Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-25 / 280. szám

1989. november 25., szombat Somogyi Néplap 15 SPORT MENNI VAGY...’ Nyakunkon a tél. Ilyen­kor nemcsak a madarak vándorolnak, hanem a téli sportokat kedvelők is. So­mogybán több éves hagyo­mánya van a szervezett csehszlovákiai sítáborozások­nak. Elsősorban a Balaton nyújt olyan lehetőséget So­mogynak, hogy az északi szomszédainkkal közösen szervezzük a csereüdülteté­seket. Megyénkből nyolc­százötven általános és kö­zépfokú iskolás tanuló je­lentkezett a központilag szervezett téli sítúrákra. Kö­zülük nyolcszázhét juthat el a csehszlovákiai síparadi­csomok valamelyikébe. Hozzájuk csatlakozik még a két kaposvári felsőfokú tanintézetből százhetven hallgató. Az igény egyre fo­kozódik. A kaposvári isko­lákon kívül Hetestől Nagy­bajomig, Somogyjádtól Ba- latonkeresztúrig vagy húsz általános iskola jelentette be igényét. Nőtt az érdeklődés a középfokú iskolák részé­ről is. Az említett számadatok­ból kitűnik, hogy szervezet­ten az igényeket nem tudják teljes mértékben kielégíte­ni. Felmerül a kérdés, hogy mi legyen a többi diákkal. Vajon akinek nem jut hely az iskolai csoportban, annak végleg le kell mondania a téli sport örömeiről? Néhány szomszédos és még több nyugati országban ezt már rég megoldották. Az oktatási törvény a taninté­zetekre bízza, hogy a téli szünetet mikor adják ki. Ezzel aztán a legtöbb he­lyen rugalmasan élnek. Amikor hó lepi el a hegy­oldalakat, akkor kezdődik a vakáció. Igaz, nálunk ez kevésbé megvalósítható, mert például a múlt télen hiába lestük a tartós hava­zást. Miután nálunk mások a feltételek, nyilván más­ként is kell hozzájuk iga­zodni. Több szülővel történt beszélgetés arról győzött meg, hogy nem minden is­kolában fogadják kitörő örömmel az egyéni igénye­ket. De mit tehet a szülő, ha a korlátozott helyek egyiké­re sem fér be a gyermeke? Ha anyagi és egyéb lehető­ségei engedik, maga kíván­ná pótolni azt, amit az isko­la nem tud felvállalni. Tu­lajdonképpen érthető, hi­szen nem kivételezésről van szó, miután iskolákból sem együtt utazik az egész osz­tály. Többen is említették, hogy a pedagógusok állás­pontja e kérdésben eléggé eltérő, ők pedig nem kíván­nak ujjat húzni az iskolák­kal. Inkább lemondanak e lehetőségről. De hát mit ír elő ezzel kapcsolatban az oktatási törvény? S mi er­ről az illetékesek vélemé­nye? Erre igyekeztünk vá­laszt keresni. Dr. Horváth Sándor, a megyei tanács társadalom- politikai főosztályának ve­zetője készséggel válaszol. Hangsúlyozta, hogy fontos alapelv a tanórák védelme, de ha azt teljes szigorral betartanák, a legtöbb spor­tot — főként a minőségit — végleg száműzni kéllene a tanintézetekből. Nincs olyan rendelet, amely megtiltaná az iskolák vezetőinek, hogy megvétózzák az ilyen szülői kéréseket. Kétségtelen, hogy nincs egységes recept sem. Az igazgatóknak szuverén joguk, hogy állást foglalja­nak és a gyermek érdekét helyezzék előtérbe. Hogy ez mit jelent? Mindenek­előtt vegyék figyelembe a tanuló iskolai eredményeit. Képes-e pótolni a kiesést vagy sem. Kétségtelen, hogy a több tárgyból bukásra álló tanuló esetében nem ajánla­tos a kérés sem, de nem köthető csupán a színjeles eredményhez az engedély. Egy-egy ilyen, mozgással el­töltött hét komoly ösztön­zést is adhat a diáknak a további munkára. Miután a téli sportokat nem lehet elő­re meghatározott időpon­tokhoz kötni, javaslata sze­rint a fenti elvek figyelem­be vételével kellene dönte­niük az iskoláknak. De vajon hogy látják a legközvetlenebbül érintet­tek? ök miként döntenek? Ugyanazzal a kérdéssel for­dultunk néhány kaposvári és vidéki iskola igazgatójá­hoz. Íme, a válaszok! Mihályfalvi László, a ka­posvári Táncsics gimnázium mb. igazgatója: — Tőlünk évek óta utaznak csoporto­san a diákok Csehszlovákiá­ba. Ha a szülők egyéni utaz­tatásra vállalkoznak, mi ed­dig sohasem tagadtuk meg. Az intenzív mozgással eltöl­tött hét nagy élményt nyújt a diáknak, s ez jó hatással lehet a tanulmányaira. Bálint J^ehel, a fonyódi Karikás Frigyes Gimná­zium igazgatója: — Tőlünk tizenöt tanuló mehet szerve­zett utazással a télen. Bi­zonyára ennél nagyobb lesz az igény. Én megvallom őszintén: túlzottan nem lel­kesedem az ilyen külön uta­kért, de mereven el sem zár­kózom előle. Minden esetben egyeztetjük az osztályfőnö­kökkel, és a tanulmányi elő­menetel dönt. Nem biztos, hogy ez így helyes, mert az egészség ápolására minden­kinek szüksége van, de saj­nos olyan megterhelés há­rul a mai diákokra, hogy a gyengébb tanuló az ilyen kiesést nem képes behozni. Dr. Sótonyi Sándor, a ka­posvári gyakorlóiskola igaz­gatója: — Iskolánk hétszáz­negyven tanulója közül mindössze harmincötén ve­hetnek részt a szervezett, csehszlovákiai sítáborozá­son. Az arány „is mutatja, hogy éppen azokkal kivéte­leznénk, akik utazhatnak, ha a többiek elől elzárnánk a lehetőséget. Kétségtelen, hogy ezek az utak a szor­galmi időre esnek, de isko­lánk minden támogatást megad a diákoknak a ki­esett tanulás pótlására. Szá­mos sportágban kémek ki versenyre diákokat tőlünk. s az ilyen kívánalmak elől sem zárkózhatunk el. Ahhoz sem ragaszkodunk, hogy csak a jó tanulók menjenek, mert a sport, a testmozgás nem lehet csak az ő privilé­giumuk. Tanulási és maga­tartásbeli okok miatt csak a legkirívóbb esetekben eme­lünk vétót. Iványi Béla, a Mernyei Általános Iskola igazgató­ja; — Mi jutalomnak te­kintjük az ilyen jellegű ké­réseket, és úgy tekintjük, hogy ez is serkentheti a diá­kot tanulmányaiban. Akik ilyen tervvel foglalkoznak, haladjanak úgy a tanulás­sal, hogy erre méltóak le­gyenek. A gyengéknek mi sem ajánljuk, hogy emiatt mulasszanak az iskolából. Berta Endre, a Nagyberki Általános Iskola igazgatója: — Gondolom, nem minden­nap adódik alkalom a gye­rekeknek, hogy részt vehes­senek ilyen túrán. Mi az ilyen kérések elől nem zár­kózunk el, akkor sem, ha nem a legjobb tanulókról van szó. Bár nem vagyok testnevelésszakos, mégis azt vallom: előnyére válik a gyereknek, ha bármely sportágban gyarapítja tudá­sát. Eddig a vélemények. Ügy érezzük, hogy apróbb kü­lönbségektől eltekintve egy­séges az intézeti vezetők ál­lásfoglalása. Az annyiszor ostorozott satnya tanulóif­júságtól nem volna célszerű merev szabályozókkal el­venni a mozgáslehetőséget. Ettől függetlenül jól tudjuk, hogy e kérdésben egyáltalán nem ilyen egységes a peda­gógusok szemlélete. Mi min­denesetre követendőnek tartjuk azt az álláspontot, amit a gyakorlóiskola veze­tője úgy fogalmazott meg: ők igyekeznek segíteni a gyerekeknek, hogy az ilyen mulasztást mielőbb pótolják. Ahogy nincs két egyfor­ma diák, úgy nem lehet a velük szemben alkalmazott recept sem egységes. Csak óhajunknak adhatunk kife­jezést. hogy az iskolákban a testi nevelést súlyának meg­felelően, minden más terü­lettel egyenrangúként kezel­jék. Jutási Róbert Megalakult a díjlovagló-szakbizottság A Magyar Lovasszövetség díjlovagló-szakbizottsága megtartotta alakuló ülését. A díjlovaglásban érintett klubok képviselői Kövy András lovasiskola-vezetőt választották a szakág elnö­kének. A szövetségi kapitány személyére Dallos Gyula mesteredzőt javasolták. Az új szakbizottság 21 tagú. MK-mérkőzés d«7;g ififu Universitas PEAC 92-78 (51-44) Pécs, 100 néző. V.: Rát- vay, Komlósy. Bázis KKK: Vojvoda (28), Kovács (20), Monok (16), Gosztonyi (18), Stickel (2). Csere: Nagy (6), Stettler (2), Vitári. Edző: Magyar András. A mérkőzés elején meg­lepte ellenfelét a nagy lel­kesedéssel kezdő PEAC, és az 5. percig vezetett is. Vojvoda kosaraival azonban elhúzott a Bázis; 22-17 volt az eredmény a 10. perc vé­gén. Védekezési hibák foly­tán azonban feljött a PEAC, sőt a vezetést is átvette a félidő hajrájában. Magyar András edző időkérése fel­rázta a csapatot, s így a Bá­zis 6 pontos előnnyel zárta az első játékrészt. A máso­dik félidőt fergetegesen kezdte az építős legénység; egy csöppnyi esélyt sem ad­va ellenfelének, 15 pontra növelte előnyét. Ekkor a hazai csapat időt kért, de ez sem állította meg a gépeze­tet. A Bázis csereembereit a pályára küldve még tovább nőtt a különbség a két csa­pat között. A 31. percben 81-59-et mutatott az ered­ményjelző a kaposváriak ja­vára. Ettől kezdve kicsit ki­engedett a csapat, de a fia­talokat pályán tartva is biz­tosan nyerte a mérkőzést. Ezen a találkozón minden csapatrészében jobb volt a Bázis, és védekezésben is felülmúlva ellenfelét si­mán továbbjutott a kupa következő fordulójába. Jók: az egész csapat. Szabó Gábor Francia polgármester Románia kizárását követeli Claude Pernes, egy pári­zsi külváros, Rosny-sous- Bois polgármestere köve­telte Románia kizárását a jövő évi, olaszországi labda­rúgó-világbajnoki döntőből. Kijelentését azzal indokolta, hogy szerinte Romániában elnyomás uralkodik, a hely­zet drámai. A polgármester úgy véli: egy ilyen szigorú intézkedés felhívná a ro­mán lakosság figyelmét ar­ra, hogy a világ tiltakozik a Ceausescu-diktatúra el­len. TOLLASLABDA Bánhidi serdülő-tízekbajnok A serdülő tollaslabdázók tízekbajnokságára került sor a hét végén Budapesten, s ezen várakozáson felül szerepeltek a tanítóképző fő­iskola versenyzői. A három indulásra jogosult tollaslab­dázó egy arany- és két bronzéremmel tért haza. A legszebb eredményt Bánhidi Richárd érte el : az idei ser­dülő egyéni bajnokot le­győzve, megszerezte az aranyérmet. Megverte klub­társát, Lábodi Tamást is, akinek így csak a bronz­érem jutott. A lányoknál kellemes meglepetést szerzett Gyö­nyörű Erika harmadik he­lyezése. ö az előtte végzők­kel nagyon szoros mérkőzé­seket vívott. Olimpiai gyalogtúra Somogybán A múlt hét végén So­mogybán három helyen ren­dezték meg az olimpiai na­pok utolsó próbáját, a gya­logtúrát. A hagyományokhoz híven ezúttal is Nagyatádon in­dult a legtöbb próbázó. A 10 kilométeres távot 236-an, a 20 kilométer hosszúságú útvonalat 43-an teljesítették. Valamennyi vállalkozó jóval a szintidőn belül érkezett a célba. Alegtöbben — 109- en — a II. Számú Általános Iskolából jöttek. Somogy megyeszékhelyén a vártnál kevesebben, csak 81-en teljesítették az utolsó erőpróbát. A Petőfi Sán­dor Általános Iskola kapós- füredi kihelyezett tagozatá­ról több mint 30 alsós vá­gott neki a távnak. Marcaliban nagyrészt a Mikszáth és a Noszlopy is­kola diákja vállalkoztak a táv megtételére, s mind a 23-an sikeresen teljesítették. VB ELŐTT Huszonkét focista, tizenegy kamera Most, amikor már vég­leg eldőlt, hogy tizenegy­gyei több magyar nézője lesz a jövő évi labdarú­gó-világbajnokságnak, nem érdektelen, mit lát­nak majd abból, ahogyan mások fociznak. A RAI, az olaéz televízió ismer­tette a vb-közvetítés ter­vét. Ebből kiderül, hogy a június 8-a és július 8-a között zajló eseménysoro­zat valamennyi mérkőzé­se képernyőre kerül. A helyszíneken minimum 11 kamera veszi az ese­ményt, hogy semmilyen részletről ne maradjanak le azok a nézők, akik nem számíthatják magu­kat a 2 millió 600 ezer jegytulajdonos közé. Lesznek olyan mérkő­zések, amelyeket 17 ka­mera is figyel, egyszerre. Például a kapufákra is szerelnek mikrokamerát, nem is egyet, hogy még a gólvonal is ellenőrizhe­tő legyen. Az emlékezetes események visszajátszá­sát négy különböző beál­lítás biztosítja: a kapu előtt egy kamera oldalról, kettő pedig a kapu mögül követi a játékosokat, s a labdát. A negyedik ka­meraállásból a pálya más részének történéseit ve­szik. A negyeddöntőkből azonban egy ötödik visz- viszajátszót is alkalmaz­nak. A léggömbön dolgozó operatőrök — mintegy a negyedik dimenzió ki­használásaként — madár- távldtból követik a játé­kot. Arra a kérdésre, hogy a nagy játék hűsé­ges visszaadásán kívül milyen szándék vezérli az olasz televíziót a köz­vetítés ilyen körültekintő megszervezésében, a RAI illetékese maliciózusan válaszolt: „Az 1994-es vi­lágbajnokságot az Egye­sült Államok rendezi. Hátha lemásolnak majd valamit az amerikai­ak ...” Marcali körzeti labdarúgó-bajnokság őszi végeredmény 1. B.-berény 10 7 1 2 39-13 22 2. S.-vár 10 6 4 — 29- 8 22 3. Böhönye 10 6 3 1 14- 5 21 4. Vitya 10 6 — 4 13-10 18 5. Mesztegnyő 10 5 1 4 18-15 16 6. Horvátkút 10 4 3 3 18-13 15 7. Somogy - szentpál 10 3 2 5 16-21 11 8. Orda­csehi**. 10 3 2 5 16-18 9 9. Buzsák 10 2 3 5 21-28 9 10. S.-vámos 10 1 3 6 10-20 6 11. Vése* 10 1 — 9 10-53 2 *: Büntető pont levonva! A MASZ-ban nem állt meg a munka Október végén, november elején nagyon sok szó esett az atlétikáról a közgyűlés, majd Kaszás Ferenc lemon­dása, illetve lemondási szán­dékának későbbi megmásí- tása kapcsán; aztán elülték a viharok, és csendesebb időszak következett. Olyany- nyira, hogy többen már úgy vélték: talán meg is állt a munka a Magyar Atlétikai Szövetségben... — Valójában mi a jelen­legi helyzet? — kérdezte az MTI munkatársa dr. Spiegl Józsefet, aki az újjáalakult elnökség első ülésén egy hó­napra társadalmi munkában elvállalta a főtitkárságot. — Átmeneti helyzetben vagyunk, de a munka folyik — hangzott a válasz. — El­készítettem, amit vállaltam, azaz kidolgoztam a szövet­ség jövő évi működési prog­ramját, és már postáztuk is az elnökségi tagoknak. — Mikor vitatja meg az elnökség? — A december 4-i ülésen. — Akikor' végleg eldől az is, hogy ki lesz a főtitkár? — Remélhetőleg igen, hi­szen mint mondtam, most csak átmeneti helyzetben vagyunk. — S mikorra várható, hogy rendes „kerékvágásba” kerül a MASZ-iroda műkö­dése? — Január 1-jétől már végleges formában kell dol­goznia az apparátusnak. — Közeleg a fedettpályás versenyidény. Milyen szak­mai intézkedéseket tettek az elmúlt néhány héten? — Az elnökség által meg­bízott ad hoc bizottság el­készített egy felkészülési programot, ezt az edzőbi­zottság is megvitatta, s né­ma módosítással jóváhagy­ta, és az elnökségnek elfo­gadásra javasolta. Ezenkívül elkezdődött a Tricotex kupa előkészítése. Szorít az idő, hiszen a fedettpályás „Big Ten” sorozatba bekerült ver­senyig már csak alig három hónapunk van. — A munka tehát nem állt meg... — Erről szó sincs! Tél — sport — iskola

Next

/
Thumbnails
Contents