Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-03 / 261. szám

1989. november 3., péntek Somogyi Néplap 5 — Az egészségügy egyik alappiliérének tekintem az ápolónőket, Dr. Ujsághy Erzsébet me­gyei főorvos véleménye ez. Somogybán 8700-an dolgoz­nak az egészségügyben, csak­nem 1900-an háromműsza­kos ápolónők. Számuk a nyári béremelések óta lé­nyegesen nem változott: a korábbi 5500 forintos átlag- keresetük most 7500 forint­ra emelkedett. Dr. Ujsághy Erzsébetnek az a vélemé­nye, hogy a pályára való felkészítéssel a szakközépis­kolák és az egészségügyi szakiskola sokat tesznek a szakemberek utánpótlásáért. Egészségügyi szakközépisko­la Nagyatádon, Siófokon és Kaposváron működik. Az egyetlen egészségügyi szak­iskola a megyeszékhelyen van. A szakiskola az ápoló­nőképzés fontos bázisa: a három műszakot vállalók döntő többsége innen kerül a kórházakba. A szakközép- iskolát végzettek az egymű- szakos műtősnőj, szülésznői, asszisztensi pályát választ­ják, illetve felsőfokú egész­ségügyi intézményekben ta­nulnak tovább. Kocsis Teréz a szakiskola igazgatója, Druzsin Józsefné a gyakorlati oktatásért fele­lős helyettes. Azt mondják, azok a nyolcadikos lányok választják ezt az iskolát, akiknek tetszik a pálya. Akadnak olyanok is, akik a gyengébb tanulmányi ered­mény miatt nem kerülnek más középiskolába. — Az idé négy osztályt indítottunk. Sajnos jelentős a lemorzsolódás: matemati­kából, kémiából és fizikából sok a bukás — mondta az igazgató. — A lemorzsoló­dóknak lehetőségük van munka mellett újra kezdeni az iskolát, és akkor köny- nyebben elkerülik a bukást. A szakmai tantárgyak a ma­gas követelmények ellenére is jól mennek. A kórházakból szerzett in­formáció szerint elégedettek a volt diákokkal. — Éretlenek még az ide kerülők; előfordul, hogy nem is tudják, mire vállalkoztak — teszi hozzá az igazgató- helyettes. — Ezért — külö­nösen, ha kevés segítséget kapnak — baj van a mun­kamorállal: nem kellene ta­lán rögtön a mély vízbe dob­ni őket. Az iskolapadokból 17 éve­sen kikerülő ápolónők több kórházi osztály között válo­gathatnak. Most a gyermek- osztály és a sebészet a „slá­ger". A belgyógyászatot ke­vesen választják, a pszichiát­ria pedig évek óta nővér- hiánnyal küzd. A kaposvári megyei kór­ház intézetvezető főnővére, Simoncsics Dezsőné a mun­káltatói jogokat is gyakorol­ja. Alapvető lenne ez min­Nők fehér köpenyben den intézményben, hiszen így lehet felelősséggel irá­nyítani. — Az ápolónő feladata a betegápolás: a beteg testi, pszichés és morális igényei­nek a kielégítése. A nem megfelelő ápolás az orvosi munkát is tönkreteszi. Az intézetvezető főnővér szerint a szakiskolákból ki­kerülőknek traumát jelente­nek az első kórházi napok. Szükséges volna a pályaal­kalmassági vizsgálatra és a pályára való gondosabb fel­készítésre még a 8. osztály­ban. — Az ápolónő van legtöb­bet a beteggel: a szociális gondokkal terhelt, felkészü­letlen, és „éretlen” nővér nem tud kapcsolatot terem­teni az ápoltakkal. A fiata­Sokszor tönkremennek a há­zasságok. A húsvétért ugyanolyan fizetést kapunk, mint egy sima szerdai na­pért. A mellkassebészeten nincs üres álláshely, régi közösség dolgozik együtt. — Véleményünk szerint a mellkassebészet veri’ a töb­bi osztályt — állította Er­dőst Gyuláné szakasszisz­tens. A II. belgyógyászati osz­tály külsőre is különbözik a modern, korszerűen felsze­relt műtéti tömbtől. A gé­pek régiek, elavultak itt, és ez nehezíti a nyolc ’nővér munkáját. Székely Sándorné húsz éve dolgozik itt, és el­fogadhatónak tartja a II 800 forintos bérét. A munkakö­rülményeket azonban nem. lókkal nem foglalkoznak úgy, hogy hivatásukká vál­jon a szakma. A kaposvári kórházban nem a bér miatt volt nővérhiány; elsősorban a háromműszakos munkát nem vállalják. A családot alapítók közül sokan hagy­ják el a pályát. Igaz, ha megnőnek a gyerekek, egyre többen visszatérnek. Simoncsics Dezsőné véle­ménye: az angol típusú egészségügyi betegellátó rendszert kellene megvaló­sítani, a segédápolók csak ápolási, a közép- és felső­fokú szakképzettségű ápoló­nők pedig orvosi jellegű fel­adatokat végeznének. A 480 ápolónői státus mindegyikét betöltötték az őszre, s ez főleg a bérren­dezésnek köszönhető (4500 forintról 6500-re emelték a kezdő ápolónők fizetését), de még mindig sok a szakkép­zetlen nővér. Bakos Józsefné a mellkas­sebészet főnővérhelyettese: — Magányos szakma a mienk: melyik férj tapsol, ha a felesége nincs otthon? — Nincs normális öltö­zőnk és zuhanyozónk, külön WC-nk sem. Sajnos a leg­tapasztaltabb nővérek men­nek el. Dr. Kubinyi Klára főorvos szerint rengeteg a munka, s emiatt az ápolásra jut a leg­kevesebb idő, mert sok vizs­gálati előkészítést kell elvé­geznie a kis létszámú kö­zösségnek. A nővérszállón csaknem 90 ápolónő lakik, s várja a lakásmegoldást. Szép szám­mal vannak közöttük évtize­de ott élők, sőt a nyugdíj- korhatárhoz közeledők is. — Akit a szülei nem tá­mogatnak, matuzsálemi ko­rú lesz, mire egyedülálló­ként lakást kap, ha kap egyáltalán — hallottam Ár­vái Máriától és Vida Irén­től. — Rossz körülmények között élünk: a szálló lerob­bant állapotban van, nehéz otthonossá tenni. Nem jó a tévé, sokszor baj van a vil­lannyal és rosszak a tisztál­kodási lehetőségek is. Itt inkább az erkölcseinkre vi­gyáznak, s nem az életkö­rülményeinkkel törődnek. A szálló személyzete turkál­hat a magánéletünkben. Azt elismerték, hogy a szálláslehetőség nagy ked­vezményt jelent: a 300—500 forint közötti térítési díj jó­val alacsonyabb, mint az aT- bérletért fizetendő. A 680 ágyas nagyatádi vá­rosi kórházban 382 ápolónő dolgozik. Németh Istvánná személyzeti vezető nemrégen még osztályvezető főnővér volt, sok tapasztalatot gyűj­tött. Nagyatádon az egész­ségügyi szakközépiskola biztos utánpótlást jelent, de a kaposvári szakiskolából is érkeznek fiatalok. Az ápo­lónők 83 százaléka szakkép­zett: érettségizett vagy szakápolói vizsgát tett, s vannak olyanok, akik ennél is magasabb képesítést sze­reztek. — Jó helyzetben levő kór­ház a mienk, bár a beteg­ápolásra a szükségesnél ke­vesebb idő jut. Ebben az or­szágban a főiskolát végzett ápolónőket sem helyezik ar­ra a szintre, ahova kellene, pedig a képzésük minősége nyugaton is elismert. Lukács Lászlóné, az álta­lános és baleseti sebészet osztályvezető főnővére 26 ápolónő munkáját irányít­ja. Jelenleg a.z egészségügyi főiskola utolsó éves hallga­tója: a saját költségén, 9500 forintos fizetéséből tanul, ugyanis a vezetők megítélé­se szerint munkaköréhez nem kell felsőfokú végzett­ség. — Véleményem szerint a sebészeti osztályon van a legkeményebb munka, amely nagyfokú fizikai és szellemi erőfeszítést követel. Orvosa­ink is túlterheltek, ezért — külön engedély és tanfo­lyamok elvégzése után bizonyos orvosi feladatokat is végeznek a nővérek. A nálunk munkára jelentke­zőket először próbaidőre vesszük fel. Az is előírás, hogy a szakmai tantárgyak­ból közepesnél rosszabb eredménnyel nem veszünk fel senkit. Itt is kevés az egyműsza- kos állás. Az intenzív osz­tályon a 14 nővér és 6 al­tatóasszisztens speciális ápolói feladatokat lát el. Régebben népszerűbb voit az ápolónők között ez a munkahely, de az átlagosnál jóval több ügyeletet keve­sen vállalják, és ráadásul az adózás miatt szinte ingyen ügyelnek a dolgozók. Marton imréné vezető asz- szisztens: — Veszélyeztetett munka­hely ez a nők számára, mert az altatógázok miatt gyak­ran fordult elő vetélés. Ezért nem dolgozhat itt to­vább az, akinek megállapí­tották a terhességét. Keve­sebben vagyunk, alig van­nak szabadnapjaink. Volt úgy, hogy három hétig egy­folytában ügyeltem. A mun. kánknak, sajnos, a család issza meg a levét. A kórházak betegágyai mellett ott állnak még a nő­vérek : vigyázzunk arra, hogy ez így maradjon! Varga Zsolt Fotó: Csobod Péter HÉTVÉGI tájoló Kaposváron, a Somogyi Képtárban ma 17 órakor nyitják meg a XV. Barátság Hídja nemzetközi fotókiállí­tást. A Latinca Sándor Mű­velődési Központ és a So­mogyi Fotóklub rendezésé­ben a kiállítás december 4-ig várja az érdeklődőket. A városi művelődési köz­pontban ma tekinthető meg utoljára Mike Tamás fotó- kiállítása, az „Ilyen szép Glinde” című fötóbemutató, valamint a Vallató Géza Repeszgránát rövidmegállás­ból címmel készülő doku- mentum-riportkönyvvel kap­csolatos levelezéséből válo­gatott bemutató. Vadásznapi — Hubertus- napi összejövetelt rendez a. kaposvári középiskolások szövetsége ma este 7 órakor az Ipari Szakközépiskolában. Az éjfélig tartó Taki disz­kóra minden tanárt és diá­kot szeretettel várnak. A városi és városkörnyéki pedagógusokat hívják szom­baton délelőtt 9 órára a közgazdasági szakközépis­kolába Pedagógus kupa cím­mel meghirdetett sportve­télkedőre. A vetélkedőt a DSZSZ, a Kösz Unió és a pedagógusok szakszerveze­tének körzeti bizottsága rendezi. A kadarkúti id. Kapoli An­tal Művelődési Ház és a Magyar Autóklub Somogy Megyei Szervezete közös rendezésében holnap dél­előtt 9 órakor kezdődik és délután 2 óráig tart az in­tézmény előtt az autóklub néhány, tél előtt szokásos szolgáltatása: CO-mérés, karburátor-, gyújtásbeállí­tás, a fényszórók és a fagy­állófolyadék ellenőrzése. A kaposvári Kilián György Művelődési Központban szombaton este 7 órától Cila diszkó várja a fiata­lokat. Vasárnap kezdődik és no­vember 25-ig tekinthető meg a XIV. országos amatőr kép­ző- és iparművészeti kiál­lítás megyei bemutatója. A kiállítást délelőtt 10 órakor a városi művelődési • köz­pont emeleti galériájában Pogány Gábor művészet- történész nyitja meg. Közre­működik a Munkácsy gim­názium művészeti osztálya. A megnyitó után a föld­szinti előadóteremben me­gyei fórumot rendeznek a résztvevőknek. A fórumon 11 órakor Ágoston Albert, az Országos Közművelődés: Központ vizuális osztályá­nak munkatársa tájékoztatót tart a nem hivatásos képző- és iparművészek helyzetéről, az új egyesület megalakulá­sáról, majd Tibol László, a megyei AKT elnöke a he­lyi feladatokról szól. Tollas István: Nagyapám című festménye a Kilián műve­lődési központban látható Kulturális miniszterek találkozója Magyarországot is meg­hívták arra a kétnapos nagyszabású európai kul­turális fórumra, amely teg­nap kezdődött a franciaor­szági Blois városában Jack Lang francia kulturális mi­niszter, egyben a város pol­gármestere kezdeményezé­sére. A fórum megnyitását megelőzően az EGK 12 tag­államának miniszterei tar­tottak nemhivatalos tanács­kozást. A fórumon mintegy húsz európai állam kulturális minisztere és körülbelül száz meghívott művész, kul­turális szakember vesz részt. Jack Lang a megbeszélések­re Glatz Ferencet is meg­hívta, a magyar miniszter azonban más irányú elfog­laltsága miatt nem tudott elmenni Bloisba, s felkéré­sére Köpeczi Béla akadémi­kus, a magyar Unesco-küly döttség vezetője, a tárca ko­rábbi birtokosa képviseli a minisztériumot. A magyar meghívottak között neves művészek, társadalomtudó­sok vannak, így Babarczy László rendező, Csordás Gá­bor író, Enyedi Ildikó film­rendező, Kis János filozó­fus. Jelen lesz az új lengyel kulturális miniszter, Izabella Cywinska és Adam Mich- nik. A kétnapos tanácsko­zás résztvevői közé várják a Szovjetunióból másokká! együtt Jevgenyij Jevtusen- kót. Az EGK-tagállamokból olyan világhírű művészek érkeztek, mint Giorgio Strehler olasz rendező, Vol­ker Schlondorf nyugatnémet filmrendező, Hanna Schygul­la, a neves színpadi és film­művész, Pierre Boulez fran­cia karmester, Antoine Vi­téz francia rendező. Tegnap délelőtt a 12EGK- tagállam miniszterei há­rom témát vitattak meg nem hivatalos tanácskozá­sukon. Ezek: a kulturális javak szabad terjesztése, a kulturális szakemberek képa- zése és az irodalmi és mű­vészeti tulajdonjog kérdése.

Next

/
Thumbnails
Contents