzetközi ga­ranciáknak is a függvénye, ezért a tömbök nélküli Eu­rópa kialakulásával válhat realitássá. Csurgói Madonna — Amerigo Tot 1965-ben készült alkotása. A mesterre Kovács Péter emlékezik a 8. oldalon Privát program Az állami vállalatok részbeni magánkézbe adására szűk- ség van, hiszen ezzel is elősegíthető a gazdaság talpra állí­tása, a piacgazdaság kialakítása. Talán ez az egyetlen meg­állapítás, amellyel a legtöbb résztvevő egyetértett azon a tegnap délelőtti tanácskozáson, amelyet a Magyar Gazdasá­gi Kamara dél-dunántúli bizottsága szervezett Pécsen gaz­dasági szakemberek Számára. A privatizációs program kidolgozás alatt áll, tervezetek születtek, de úgy tűnik: a kitételek sokak nemtetszését vál­tották ki. Egyesek szerint az újkeletű privatizálás egyenesen összekuszálja a jelenlegi helyzetet, és még lehetetlenebb gaz­dálkodási körülményeket teremt. Dr. Schagrin Tamás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője vitaindítójában elmondta, hogy a magánvállalkozásokat elősegítő két tör­vény készül. Az egyik az egyéni vállalkozóknak kíván esély- egyenlőséget, versenysemlegességet biztosítani. A kormány ezzel is a magántőke bevonását szeretné elősegíteni. Hogy valójában mekkora pénzösszeg mozgósítható így, azt termé­szetesen senki sem tudja előre. Többen viszont úgy látják, mintha fogyna a vállalkozói kedv, és egyre kevesebb a vál­lalkozásba pumpált pénzmennyiség. A privatizálásról szóló törvénytervezet váltotta ki az igazi vitát. A kormány beismeri, hogy az államosítás nem volt szerencsés lépés, amit elrontottak, nekik kell helyrehoz­niuk. Az utóbbi megjegyzés arra vonatkozott, hogy a priva­tizáció ma nem megy végbe magától, ezt a főhivataloknak segíteniük kell. A kereskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást érin­ti elsősorban a privatizáció, kivált a szerződéses, bérletbe vett üzleteket. A tervezet szerint a kereskedelemben a hat- fősnél kisebb, a vendéglátás területén a tizenöt főt meg nem A demokrácia ne legyen siemélyeskedés Dr. Vastagh Pál Kaposváron A legfontosabb: legyenek alapszervezetek Kaposvár vendége volt csütörtökön este dr. Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja, vidéki titkár. A Ki­lián György ifjúsági házban találkozott az érdeklődőkkel. A házigazda szerepét betöl­tő Sárái Árpád, az MSZP megyei szervezőbizottságá­nak elnöke a rendezvény cáljára utálva többek kö­zött elmondta: nem az a fontos, hogy az előadás után a hallgatóság aláírja az MSZP-tagságot megerősítő szándéknyilatkozatot, hanem, hogy segítsük az eligazodást és az itt elhangzottakat to­vábbvigyük. Szavaiból az is kiderült, hogy lassan ha­lad a szervezés. Somogybán csupán mintegy 1100 tagja van az MSZP-nek. A hall­gatóság, amelyben sajnos alig akadt munkás, nyilván az okokra is kíváncsi volt, és a népszerű vendégtől várt választ. — Elindultunk egy több­pártrendszerű parlamenti berendezkedés irányába, és azt látom, hogy állunk, me­ditálunk, s nem értjük, hogy valójában mi történik. Ez a meditáció — mondotta — sajnos túlságosan hosszúra nyúlik. Vastagh Pál megértést ta­núsított azokkal szemben, akik még nem tudtak fel­zárkózni, vagy végképp tá­vol maradnak. Hangsúlyoz­ta, hogy ennek ellenére op­timista. — Most az a legfontosabb, hogy létrejöjjenek az alap­szervezetek. Elő kell segí­teni a baloldali szerveződé­seket. Szükség van egy erős baloldali blokkra, az MSZP- re, de az egyéb baloldali szerveződéseket is türelem­mel kell szemlélni. Ma még sokféleképpen értelmezik a baloldalt. A hallgatóság élt a lehe­tőségekkel, és elhalmozta kérdésekkel Vastagh Pált. Sajnos olyanok is akadtak, akik visszaéltek ezzel, és politikai kulturálatlanságu- kat bizonyítva személyes­kedtek a vendéggel. Ügy gondolták, a demokrácia azonos az indulatokkal. Sze­rencsére nem sokáig kellett ezt tűrnie, mert a többség hosszan tartó tapssal véget vetett a rendezvényhez méltatlan megnyilvánulások­nak. A kérdezők túlnyomó ré­sze alátámasztotta az elbi­zonytalanodást. Ügyszólván valamennyi felszólaló aggo­dalmának adott kifejezést akár társadalmi, pártpoliti­kai, gazdasági vagy napi po­litikai kérdéseket érintett. Vastagh Pál nem tért ki az úgynevezett kényes kér­dések elől sem. Arra a kér­désre például, mit jelent Szűrös Mátyás indulása a köztársaságielnük-választá- son, ellenérzésének adott kifejezést. Nem szerencsés — mondta —, ha ugyanazon pártban a már elindított el­nökjelölt mellett más is el­fogadja a jelölést. Azt a kérdezőt pedig, akit az nyugtalanít, hogy az or­szág a polgári demokrácia felé halad, azzal nyugtatta meg, hogy a történeiem be­bizonyította: a polgári de­mokratikus formák alkal­masak a társadalom megfe­lelő szintű irányítására. A vendég azoknak, akik felpanaszolták: sokan kerül­nek ideológiai, sőt lelki vál­ságba az utóbbi időben, azt válaszolta, nincs ebben rendkívüli. Azt a gyors vál­tást, amelynek részesei va­gyunk, sem politikailag, sem emberileg nem könnyű fel­dolgozni. Csak remélhetjük, hogy ez a politikai este segített ol­dani a görcsöket és eliga­zodni az embert, jellemet, észt egyaránt próbára tevő korunkban. (Szegedi) haladó üzletek kerülnek majd magánkézbe. A számok ter­mészetesen a törvény elfogadásáig még változhatnak, miként a többi szabályozó is. A privatizációra a vállalatoknak önállóan is lehetősé­gük lenne, bár ezt többen ellenzik: miért vegyenek újabb kölöncöt a nyakukba? Pénzt ugyanis meglehetősen keveset látnak: a terv értelmében az üzlet valódi árának csupán 20 százalékát kapná meg a vállalat. Az összeg nagyobbik része a közeljövőben megalakítandó vagyonkezelő alapba kerülne. Egy másik variáció szerint az említett üzleteknek eleve az alap lenne az átmeneti tulajdonosa, s ennek az „intézmény­nek” kellene törekednie arra, hogy minél hamarabb túlad­jon rajtuk. Az értékesítésnél feltétlenül szükség van a nyil­vánosságra, a pályázati rendszerre és a társadalmi konroll- ra. Azt viszont vélhetően senki sem tudja majd garantálni, hogy az üzlet megtartja-e korábbi funkcióját. „Egy zárva tartó élelmiszerbolt helyett jobb egy nyitott butik" — érvelt a főosztályvezető. Azt hiszem, ez aligha nyugtatja meg a kis­települések lakóit, akiknek esetleg tíz kilométereket kell majd utazniuk egy kiló kenyérért. A kisboltok megszűnését, átalakítását a kereskedelmi szakemberek közül többen szin­te bizonyosra veszik. A tervezettel kapcsolatban az egyik hozzászóló megem­lítette, hogy az az érzéke, mintha a dolgozat nem is vette volna figyelembe a kamara javaslatait. Schagrin Tamás mindjárt említett két kitételt, amelyet az MGK javasolt és része a tervezetnek. Az nem derült ki, hogy mi lett a sorsa a többi észrevételnek. A nagyvállalatok magánkézbe adásáról kevés szó esett a vitán, így azután az ezeket képviselők korán otthagyták a tanácskozást. A kormány azt szeretné, ha a nagyvállalato­kat nem egészben, hanem egységenként árulnák. Kérdés ezek után, hogy így lenne-e ezekre vevő? Farag6 László

Next

/
Thumbnails
Contents